400 ezer ember 'ingyen' dolgozik a kormánynak, ugyanannyian vannak kényszerszabadságon

Publikálás dátuma
2019.01.03. 10:30

Fotó: Jim LoScalzo / AFP/dpa/Picture-Alliance
A csütörtökön összeülő, megváltozott összetételű amerikai törvényhozásra vár a részleges kormányzati leállást okozó költségvetési ellentétek feloldása.
Az év végi ünnepek után szerdán megtartották a 2017-2018-as ciklus utolsó ülését a szenátusban és a képviselőházban, csütörtökön pedig megalakul a tavaly novemberi választások nyomán átformálódott két kongresszusi kamara. Ezek közül a szenátusban – ahol a helyek egyharmadát érintette a választás - fennmaradt az elnök pártjának, a republikánusoknak a többsége, a teljes egészében újraválasztott képviselőházban azonban a demokraták elhódították a többséget a republikánusoktól, így Donald Trumpnak ellenzéki többségű házzal kell együttműködnie a következő elnökválasztásig terjedő szűk két év folyamán.  Az új összetételű kongresszus először is azzal a megörökölt problémával szembesül, hogy az előző év végén nem sikerült a szükséges többséget biztosítani a szövetségi kormányzati intézmények további működését lehetővé tevő költségvetési törvényhez, mert abba a demokraták nem voltak hajlandóak belevenni Trump követelésére a mexikói határ mentén végig elkészítendő határvédő fal több mint 5 milliárd dolláros építési költségét. Pénzügyi felhatalmazás hiányában így most 13. napja csak „takaréklángon” működhetnek a központi kormányzati hivatalok és ügynökségek. A 15 szövetségi minisztérium közül 9-et érint a részleges leállás, 400 ezernél több közalkalmazott úgy végzi tovább – nélkülözhetetlennek ítélt – munkáját, hogy egyelőre nincs jogcím a fizetése folyósítására, közel ugyanennyi embert pedig fizetés nélküli kényszerszabadságra küldtek. Azzal, hogy az új összetételű képviselőházban erősödött a demokraták pozíciója, a Fehér Háznak még nehezebb lesz megállapodásra jutnia, és véget vetnie a közintézmények részleges lebénultságának. Trump az elmúlt napokban beszélt olyan tervekről, hogy adakozásból gyűjtené össze a falépítéshez szükséges pénzt, később pedig kilátásba helyezte, hogy ha nem lesz pénz a falra, akkor más, karhatalmi eszközökkel fogja lezáratni a mexikói határt, hogy távol tartsa a bevándorolni szándékozókat. A határvédő fal már a 2016-os választási kampányában is az egyik kulcsígéret volt, de akkor még azt mondta, hogy majd Mexikó fogja állni a költségeket. A déli szomszédállam azonban kategorikusan elutasította az amerikai elnöknek ezt a követelését.  A határvédő fal az elnök szándékai szerint csak az egyik, felettébb vitatott – a demokraták által szükségtelennek és hatástalannak tartott – eleme lenne az Egyesült Államok új bevándorláspolitikai „csomagjának”. Donald Trump túlságosan megengedőnek tartja az amerikai bevándorlási szabályokat, és ezeken szigorítani szeretne. A demokraták viszont jogállamhoz méltó megoldást akarnak találni olyan kérdésekre, mint amilyen például a kiskorú gyerekkel együtt elfogott illegális bevándorló családok szétszakításának az ügye, vagy az úgynevezett „álmodók” - a kisgyerekként illegálisan behozott, de aztán Amerikában iskolázott fiatalok – jövőjének a rendezése. A demokraták az acélfal helyett csak határvédő kerítést lennének hajlandóak finanszírozni 1,3 milliárd dollárért, további 300 milliót pedig egyéb határbiztonsági berendezések – például térfigyelő kamerák – beszerzésére lennének készek megajánlani.  Tekintettel a szóban forgó összegeknek az amerikai költségvetésen belüli nem túl magas nagyságrendjére, több elemző azon a véleményen van, hogy a vita valójában már a 2020-as elnökválasztási kampány „előjátéka” - konkrétabban Nancy Pelosi, az új, demokrata párti képviselőházi elnök és Mitch McConnell, a szenátusi többségi republikánus frakció vezetője közötti presztízsharc, és egyben a két nagy párt „arculatépítése”, amely a jelek szerint mindkét oldalon inkább a kemény, határozott kiállásra helyezi a hangsúlyt, és nem a rugalmasságra.  Az mindenképpen figyelemre méltó változás a Trump elnökké választása körüli időszakhoz képest, hogy az akkor Trumpban még nagyrészt kétkedő republikánusok időközben csaknem egy emberként felsorakoztak az elnök mögé, és – mint azt McConnell környezetéből megüzenték a sajtónak – a szenátusi republikánusok semmi olyat nem fognak megszavazni, amit az elnök nem írna alá. A demokraták számára ugyanakkor minden jel szerint erős biztatást jelentett a novemberi választás kimenetele, és igyekeznek maximálisan kihasználni a képviselőházi többségük nyomán kibővült lehetőségeiket.  
Témák
USA

Összekeverték Orbánt az amerikai külügyminiszterrel Brazíliában

Publikálás dátuma
2019.01.02. 21:51
Orbán Viktor miniszterelnök Jair Bolsonaro brazil elnök és felesége, Michele Bolsonaro társaságában
Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsődi Balázs / MTI
Az USA brazil nagykövetsége köszönte az említést, de felhívta a figyelmet arra, hogy a képen nem Mike Pompeo szerepel.
„Az Egyesült Államok külügyminisztere találkozott a brazil elnökkel”

– ezt írta a brazil kormány Twittere Bolsonaro beiktatási fotója alá. A képen azonban nem Mike Pompeo, hanem Orbán Viktor volt látható. A beiktatási poszt – amit az Index vett észre – még azt is elárulta, hogy az USA a második legnagyobb kereskedelmi partnere Brazíliának. Az Egyesült Államok brazil nagykövetsége köszönte az említést, de megjegyezte, hogy a képen nem Pompeo szerepel. A brazil kormány oldala ezután javította a bejegyzést.
Szerző

Trump: Nincs menetrend és nincs határidő a kivonulásra

Publikálás dátuma
2019.01.02. 21:41
Donald Trump amerikai elnök
Fotó: AL DRAGO / CONSOLIDATED NEWS PHOTOS / DPA PICTURE-ALLIANCE / AFP
„Nem akarok örökké Szíriában maradni” – mondta az amerikai elnök.
Nincs menetrend és nincs határidő az amerikai katonák kivonására, csak bizonyos idő után vonulunk ki Szíriából” – jelentette ki szerdán Donald Trump amerikai elnök újságíróknak a Fehér Házban. Az elnök a kongresszus demokrata párti és republikánus vezetőivel folytatott megbeszélés után nyilatkozott a sajtónak.      Trump azt is mondta: a visszavonulás közben ügyelnek majd arra, hogy megvédjék az Egyesült Államok szövetségeseként az Iszlám Állam nevű terrorszervezet ellen harcoló szíriai kurdokat is. „Nem akarok örökké Szíriában maradni” – fogalmazott. Korábban, a kormányülésen – amelyen egy ideig szintén jelen lehetett a sajtó – lekicsinylően beszélt James Mattis lemondott védelmi miniszterről, aki a többi között éppen azért nyújtotta be váratlanul a lemondását, mert nem értett egyet sem a szíriai csapatkivonással, sem az elnök afganisztáni politikájával, az Afganisztánból történő fokozatos kivonulással. „Ugyan, mit tett értem Mattis? Hogyan teljesített Afganisztánban? Egyáltalán nem túl jól” – mondta a kormánytagoknak. A kabinetülésen a védelmi minisztérium képviseletében már Patrick Shanahan ügyvezető védelmi miniszter vett részt. Trump azt is sejtetni engedte, hogy Mattis nem lemondott, hanem ő menesztette a tárcavezetőt. James Mattis október 19-én jelentette be, hogy lemond, miután Donald Trump a tanácsai ellenére is közölte: kivonja a mintegy kétezer fős amerikai csapatkontingenst Szíriából. „Hazajönnek. És most jönnek haza” – fogalmazott akkor az elnök, azt sejtetve, hogy a csapatkivonás azonnal megkezdődik. Bejelentését bel-és külföldön egyaránt értetlenség fogadta, befolyásos republikánus politikusok is élesen bírálták őt. December 30-án, vasárnap Trump a Fehér Házban ebéden látta vendégül Lindsey Graham dél-karolinai republikánus szenátort, aki ezt követően a sajtónak arról számolt be, hogy az elnök lassítani fog a szíriai csapatkivonáson. Trump a kormányülés után – még a sajtótájékoztató előtt – tanácskozott a kongresszus demokrata párti és republikánus vezetőivel a részleges kormányzati leállás esetleges feloldásáról. Az elnök azonban hajthatatlan maradt. Mint fogalmazott, a részleges leállás addig marad, amíg szükség lesz rá, vagyis amíg a demokraták meg nem szavazzák azt a kormányzati költségvetést, amely magában foglalja az amerikai–mexikói határon építendő falhoz kért összeget is.
Szerző