Bírságot fizethetnek a cseh boltok, ha kidobják az ételt, amit rászorulóknak is adhattak volna

Publikálás dátuma
2019.01.03. 12:53
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock
A vállalatok úgy érveltek, hogy ha kiüríti a szemetesüket az állam, azzal sérül a tulajdonhoz való joguk. Ám az alkotmánybíróság a lobbik helyett a rászorulóknak kedvező ítéletet hozott.
A cseh alkotmánybíróság helyben hagyta azt a törvénymódosítást, amely a nagyobb élelmiszerüzletek számára kötelezővé teszi, hogy az el nem adott, hibás - például rosszul csomagolt vagy címkézett -, de ehető termékeket ingyen adják át a segélyszervezeteknek - írja a Novinky.cz cseh portál nyomán a G7. A jogszabály a 400 négyzetméternél nagyobb alapterületű üzletekre, vagyis gyakorlatilag a szuper- és hipermarketekre vonatkozik. Az előírás szerint
az el nem adott, de még fogyasztható élelmiszereket olyan szervezeteknek, jellemzően élelmiszerbankoknak kell átadni, amelyek képesek tárolni és a rászorulókhoz eljuttatni a termékeket.

10 millió koronás, nagyjából 125 millió forintnyi bírságra számíthatnak az előírás megsértői. A kidobásra szánt élelmiszerekre vonatkozó törvénymódosítás ellen kritikusai úgy érveltek: a "hulladék" elvételével a tulajdonhoz való jogot sérti az állam. A kereskedelmi lobbi szerint ez a jogszabály az állam szociális ellátórendszerének egyik feladatát kényszeríti rá a boltok tulajdonosaira. Képviselők egy csoportja ezért megtámadta azt.
Ám érvelésükkel szemben az alkotmánybíróság megvédte a módosítást, amely így jogerőre juthat. A bíróság szerint a törvény része annak a helyi és nemzetközi törekvésnek, amely a feleslegesen kidobott élelmiszerek mennyiségét szeretné csökkenteni. A módszer megválasztásával kapcsolatban pedig pusztán annak alkotmányellenességét tudják vizsgálni, de ebben az esetben ilyenről nincs szó.
Magyarországon a kormány nem mutat érzékenységet a rászorulók terheinek ilyen formán való enyhítése iránt. Az állam helyett a vállalati szektor maga kezdett az élelmiszer-hulladék kérdésével foglalkozni. Tavaly ősszel például a Tesco és a Nestlé indított kampányt a nélkülözőknek készített élelmiszercsomagok összeállítására, a Magyar Élelmiszerbank Egyesület munkájának támogatására. Igaz, ebben alig 150 áruház vett részt.
Szerző

Súlyos sérüléseit is túlélte az orosz panel romjai alatt talált csecsemő, lezárultak a mentési munkálatok

Publikálás dátuma
2019.01.03. 10:55

Fotó: AFP
39 halottat találtak csütörtökig a felrobbant magnyitogorszki ház törmelékei alatt. Lezárultak a mentési munkálatok.
Csütörtök délutánra 39-re emelkedett a magnyitogorszki oroszországi házomlás megtalált halálos áldozatainak a száma, közölte a rendkívüli helyzetek orosz minisztériuma. Az áldozatok közül hatan gyerekek. Eddig 30 halottat - köztük három gyereket - tudtak azonosítani a hozzátartozóik.
A mentés a negyedik napon lezárult. Összesen hat embert sikerült élve kimenteni a törmelékek közül. Az igazságügyi minisztérium csütörtökön közölte, hogy közülük öt túlélőt kórházban ápolnak.
A túlélők között van egy mindössze 11 hónapos csecsemő, Iván Fokin is, aki 36 órát töltött a panelház romjai alatt, mire rátaláltak. Mint a Sky News írja, a robbanást anyja is túlélte, aki három éves másik fiával még ki tudott jutni a házból, és apja is, aki a mentőknek is tudott segíteni a gyerek megmentésében. Ivánt súlyos állapotban, fej- és fagyási sérülésekkel, a kihűlés határán szállították kórházba, de állapotát már stabilizálták az orvosok - csak úgy, mint a többi túlélőét.
Magnyitogorszkban, a mintegy 400 ezer lakosú uráli iparvárosban az óév utolsó napján, feltehetően gázrobbanás miatt omlott le egy tízszintes panelház egy része, 26 lakás semmisült meg. Összesen nagyjából 110 ember élt az épületben, ráadásul szünnap is volt a hajnali detonáció idején, így az első hírek még 79 eltűnt emberrel szóltak. A mentést nehezítette az olykor -24 Celsius-fokos hideg is: a hatóságok már kedden feladták, hogy további túlélőkre találhatnak. Ráadásul az épület maradéka is omlásveszélyes volt.
Frissítve: 2019.01.03. 17:13

400 ezer ember 'ingyen' dolgozik a kormánynak, ugyanannyian vannak kényszerszabadságon

Publikálás dátuma
2019.01.03. 10:30

Fotó: Jim LoScalzo / AFP/dpa/Picture-Alliance
A csütörtökön összeülő, megváltozott összetételű amerikai törvényhozásra vár a részleges kormányzati leállást okozó költségvetési ellentétek feloldása.
Az év végi ünnepek után szerdán megtartották a 2017-2018-as ciklus utolsó ülését a szenátusban és a képviselőházban, csütörtökön pedig megalakul a tavaly novemberi választások nyomán átformálódott két kongresszusi kamara. Ezek közül a szenátusban – ahol a helyek egyharmadát érintette a választás - fennmaradt az elnök pártjának, a republikánusoknak a többsége, a teljes egészében újraválasztott képviselőházban azonban a demokraták elhódították a többséget a republikánusoktól, így Donald Trumpnak ellenzéki többségű házzal kell együttműködnie a következő elnökválasztásig terjedő szűk két év folyamán.  Az új összetételű kongresszus először is azzal a megörökölt problémával szembesül, hogy az előző év végén nem sikerült a szükséges többséget biztosítani a szövetségi kormányzati intézmények további működését lehetővé tevő költségvetési törvényhez, mert abba a demokraták nem voltak hajlandóak belevenni Trump követelésére a mexikói határ mentén végig elkészítendő határvédő fal több mint 5 milliárd dolláros építési költségét. Pénzügyi felhatalmazás hiányában így most 13. napja csak „takaréklángon” működhetnek a központi kormányzati hivatalok és ügynökségek. A 15 szövetségi minisztérium közül 9-et érint a részleges leállás, 400 ezernél több közalkalmazott úgy végzi tovább – nélkülözhetetlennek ítélt – munkáját, hogy egyelőre nincs jogcím a fizetése folyósítására, közel ugyanennyi embert pedig fizetés nélküli kényszerszabadságra küldtek. Azzal, hogy az új összetételű képviselőházban erősödött a demokraták pozíciója, a Fehér Háznak még nehezebb lesz megállapodásra jutnia, és véget vetnie a közintézmények részleges lebénultságának. Trump az elmúlt napokban beszélt olyan tervekről, hogy adakozásból gyűjtené össze a falépítéshez szükséges pénzt, később pedig kilátásba helyezte, hogy ha nem lesz pénz a falra, akkor más, karhatalmi eszközökkel fogja lezáratni a mexikói határt, hogy távol tartsa a bevándorolni szándékozókat. A határvédő fal már a 2016-os választási kampányában is az egyik kulcsígéret volt, de akkor még azt mondta, hogy majd Mexikó fogja állni a költségeket. A déli szomszédállam azonban kategorikusan elutasította az amerikai elnöknek ezt a követelését.  A határvédő fal az elnök szándékai szerint csak az egyik, felettébb vitatott – a demokraták által szükségtelennek és hatástalannak tartott – eleme lenne az Egyesült Államok új bevándorláspolitikai „csomagjának”. Donald Trump túlságosan megengedőnek tartja az amerikai bevándorlási szabályokat, és ezeken szigorítani szeretne. A demokraták viszont jogállamhoz méltó megoldást akarnak találni olyan kérdésekre, mint amilyen például a kiskorú gyerekkel együtt elfogott illegális bevándorló családok szétszakításának az ügye, vagy az úgynevezett „álmodók” - a kisgyerekként illegálisan behozott, de aztán Amerikában iskolázott fiatalok – jövőjének a rendezése. A demokraták az acélfal helyett csak határvédő kerítést lennének hajlandóak finanszírozni 1,3 milliárd dollárért, további 300 milliót pedig egyéb határbiztonsági berendezések – például térfigyelő kamerák – beszerzésére lennének készek megajánlani.  Tekintettel a szóban forgó összegeknek az amerikai költségvetésen belüli nem túl magas nagyságrendjére, több elemző azon a véleményen van, hogy a vita valójában már a 2020-as elnökválasztási kampány „előjátéka” - konkrétabban Nancy Pelosi, az új, demokrata párti képviselőházi elnök és Mitch McConnell, a szenátusi többségi republikánus frakció vezetője közötti presztízsharc, és egyben a két nagy párt „arculatépítése”, amely a jelek szerint mindkét oldalon inkább a kemény, határozott kiállásra helyezi a hangsúlyt, és nem a rugalmasságra.  Az mindenképpen figyelemre méltó változás a Trump elnökké választása körüli időszakhoz képest, hogy az akkor Trumpban még nagyrészt kétkedő republikánusok időközben csaknem egy emberként felsorakoztak az elnök mögé, és – mint azt McConnell környezetéből megüzenték a sajtónak – a szenátusi republikánusok semmi olyat nem fognak megszavazni, amit az elnök nem írna alá. A demokraták számára ugyanakkor minden jel szerint erős biztatást jelentett a novemberi választás kimenetele, és igyekeznek maximálisan kihasználni a képviselőházi többségük nyomán kibővült lehetőségeiket.  
Témák
USA