fejlesztés;biztonság;haderő;

2019-01-03 09:00:00

Fegyverbe?

Sorra jelennek meg olyan hírek, amelyek jelzik, hogy a következő években Magyarország többet költ majd a Magyar Honvédségre. Az Orbán-kormány eddig gyakorlatig kifosztotta a hadsereget, ezért a fordulat jelentős, még akkor is, ha eredménye nem lesz több 2022-ig, mint amit annak idején mi terveztünk - visszapótolják az elvont támogatást, és utolérik a korábban tervezett növekedést. Három kérdés azonban választ kíván: 1) Miért döntött most így Orbán Viktor? 2) Mi fenyegeti Magyarország biztonságát? 3) A bejelentett fejlesztések növelik biztonságunkat vagy sem? 

Nézzük az elsőt. A nyilatkozatokból egyértelműen kiderül, hogy Orbán Viktor nemzetközi politikai szerepvágyának kielégítéshez gondolja úgy, hogy „erős” (bármit jelentsen is az) haderőre van szüksége. Nyilatkozatai egyértelművé teszik, hogy nem a valós veszélyek feltárása és az azokra adott válasz ösztönzi döntését. Ez nagy baj, mert így a majd rendelkezésre álló költségvetést nem ésszerűen használják fel, hanem Orbán Viktor ködös elképzeléseinek kielégítésére.

Nézzük a második kérdést, vagyis milyen veszélyeket tekintenek a honvédség, a NATO direktívái, az elemzők, szakértők valóságosnak? Továbbra is jelen vannak az országok közötti területi viták, etnikai, vallási és gazdasági ellentétek, és növekszik a nem-állami szervezetek biztonságra gyakorolt befolyása. Még közvetlen környezetünkben is kialakultak olyan konfliktusok, amelyek érinthetik biztonságunkat. Ilyen Ukrajna, de a Nyugat-Balkán is, ahol egyes országok stabilizációja még ma is igényli a nemzetközi válságkezelő erők jelenlétét. Az viszont mindenki számára egyértelmű, hogy hagyományos katonai fenyegetés Magyarországot nem veszélyezteti, hiszen a szomszédos országok egyike sem tekinthető ellenséges államnak. Szerbia is belátható időn belül tagjává válik a NATO-nak és az EU-nak (már ma is részt vesz a NATO programokban), és Ukrajna sem engedhetne meg magának semmilyen Magyarország elleni katonai akciót.

Nézzük a harmadik kérdést! A most bejelentett fejlesztések nem növelik biztonságunkat, mert nem a valós veszélyek elhárítására alkalmasak. Olyan katonai erő fenntartása és fejlesztése lenne ugyanis indokolt, amely képes mind Magyarország védelmét, mind a külföldi műveletekben való részvételt a hagyományos és az aszimmetrikus hadviselés viszonyai között egyaránt teljesíteni. A szövetséges lét jellegéből az következik, hogy – a NATO integrált védelmi tervezési gyakorlatának megfelelően – nem kell a katonai képességek teljes spektrumának kialakítására törekedni. Csak a legvalószínűbb műveletek végrehajtására és a legmagasabb szintű feladatok ellátására érdemes felkészülni. Képesnek kell lenni ugyanakkor a más nemzeti vagy a többnemzeti kötelék csapataiba való integrálódásra csakúgy, mint más haderők kötelékeinek integrálására is.

Mire van szükség ahhoz, hogy a valós veszélyeket elhárítsuk?

1) Minden technikai fejlesztést megelőző feladat a honvédség létszámhiányának megszüntetése érdekében a toborzás, a katonai szolgálat mainál kiemelkedőbb anyagi és erkölcsi elismerése. Biztosítani kell a katonák számára a szaktudás és a képzettség fejlesztését, és szükség lenne a haderő kötelékéből távozók munkaerőpiacra történő visszatérését támogató programokra, mert 10-15 év szolgálat után a szerződéses katonák távoznak a honvédségtől. A Magyar Honvédség önkéntes tartalékos rendszerének fejlesztését is folytatni kell annak érdekében, hogy a megcélzott 20 ezer fős önkéntes tartalékos létszámot feltöltsék, és a rendszer működjön. Vagyis katona nélkül nincs értelme semmilyen haditechnikai fejlesztésnek. Annak, hogy másként hívják majd a közalkalmazottak nagy részét (honvédelmi alkalmazottnak), ebből a szempontból semmilyen jelentősége nincs, minthogy a nyugdíj megadóztatásával vagy más intézkedésekkel kikényszerített mai tartalékos állomány túlnyomó többsége is teljesen alkalmatlan a bevetésre.  

2) A légtérvédelem hatékony biztosítása már most is kiemelt feladat lenne, amelyet a NATO integrált légvédelmi rendszerében lehet hatékonyan megvalósítani. Az új háromdimenziós radarok mellett réskitöltő radarszázadokra is szükség van, mert csak azok felszerelésével és működtetésével válik lehetővé Magyarország légtérvédelmének magasabb szintű biztosítása. A fejlesztések között erről egy szó sincs! Az Airbus megbízást kapott ugyan arra, hogy légvédelmi rakétavezetési rendszert telepítsen a Magyar Honvédség számára, ami lehetővé tenné a földi telepítésű légvédelem valós adatokon alapuló koordinációját. Mármint, ha lennének ilyen új légvédelmi rakétakomplexumok is - de nincsenek.

3) A modern légierő elengedhetetlen a műveleti részvételünk folyamatos fenntartása érdekében, ezért egyértelműen támogatható a döntés a légierő fejlesztéséről. Van azonban itt is ok az aggodalomra. A Gripen harci repülőgépeink minél szélesebb körű alkalmazásához szükséges képességek elérése még nem fejeződött be, és nem lehet tudni, hogy végül is mi mennyibe kerül(t). Nem egyértelmű, hogy a beszerzett repülőgépek és 2023-ban beérkező helikopterek használhatók lesznek vagy sem a szükséges légiszállító (helikopter, szállítórepülő) és harci képességek biztosítására. A megvásárolt 20 többcélú H145M könnyű helikopter néhány bevetésre kész katona vagy fegyverzet szállítására képesek, de a gép nem páncélozott. Nem tudni, hogy a honvédség mire akarja ezeket használni. (Igaz, komolyabb rakétafegyverzettel is felszerelhetők, de akkor más célra nem használhatók.) Bejelentették 16 közepes kategóriájú, többcélú AH225M típusú katonai helikopter vásárlását is: ez viszont nem kiforrott típus. A gép felfegyverezhető, de elsősorban szállító- és nem harci helikopter. Vásároltak két A319-es személyszállítógépet, közvetítőkön keresztül a csődbe ment Air Berlin flottájából, aminek alkalmazása teljesen a ködbe vész. Még sötétebb a helyzet a két Dassault Falcon 7X luxusrepülőgéppel kapcsolatban, amelyek közül egészen a média tényfeltáró jelzéséig csupán az egyik létezését ismerte el a HM.

4) Magyarország biztonsága megköveteli, hogy a szárazföldi haderő telepíthető hányada meghaladja az 50 százalékot, és nőjön a műveletben tarthatóság ideje is. A telepíthető és műveletben lévő erők számára a túlélőképesség különösen nagy jelentőségű, ezért a szükséges felszerelés biztosítása kiemelt fontosságú feladat. Az, hogy cseh licenc alapján itthon szerelik össze a P-07 és P-09 típusú pisztolyokat, BREN 2 típusú gépkarabélyokat és SCORPION EVO 3 típusú géppisztolyokat, kevés ehhez, ráadásul nem is gazdaságos. Nincs szó ugyanakkor a létfontosságú vezetési, híradó és informatikai rendszer fejlesztéséről, miközben a döntésekre rendelkezésre álló idő csökken, a hadműveleti ütem a műveletek végrehajtásában felgyorsult. Az információgyűjtés és feldolgozás hatékonyságának növelése, illetve az azt támogató technikai eszközök fejlesztése érdekében elengedhetetlen lenne a telepíthető tábori híradó-informatikai háttér, a Link-16 rendszer fejlesztése, amely a NATO-ban a híradó és informatikai rendszerek alapja. Nem is tervezik a felderítő képesség növelése érdekében szükséges kis hatótávolságú, pilótanélküli repülőgépek és az improvizált robbanó szerkezetek felderítését és robbantásukat megakadályozó eszközök beszerzését. A honvédség elavult gépjárműállományának korszerűsítése döcögve halad, új speciális könnyű katonai páncélozott terepjáró harcjárművek hiányoznak. Mindezzel szemben vettek 44 Leopard 2-es harckocsit és 24 darab Panzerhaubitze (PzH) önjáró löveget. Ezeknek a harceszközöknek az alkalmazása kérdéses azokkal a fenyegetettségekkel szemben, amire kívánatos lenne felkészülnünk. 

Az elmúlt hónapokban a Honvédelmi Minisztérium csaknem 300 milliárd forint értékű fegyverbeszerzést jelentett be. Közös a három csomagban, hogy a végső döntést néhány ember hozta meg, a beszerzés nem ellenőrizhető, nem lehet tudni, hogy ezek a beszerzések milyen további járulékos költségekkel járnak, a kifizetések mely éveket terhelik, illetve milyen ellentételezést adnak a gyártók. A több száz milliárd forintos döntések mögött nem látható semmilyen hatékonysági, pénzügyi vagy védelmi elemzés. Arról sem vagyok meggyőződve, hogy a döntések a Honvédelmi Minisztériumban születtek: erős a gyanúm, hogy Orbán Viktor megalapozatlan vágyálmai vezették azokat. A legrosszabb az, hogy sok pénzt költenek el, és ráadásul rosszul.