Márki-Zay Péter: Meg kell védeni a magyarokat Orbántól

Publikálás dátuma
2019.01.03. 07:53

Fotó: Tóth Gergő / Népszava
A Mindenki Magyarországa Mozgalom vezetője szerint mára felépült a fideszes Halálcsillag, de az önkormányzati választásokon még lebontható a Nemzeti Együttműködés Rendszere.
„Ha az ellenzéki munka bohózatnak tűnik, akkor emlékezzünk arra, hogy a kormányzati munka is az" – mondta Hódmezővásárhely független polgármestere a hvg.hu-nak adott interjújában. Márki-Zay Péter hozzátette, bár a sípolás és a „cöfcöffözés" személy szerint tőle is távol áll, a jelenlegi helyzetben minden olyan ellenzéki akció jogos, amely figyelemfelhívó, ehhez pedig láthatóan unortodox módszerek kellenek.
Az ellenzék egy ilyen rendszerben nem is ellenzék, hanem ellenállás.

– véli a politikus.

A Mindenki Magyarországa Mozgalom célja, hogy az őszi önkormányzati választásokra egy országos hálózatot hozzanak létre. Márki-Zay szerint az olyan ritka kivételektől eltekintve, mint Budapest vagy Szeged, ahol a baloldal önállóan is képes lehet nyerni, a vásárhelyi modell a célravezető a Fidesz leváltásában. Mint mondta, nem feltétlenül pártjelölteket kell indítani, ő maga is függetlenként tervez ringbe szállni, hanem olyan polgármester- és képviselő-jelölteket kell keresni helyben, akiket támogat a jobb- és baloldal is, és a teljes ellenzék beáll mögéjük. A politikus elárulta, eddig az MSZP, a Jobbik és a Momentum vezetőivel tárgyalt ez ügyben, velük és a többi erővel együtt most már meg kell találni és fel kell építeni a Fidesz helyi kihívóit.

A felvetésre, miszerint a kormánypárt esetleg új arcokkal próbálja majd visszahódítani az ellenzéki kézen lévő nagyvárosokat (pl. Szeged, Hódmezővásárhely), Márki-Zay úgy reagált, a Fideszben új szereplőkkel előrukkolni már elég nehéz.
A magyar történelem legkorruptabb pártja mellé odaállni hosszútávon semmiképpen nem ígér fényes karriert – ez olyan lenne, mint 1989-ben belépni az MSZMP-be.

– jegyezte meg.

Az interjú végén Márki-Zay Péter elmondta, tudja, hogy sokak érzékenységét sérti a kormány demagógiájában központi szerepet betöltő migráció puszta említése is, azonban a témáról szerinte mégis muszáj beszélni: „a Fidesz legfőbb kampányhazugságát le kell leplezni, az elemi szintű sorosozás blokkolása nélkül ugyanis még 2030-ban is ezt fogjuk hallgatni a pártállami médiában. Eddig csak azt hallottuk, hogy Orbán megvédi a magyarokat a migrációtól. Most már Orbántól kell megvédeni a magyarokat, most ez következik."
Szerző

Egyre többen fagynak meg Magyarországon az utóbbi években

Publikálás dátuma
2019.01.03. 07:30

Fotó: Népszava
A 2014-es esztendő óta emelkedik a kihűléses halálesetek száma.
2014 óta egyre többen halnak meg Magyarországon a "túlságosan nagy hideg hatásai” miatt, a tendencia pedig továbbra sem fordult meg – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss, de még 2017-re vonatkozó adataiból. E szerint összesen 278-an haltak meg a fagy miatt a magunk mögött hagyott esztendőben, ötvennel többen, mint egy évvel korábban.
Az adat azért is megrázó, mert jócskán felülmúlja a fagyhalál áldozatairól rendszeresen információkat közlő Magyar Szociális Fórum (MSZF) számait – pedig a civil szervezetet becsléseit többen is túlzónak tartották. Az MSZF összesítése szerint 2017 telén 203-an hűltek ki végzetesen, többségük saját, fűtetlen otthonában. A számok azért is különböznek, mert míg a KSH egy teljes évre vonatkozóan közöl adatokat, az MSZF viszont az adott téli időszakra, például 2017 novembere és 2018 áprilisa közötti halálozásokat összesíti. A tendencia viszont egyértelmű: míg 2010 után minden évben csökkent, 2014 után újból növekedésnek indult a kihűléses halálesetek száma. A KSH adatok alátámasztják a civilek azon állítását is, amely szerint a legtöbben otthon vagy az utcán hűlnek ki: 2017-ben „a túlságosan nagy hideg hatásai” miatt 124-en haltak meg valamilyen gyógyintézményben, 154-en pedig „egyéb helyen”. Az MSZF legutóbbi, december 21-i összesítése szerint a szeptemberi hideg napok és december 20. között összesen 38-an hűltek ki végzetesen a fűtetlen lakásukban, a szabad ég alatt és kórházban, illetve kórházba szállítás közben, mert már nem tudtak rajtuk segíteni. A statisztikák azonban csalókák lehetnek Misetics Bálint szociológus, A Város Mindenkié (AVM) csoport aktivistája szerint. Mint mondta, gyakran előfordul, hogy a kihűlés más, sokszor már meglévő betegségekkel is összefügg, és a statisztikába nem az kerül bele, hogy a hideg miatt, hanem például tüdőgyulladásban halt meg az áldozat. Vagyis a kihűléses eseteket sokszor nem is kihűlésként regisztrálják. Az viszont az AVM szerint is tény, hogy a fagyhalál elsődleges oka a szegénység és a megfelelő lakhatás hiánya, a kihűléses halálesetek átlagosan mintegy 60 százaléka fedett helyen, feltehetően lakásban történik. Misetics Bálint szerint Magyarországon jellemző a téli többlethalandóság is, elsősorban a régi, rossz szigeteléssel, elavult fűtési rendszerrel rendelkező lakások magas száma miatt. A legnehezebb helyzetben a szegény háztartások vannak: az Eurostat adatai szerint a szegénységi küszöb alatt élők mintegy negyedének gondot jelent otthonuk fűtése. A lakhatási és energiaszegénységről a Habitat for Humanity Magyarország októberben közölt részletes adatokat. Országjelentésük szerint a magyar lakásállomány mintegy 80 százaléka nem felel meg a korszerű műszaki, illetve hőtechnikai követelményeknek. A legalacsonyabb jövedelmű vidéki háztartások körében a fatüzelés a legelterjedtebb, de a rossz hőszigetelés és az alacsony hatékonyságú kályhák miatt egy mélyszegénységben élő családnak nagyságrendekkel több tüzelőre van szüksége egy ugyanakkora ház kifűtésére, mint egy jobb módú családnak. Az MSZF pedig arra is felhívta a figyelmet: a tömeges kilakoltatások következtében is nő a fagyhalál potenciális áldozatainak száma, a kilakoltatottak közül sokan hajléktalanná válnak. A Magyar Bírósági Végrehajtói Kar legutóbbi, novemberi adatközlése szerint 2018 első három negyedévében összesen 2405 családot lakoltattak ki.
Szerző
Témák
fagyhalál
Frissítve: 2019.01.03. 10:19

Karácsony döntött arról, hogy háborúba megy-e

Publikálás dátuma
2019.01.03. 06:35

Fotó: Draskovics Ádám / Népszava
Mégis elindulhat a zuglói polgármester az ellenzéki főpolgármester-jelöltek versenyén – értesült lapunk.
Karácsony Gergely, a párt társelnöke péntek este bejelenti, hogy elindul a fővárosi előválasztáson – tudta meg a Népszava. Zugló polgármestere lapunknak sem megerősíteni, sem cáfolni nem akarta az információt, csak azt mondta: legközelebb péntek este fog beszélni az előválasztáson való indulásáról, vagy éppen nem indulásáról Gulyás Márton aktivista műsorában. Érdemes ugyanakkor megemlíteni, hogy Tordai Bence, a Párbeszéd országgyűlési képviselője a két ünnep között lapunknak még azt mondta: erős jelöltet fognak állítani, "akivel nagy meglepetést" fognak okozni. Ha Karácsony valóban az indulását jelenti be, akkor az lökést adhat a szocialisták által kezdeményezett ellenzéki előválasztásnak is. Molnár Zsolt, az MSZP fővárosi elnöke  sajtótájékoztatóján az előválasztás első körös regisztrációjáról csak annyit mondott: jöttek érdeklődök. A regisztrálóknak – mint megírtuk – három napra, december 27-re, 28-ra 29-re tíz fővárosi MSZP-irodát nyitottak meg, ám vélhetően nem volt hatalmas érdeklődés. A két ünnep közötti időszakra egyébként sem számítottak nagy tömegre, elsősorban a külföldön dolgozó, de karácsonyra hazalátogató, budapesti lakcímmel rendelkező választópolgároknak szerették volna megadni a lehetőséget, hogy a későbbi online szavazás érdekében regisztrálhassák magukat. Lesz egy második regisztrációs kör is január 9. és 23. között. Molnár Zsolt leszögezte, hogy aki személyesen akar majd voksolni január 28. és február 3-a között, annak nem szükséges előzetes regisztráció. A fővárosi szocialisták elnöke hangsúlyozta, hogy az ellenzék új reményekkel indul neki az évnek, ráadásul 2019-ben két voksolás, egy uniós és az önkormányzati, valamint legalább egy előválasztás is lesz. (Itt érdemes megemlíteni: a Pulzus friss kutatásából kiderült, hogy a megkérdezettek csaknem 30 százaléka fontosabbnak tartja az önkormányzati választást, mint az unióst.) Molnár kijelentése, miszerint legalább egy előválasztás is lesz, annak fényében figyelemre méltó, hogy december végén még úgy nézett ki: két ilyen procedúra lesz. Az elsőn február 3-án hirdetnek eredményt, és a szervező MSZP mellett a Párbeszéd, a DK és a Szolidaritás vesz rajta részt, míg a másodikat júniusban rendezik. Itt – a korábbi tervek szerint – az első kör győztese mérkőzik meg Puzsér Róbert független jelölttel, akit az LMP támogat. Molnár a mostani bizonytalanságot firtató kérdésünkre csupán annyit mondott, hogy ha Puzsér és az őt támogató szervezet politikai pályán lesz júniusban, akkor az előválasztás első körének győztese kiáll a független jelölttel szemben. – Abban egyébként biztos vagyok, hogy a február 3-ai győztes lesz Tarlós István ellenzéki kihívója is – tette hozzá a politikus.  
Szerző