A rabszolgatörvénytől fehéredik a gazdaság az ÁSZ elnöke szerint

Publikálás dátuma
2019.01.02. 09:42

Fotó: Vajda József
Eddig is "megoldották" a vállalkozók, hogy munkásaik túlórázzanak, csak épp a fizetéseket zsebbe adták, azokból nem kapta meg a részét az állam.
"Én a túlórakeret emelésében az online pénztárgépekkel és az EKÁER-rel indult gazdaságfehérítés újabb, fontos eszközét látom" - nyilatkozta Domokos László, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke a Világgazdaságnak. Szerinte a vállalkozók, ha jelentős megrendelést kaptak, eddig is "megoldották", hogy dolgozói elvégezzék a munkát, legfeljebb eddig csak zsebbe, feketén fizetett ilyenkor. A törvénymódosítás azzal, hogy legálissá teszi az elképesztő, heti hat napos munkát, amit akár három évig kifizetni sem kell, Domokos szerint "rugalmasabbá teheti a cégeket, és jó a munkavállalóknak is".
Az ÁSZ-elnök azt az állítást is elismételte, hogy helyes a munkások külföldre vándorlása miatti munkaerőhiányt a maradók kíméletlen kizsákmányolásával kompenzálni: "ez a megoldás a mai kihívásokra jó eszköz, amely a munkaerőhiány idején sikeresen alkalmazható, hiszen ilyen környezetben igenis van súlya annak, hogy a dolgozó vállalja-e a pluszmunkát" - fogalmazott. Hozzátette viszont:
"ha néhány év múlva változik a gazdasági, munkaerőpiaci helyzet, akkor a parlamentnek – ahogy most is – joga, lehetősége és kötelessége is lesz, hogy rugalmasan módosítson a munkaerőpiaci szabályokon".

Domokos László arról is beszélt, hogy az utóbbi időben az állam gyakorlatilag saját magának drágította meg a beruházásait. Mint a kelebiai vasútvonal megugró költségei miatt indított új beszerzési eljárás kapcsán elmondta, ennek többek közt a beruházások előkészítetlensége az oka. "Sok esetben csak a politikai döntés született meg egy-egy nagy beruházásról, a szakmai előkészületek, a gazdaságossági-megvalósíthatósági vizsgálatok a háttérben maradtak, de arra is volt szép számmal példa, hogy a tervezők nem vettek tudomást a kivitelezési lehetőségekről" - fogalmazott.
Annak kapcsán, hogy a kormányzati oldalon egyre többet hallani egy újabb válság közeledtéről, Domokos úgy nyilatkozott: "a termőre forduló beruházások és az állami fejlesztések ütemezése mellett igen jó lehetőséget biztosít majd a költségvetésnek az az évi 500-600 milliárdos anticiklikus tartalék, amely épp annak kapcsán képződik, hogy a Brüsszelből a számlákra érkező pénzeket egyszer már kifizettük". Ezzel az uniós pénzek előlegének már megtörtént kifizetésére utalt. Az állami vagyon korábbiaknál jelentősen centralizáltabb kezelését is helyesli az ÁSZ és elnöke.
Szerző

Indokolatlanul elhúzódó MVM-vizsgálat

Publikálás dátuma
2019.01.02. 09:30
MVM-székház
Fotó: Szalmás Péter / Népszava
Egyelőre nem zárult le az MVM Magyar Villamos Művek belső vizsgálata az állami energiacég által 2017-ben ötmilliárdért megvett, megfigyelők szerint értéktelen és szükségtelen „központi termelésmegjelenítő és felügyeleti” (ktm-) rendszer kapcsán – tudtuk meg. Az MVM elnök-vezérigazgatói posztját augusztus óta betöltő Kóbor György novemberben a Figyelőnek abbéli reményét fejezte ki, hogy december elejére rendelkezésükre állhatnak az üggyel kapcsolatos legfontosabb adatok. A testület összetétele, munkamódszere és a befejezés várható időpontja azóta is titok. Akadt, aki a határidőt lapunknak legkorábban ez év februárjára tette. Feljelentés se született és számos jel szerint továbbra sem ez a kutakodás fókusza. Több érintettet még meg sem hallgattak. A legvalószínűbb forgatókönyvként egyre inkább az körvonalazódik, amit Bártfai-Mager Andrea nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter helyettese, Fónagy János már szeptemberben megpendített az üggyel kapcsolatos szocialista felkérdezésekre. Eszerint minden a legnagyobb rendjén, a megvásárolt termék igenis megér ötmilliárdot. Ehhez képest az MVM által saját, nem sokkal azelőtt alapított svájci leányvállalatától, az MVM International AG-tól megvásárolt ktm-rendszer valós értékét forrásaink legfeljebb ha százmilliósra becsülték. Ebben az esetben viszont több milliárdnyi közpénznek veszhetett nyoma. Az MVM a mérlegek május végi leadási időpontjában állítólag emiatt bontott szerződést az anyag ellenjegyzését erre hivatkozva megtagadó KPMG-vel. De hasonló sorsra jutott a több hónapos késéssel leadott anyagot végül ellenjegyző könyvvizsgáló is. A nyár végén Bártfai-Mager Andrea, egy nappal azután, hogy magához vonta az MVM tulajdonosi jogait, eltávolította az állami holding elnökét és vezérigazgatóját és a teljes vezetőség is kicserélődött. Ennek nyomán a titokzatos svájci leányvállalat igazgatóságában nemrég Mihalovics Pétert - Seszták Miklós korábbi fejlesztési miniszter egykori kabinetfőnökét -, Zsuga János korábbi MVM-vezérigazgatót és Csanádi Zsoltot, a holding egykori jogi vezetőjét Kóbor György, valamint Cseh Tamás Zoltán jogi vezérigazgató-helyettes váltotta. Továbbra is a testület tagja maradt Szarapka Lehel ügyvezető. Háttérbeszélgetéseink során senki se tagadta, hogy az ügyletsorozat valójában a közpénzek megcsapolását szolgálhatta. Miközben a felelősséget mindenki hárítja, a gyanú első látásra leginkább a – Fidesz-KDNP bizalmát továbbra is élvező – Seszták Miklós körére irányul. Igaz, az Index korábban kapcsolatot talált a ktm-rendszer eladói és a nyilvánosságtól augusztus óta mereven elzárkózó Zsuga János között is. Ehhez képest arra a felvetésünkre, hogy a vizsgálat nyomán várható-e érdemi felelősségre vonás, egyik forrásunk sokat mondóan visszakérdezett: "Ön szerint?" Kérdéseinkre az MVM-től nem kaptunk választ.
Szerző

Mit hoz a cafetéria nélküli világ 2019-ben?

Publikálás dátuma
2019.01.01. 16:37
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Idén is számos újdonsággal kell megbarátkoznunk, de nagy, átfogó reformmal ne számoljunk.
Az év utolsó előtti napján a szociális partnerek megegyeztek a 2019. évi minimálbér és a garantált bérminimum összegében. Ezek ebben az évben havi bruttó 149 ezer, illetve a legalább középiskolát végzettséget igénylő munkakörökben 195 ezer forint lesz.
Életbe lépett a Munka törvénykönyve heves szakszervezeti tiltakozást kiváltó módosítása, amely a munkaidőkeret elszámolását egyről három évre emelte, emellett az elrendelhető túlóra évi 250 óra helyett 400-ra nőhet, amennyiben a dolgozó beleegyezik.
Januártól jelentősen átalakul a béren kívüli juttatások rendszere, a kormány arra hivatkozott, hogy az eddig kapott juttatások összege a bérek részét képezik majd, azonban erre kevés az esély. Bár lesznek cégek, amelyek felvállalják a magasabb terheket, ezt viszont feltehetően az idei béremelések terhére teszik majd. Ugyan a fizetésekkel azonos mértékű adó vonatkozik az önkéntes pénztári tagsághoz adható munkáltatói hozzájárulásokra is, de még így is a legkedvezőbb juttatások között maradhatnak. Az alkalmazottak ugyanis adójóváírást vehetnek igénybe. A vállalati teher 21 százalékra csökken és bár a pénztári tagsággal rendelkező alkalmazott 33,5 százalékos adóterhe mérsékli a juttatást, az érintett alkalmazottak az adójóváírásnak köszönhetően összességében 10 százalékkal jobban járnak. Erzsébet-utalványt 2019-ben már nem lehet juttatni, viszont a meglévők 2019. december 31-ig felhasználhatóak. Adómentes marad az óvodai és a bölcsődei ellátás térítési díja és kisebb módosításokkal a sport és kulturális rendezvények belépője, illetve kedvezményesen adózik klasszikus béren kívüli juttatásként a SZÉP-kártya (szállodai és éttermi célokra). A nyugdíjak idén 2,7 százalékkal emelkednek. Az átlagnyugdíj egyébként 2018-ban 130 500 forint volt, így itt az emelés mértéke 3 524 forintos lesz, vagyis ilyen címen 134 ezer forintot fizet ki a Magyar Államkincstár. A 2008 óta (!) változatlan 28 500 forintos minimálnyugdíj ugyanakkor továbbra is ennyi marad. Egyébként tavaly mindössze 69-en részesültek ekkora összegben, ám a mértéke mégis fontos, mert számos egyéb juttatás ehhez az összeghez kötődik.  Voltak olyan találgatások, hogy 2019-ben megszűnik a nők lehetősége, hogy legalább 40 éves munkaviszony után kedvezményesen nyugdíjba mehessenek, ugyanis idén az öregségi nyugdíj korhatára már 64 esztendőre emelkedett, így normál esetben egyre hosszabb lesz a járadék megszerzéséhez szükséges idő. Mivel nem lett szigorúbb a 40 éves szolgálati viszony utáni nyugdíjba vonulás, így egyre több felsőfokú végzettségű veheti 2019-től igénybe a kedvezményes nyugdíj-korhatárt - erre a Nyugdíjguru.hu hívta fel a figyelmet.    A 40 éves szolgálati viszony után nyugdíjba menő nőknél létezik egy éves keretösszeg (a mindenkori minimálbér 18-szorosa), amelyért a járadékuk mellett munkát vállalhatnak, ám januártól ez a korlát megszűnik, amennyiben a Munka törvénykönyve hatálya alá tartozó munkaviszonyban dolgoznak tovább.
Ebben az évben azok mehetnek öregségi nyugdíjba, akik 1954-ben vagy ezt megelőzően születtek. Csak annak a feltételnek kell megfelelniük, hogy a résznyugdíjukhoz legalább 15, a teljes nyugdíjhoz pedig 20 év szolgálati idejük meglegyen. Jelentős változás, hogy a saját jogú nyugdíjasnak nem kell a jövedelme után természetbeni egészségbiztosítási járulékot (4 százalék) és nyugdíjjárulékot (10 százalék) fizetnie, csak személyi jövedelemadót (15 százalék). Ugyanakkor megszűnik a nyugdíj melletti munkavégzés utáni eddigi évenkénti nyugdíjemelés. Sokan azt várták, hogy az egyre égetőbb munkaerőhiány miatt megszűnik az a korlátozás, hogy a közszférában közalkalmazotti vagy közszolgálati jogviszonyban dolgozni kívánó nyugdíjasokat – ehhez előzetes kormányzati jóváhagyás szükséges –, foglalkoztatásuk időtartamára nem illeti meg a nyugdíjuk. Azonban itt nem történt változás. Vagyis azokat, akiket az elmúlt év végén elküldtek a minisztériumi (intézményi) karcsúsítás címén nyugdíjba, ha igény van rá, akkor csak ilyen korlátok között foglalkoztathatják tovább. 

Drágulást hozó, illetve csökkentő tételek

Január 1-től általánosan 20 százalékkal emelkedik a népegészségügyi termékadó (neta) az egészségi kockázatot jelentő ételek és italok esetében, emellett az adóköteles italok körébe tartoznak újévtől a gyümölcspárlat, a pálinka és a gyógynövényes italok is - közölte a Pénzügyminisztérium. A dohánytermékek jövedékiadó-emelkedése miatt az év elejétől és júliustól is jelentősen, időpontonként 30-40 forinttal nőhet egy-egy doboz szívnivaló ára.
Az agrártárca az ESL (hosszabban eltartható) és az UHT (ultrapasztőrözött) tejek árcsökkenésére hívja fel a figyelmet, miután ezek forgalmi adója 18 százalékról 5 százalékra mérséklődött. Az áruházláncok az áfa-csökkentést teljes mértékben átadják a vásárlóknak.

Szerző