Trump „csodálatos” levelet kapott Kim Dzsong Untól

Publikálás dátuma
2019.01.02. 20:43

Fotó: NICHOLAS KAMM / AFP
„Valószínűleg lesz egy újabb találkozónk is” – közölte az amerikai elnök.
Az amerikai elnök újabb levelet kapott Kim Dzsong Un észak-koreai vezetőtől. Ezt maga Donald Trump jelentette be szerdán, „csodálatosnak” nevezve a levelet. Az elnök az MTI összefoglalója szerint nem közölt részleteket, csupán annyit mondott újságíróknak:
„valóban nagyon jó viszonyt alakítottunk ki és valószínűleg lesz egy újabb találkozónk is”.

Trump kedden egy rövid Twitter-bejegyzésben arról írt, hogy „szívesen találkozik” újból Kim Dzsong Unnal, aki szerinte „felismerte, hogy Észak-Korea előtt csodálatos gazdasági lehetőségek nyílnak”. Az észak-koreai elnökkel júniusban Szingapúrban tartott és történelminek mondott csúcstalálkozója óta Donald Trump többször is felhívta a figyelmet arra, hogy Észak-Korea számára óriási lehetőségek nyílnának meg gazdasága fejlesztésére, ha felhagyna az atomfegyver-programjával, végrehajtaná országa atomfegyver-mentesítését és ezzel megszabadulna a gazdaságát bénító nemzetközi szankcióktól is. Újévi televíziós üzenetében Kim Dzsong kijelentette: kész az újabb csúcstalálkozóra Donald Trumppal, sőt, hozzátette, hogy az atomfegyver-mentesítés folyamatával is gyorsabban haladhatnának, ha az Egyesült Államok megtenné a megfelelő válaszlépéseket. Leszögezte ugyanakkor, hogy ha Washington „rosszul méri fel” az észak-koreai nép türelmét, akkor Phenjannak „nem lesz más választása, mint új utat keresni a szuverenitás védelmében”. Mike Pompeo amerikai külügyminiszter még szeptember 19-én azt mondta, hogy Washington kész azonnali tárgyalásokra Észak-Koreával a kétoldalú viszony átalakítása érdekében. Leszögezte: az Észak-Korea atomfegyver-mentesítéséről folyó tárgyalásokat 2021-ig lezárják.
Szerző

Németország fogadná be a mentőhajón veszteglő 31 embert

Publikálás dátuma
2019.01.02. 20:09

Fotó: Matthew Mirabelli / AFP
Napról napra kritikusabb a helyzet – hangsúlyozta a civil szervezet szóvivője.
Németország fogadná be azokat az embereket, akiket két hete mentett ki a Földközi-tengeren egy német civil szervezet, a Sea-Watch mentőhajója – írja az Euronews. A jármű december 22. óta vesztegel, fedélzetén 31 emberrel, akik a líbiai partoktól indultak csónakokkal Európa felé. Málta és Olaszország sem engedte, hogy partra szálljanak kikötőiben a kimentett menekülők. A Sea-Watch szóvivője, Giorgia Linardi azt mondta: a hajón napról napra kritikusabb a helyzet. „Az időjárás sem kedvező, az erős hullámzás miatt egyre több ember szenved tengeribetegségtől, miközben a veszteglő hajón lévők lelki állapota érzékeny a bizonytalan helyzet miatt. Hiába kérjük két hete, hogy engedjék partra szállni a kimentett embereket, a remény jelét sem látjuk, hogy engedjék a hajó kikötését. Szervezetünk azt a megoldási lehetőséget is támogatja, hogy kiköthessen hajónk a legközelebbi partok egyikén, így Máltán vagy Olaszországban, és a kikötőből azonnal Németországba utaztassák a kimentett embereket. Három város, Berlin, Hamburg és Bréma már jelezte, hogy kész a hajón veszteglő menekülők befogadására. Arra várunk, hogy a belügyminisztérium az utazást leszervezze az országgal, amelyik partra engedi a Seawatch fedélzetén rekedteket” – mondta a szóvivő.
Szerző

Saját hazájában veszélyben él a Nobel-békedíjas orvos

Publikálás dátuma
2019.01.02. 20:00
Szavazókör Kongóban
Fotó: Caroline Thirion / AFP
Denis Mukwege biztonságára ENSZ-katonák vigyáznak a Kongói Demokratikus Köztársaságban. Az orvos nyíltan kimondja, hogy az ország elnöke felelős sokak szenvedéséért.
„Elképesztően erős és bátor ember. Ugyan a Kongói Demokratikus Köztársaságban született, de Franciaországban is tanult, így bárhol kényelmes életet élhetett volna, ő mégis azt választotta, hogy hazatér. Még azután is, hogy megpróbálták meggyilkolni és egy időre ismét száműzetésbe kényszerült, azt mondta, képtelen máshol élni” - jellemezte lapunknak Denis Mukwegét, a tavaly Nobel-békedíjjal kitüntetett nőgyógyászt Cristiana Caira. A svéd hölgy jól ismeri a kongói orvost, építészként ugyanis éppen azon dolgozik, hogy új épületeket tervezzenek a híressé vált, ám zsúfolt és lerobbant Panzi kórháznak, amit Mukwege és csapata azért is alapított, hogy erőszak áldozatává vált nőkön segítsenek. „Rengeteget dolgozik, gyakran még éjjel is operál. Lényegében a kórházban él, el sem hagyhatja az épületet, biztonságára ENSZ-katonák vigyáznak” - festette le a Nobel-békedíjas életét. Mint Caira rámutatott, Denis Mukwege folyamatos veszélyben van, a Kongói Demokratikus Köztársaságban ő ugyanis nem egyszerű orvos, de világszerte ismert politikai figura is, aki nem rejti véka alá, hogy szerinte a jelenlegi politikai vezetés is felelős a nők és gyermekek szenvedéséért. „Az egész ország rettenetesen korrupt. Az erőszaktevők gyakran nem is bűnözők. Kongó rendkívül gazdag nyersanyagokban, a területekért folytatott küzdelemben pedig a nők elleni szexuális erőszak is egy fegyver. Gyakran családjuk, férjük és gyermekeik előtt erőszakolják meg a nőket, ami életre szóló trauma. Néha az áldozatok teherbe is esnek, sokszor kiközösítik őket. Olcsó eszköze ez a társadalom rombolásának” - folytatta Caira, aki maga is többször járt már az országban. Elmondása szerint a Panzi kórházban a fizikai sérülések mellett fontos a lelki sebek gyógyítása is, amit építészként az új épületek tervezésekor is szem előtt kell tartania. Éppen ezért különösen ügyelnek például, hogy az új, kismamáknak szánt kórház napfényes legyen, hogy a könnyen kimozdulhassanak a gyönyörű kertekbe, vagy hogy megteremtsék a jelenleg teljesen hiányzó privát szférát. Reményt jelenthet a változásra, hogy vasárnap választásokat tartottak az országban, így az 1960 óta független egykori belga gyarmaton először történhet békés demokratikus átmenet. Apja 2001-es meggyilkolása óta eddig Joseph Kabila vezette az államot, akinek két éve már lejárt a mandátuma, ám eddig elhalasztotta a voksolást. Most úgy néz ki, mégis hajlandó félreállni, nem is indult újra, helyette meghosszabbított kezeként belügyminisztere, Ramzani Shadary szállt ringbe. Az előzetes közvélemény-kutatások szerint valószínű a váltás, a 21 elnökjelölt közül a legesélyesebb 44 százalékkal az üzleti szférából érkező Martin Fayulu, és 24 százalékkal az ellenzéki Felix Thiesekedi volt. Kérdés azonban, hogy az alapvetően békés voksolás szabályosan zajlott-e. Nemzetközi megfigyelőket nem engedtek az országba, - sőt, az ezt követelő uniós nagykövetet még ki is tiltották - az ellenőrzést a befolyásos katolikus egyház végezte. Lényegében élesben tesztelték az elektronikus szavazórendszert is, miközben az ország alig 9 százalékában van áram, és a lakosság jelentős része még sosem használt számítógépet. Több tartományban pedig márciusra halasztották a választásokat az ebola-járvány miatt - a WHO adatai szerint eddig 591 esetet regisztráltak, amiből 357 végződött halállal -, elméletileg tehát hivatalos eredményhirdetésre csak ezután kerülhetne sor. Aggasztó előjelek, hogy a hét elején a kormány biztonsági okokra hivatkozva lekapcsolta az internet és az SMS-szolgáltatást. 

Eltékozolt gazdagság

A Kongói Demokratikus Köztársaság - mely nem összekeverendő a szomszédos egykori francia gyarmattal, a Kongói Köztársasággal- óriási, több mint 2,3 millió négyzetkilométeres (kb. az Európai Unió fele), 80 milliós lakosságú ország Afrika szívében. Nyersanyagokban rendkívül gazdag, itt található például az elektronikai cikkekhez nélkülözhetetlen kobaltkészletek fele. Az ország eddig mégsem tudott igazán profitálni kincseiből, elsősorban a folyamatos konfliktusok miatt. Az első és második kongói háborúban (amit az „afrikai világháborúnak" is szokás nevezni) több mint ötmillióan veszítették életüket, és több millióan kényszerültek otthonaik elhagyására. Ugyan 2002-ben a háború békekötéssel zárult, ám az elsősorban etnikai alapú konfliktusok miatt a mai napig rendszeresek a harcok.

Szerző
Frissítve: 2019.01.03. 16:30