Egyre többen fagynak meg Magyarországon az utóbbi években

Publikálás dátuma
2019.01.03. 07:30

Fotó: Népszava
A 2014-es esztendő óta emelkedik a kihűléses halálesetek száma.
2014 óta egyre többen halnak meg Magyarországon a "túlságosan nagy hideg hatásai” miatt, a tendencia pedig továbbra sem fordult meg – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss, de még 2017-re vonatkozó adataiból. E szerint összesen 278-an haltak meg a fagy miatt a magunk mögött hagyott esztendőben, ötvennel többen, mint egy évvel korábban.
Az adat azért is megrázó, mert jócskán felülmúlja a fagyhalál áldozatairól rendszeresen információkat közlő Magyar Szociális Fórum (MSZF) számait – pedig a civil szervezetet becsléseit többen is túlzónak tartották. Az MSZF összesítése szerint 2017 telén 203-an hűltek ki végzetesen, többségük saját, fűtetlen otthonában. A számok azért is különböznek, mert míg a KSH egy teljes évre vonatkozóan közöl adatokat, az MSZF viszont az adott téli időszakra, például 2017 novembere és 2018 áprilisa közötti halálozásokat összesíti. A tendencia viszont egyértelmű: míg 2010 után minden évben csökkent, 2014 után újból növekedésnek indult a kihűléses halálesetek száma. A KSH adatok alátámasztják a civilek azon állítását is, amely szerint a legtöbben otthon vagy az utcán hűlnek ki: 2017-ben „a túlságosan nagy hideg hatásai” miatt 124-en haltak meg valamilyen gyógyintézményben, 154-en pedig „egyéb helyen”. Az MSZF legutóbbi, december 21-i összesítése szerint a szeptemberi hideg napok és december 20. között összesen 38-an hűltek ki végzetesen a fűtetlen lakásukban, a szabad ég alatt és kórházban, illetve kórházba szállítás közben, mert már nem tudtak rajtuk segíteni. A statisztikák azonban csalókák lehetnek Misetics Bálint szociológus, A Város Mindenkié (AVM) csoport aktivistája szerint. Mint mondta, gyakran előfordul, hogy a kihűlés más, sokszor már meglévő betegségekkel is összefügg, és a statisztikába nem az kerül bele, hogy a hideg miatt, hanem például tüdőgyulladásban halt meg az áldozat. Vagyis a kihűléses eseteket sokszor nem is kihűlésként regisztrálják. Az viszont az AVM szerint is tény, hogy a fagyhalál elsődleges oka a szegénység és a megfelelő lakhatás hiánya, a kihűléses halálesetek átlagosan mintegy 60 százaléka fedett helyen, feltehetően lakásban történik. Misetics Bálint szerint Magyarországon jellemző a téli többlethalandóság is, elsősorban a régi, rossz szigeteléssel, elavult fűtési rendszerrel rendelkező lakások magas száma miatt. A legnehezebb helyzetben a szegény háztartások vannak: az Eurostat adatai szerint a szegénységi küszöb alatt élők mintegy negyedének gondot jelent otthonuk fűtése. A lakhatási és energiaszegénységről a Habitat for Humanity Magyarország októberben közölt részletes adatokat. Országjelentésük szerint a magyar lakásállomány mintegy 80 százaléka nem felel meg a korszerű műszaki, illetve hőtechnikai követelményeknek. A legalacsonyabb jövedelmű vidéki háztartások körében a fatüzelés a legelterjedtebb, de a rossz hőszigetelés és az alacsony hatékonyságú kályhák miatt egy mélyszegénységben élő családnak nagyságrendekkel több tüzelőre van szüksége egy ugyanakkora ház kifűtésére, mint egy jobb módú családnak. Az MSZF pedig arra is felhívta a figyelmet: a tömeges kilakoltatások következtében is nő a fagyhalál potenciális áldozatainak száma, a kilakoltatottak közül sokan hajléktalanná válnak. A Magyar Bírósági Végrehajtói Kar legutóbbi, novemberi adatközlése szerint 2018 első három negyedévében összesen 2405 családot lakoltattak ki.
Szerző
Témák
fagyhalál
Frissítve: 2019.01.03. 10:19

Karácsony döntött arról, hogy háborúba megy-e

Publikálás dátuma
2019.01.03. 06:35

Fotó: Draskovics Ádám / Népszava
Mégis elindulhat a zuglói polgármester az ellenzéki főpolgármester-jelöltek versenyén – értesült lapunk.
Karácsony Gergely, a párt társelnöke péntek este bejelenti, hogy elindul a fővárosi előválasztáson – tudta meg a Népszava. Zugló polgármestere lapunknak sem megerősíteni, sem cáfolni nem akarta az információt, csak azt mondta: legközelebb péntek este fog beszélni az előválasztáson való indulásáról, vagy éppen nem indulásáról Gulyás Márton aktivista műsorában. Érdemes ugyanakkor megemlíteni, hogy Tordai Bence, a Párbeszéd országgyűlési képviselője a két ünnep között lapunknak még azt mondta: erős jelöltet fognak állítani, "akivel nagy meglepetést" fognak okozni. Ha Karácsony valóban az indulását jelenti be, akkor az lökést adhat a szocialisták által kezdeményezett ellenzéki előválasztásnak is. Molnár Zsolt, az MSZP fővárosi elnöke  sajtótájékoztatóján az előválasztás első körös regisztrációjáról csak annyit mondott: jöttek érdeklődök. A regisztrálóknak – mint megírtuk – három napra, december 27-re, 28-ra 29-re tíz fővárosi MSZP-irodát nyitottak meg, ám vélhetően nem volt hatalmas érdeklődés. A két ünnep közötti időszakra egyébként sem számítottak nagy tömegre, elsősorban a külföldön dolgozó, de karácsonyra hazalátogató, budapesti lakcímmel rendelkező választópolgároknak szerették volna megadni a lehetőséget, hogy a későbbi online szavazás érdekében regisztrálhassák magukat. Lesz egy második regisztrációs kör is január 9. és 23. között. Molnár Zsolt leszögezte, hogy aki személyesen akar majd voksolni január 28. és február 3-a között, annak nem szükséges előzetes regisztráció. A fővárosi szocialisták elnöke hangsúlyozta, hogy az ellenzék új reményekkel indul neki az évnek, ráadásul 2019-ben két voksolás, egy uniós és az önkormányzati, valamint legalább egy előválasztás is lesz. (Itt érdemes megemlíteni: a Pulzus friss kutatásából kiderült, hogy a megkérdezettek csaknem 30 százaléka fontosabbnak tartja az önkormányzati választást, mint az unióst.) Molnár kijelentése, miszerint legalább egy előválasztás is lesz, annak fényében figyelemre méltó, hogy december végén még úgy nézett ki: két ilyen procedúra lesz. Az elsőn február 3-án hirdetnek eredményt, és a szervező MSZP mellett a Párbeszéd, a DK és a Szolidaritás vesz rajta részt, míg a másodikat júniusban rendezik. Itt – a korábbi tervek szerint – az első kör győztese mérkőzik meg Puzsér Róbert független jelölttel, akit az LMP támogat. Molnár a mostani bizonytalanságot firtató kérdésünkre csupán annyit mondott, hogy ha Puzsér és az őt támogató szervezet politikai pályán lesz júniusban, akkor az előválasztás első körének győztese kiáll a független jelölttel szemben. – Abban egyébként biztos vagyok, hogy a február 3-ai győztes lesz Tarlós István ellenzéki kihívója is – tette hozzá a politikus.  
Szerző

Rabszolgatörvény: a bértárgyalásoktól függ, hogy csatlakoznak-e a sztrájkhoz az óriási állami cégek

Publikálás dátuma
2019.01.03. 06:00

Fotó: Draskovics Ádám / Népszava
Négypontos követeléslistában rögzítették az országos munkabeszüntetés céljait az előkészítő bizottságban együtt dolgozó szakszervezetek.
Módosítsák a Munka törvénykönyvét, hogy az a mostaninál sokkal jobban vegye figyelembe a munkavállalók érdekeit, a rabszolgatörvényként elhíresült túlóra szabályozást pedig vonja vissza a kormány! Ez lesz az első sztrájkkövetelés, amivel a szakszervezetek a szombati budapesti demonstráción meghirdetik a decemberi utcai megmozdulásokon sokak által követelt országos sztrájkot. A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) székházában karácsony előtt megalakult operatív munkacsoport szerda délután ugyanott tartott idei első ülésén született tematika szerint a második pontban fogalmazzák meg béremelési elvárásaikat. Ebben benne lesz a minimálbér két számjegyű emelésétől a cafetéria visszaállításán át a közszféra béreinek rendezéséig sok, a szakszervezetek szerint régóta várt lépés. Harmadikként az érdekvédők követelik a sztrájkjog újraszabályozását, érdemi párbeszédet, előzetes egyeztetést várnak el a dolgozókat érintő törvények módosításánál. Végül külön pontban foglalták össze egy rugalmasabb nyugdíjba vonulási rendszer kidolgozásának követelményeit, a korengedményes nyugdíjak korszerűbb formában történő visszahozásától a megváltozott munkaképességű dolgozók tisztességes támogatásáig. A szervezők tegnapi egyeztetésről egyedül a Munkástanácsok képviselői hiányoztak, de ott volt a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) több tagszervezete, a közszférát képviselő Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF), az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) vezetői és a Liga Szakszervezetek egyik legerősebb tömörülésének, az Egyesült Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének (EVDSZ) elnöke. A sztrájkköveteléseket a január 5-ére, szombatra meghirdetett fővárosi felvonulás szónokai közül várhatóan Kordás László MASZSZ elnöke olvassa majd fel az egybegyűlteknek. Az érdekvédő a Népszavának jelezte: több eddig nem aktív szakszervezet is várta a célok megfogalmazását, hogy elindíthassa tagjai körében a felmérést, hányan készek a munkabeszüntetésre ezekért a követelésekért. Kordás szavait igazolta lapunknak az egyetlen konföderációhoz sem tartozó Városi Tömegközlekedési Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének (VTDSZSZ) elnöke. Gulyás Attila arról tájékoztatott, hogy még nem tárgyaltak a csatlakozásról, mert várták a követeléslistát. Ha ezt hivatalosan bejelentik a szervezők, akkor januárban ők is kikérik tagjaik véleményét, hogy akarnak-e csatlakozni a megmozduláshoz. Szerinte jó döntés, hogy több célt is megjelölnek, mert a BKV-nál csak a túlóraszabályok megváltoztatása nem elég hívószó, hiszen náluk kollektív szerződés rögzíti a 300 órás éves túlórakeretet és nincs arról tudomásuk, hogy a közlekedési cég vezetése változtatni akarna a megállapodáson. A sztrájkbizottsági tárgyalásokon korábban sokszor eredményes közlekedési szakszervezetek a fővárosban a sztrájkjogukat szabályozó személyszállítási törvény alapján szervezhetnek akciókat. Gulyás Attila elmondása szerint minden munkabeszüntetés meghirdetése után gyűjtik a csatlakozni kész tagok aláírásait és csak akkor kezdik meg a sztrájk tényleges szervezését, ha a tagság 80 százaléka elszánt. A csatlakozás a BKV-nál függ a helyi bértárgyalásoktól is, s ez így van az ország számtalan pontján. A fővárosi közlekedési cég vezetői még nem tettek ajánlatot a 2019-es emelés mértékére, de a dolgozók érdekvédői az országos emelésként elfogadott 8 százalékot biztosan nem írják alá, csakis két számjegyű bérnövekedést tartanak elfogadhatónak – jelentette ki a VTDSZSZ elnöke. Nem tehetnek mást – érvelt, mert idén rengetegen mennek nyugdíjba a régi BKV-s dolgozók közül, a fiatalabbak, különösen a szakmunkások pedig már nemcsak külföldön találnak jobb munkát magasabb bérért, hanem itthon is.