Ellenzéki fogadalom és fideszes bojkott a parlamentben

Publikálás dátuma
2019.01.03 10:24

Fotó: Vajda József
Decemberben még a Tisztelt Ház hatékony működése miatt aggódtak a fideszesek, ma viszont már be sem mentek munkahelyükre. Az ellenzék közös fogadalmat tett.
Gyorsan változik a Fidesz véleménye. December közepén a rabszolgatörvény miatt az ülésteremben hangosan tiltakozó ellenzéki politikusok akciójára válaszul még az volt az álláspont: „a rendszerváltás óta példátlan az, ahogy az ellenzék szerdán az Országgyűlésben viselkedett, ez megszervezett kísérlet volt a döntéshozatal megakadályozására.” Ezt visszhangozta a Fidesz egyik szócsövének minősíthető Alapjogokért Központ vezetőjének, Szántó Miklósnak nyilatkozata is: a demokratikus jogállam működésének szerves része a parlament hatékony működése.
Ehhez képest ma reggel már egyetlen kormánypárti képviselőt sem érdekelt a T. Ház hatékony működése.
Senki nem ment el közülük az ellenzék kezdeményezte rendkívüli parlamenti ülésre, amely így határozatképtelen lett. Emiatt az ülést vezető Latorcai János berekesztette az ülést. Az ellenzéki képviselők közös fogadalmat olvastak fel. Megfogadták, hogy az ellenállás céljaihoz és a magyar emberek ötpontos követeléseihez hűek lesznek. Elítélték az ellenzéki képviselők bántalmazását. Követelték a fizetett propaganda eltörlését és azt, hogy a közmédia ne pártszolgálatot lásson el.

A rendkívüli ülést az atv.hu Facebook-oldala élőben közvetítette. Az alábbi videóban az ellenzéki képviselők fogadalma 5:45-től látható:
A fogadalom felolvasása után Tóth Bertalan (MSZP) és Vadai Ágnes (DK) nem kívánt élni a napirend előtti felszólalás lehetőségével és kivonult a teremből. Jakab Péter (Jobbik) viszont felszólalt és arról beszélt: amikor a közpénzen fenntartott közmédia már nemcsak az ellenzékről, hanem a munkásokról és a diákokról is hazudozik, akkor nekik kutya kötelességük volt bemenni a köztévébe és megkérdezni a hírigazgatótól: Te miért hazudsz? Az LMP társelnöke, Keresztes Lóránt László szerint a „nemzet elárulása” az, amit a Fidesz művel. „Ők megszavazták a törvényt, úgy érzik, elvégezték a munkát és otthon pihennek. Nem érdekli őket a magyar munkavállalók sorsa. Nem érdekli a tiltakozáshullám.


Ez egy szimbolikus lépés a fideszesektől. Nem vártunk mást.”
– tette hozzá.
Az ülés berekesztése után a Parlament lépcsőjén is megismételték a fogadalmat az ellenzékiek (az alábbi videóban 9:00-tól), de már a Parlamenten kívüli Momentummal kiegészülve:
A fogadalomtétel után Tóth Bertalan, az MSZP elnöke elmondta: január ötödikén mindenkit várnak a Hősök terére, ahol összellenzéki tüntetés lesz.
 
„Azonnali válaszokat követelünk a kormánytól arra, hogy mi történt az MTVA székházánál. Hogyan merészelik megtenni, hogy nem olvassák be annak a 2,5 millió embernek a követeléseit, akik az ellenzékre szavaztak?” – fogalmazott Szabó Tímea.

 „Amíg nincs valódi közmédia, nincs független bíróság, nincs független ügyészség, nem beszélhetünk szabad választásról, Parlamentről – mondta Hadházy Ákos független képviselő.

 – Ha egy ország kormánya elárulja saját népét, akkor eljött az ideje a lázadásnak – mondta Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke. Az ellenállás az védekezés. A lázadás több ennél, mindazoknak az elveknek, a gyakorlatnak a kultúrával való szembefordulás, amivel ez a kormány folytat saját népével szemben.
Azt kívánom az országnak, hogy legyen mersze, ereje és képessége fellázadni Orbánnal szemben
– fogalmazott Gyurcsány.
 – Ma újabb szintet lépett a Fidesz a jogsértésben: megtiltották egy ellenzéki képviselőknek, hogy vendéget hozhasson be a Parlamentbe – mondta Szél Bernadett, akit a Momentum elnökségi tagja kísért volna el. – Ez nem köztársaság, nem demokrácia, nem jogállam! Fekete-Győr András, a Momentum elnöke arról beszélt: – Az elmúlt időszak tüntetéshulláma csapatmunka eredménye volt. A most megfogalmazott öt pontos követelés pedig összeköti a parlamenti pártokat, a civileket, a Momentumot, a rendőröket, a társadalom több mint nyolcvan százalékát. „A Momentum részéről mi a vasat forrósítani fogjuk.
2019 az ellenállás éve lesz”
– fogalmazott Fekete-Győr, aki mindenkit arra buzdított, hogy legyen ott a szombati tüntetésen.
Hidvéghi Balázs, a Fidesz kommunikációs igazgatója már a hétvégén azt közölte, hogy „az ellenzéki pártok csak színészkedtek és megpróbálták a magyar emberek átverni, a Fidesz-KDNP pedig nem asszisztál az ellenzék hamis képmutató színjátékához, ezért nem vesz részt az ellenzék által kezdeményezett parlamenti ülésen.”

A kormánypárt nem először bénítja meg távollétével a parlament működését, gyakorlatilag menetrendszerűen bojkottálja a törvényhozást, ha nem a Fidesz kezdeményezéséről van szó. Így márciusban az országot sújtó lakhatási válság és annak kezelése miatt hívott össze rendkívüli ülést az ellenzék. Ekkor erre csak Gulyás Gergely, a Fidesz akkori frakcióvezetője ment el. Augusztusban a jobbikos, LMP-s, DK-s és független képviselők az ápolási díj emeléséről és a devizahitel-károsultak segítéséről hívtak össze rendkívüli ülésnapot, ám nem vettek részt rajta a kormánypárti képviselők.

De a kormánypárt ugyanezt a trükköt játssza el az egyik legfontosabb parlamentáris ellenőrző szerv, a nemzetbiztonsági bizottsággal is, ott egy fél tucat alkalommal akasztották meg a bizottság működését azzal, hogy nem mentek el az ülésekre, mivel olyan kérdések kerültek volna terítékre, amelyek kedvezőtlenek a Fidesznek vagy Orbán Viktornak és családjának.

Frissítve: 2019.01.03 13:14

Újra kell vizsgálni minden devizahiteles tartozását! - LMP

Publikálás dátuma
2019.03.19 15:19
Devizahitelesek demonstrációja
Fotó: Molnár Ádám
A párt szerint erre az Európai Bíróság két döntése nyomán van szükség, amelyek megmutatták, a magyar kormány a bankok érdekeit képviselve próbálta megoldani a devizahitel-problémát.
Az LMP szerint az Európai Bíróság két döntése alapján újra kellene vizsgálni minden devizahiteles tartozását, és a kormánynak végre igazságot kellene tennie a devizahiteleknél történt visszaélések ügyében -  mondta keddi budapesti sajtótájékoztatóján Csárdi Antal.

A párt frakcióvezető-helyettese emlékeztetett, az Európai Bíróság március 14-én ismételten egy olyan döntést hozott, ami egyértelműen mutatja, hogy a magyar kormány hibásan, az európai uniós joggal ellentétesen kísérelte megoldani a devizahitel-problémát.
Az ügyben született 2015-ös törvények a bankok érdekeit képviselték és egy nagyon szűk rétegnek biztosítottak lehetőséget "elfogadható módon kiszállni" a hitelproblémából
- tette hozzá.
Csárdi Antal kijelentette: a mostani és a múlt év szeptemberi bírósági döntések alapján a magyar kormánynak és a törvényhozásnak feladata és kötelezettsége van ebben a kérdésben. Az LMP felszólítja a kormányt, hogy haladéktalanul hozzon igazságos döntést az ügyben, és számoltassanak újra minden devizahitelt, amit "tisztességtelen módon kényszerítettek a hitelfelvevőkre a bankok".
A kormány és a törvényhozás első feladata, hogy amíg nem születik az ügyben döntés, függesszék fel a "devizahiteles kilakoltatásokat" -
mondta az ellenzéki országgyűlési képviselő.

Még nem döntött a családvédelmi akciótervről az LMP

Csárdi Antal a keddi sajtóeseményen kérdésre válaszolva elárulta, a családvédelmi akcióterv parlamenti vitája után dönt arról a frakciójuk, hogyan szavaznak majd az ügyben. "Az alapcélokat én személyesen nagyon támogatom, de észre kell venni, hogy a családvédelmi akcióterv ezer sebből vérzik" - fogalmazott.

Három kormányközeli hírportált is beperelt Krekó Péter

Publikálás dátuma
2019.03.19 15:08
Krekó Péter
Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
A Political Capital ügyvezető igazgatójáról valótlan híreket tett közzé a Figyelő, majd azok nyomán az Origo és a 888.hu.
Jó hírneve megsértése miatt bírósághoz fordult Krekó Péter szociálpszichológus, politikai elemző. A három kormányközeli médium hamis állításai különösen előnytelen színben tüntették fel a kutatót, akinek emiatt gyalázkodó, erőszakra buzdító kommenteket és üzeneteket kellett elviselnie. Krekót a perben a Magyar Helsinki Bizottság képviseli.
Idén január 4-én „leleplezőnek" szánt írással rukkolt ki a Figyelő, majd még aznap tényként tálalta mindezt az Origo és a 888 is. Több becsmérlő, hamis állításuk közül azok voltak a legsúlyosabbak, amelyek Krekó Pétert külföldi titkosszolgálati érdekek kiszolgálójának állították be, és mint nemzetbiztonsági kockázatot jelentő személyt jelenítették meg, megkérdőjelezték ezzel szakmai tisztességét. A cikkek nem csupán az olvasók hátrányos befolyásolására voltak alkalmasak, hanem érzékelhető személyes hátrányt - munkahelyi és magánéleti károkat - okoztak Krekónak. Az írások alatti internetes kommentekben pedig számos becsületsértő és gyűlöletkeltő vélemény jelent meg róla.
Az állításokkal szemben Krekó Péter sohasem vet rész titkosszolgálati akciókban, így a brit titkosszolgálat nem létező „pszichológiai" hadviselési akciójában sem, írja a Helsinki.
Tevékenysége sohasem jelentett nemzetbiztonsági kockázatot. Épp az ország érdekeit szolgálta, amikor például a szélsőjobb nemzetközi kapcsolatairól vagy az orosz politikai befolyásról és dezinformációs offenzíváról vezetett kutatást vagy készített tanulmányt.
Krekó írásaiban és interjúiban azt kritizálta, hogy a kormány ahelyett, hogy fellépne a rosszindulatú orosz befolyásszerzési kísérletek ellen, inkább tágra nyitja az ajtót előtte. A politikai elemző elleni összehangolt lejáratási kísérletnek az a célja, hogy hiteltelenné tegye a többéves kutatási eredményein alapuló kritikus megállapításait. Ismert, hogy tavaly jelent meg Krekó könyve az Athenaeumnál Tömegparanoia - Az összeesküvés-elméletek és álhírek szociálpszichológiája címmel.
A perben Krekó Pétert képviselő Magyar Helsinki Bizottság maga is gyakran kerül a kormánypropaganda célkeresztjébe. A civil jogvédő szervezet számos helyreigazítási pert nyert már kormányközeli lapok ellen és több esetben biztosított jogi képviseletet olyanoknak, akiket a kormány és propagandája akart lejáratni.