400 ezer ember 'ingyen' dolgozik a kormánynak, ugyanannyian vannak kényszerszabadságon

Publikálás dátuma
2019.01.03 10:30

Fotó: AFP/dpa/Picture-Alliance/ Jim LoScalzo
A csütörtökön összeülő, megváltozott összetételű amerikai törvényhozásra vár a részleges kormányzati leállást okozó költségvetési ellentétek feloldása.
Az év végi ünnepek után szerdán megtartották a 2017-2018-as ciklus utolsó ülését a szenátusban és a képviselőházban, csütörtökön pedig megalakul a tavaly novemberi választások nyomán átformálódott két kongresszusi kamara. Ezek közül a szenátusban – ahol a helyek egyharmadát érintette a választás - fennmaradt az elnök pártjának, a republikánusoknak a többsége, a teljes egészében újraválasztott képviselőházban azonban a demokraták elhódították a többséget a republikánusoktól, így Donald Trumpnak ellenzéki többségű házzal kell együttműködnie a következő elnökválasztásig terjedő szűk két év folyamán.  Az új összetételű kongresszus először is azzal a megörökölt problémával szembesül, hogy az előző év végén nem sikerült a szükséges többséget biztosítani a szövetségi kormányzati intézmények további működését lehetővé tevő költségvetési törvényhez, mert abba a demokraták nem voltak hajlandóak belevenni Trump követelésére a mexikói határ mentén végig elkészítendő határvédő fal több mint 5 milliárd dolláros építési költségét. Pénzügyi felhatalmazás hiányában így most 13. napja csak „takaréklángon” működhetnek a központi kormányzati hivatalok és ügynökségek. A 15 szövetségi minisztérium közül 9-et érint a részleges leállás, 400 ezernél több közalkalmazott úgy végzi tovább – nélkülözhetetlennek ítélt – munkáját, hogy egyelőre nincs jogcím a fizetése folyósítására, közel ugyanennyi embert pedig fizetés nélküli kényszerszabadságra küldtek. Azzal, hogy az új összetételű képviselőházban erősödött a demokraták pozíciója, a Fehér Háznak még nehezebb lesz megállapodásra jutnia, és véget vetnie a közintézmények részleges lebénultságának. Trump az elmúlt napokban beszélt olyan tervekről, hogy adakozásból gyűjtené össze a falépítéshez szükséges pénzt, később pedig kilátásba helyezte, hogy ha nem lesz pénz a falra, akkor más, karhatalmi eszközökkel fogja lezáratni a mexikói határt, hogy távol tartsa a bevándorolni szándékozókat. A határvédő fal már a 2016-os választási kampányában is az egyik kulcsígéret volt, de akkor még azt mondta, hogy majd Mexikó fogja állni a költségeket. A déli szomszédállam azonban kategorikusan elutasította az amerikai elnöknek ezt a követelését.  A határvédő fal az elnök szándékai szerint csak az egyik, felettébb vitatott – a demokraták által szükségtelennek és hatástalannak tartott – eleme lenne az Egyesült Államok új bevándorláspolitikai „csomagjának”. Donald Trump túlságosan megengedőnek tartja az amerikai bevándorlási szabályokat, és ezeken szigorítani szeretne. A demokraták viszont jogállamhoz méltó megoldást akarnak találni olyan kérdésekre, mint amilyen például a kiskorú gyerekkel együtt elfogott illegális bevándorló családok szétszakításának az ügye, vagy az úgynevezett „álmodók” - a kisgyerekként illegálisan behozott, de aztán Amerikában iskolázott fiatalok – jövőjének a rendezése. A demokraták az acélfal helyett csak határvédő kerítést lennének hajlandóak finanszírozni 1,3 milliárd dollárért, további 300 milliót pedig egyéb határbiztonsági berendezések – például térfigyelő kamerák – beszerzésére lennének készek megajánlani.  Tekintettel a szóban forgó összegeknek az amerikai költségvetésen belüli nem túl magas nagyságrendjére, több elemző azon a véleményen van, hogy a vita valójában már a 2020-as elnökválasztási kampány „előjátéka” - konkrétabban Nancy Pelosi, az új, demokrata párti képviselőházi elnök és Mitch McConnell, a szenátusi többségi republikánus frakció vezetője közötti presztízsharc, és egyben a két nagy párt „arculatépítése”, amely a jelek szerint mindkét oldalon inkább a kemény, határozott kiállásra helyezi a hangsúlyt, és nem a rugalmasságra.  Az mindenképpen figyelemre méltó változás a Trump elnökké választása körüli időszakhoz képest, hogy az akkor Trumpban még nagyrészt kétkedő republikánusok időközben csaknem egy emberként felsorakoztak az elnök mögé, és – mint azt McConnell környezetéből megüzenték a sajtónak – a szenátusi republikánusok semmi olyat nem fognak megszavazni, amit az elnök nem írna alá. A demokraták számára ugyanakkor minden jel szerint erős biztatást jelentett a novemberi választás kimenetele, és igyekeznek maximálisan kihasználni a képviselőházi többségük nyomán kibővült lehetőségeiket.  
Témák
USA
Frissítve: 2019.01.03 10:30

Theresa May már biztosra menne

Publikálás dátuma
2019.03.22 22:02

Fotó: AFP/ TOLGA AKMEN
A brit miniszterelnök utalást tett arra, hogy többség nélkül nincs újabb szavazás a megállapodásról.
A brit miniszterelnök egyenes utalást tett pénteken arra, hogy csak akkor terjeszti ismét az alsóház elé szavazásra a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételrendszerét tartalmazó megállapodást, ha megvan a többség az eddig kétszer is elutasított egyezmény elfogadásához. Theresa May péntek este közzétett levelében az MTI összefoglalója szerint tájékoztatta az alsóházi képviselőket az EU-csúcsértekezletről, amelyen döntés született a Brexit halasztásáról. A halasztás hossza attól függ, hogy a londoni alsóház a jövő héten elfogadja-e az EU-val tavaly novemberben elért Brexit-megállapodást. May levelének megfogalmazása szerint azonban „ha úgy tűnik, hogy nincs elégséges támogatás az egyezmény jövő heti újbóli beterjesztéséhez”, vagy ha a ház ismét elveti a megállapodást, akkor kérhető a Brexit további halasztása a megállapodás életbe lépésének elmaradása esetére meghatározott április 12-i határidőn túl, de ebben az esetben az Egyesült Királyságnak részt kellene vennie a májusi európai parlamenti választásokon.
A huszonhetek és az Egyesült Királyság által egyaránt elfogadott megállapodás értelmében a korábbi 2019. március 29. helyett 2019. május 22. lesz az új határidő, amennyiben a londoni alsóház jövő héten elfogadja a kétszer már leszavazott kiválási szerződést. Újabb elutasítás esetén pedig a szigetország április 12-ig továbbra is az Európai Unió tagja maradna, de eddig jeleznie kellene, hogy mik a szándékai a továbbiakban.

„Kedveli Kim elnököt” – Észak-Korea elleni szankciókat vont vissza Trump

Publikálás dátuma
2019.03.22 21:01

Fotó: AFP/ SAUL LOEB
Egyelőre nem világos, hogy az Egyesült Államok elnöke mely büntetőintézkedésekre célzott.
Donald Trump amerikai elnök pénteken elrendelte a kormánya által Észak-Korea ellen életbe léptetett legújabb szankciók visszavonását. Az elnök Twitter-bejegyzésben közölte:
„az Egyesült Államok pénzügyminisztériuma bejelentette, hogy további, széleskörű szankciókkal bővíti a már érvényben lévő szankciókat Észak-Korea ellen. Utasítást adtam az újabb szankciók visszavonására”.
A Fehér Ház nem válaszolt az újságírók részleteket firtató kérdéseire, így nem világos az sem, hogy az Egyesült Államok elnöke mely szankciókra célzott. Sarah Huckabee Sanders szóvivő csupán annyit mondott: Donald Trump
„kedveli Kim elnököt és nem gondolja, hogy ezek a szankciók szükségesek”.
Az amerikai kormány csütörtökön két kínai hajózási vállalat ellen hozott büntetőintézkedéseket, azzal vádolva a cégeket, hogy segítenek Észak-Koreának kibújni az érvényben lévő szankciók alól. A döntést azzal indokolták, hogy fenn kell tartani a nyomást Észak-Koreára annak érdekében, hogy Kim Dzsong Un feladja atomfegyver-programját.
Szerző