Hússzor annyi rendőr volt az Orbán-ellenes flashmobon, mint tüntető

Publikálás dátuma
2019.01.02. 11:49

Fotó: Vajda József
A Párbeszéd által szervezett eseményre tíz aktivista ment el, miközben közel kétszáz rendőr vonult ki a Várba, a Karmelita kolostor környékére.
Óriási rendőrségi készültség mellett mindössze tízen tüntettek az ellen, hogy Orbán Viktor miniszterelnök az év elejétől felköltözött a Várba, a milliárdokért felújított Karmelita kolostorba. Bár a Párbeszéd és V. Naszályi Márta fővárosi képviselő által meghirdetett „Üdvözlet, elnök úr” című flashmobra A Facebookon előzetesen 189-en jelezték részvételüket, további kétezren pedig érdeklődtek az esemény iránt. Végül alig tíz aktivista jött fel a várba, hogy „Orbán, nem a tiéd a Vár!” és hasonló feliratokkal tiltakozzanak. A rendőrség jóval komolyabban vette a rendezvényt mint a tüntetők: mintegy kétszáz rendőr vette körül körül a Karmelita kolostort és a köztársasági elnök hivatalának otthont adó Sándor-palota épületét. A sajtótájékoztatóvá alakult tüntetésen V. Naszályi Márta elmondta: a miniszterelnök Várba költözése a kormány urizálásáról és a Horthy-rendszer restaurációjáról szól. Hiszen a török megszállás óta nem volt király a Várban, csak Horthy Miklós használta rezidenciájaként. V. Naszályi Márta szerint a Várnak nem volt szüksége arra, hogy itt kormányzati központ jöjjön létre, ellenkezőleg: Orbán próbálja a Várnegyed presztízsét magára húzni. „Minden felelős kormány arra törekszik, hogy a lemaradó, rozsdaövezetbeli városrészeket fejlessze, nem pedig azon ügyködik, hogy a legdrágább épületekbe maga költözzön be” - fogalmazott az ellenzéki képviselő.
A tüntetés időpontjában Orbán Viktor miniszterelnök még Brazíliában tartózkodhatott. A repülők útvonalát figyelő oldalak adatai szerint az Orbánt december 31-én Budapestről Brazíliavárosba reptető HA LKX lajstromszámú honvédségi Falcon Dassult luxus bizniszjet egyelőre nem szállt fel Dél-Amerikából.
Frissítve: 2019.01.02. 14:12

Nagyra nőttek az önkormányzati autóflották

Publikálás dátuma
2019.01.02. 10:00
12 millióért vették a jól felszerelt, bivalyerős Volvót Pécs fideszes vezetőjének, Páva Zsoltnak, aki kék lámpával is „felturbóz
Fotó: Facebook/Páva Zsolt
Több mint évi 155 millió forintért 207 kocsit üzemeltet a 23 megyei jogú város – tudta meg a Népszava. A folyton adóssággal küzdő Pécs luxus Volvója ma is kilóg a sorból.
November végén fordult lapunk közérdekű adatigényléssel a 23 megyei jogú város önkormányzatához, hogy megtudjuk, milyen és mekkora autóflottát tartanak fenn. Húsz település érdemben válaszolt, Sopron, Győr és Szombathely viszont közölte, nincs önkormányzati tulajdonú autójuk – arról pedig nem adtak tájékoztatást, hogy magának a polgármesteri hivatalnak, a városnak hány járműve van. A válaszokból kiderült, hogy a legtöbb önkormányzati autót Miskolc üzemelteti, a borsodi megyeszékhely saját flottája 25 tagú, a második legtöbb városi autó Szeged utcáin fut, míg a harmadik helyen Debrecen és Szekszárd osztozik 18-18 kocsival. A legszerényebb ebből a szempontból elvileg Kecskemét, ahol csak egy autó önkormányzati, gyanítható persze, hogy a többi a hivatal tulajdonában van. A legrégebbi autó miskolci, az 1997-es Opel Corsa már jó néhány hivatali dolgozót kiszolgált, hat megyei jogú város viszont az idén is vásárolt vagy lízingelt új kocsit. A legnépszerűbb márka a legnagyobb vidéki városokban a Volkswagen. Ebből 41, a második legnépszerűbb Skodából 30, Suzukiból 24 szolgál az érintett városokban. Hondából, Hyundaiból, Audiból, Volvóból és Mercedesből egy-egy akad az önkormányzati flottákban. A polgármesterek többsége is a VW-t és a Skodát preferálja, a városvezetők közül öten – Debrecenben, Dunaújvárosban, Székesfehérváron, Szolnokok és Veszprémben – a Passatot favorizálják, míg Hódmezővásárhelyen, Kaposváron, Nagykanizsán és Szekszárdon a Skoda Superb-et kedvelik. Skoda Kodiaq-ot használ Érd első embere, az adóssággal állandóan harcoló Pécs fideszes vezetője, Páva Zsolt Volvo S80-ban utazhat – három éve, sajtóhírek szerint mintegy 12 millióért vették a luxusautót. Salgótarjánban egy Kia Niro, Nyíregyházán viszont Audi A6 a polgármester szolgálati autója. Kilenc település azt is közölte, milyen autót használnak az alpolgármesterek: VW Passat, Skoda Octavia, Ford Mondeo, Mazda 6, VW Jetta és Golf segíti a munkájukat. Az önkormányzati autók többségét persze a hivatali dolgozók használják, ezek jellemzően közép vagy alsó középkategóriás kocsik, legtöbbjük Opel Astra és Suzuki SX4, a közterület-felügyeletesek általában Daciával járnak. A megyei jogú városok autóinak körülbelül negyede valamilyen szállítójármű, nagyjából tizedüket pedig önkormányzati intézmények – könyvtárak, múzeumok, orvosi ügyelet – használják. A települések több mint 150 millió forintot költenek évente az adófizetők pénzéből az autóflották fenntartására, ami átlagosan 7,5 millió városonként. A legtöbbe elvileg Szekszárdon kerülnek a kocsik, igaz, a tolnai megyeszékhely nemcsak az autó adóját, biztosítási és javítási költségeit, útdíjait, de az éves üzemanyagdíjat is megadta, mások viszont utóbbit kihagyták, noha messze ez a legnagyobb költség a kocsikkal kapcsolatban. Az egy autóra jutó éves költségeknél így jelentős a különbség, hiszen míg Kecskeméten, Nagykanizsán, Salgótarjánban vagy Egerben ez csak 250-350 ezer forint, addig azokban a városokban – Dunaújvárosban, Kaposváron, Nyíregyházán, Pécsen, Székesfehérváron, Szekszárdon, Zalaegerszegen – ahol az üzemanyag-költség is szerepel a fenntartási összegben, ott ez a tétel az 1,1-2 millió forintot is eléri.
Szerző

A szabadság ára – Így vált üldözötté a CEU

Publikálás dátuma
2019.01.02. 09:00

Fotó: Vajda József / Népszava
A Közép-európai Egyetem hiánypótló „árucikként” jött létre olyan időszakban, amikor nagy volt az igény a nyitottságra és a demokratikus értékekre. Fáklyavivőből mégis üldözötté vált.
A még Budapesten működő Central European University (Közép-európai Egyetem, CEU) története egészen a rendszerváltásig nyúlik vissza. Ekkor született meg ugyanis egy diktatúraellenes értelmiségiekből álló csoport fejében először egy olyan nemzetközi egyetem létrehozásának gondolata, ami nemcsak a demokratikus átmenetet segíti elő Közép- és Kelet-Európában, de a szabad gondolkodás és az alapvető demokratikus társadalmi értékek közvetítésének is központjává válhat. A CEU Prágából indult, majd néhány évvel később Budapesten is megkezdte működését, ahol a közép-európai régió egyik legmagasabban kvalifikált, nagy nemzetközi elismertséget szerző felsőoktatási intézményévé vált.
A szabad „Európa Egyetem” megalapításának terve az 1989 áprilisi dubrovniki nyári szabadegyetem programsorozat idején fogalmazódott meg, amelyen a jugoszlávok mellett magyar, csehszlovák, német, olasz és amerikai előadók is részt vettek. Felismerték: a nacionalizmus és az etnikai intolerancia továbbra is a jövő kihívásai közé tartozik. A különböző társadalmi feszültségek enyhítésére jó megoldásnak tartották, hogy középkori egyetemek mintájára – mint például a Bolognai Egyetem vagy a Heidelbergi Egyetem, ahol a diákok egy közös nyelven tanulhatnak és alkothatnak közösséget – egy olyan oktatási központot hozzanak létre, amelyben a nemzetek közötti különbségek háttérbe szorulnak és a közös pontokra, az együttműködésre terelődik a hangsúly. A dubrovniki szabadegyetem résztvevői között volt a magyar-amerikai üzletember, a majdani egyetemalapító Soros György is, aki később vállalta, anyagilag segíti a tervek megvalósítását. Soros a CEU létrejöttének 20. évfordulója alkalmából, a Magyar Tudományos Akadémián tartott 2011-es konferencián úgy nyilatkozott: a berlini fal 1989. novemberi leomlását követően erősödött meg benne az elhatározás, hogy támogassa a posztkommunista országok demokratizálódását, felzárkózását is segítő intézményt – s kezdetét vehette a CEU megalapítása. Közép-Európa az egyetlen olyan része a világnak, amely a XX. század folyamán egyaránt megtapasztalta a fasiszta és a kommunista elnyomást, így nem is volt kérdés, Európa mely részében van a legnagyobb szükség a bezárkózottság helyett a nyitottságot erősítő, az emberi jogokat és a jogállamiságot tiszteletben tartó intézményre. Mint az a Közép-Európai Egyetem Alapítvány által kiadott, a CEU első tíz évét összefoglaló kötetből is kiderül, az egyetem alapító okiratát 1990 júniusában írta alá Soros György és Josef Hromádka csehszlovák miniszterelnök-helyettes. Abban állapodtak meg, hogy Prágában és Pozsonyban jön létre campus, előbbi a humántudományokra, utóbbi a természettudományokra fókuszálva, a működési költségek 15 százalékát a csehszlovák kormány, 85 százalékát pedig Soros György alapítványa, a Nyílt Társadalom Alapítvány állja. Az intézményt Václav Havel csehszlovák elnök mellett Bronislaw Geremek, a lengyel Szabadság Unió volt elnöke és Göncz Árpád magyar köztársasági elnök is patronálta. A prágai campus 1991. április 19-én nyílt meg, az ünnepi ceremónián Havel elnök és Petr Pithart csehszlovák miniszterelnök is beszédet tartott, az esemény fontosságát hangsúlyozva. Néhány hónappal később, 1991 őszén Budapesten is létrejött a CEU Történelem Tanszéke. Noha Soros eredetileg (elsősorban a nacionalista félelmek és a Monarchia rossz emléke miatt) nem akarta, hogy a CEU magyarországi központtal rendelkezzen, a politikai események végül mégis úgy hozták, hogy az egyetemnek el kellett költöznie Prágából, Pozsonyban pedig meg sem kezdődhetett az oktatás. Csehszlovákia 1993-ban bekövetkezett kettéválása új politikai légkört hozott magával, az új cseh és a szlovák politikai vezetés nem nézte jó szemmel, hogy egy magyar származású milliárdos ilyen nagy horderejű befektetéssel legyen jelen országaikban. A nacionalista érzelmektől sem mentes szlovák kormányzat lépten-nyomon akadályozta a campus létrehozását. A Václav Claus vezette cseh kormány pedig bejelentette: nem hajlandóak tovább fizetni az egyetem prágai épületeinek bérleti díját. Soros nem akarta megvásárolni az épületeket, ezért 1993 januárjában bejelentette: a CEU számára Prágában az 1993-1994-es tanév lesz az utolsó. Ezután került át az egyetem központja Budapestre. Soros ezzel kapcsolatban a Népszabadságnak úgy nyilatkozott: a cseh kormány intézkedését nem tekinti ellene irányuló támadásnak. Bár Budapesten sem állt szándékában épületet vásárolni, mégis belement egy ilyen döntésbe, hiszen „születése kötelezi” erre. Szerinte az egyetem működése is egyszerűbbé válik, ha kezdetben csak egy campussal rendelkezik. A helyzetet úgy összegezte: a cseh döntés számára könnyebbséget jelent, Prága viszont „érzékeny veszteséget” szenved. Az oktatás kifutó rendszerben néhány évig még Prágában is folytatódott, 1996-ban szűnt meg véglegesen, addigra valamennyi tanszéket és a már akkor is gazdag könyvállománnyal rendelkező egyetemi könyvtárat Budapestre költöztették. Képzési programjait a magyar kormány és az Oktatási Hivatal is elismerte.
A bővülő szakkínálat és az elsősorban angol nyelvű képzések egyre több külföldi hallgatót vonzottak Budapestre, így amellett, hogy Magyarország és a magyar felsőoktatás jó hírét is terjesztették a világban, nagyban hozzájárultak a 2014-es felsőoktatási stratégiában megjelölt nemzetköziesítés folyamatához is. Jelenleg a CEU-hallgatók mintegy 80 százaléka külföldi diák. A kutatás területén is egyre nagyobb sikereket értek el, sokszor más egyetemekkel vagy a Magyar Tudományos Akadémiával együttműködve. Csak az előttünk álló 2018 és 2026 közötti időszakra több mint 6 milliárd forintnyi támogatást nyertek el az Európai Unió kutatási versenypályázatain. A magyar gazdasághoz pedig – adók, nyugdíj-, és egészségügyi járulékok, valamint beszállítói kifizetések révén – évi 8 milliárd forinttal járulnak hozzá. Már csak ezért is érthetetlen, hogy az Orbán-kormány – melynek számos tisztségviselője egykori Soros-ösztöndíjas vagy CEU-diplomás – 2017-ben, a Soros György nevével összemosott, migrációellenes kampány részeként úgy döntött, a 90-es évek nacionalista cseh és szlovák kormányok példáját követve ellehetetleníti az egyetem működését Magyarországon. Ehhez tavaly áprilisban, mindenféle előzetes egyeztetés nélkül, kivételesen sürgős eljárásban módosították a felsőoktatási törvény külföldi akkreditációval is rendelkező egyetemekre vonatkozó passzusait. Noha a módosítások valamennyi, Magyarországon működő külföldi egyetemre vonatkoznak, az újonnan meghatározott feltételek (mint például a külföldi székhelyállamban végzett oktatási tevékenység) a CEU-nak jelentették a legnagyobb hátrányt. A lex CEU-ként elhíresült törvényt a Velencei Bizottság és az Európai Bizottság is elítélte, utóbbi kötelezettségszegési eljárást is indított Magyarország ellen, véleményük szerint a módosítások az uniós és a Kereskedelmi Világszervezet szabályaival is ütköznek. A lex CEU több hazai alkotmányjogász szerint is alaptörvény-ellenes, a magyar Alkotmánybíróság (a megszokottnál is lassabban haladó) vizsgálatot indított. Az új előírásokkal a CEU vezetése sem értett egyet, ennek ellenére igyekeztek megfelelni azoknak: az egyetem kampuszt létesített New York államban a Bard College-dzsal 2017 nyarán kötött megállapodást követően. Az új oktatási helyszínt New York Állam Oktatási Minisztériuma is jóváhagyta. A magyar kormány mégsem volt hajlandó aláírni azt az államközi megállapodást, amellyel a CEU az utolsó feltételt is teljesíthette volna. Így az egyetem jövő szeptembertől Bécsben indítja el amerikai akkreditációjú képzéseit. A bécsi városvezetés és az osztrák kancellár üdvözölte, hogy Ausztria felsőoktatása egy világszínvonalú egyetemmel gazdagodik.

Kormányközeli CEU-diplomások

Járóka Lívia, a Fidesz európai parlamenti képviselője
Kovács Zoltán, a kormány nemzetközi szóvivője
Kumin Ferenc, New York-i főkonzul
Baltay Tímea, a Miniszterelnökség, helyettes államtitkár
Szepesi Balázs, Innovációs és Technológiai Minisztérium, helyettes államtitkár
Grúber Károly, Külgazdasági és Külügyminisztérium, főosztályvezető
Berzétei Ákos, Külgazdasági és Külügyminisztérium, helyettes államtitkár (tanulmányait még nem fejezte be, tandíját a külügy fizeti) Illés Zoltán, egykori fideszes környezetvédelmi államtitkár
Böszörményi-Nagy Gergely, 2010-2012 között az igazságügyi tárca kommunikációs főosztályvezető-helyettese. A CreaCity Kft. többségi tulajdonosa, amely az Átlátszó oknyomozó portál szerint jövő májusig havi 536 ezer forintért nyújt szakmai tanácsadást a Miniszterelnökségnek

Soros György a CEU budapesti campusának átadásán 1995. október 20-án. Akkor örömmel látták, ma elüldözik
Fotó: Szalmás Péter / Népszava

Alapítástól a nemzetközi hírnévig

A CEU budapesti campusának megnyitóját 1995. október 20-án tartották, központját a Nádor utca 9-es száma alatt található Festetics-palotában rendezték be. A campus azóta a Nádor utca 11. és 13-as szám alatti ingatlanokkal is kiegészült. Az épületegyüttes 2016-ban tovább bővült a Nádor utca 15. alatt álló új, modern épülettel, amelyet a díjnyertes ír O'Donnel - Tuomey építésziroda tervezett. Budapesten a stabilitás és a fejlődés időszaka kezdődött meg, egyre nagyobb számban indulhattak olyan mester és doktori képzések, amelyek az Egyesült Államokban és Magyarországon is akkreditáltak, lehetővé téve a diákoknak, hogy a magyar mellett amerikai diplomát is szerezzenek. A régióban elsőként indítottak mesterfokú képzéseket Környezettudomány és környezetpolitika, valamint Társadalmi nemek tanulmánya szakokon. Politikatudományi tanszékük 2009-ben jobb értékelést kapott, mint az Oxfordi Egyetemé.

Szerző