Megfenekleni látszik a Fidesz törekvése

Publikálás dátuma
2019.01.03. 08:42
Szabó Tímea összegyűjtötte azokat a szervezeteket, amelyeket ellehetetlenít a törvény. FOTÓ: MTI/KOVÁCS ATTILA
Szabó Tímea szerint az elmúlt nyolc évben a nagyobb kormánypárt mindent megtett, hogy megpróbálja szétválasztani az ellenzéket, de most fájhat a feje.
A Párbeszéd társelnöke újévi fogadalmat tett, méghozzá, hogy „folytassuk azt, ami most elkezdődött, és legyen eredménye” – idézi az atv.hu. A csatorna reggeli műsorában, az ATV Startban megszólaló politikusnő szerint a Fideszben most aggódhatnak, hiszen egy korábban nem látott összellenzéki együttműködés kezdődött el a szakszervezetekkel és a pártokkal együttvéve. Szabó Tímea úgy véli, az emberek is összehangolt tetteket várnak tőlük, éppen ezért a választók meg is büntetnék azt a pártot, amelyik ebből kiugrana.

A műsorban Vadai Ágnes DK-alelnök, Jakab Péter Jobbik-szóvivő és Tóth Bertalan, az MSZP elnöke is kitért az Orbán-rendszer megdöntésének érdekében való széleskörű összefogásra.  Utóbbi azt is elárulta, a jövő héten összeülnek az európai parlamenti választás kampányával foglalkozó szakemberek az ellenzéki oldalon, mert ha külön listán is indulnak, mindannyiuk érdeke, hogy a Fidesz kisebbségbe kerüljön a voksoláson. A szocialista párt elnöke hozzátette:

az őszi önkormányzati választásokkal kapcsolatban „nagyon előrehaladott" tárgyalások vannak nagyobb városokban és településeken.

Tóth Bertalan egyetértett Szabó Tímeával abban, hogy a választók felől most óriási a nyomás az ellenzéki pártokon, ezért 2019-ben más lesz az együttműködés, mint volt 2018-ban. A politikus úgy fogalmazott, az a két és félmillió ember, aki akkor nem a Fideszre szavazott, egyértelműen az együttműködés pártján áll, és attól, aki most kilépne ebből a keretből, valószínűleg a választók is elfordulnának.

Szerző

Márki-Zay Péter: Meg kell védeni a magyarokat Orbántól

Publikálás dátuma
2019.01.03. 07:53

Fotó: Tóth Gergő / Népszava
A Mindenki Magyarországa Mozgalom vezetője szerint mára felépült a fideszes Halálcsillag, de az önkormányzati választásokon még lebontható a Nemzeti Együttműködés Rendszere.
„Ha az ellenzéki munka bohózatnak tűnik, akkor emlékezzünk arra, hogy a kormányzati munka is az" – mondta Hódmezővásárhely független polgármestere a hvg.hu-nak adott interjújában. Márki-Zay Péter hozzátette, bár a sípolás és a „cöfcöffözés" személy szerint tőle is távol áll, a jelenlegi helyzetben minden olyan ellenzéki akció jogos, amely figyelemfelhívó, ehhez pedig láthatóan unortodox módszerek kellenek.
Az ellenzék egy ilyen rendszerben nem is ellenzék, hanem ellenállás.

– véli a politikus.

A Mindenki Magyarországa Mozgalom célja, hogy az őszi önkormányzati választásokra egy országos hálózatot hozzanak létre. Márki-Zay szerint az olyan ritka kivételektől eltekintve, mint Budapest vagy Szeged, ahol a baloldal önállóan is képes lehet nyerni, a vásárhelyi modell a célravezető a Fidesz leváltásában. Mint mondta, nem feltétlenül pártjelölteket kell indítani, ő maga is függetlenként tervez ringbe szállni, hanem olyan polgármester- és képviselő-jelölteket kell keresni helyben, akiket támogat a jobb- és baloldal is, és a teljes ellenzék beáll mögéjük. A politikus elárulta, eddig az MSZP, a Jobbik és a Momentum vezetőivel tárgyalt ez ügyben, velük és a többi erővel együtt most már meg kell találni és fel kell építeni a Fidesz helyi kihívóit.

A felvetésre, miszerint a kormánypárt esetleg új arcokkal próbálja majd visszahódítani az ellenzéki kézen lévő nagyvárosokat (pl. Szeged, Hódmezővásárhely), Márki-Zay úgy reagált, a Fideszben új szereplőkkel előrukkolni már elég nehéz.
A magyar történelem legkorruptabb pártja mellé odaállni hosszútávon semmiképpen nem ígér fényes karriert – ez olyan lenne, mint 1989-ben belépni az MSZMP-be.

– jegyezte meg.

Az interjú végén Márki-Zay Péter elmondta, tudja, hogy sokak érzékenységét sérti a kormány demagógiájában központi szerepet betöltő migráció puszta említése is, azonban a témáról szerinte mégis muszáj beszélni: „a Fidesz legfőbb kampányhazugságát le kell leplezni, az elemi szintű sorosozás blokkolása nélkül ugyanis még 2030-ban is ezt fogjuk hallgatni a pártállami médiában. Eddig csak azt hallottuk, hogy Orbán megvédi a magyarokat a migrációtól. Most már Orbántól kell megvédeni a magyarokat, most ez következik."
Szerző

Egyre többen fagynak meg Magyarországon az utóbbi években

Publikálás dátuma
2019.01.03. 07:30

Fotó: Népszava
A 2014-es esztendő óta emelkedik a kihűléses halálesetek száma.
2014 óta egyre többen halnak meg Magyarországon a "túlságosan nagy hideg hatásai” miatt, a tendencia pedig továbbra sem fordult meg – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss, de még 2017-re vonatkozó adataiból. E szerint összesen 278-an haltak meg a fagy miatt a magunk mögött hagyott esztendőben, ötvennel többen, mint egy évvel korábban.
Az adat azért is megrázó, mert jócskán felülmúlja a fagyhalál áldozatairól rendszeresen információkat közlő Magyar Szociális Fórum (MSZF) számait – pedig a civil szervezetet becsléseit többen is túlzónak tartották. Az MSZF összesítése szerint 2017 telén 203-an hűltek ki végzetesen, többségük saját, fűtetlen otthonában. A számok azért is különböznek, mert míg a KSH egy teljes évre vonatkozóan közöl adatokat, az MSZF viszont az adott téli időszakra, például 2017 novembere és 2018 áprilisa közötti halálozásokat összesíti. A tendencia viszont egyértelmű: míg 2010 után minden évben csökkent, 2014 után újból növekedésnek indult a kihűléses halálesetek száma. A KSH adatok alátámasztják a civilek azon állítását is, amely szerint a legtöbben otthon vagy az utcán hűlnek ki: 2017-ben „a túlságosan nagy hideg hatásai” miatt 124-en haltak meg valamilyen gyógyintézményben, 154-en pedig „egyéb helyen”. Az MSZF legutóbbi, december 21-i összesítése szerint a szeptemberi hideg napok és december 20. között összesen 38-an hűltek ki végzetesen a fűtetlen lakásukban, a szabad ég alatt és kórházban, illetve kórházba szállítás közben, mert már nem tudtak rajtuk segíteni. A statisztikák azonban csalókák lehetnek Misetics Bálint szociológus, A Város Mindenkié (AVM) csoport aktivistája szerint. Mint mondta, gyakran előfordul, hogy a kihűlés más, sokszor már meglévő betegségekkel is összefügg, és a statisztikába nem az kerül bele, hogy a hideg miatt, hanem például tüdőgyulladásban halt meg az áldozat. Vagyis a kihűléses eseteket sokszor nem is kihűlésként regisztrálják. Az viszont az AVM szerint is tény, hogy a fagyhalál elsődleges oka a szegénység és a megfelelő lakhatás hiánya, a kihűléses halálesetek átlagosan mintegy 60 százaléka fedett helyen, feltehetően lakásban történik. Misetics Bálint szerint Magyarországon jellemző a téli többlethalandóság is, elsősorban a régi, rossz szigeteléssel, elavult fűtési rendszerrel rendelkező lakások magas száma miatt. A legnehezebb helyzetben a szegény háztartások vannak: az Eurostat adatai szerint a szegénységi küszöb alatt élők mintegy negyedének gondot jelent otthonuk fűtése. A lakhatási és energiaszegénységről a Habitat for Humanity Magyarország októberben közölt részletes adatokat. Országjelentésük szerint a magyar lakásállomány mintegy 80 százaléka nem felel meg a korszerű műszaki, illetve hőtechnikai követelményeknek. A legalacsonyabb jövedelmű vidéki háztartások körében a fatüzelés a legelterjedtebb, de a rossz hőszigetelés és az alacsony hatékonyságú kályhák miatt egy mélyszegénységben élő családnak nagyságrendekkel több tüzelőre van szüksége egy ugyanakkora ház kifűtésére, mint egy jobb módú családnak. Az MSZF pedig arra is felhívta a figyelmet: a tömeges kilakoltatások következtében is nő a fagyhalál potenciális áldozatainak száma, a kilakoltatottak közül sokan hajléktalanná válnak. A Magyar Bírósági Végrehajtói Kar legutóbbi, novemberi adatközlése szerint 2018 első három negyedévében összesen 2405 családot lakoltattak ki.
Szerző
Témák
fagyhalál
Frissítve: 2019.01.03. 10:19