A bűnöstől óriásplakátokon át az Egy napig

Publikálás dátuma
2019.01.04. 10:00

Melyek voltak a legfontosabb produkciók, mit néztünk, hallgattunk, olvastunk 2018-ban? Szakmai és személyes élmények az összegzésben. A mai művészeti ág a film.

A legfontosabb magyar filmes teljesítmény 2018-ban

Hegedűs Bálint forgatókönyvíró Nehéz kiemelni egyetlen filmet az idei magyar filmes termésből. Az Egy napot nagyon szerettem a megrázó őszinteségéért, A Ruben Brandtot az elképesztő kreativitásáért, A Rossz verseket a szívéért, és ha szabad mondanom egy saját munkát is, az X - A rendszerből törölve című filmet a bátorságáért. Pataki Ági producer A személyes érintettségen túl is (egyik producere vagyok) Szilágyi Zsófia Egy nap című filmjét tartom az idei év legfontosabb filmes teljesítményének. Az INKUBÁTOR program (elsőfilmesek számára kiírt pályázat) keretein belül készült, alacsony költségvetésű film, mely az idén Cannesban Fipresci-díjat kapott és jelölt volt az Európai Filmakadémia Év Felfedezettje címre. Főszereplője, Szamosi Zsófi, számos fesztiválról elhozta a legjobb női alakítás díját. Báron György esztéta Három elsőfilm! Csuja László: Virágvölgy, Schwechtje Mihály: Remélem legközelebb sikerül meghalnod és Szilágyi Zsófia: Egy nap. Kerekes Vica színésznő Lajkó – Cigány az űrben. Komédia, de másként. Úgy hiányzott már, mint egy falat kenyér! Nálam nyert, mivel mert! Nem állt be a díszsorba és ez engem boldoggá tesz. Lengyelt többet!! Sopsits Árpád filmrendező Nekem három magyar film volt fontos: A Sunset, a Genesis, és az Egy nap, de egyik sem tetszett maradéktalanul: Egyikben sem éreztem igazi újdonságot vagy felfedezést, sem mondanivalójában, sem előadásmódjában. Tehát a magyar film szempontjából ezt az évet nem tartom túl jónak.

A legnagyobb meglepetés, illetve hollywoodi csalódás 2018-ban

Hegedűs Bálint Nagy hatással volt rám a Három óriásplakát Ebbing határában, és bár a gyerekeimnek nagyon tetszett, csalódás volt a Víz érintése. Pataki Ági Volt egy igazi meglepetés 2018-ban, egy elsőfilmes svéd rendező, Gustav Möller filmje, A bűnös. Egy film, ami a hiányból kovácsol erényt. A Sicario 2 nagy csalódás volt, az első rész után pedig nagyon vártam a folytatást. Báron György Pozitív meglepetés: Orson Welles: The Other Side of the Wind. Csalódás nem ért, mert nem voltak nagy várakozásaim. Ha egyetlen ilyen (nem-)csalódást mégis meg kell neveznem: Spike Lee: BlackKklansman – Csuklyások. Kerekes Vica Nagy meglepetés A bűnös című film! Elsőfilmes rendező mestermunkája. Egy szoba, egy színész, egy eset és ennyi. Ennyi?! Jó a könyv, jó a rendező és jó a színész! Nincs benne tűzijáték, fanfárok, meg dobok és mégis hatalmasat szól. Nem volt nekem csalódásom 2018-ban, mivel csak jó filmekre ültem be... elárulom, hogy a 80 százalékuk magyar film volt;) Èljeeeeeen. Sopsits Árpád A legnagyobb meglepetés: A három óriásplakát Ebbing határában, és a CinefFest győztes Dán film, A bűnös. Hollywoodi csalódás nem ért, mert egyáltalán nem néztem olyan típusú filmeket.

Mozik kontra Netflix

Hegedűs Bálint Egyértelmű, hogy moziba megyek. Pataki Ági Netflixet, de semmilyen tv-t sem nézek. Imádok moziba járni, ha rajtam múlna, minden filmet először moziban forgalmaznék. Egyszerűen féltem a mozit a Netflixtől. Báron György Mozi! Nagy vásznon, közönséggel, jó minőségben. Kerekes Vica Mozi! Mozi! Mozi! Teljes izgalom minden egyes alkalom, ha moziba megyek. S én, mint néző üldögélek, a széken a színésznő pihen bennem, ezt tudja a vászon. Ez egy csoda. Sopsits Árpád Azt gondolom, hogy én alapvetően mozi párti vagyok, mert a közös élmény semmivel nem pótolható. Ugyanakkor a Netflixen keresztül több ember megszólítható és olcsóbb. Valahogy ez majd kiforrja magát, és lehet olyasmi lesz, mint a populáris zene viszonya a komoly zenéhez. De lehet, hogy tévedek.

Szinkronosan vagy feliratosan szeret jobban külföldi filmet nézni?

Hegedűs Bálint Eredeti hanggal, felirattal nézem, ha van módom rá. Pataki Ági Legszívesebben csak feliratos filmeket néznék, hiszen a nyelv vagy a szereplők hangja épp úgy hozzátartozik az élményhez, mint a kép vagy a megjelenés. Kár megfosztani a nézőket a komplex élvezettől a szinkronnal, bármilyen jó is az. Itt az ideje, hogy az elmúlt évtizedek elkényelmesedett nézőit visszaszoktassák a teljes élményhez és a fiatalokat pedig ne szoktassák rá a kényelemre. Báron György Kizárólag felirattal. A soundtrack a film szerves része, nélküle nem azt a filmet látom, amit az alkotói megálmodtak.   Kerekes Vica  Egyértelmű, hogy feliratos film... a színészeket a hangjukkal együtt akarom élvezni! Sopsits Árpád Én abszolút felirat párti vagyok, mert szeretem a színész eredeti érzéseinek, indulatainak az adott vizuális környezetben való megszólalását. Ráadásul a magyar szinkron színvonala annyira leromlott, hogy élvezhetetlenné tesz egy csomó jó filmet.

Alkotó, akitől bármit megnézne

Hegedűs Bálint Fábri Zoltán a magyarok közül. A Filmarchívum idén készítette el a kedvenc magyar filmem, az Ötödik pecsét digitálisan felújított verzióját. Sokadszorra is katartikus élmény. Alfonso Cuarón az Ember gyermeke után nálam már nem tud hibázni. Pataki Ági Vannak alkotók, akiktől bármikor bármit, újat és régit szívesen megnézek, akik mindig érdekesek és mindig érvényesek. Ilyenek például Tarr Béla és Michael Haneke filmjei. Báron György Roy Andersson, Cristi Puiu, Tarr Béla. Kerekes Vica Nekem a Szászok valahogy nagyon bejönnek, Attila és János filmjei után dalolok, pedig nem tudok. Sopsits Árpád Még mindig Lars von Trier, és talán a Cohen-testvérek, mert mind formailag, mind tartalmilag tudnak nekem meglepetést okozni. 
Témák
film

Pimasz, elegáns és figyelemfelkeltő bandák - ilyen volt 2018 a könnyűzenében

Publikálás dátuma
2019.01.03. 11:00
A Suede brit zenekar The Blue Hour című albumát ketten is kiemelték
Fotó: Alberto Pezzali / AFP/Nurphoto
Melyek voltak a legfontosabb produkciók, mit néztünk, hallgattunk, olvastunk 2018-ban? Szakmai és személyes élmények az összegzésben. A mai művészeti ág a könnyűzene.
Az év három legjobb albuma Kovács Ákos énekes, dalszerző Thomas Azier: Stray – A ‘80-as évek hangzása ma, egy szemtelenül fiatal sráctól. Karin Park: Blue Roses – Romantikus és erőszakos svéd művészpop. Simple Minds: Walk Between Worlds – A régi, legendás banda izgalmas, idei lemeze. Hauschel Tamás újságíró - player.hu Robyn – Honey Robyn a létező legtökéletesebb popelőadó, aki nem csak simán táncolható dalokat akar összerakni. A Honey egy rettentően ügyes, fájdalomból született poplemez, ami tele van ötletekkel, és úgy hozza a ’80-as és a ’90-es évek hangulatait, hogy végig teljesen mai marad. Anderson .Paak – Oxnard Aki látta Bruno Mars előtt az Arénában, az sejthette, hogy a már akkor is eléggé népszerű Anderson . Paak hamarosan nagyot ugrik előre. Az Oxnarddal megtörtént. Hiphop, jazz, soul, rengeteg sztár és egy hatalmas ívű album tette fel idén a fejére a koronát. Suede – The Blue Hour Ahhoz képest, hogy a Suede nem akart összeállni, már a harmadik tökéletes lemezt hozzák ki a 11 éves szünet után. Talán eladták a lelküket az ördögnek. Talán 11 évig keresték őt. Ki tudja. Az biztos, hogy a The Blue Hour az eddigi legmerészebb, legsötétebb Suede-album. Rossz időhöz tökéletes. Gábor András dalszerző, gitáros - Ozone Mama A 2018-as év kissé alulmúlta a tavalyit, hiszen 2017-ben olyan zenekarok rukkoltak elő átütő albumokkal, mint a Queens Of The Stone Age, Chris Stapleton, Neil Young, Me And That Man (Adam Darski projektje), vagy éppen a Foo Fighters. Ennek ellenére idén is volt miből mazsolázni, ha valaki azt állítja, hogy nincsenek ma jó zenék, téved. Palace Of The King - Get Right With Your Maker A Palace Of The King ausztrál banda zenéjével zenekarom idei spanyol turnéján ismerkedtem meg. Az ausztrál bandáknak van valami megfoghatatlan, különleges bájuk, mindig sikerül nekik visszahozni azt az érzést, amit gyerekkorunkban az első rock koncertünk okozott. Teszik ezt úgy, hogy mégis különböznek a jelenleg már-már futószalagon gyártott retro-rock bandáktól, hiszen van bennük valami plusz, valami figyelemfelkeltő, amitől semennyire sem válnak unalmassá.  
Clutch - Book Of Bad Decisions Aki ott volt a tavalyi Clutch bulin az Akvárium Klubban, az biztosan nagyon várta az új albumot. Egy zenekar, aki 12 albummal a háta mögött megint tudott számomra meglepetést okozni úgy, hogy semennyire sem távolodtak el attól a zenei iránytól, amelyben eddig is mozogtak. Kicsit több a blues, a herfli, a csörgődob, az orgona, megjelent a fúvós-szekció is, de a hangzás, a hamisítatlan riffek talán még súlyosabbak, mint a legutóbbi albumon. Suede - The Blue Hour Ha van olyan zenekar, melyet igazán kellemes hallgatni, és ami minden lemezével megújul, az az angol Suede. A banda a 90-es évek elején indult, majd az egyik leghíresebb és legelőkelőbb brit-pop zenekarrá nőtte ki magát. Hosszas szünet után, a 2013-as visszatérésük óta három fantasztikus lemezzel ajándékozták meg a rajongókat. Idei kiadványuk már nem a régi fiatalos, néhol pimasz, de elegáns hedonista britpop album, hanem egy rendkívül érett, már-már "filmszerű", rettenetesen érzéki alternatív rockzenei alkotás lett. A Suede igazi "art-rock" zenekarrá vált. (A két bónusz album az idei felhozatalból, amelyeket mindenképpen megemlítenék még: Church of the Cosmic Skull - Science Fiction és Alice In Chains - Rainier Fog.) Déri Zsolt zenei újságíró - MusicPress.blog.hu / OpenAirRadio.hu Legjobb szólóprodukció: a színésznőként is befutott Janelle Monáe amerikai funk-soul-pop díva Dirty Computer című coming out lemeze a néhai Prince mentori támogatásával, Grimes, Pharrell, Stevie Wonder és a Beach Boys-legenda Brian Wilson közreműködésével, egy 48 perces fantasy film kíséretében. Legjobb zenekari album: a bristoli Idles politikus posztpunk kvintett Joy As An Act Of Resistance című második nagylemeze, melynek fergeteges és brutális dalait a 2019-es Szigeten élőben is élvezhetjük majd. Legjobb magyar album: Láttalak, Hallottalak, Elkövetlek – a hazai zenei underground Így írtok ti-je a multiinstrumentalista-énekes Darvas Benedek és a gitáros-vokalista Czitrom Ádám perfekt stílusgyakorlataival. A dal, amit idén a legtöbbször hallgattam meg Kovács Ákos Ez minden bizonnyal a Hazatalál, az őszi lemezünk címadó dala. Az első vázlatát Madarász Gábor gitárossal egy turnéállomás felé menet hoztuk össze, aztán a gyerekeimmel töltött, külföldi vakáción írtam meg hozzá a szöveget. Hosszú stúdiómunka során rögzítettük a dalt, a keverés alatt is rengeteget hallgattam, aztán saját rendezésű klipet forgattunk rá három napon át. A vágáskor és a dupla Arénakoncertünk próbái során nagyjából ezerszer volt alkalmam hallani. Hauschel Tamás Manic Street Preachers – International Blue Perfekt popdal, ami bármelyik napot feldobja. A Manics tökéletesen rázta ki a kisujjából.  
Gábor András The Magpie Salute - Omission Rich Robinson és Marc Ford ex-The Black Crowes tagok új formációja pótolni ugyan nem tudja azt a veszteséget, amelyet az eredeti zenekaruk 2015-ös feloszlása okozott számomra, viszont nagyon jó újra színpadon látni őket, és a The Magpie Salute idén megjelent albuma is ott figyel már a polcomon. Barcelonáig utaztunk, hogy hallhassuk őket élőben, és nem bántuk meg. Déri Zsolt Holtverseny lett az év crossover albumát jegyző Kacey Musgraves gitáros-énekesnő futurista country-diszkó slágere (High Horse) és az Empress Of művésznéven alkotó hondurasi-amerikai producer-énekesnő Lorely Rodriguez legfülbemászóbb szintis popdala (I Don’t Even Smoke Weed) között. A lemez, amit nagyon vártam, de csalódtam benne Kovács Ákos Nem tudok ilyen lemezt megjelölni: ma csak nagyon ritkán vár úgy egy lemezt az ember, ahogy korábban. A túlzó várakozások gyakori következménye a csalódás, úgyhogy, ha valami érdekel, meghallgatom, és örülök neki, ha tetszik. Szerencsére ma is sok ilyen van. Hauschel Tamás Arctic Monkeys – Tranquility Base Hotel & Casino Többször is megpróbáltam megszeretni, „jóra hallgatni”, de nem ment, a legutóbbi Arctic Monkeys-album inkább működne a frontember, Alex Turner szólólemezeként, mint a zenekar sorlemezekén. Így egy kicsit kevés. Gábor András Graveyard - Peace A Graveyard az egyik kedvenc svéd zenekarom az utóbbi évekből. Sajnálom, de az előző album is okozott már számomra némi fejvakargatást, hiszen nagyon a blues irányába tolták a srácok a dalaikat. Az idei album némileg ugyan visszahozta azt a klasszikus retro-rockot, amit vártunk tőlük, de a végeredmény kissé összecsapottnak tűnik. Ennek ellenére a Graveyard még mindig egy nagyon jó banda. Déri Zsolt Jake Shears: Jake Shears Az amerikai Scissor Sisters az előző évtized egyik legbriliánsabb queer pop együttese volt, de a frontember régóta várt első szólóalbuma nyomába sem tudott érni a hajdani zenekari teljesítménynek. Az év vesztesége Kovács Ákos Kányádi Sándor költő. Sokan sokat kaptak a verseitől, én is. “Vannak vidékek legbelül.” És elment Bőzsöny Feri bácsi is, a nagyszerű bemondó. Nagyon hiányzik. Hauschel Tamás Pont, mikor rájöttem, hogy a kelleténél kevesebb Buzzcocks-t hallgatok, a frontember, Pete Shelley eltávozott közülünk. Együtt bulizik már odafent a szintén idén elhunyt Aretha Franklinnel, Vinnie Paullal és Dolores O’Riordannel. Gábor András A legfájdalmasabb számomra az idén Aretha Franklin halála volt. Nagyon szerettem az R&B királynőt, már 15 éves koromban is hallgattam a lemezeit. Személyes kötődésként megemlíteném, hogy az egyik legismertebb, "The Weight" című dalában a kedvenc gitárosom, Duane Allman játszott (1969). (A dal eredetileg a kanadai Band zenekar szerzeménye.) Déri Zsolt A 48 évesen kokain-túladagolásban elhunyt izlandi kortárs klasszikus (film)zeneszerző Jóhann Jóhannsson (A mindenség elmélete, Sicario, Érkezés stb.), akinek kompozícióit Szász János rendezéseiben is hallhattuk (Ópium: Egy elmebeteg nő naplója, A nagy füzet, A hentes, a kurva és a félszemű). Az év koncertje Kovács Ákos Sting a Hősök terén: elképesztő elegancia, finom muzikalitás, érzelmes profizmus. Idegesítően jól tartja magát, és 67 évesen is az eredeti hangnemben énekli a zseniális dalait, mellé elmondhatatlanul basszusgitározik. Csak Shaggy “közreműködését” nem értem – de nem is kell nekem mindent érteni. Hauschel Tamás Magyarországon számomra semmi sem tudta felülmúlni azt a szeretetet és profizmust, amivel az Arcade Fire játszott az Arénában. Ráadásul még az is kiderült, hogy a frontember, Win Butler a világ egyik legközvetlenebb világsztár zenésze. Az év másik koncertjéért Prágáig kellett utazni, a Pearl Jam ugyanis nem jött közelebb hozzánk. Ami ott történt, az konkrétan leírhatatlan. Gábor András Számomra minden bizonnyal az atlantai származású Blackberry Smoke manchesteri fellépése jelentette az év legjobb koncertélményét. Jó ideje követem a zenekart, és jelenleg talán ők Amerika leghíresebb southern rock bandája, akik nem kisebb nevekkel turnéztak már együtt, mint pl. a Lynyrd Skynyrd. A több hónapos turné utolsó állomásán csíptük el őket, de még fáradtan is olyan show-t adtak, hogy le a kalappal. Minden perce megérte, nem beszélve arról az élményről, hogy a buli után találkozhattunk és beszélgethettünk is a zenekar tagjaival. (A másik legjobb idei koncertélményem az angol Uncle Acid and the Deadbeats novemberi bécsi fellépése volt.) Déri Zsolt A Sziget Fesztivál kiemelkedő minőséget és mennyiséget kínált első magyarországi fellépésekből (Wolf Alice, Shame, La Femme, Nick Murphy, King Gizzard & The Lizard Wizard stb.), de az önálló koncertek közül a Sun Kil Moon-főnök Mark Kozelek két és fél órányi tudatfolyamos kamaraműsora volt a csúcs a Müpában, a magyarok közül pedig a speed metal/punk Sex Riders huszonvalahány perces produkciója a Gólyában.  
Témák
pop
Frissítve: 2019.01.03. 11:11

Elhunyt Peter Ogi

Publikálás dátuma
2019.01.02. 20:08

A zenész hatvanhárom éves volt.
Hatvanhárom éves korában elhunyt Peter Ogi (Hegedűs Péter), a zenész holttestére a lakásában találtak rá – értesült több forrásból a hvg.hu. A zenész 1955. május 12-én született. Zeneszerzést tanult Petrovics Emiltől és Kurtág Györgytől a Liszt Ferenc Zeneművészeti Akadémián. A 70-es évek közepén Molnár Gergellyel megalapította az első magyar punkzenekart, a Spionst. 1978-ban elhagyta Magyarországot, az első időszakban Párizs és London között ingázott és Malcolm McLarennel, a Sex Pistols producerével dolgozott. Megjelent egy kis- és egy nagylemeze, valamint közreműködött McLaren akkori együtteseinek lemezfelvételeiben: Adam Ant, Bow Wow Wow, Boy George munkatársa volt. Stúdiómunkákat is vállalt, szintetizátorprogramozó volt például Peter Gabriel csapatában. 1983-ban New Yorkba költözött, ott két együttest is alapított. Először a Backlash-t, Mark Ribot-val, Michael Blairrel, Greg Cohen-nel, akik Tom Waits, valamint John Lurie zenekarának tagjai voltak. A második zenekar a Central Europe volt. A kilencvenes évektől Ogi főleg Magyarországon alkotott, filmzenéket komponált (például Szédülés, Zsötem), és kiadott albumokat is (Songs, Blaze). Ezután néhány év szünet következett: egy betegség és a gyógyulás hosszú időre távol tartották az aktív zenéléstől. 2003 körül kezdődött a visszatérése. Először egy akusztikus, unplugged jellegű zenekarral a Central Europe Cafe-val koncertezett, ezt a formációt az OgiOneMan Társulat követte, majd 2007 nyarától fiatal zenészekkel lép fel.
Szerző
Témák
Peter Ogi
Frissítve: 2019.01.02. 20:59