A rabszolgatörvénytől fehéredik a gazdaság az ÁSZ elnöke szerint

Publikálás dátuma
2019.01.02 09:42

Fotó: / Vajda József
Eddig is "megoldották" a vállalkozók, hogy munkásaik túlórázzanak, csak épp a fizetéseket zsebbe adták, azokból nem kapta meg a részét az állam.
"Én a túlórakeret emelésében az online pénztárgépekkel és az EKÁER-rel indult gazdaságfehérítés újabb, fontos eszközét látom" - nyilatkozta Domokos László, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke a Világgazdaságnak. Szerinte a vállalkozók, ha jelentős megrendelést kaptak, eddig is "megoldották", hogy dolgozói elvégezzék a munkát, legfeljebb eddig csak zsebbe, feketén fizetett ilyenkor. A törvénymódosítás azzal, hogy legálissá teszi az elképesztő, heti hat napos munkát, amit akár három évig kifizetni sem kell, Domokos szerint "rugalmasabbá teheti a cégeket, és jó a munkavállalóknak is".
Az ÁSZ-elnök azt az állítást is elismételte, hogy helyes a munkások külföldre vándorlása miatti munkaerőhiányt a maradók kíméletlen kizsákmányolásával kompenzálni: "ez a megoldás a mai kihívásokra jó eszköz, amely a munkaerőhiány idején sikeresen alkalmazható, hiszen ilyen környezetben igenis van súlya annak, hogy a dolgozó vállalja-e a pluszmunkát" - fogalmazott. Hozzátette viszont:
"ha néhány év múlva változik a gazdasági, munkaerőpiaci helyzet, akkor a parlamentnek – ahogy most is – joga, lehetősége és kötelessége is lesz, hogy rugalmasan módosítson a munkaerőpiaci szabályokon".
Domokos László arról is beszélt, hogy az utóbbi időben az állam gyakorlatilag saját magának drágította meg a beruházásait. Mint a kelebiai vasútvonal megugró költségei miatt indított új beszerzési eljárás kapcsán elmondta, ennek többek közt a beruházások előkészítetlensége az oka. "Sok esetben csak a politikai döntés született meg egy-egy nagy beruházásról, a szakmai előkészületek, a gazdaságossági-megvalósíthatósági vizsgálatok a háttérben maradtak, de arra is volt szép számmal példa, hogy a tervezők nem vettek tudomást a kivitelezési lehetőségekről" - fogalmazott.
Annak kapcsán, hogy a kormányzati oldalon egyre többet hallani egy újabb válság közeledtéről, Domokos úgy nyilatkozott: "a termőre forduló beruházások és az állami fejlesztések ütemezése mellett igen jó lehetőséget biztosít majd a költségvetésnek az az évi 500-600 milliárdos anticiklikus tartalék, amely épp annak kapcsán képződik, hogy a Brüsszelből a számlákra érkező pénzeket egyszer már kifizettük". Ezzel az uniós pénzek előlegének már megtörtént kifizetésére utalt. Az állami vagyon korábbiaknál jelentősen centralizáltabb kezelését is helyesli az ÁSZ és elnöke.
2019.01.02 09:42

Félmilliárdot fizettek Munkácsy festményéért Matolcsyék

Publikálás dátuma
2019.01.18 11:02
Munkácsy Mihály Poros út című festménye
Fotó: /
A szerződést tavaly december 21-én írták alá.
A Magyar Nemzeti Bank 500 millió forintot adott Munkácsy Mihály Poros út I. című festményéért – vette észre az EU-s közbeszerzési értesítőben a 24.hu. Az eladó egy svájci magánszemély, Antoine Pierre Guth, a szerződést tavaly december 21-én írták alá. Korábban Jan Van der Heyden Városlátkép című alkotásáért 128 millió forintot fizetett a jegybank.
2019.01.18 11:02
Frissítve: 2019.01.18 11:02

Tovább drágult a gázolaj

Publikálás dátuma
2019.01.18 07:41
Illusztráció
Fotó: Népszava/
Bruttó 3 forinttal emelte a Mol pénteken a gázolaj literenkénti nagykereskedelmi árát. A 95-ös benzin ára nem változott.
Az emeléssel a gázolaj literenkénti átlagára 382 forintra nőtt. A gázolaj ára legutóbb szerdán emelkedett, 8 forinttal 379 forintra nőtt. A benzin ára szintén szerdán változott utoljára, 4 forinttal 345 forintra emelkedett. Az autósok 50 forintos különbséget is tapasztalhatnak a töltőállomások árai között. A benzin ára 2012. április elején érte el csúcsát, akkor egy liter átlagosan 451 forintba került. A gázolaj literje 2012. január közepén volt a legdrágább, átlagosan 449 forint.
Szerző
2019.01.18 07:41