fagyhalál;

Egyre többen fagynak meg Magyarországon az utóbbi években

A 2014-es esztendő óta emelkedik a kihűléses halálesetek száma.

2014 óta egyre többen halnak meg Magyarországon a "túlságosan nagy hideg hatásai” miatt, a tendencia pedig továbbra sem fordult meg – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss, de még 2017-re vonatkozó adataiból. E szerint összesen 278-an haltak meg a fagy miatt a magunk mögött hagyott esztendőben, ötvennel többen, mint egy évvel korábban.

Az adat azért is megrázó, mert jócskán felülmúlja a fagyhalál áldozatairól rendszeresen információkat közlő Magyar Szociális Fórum (MSZF) számait – pedig a civil szervezetet becsléseit többen is túlzónak tartották. Az MSZF összesítése szerint 2017 telén 203-an hűltek ki végzetesen, többségük saját, fűtetlen otthonában. A számok azért is különböznek, mert míg a KSH egy teljes évre vonatkozóan közöl adatokat, az MSZF viszont az adott téli időszakra, például 2017 novembere és 2018 áprilisa közötti halálozásokat összesíti.

A tendencia viszont egyértelmű: míg 2010 után minden évben csökkent, 2014 után újból növekedésnek indult a kihűléses halálesetek száma. A KSH adatok alátámasztják a civilek azon állítását is, amely szerint a legtöbben otthon vagy az utcán hűlnek ki: 2017-ben „a túlságosan nagy hideg hatásai” miatt 124-en haltak meg valamilyen gyógyintézményben, 154-en pedig „egyéb helyen”. Az MSZF legutóbbi, december 21-i összesítése szerint a szeptemberi hideg napok és december 20. között összesen 38-an hűltek ki végzetesen a fűtetlen lakásukban, a szabad ég alatt és kórházban, illetve kórházba szállítás közben, mert már nem tudtak rajtuk segíteni.

A statisztikák azonban csalókák lehetnek Misetics Bálint szociológus, A Város Mindenkié (AVM) csoport aktivistája szerint. Mint mondta, gyakran előfordul, hogy a kihűlés más, sokszor már meglévő betegségekkel is összefügg, és a statisztikába nem az kerül bele, hogy a hideg miatt, hanem például tüdőgyulladásban halt meg az áldozat. Vagyis a kihűléses eseteket sokszor nem is kihűlésként regisztrálják. Az viszont az AVM szerint is tény, hogy a fagyhalál elsődleges oka a szegénység és a megfelelő lakhatás hiánya, a kihűléses halálesetek átlagosan mintegy 60 százaléka fedett helyen, feltehetően lakásban történik. Misetics Bálint szerint Magyarországon jellemző a téli többlethalandóság is, elsősorban a régi, rossz szigeteléssel, elavult fűtési rendszerrel rendelkező lakások magas száma miatt.

A legnehezebb helyzetben a szegény háztartások vannak: az Eurostat adatai szerint a szegénységi küszöb alatt élők mintegy negyedének gondot jelent otthonuk fűtése. A lakhatási és energiaszegénységről a Habitat for Humanity Magyarország októberben közölt részletes adatokat. Országjelentésük szerint a magyar lakásállomány mintegy 80 százaléka nem felel meg a korszerű műszaki, illetve hőtechnikai követelményeknek. A legalacsonyabb jövedelmű vidéki háztartások körében a fatüzelés a legelterjedtebb, de a rossz hőszigetelés és az alacsony hatékonyságú kályhák miatt egy mélyszegénységben élő családnak nagyságrendekkel több tüzelőre van szüksége egy ugyanakkora ház kifűtésére, mint egy jobb módú családnak.

Az MSZF pedig arra is felhívta a figyelmet: a tömeges kilakoltatások következtében is nő a fagyhalál potenciális áldozatainak száma, a kilakoltatottak közül sokan hajléktalanná válnak. A Magyar Bírósági Végrehajtói Kar legutóbbi, novemberi adatközlése szerint 2018 első három negyedévében összesen 2405 családot lakoltattak ki.