Újra eladósodnak a városok, a kormány pedig asszisztál hozzá

Publikálás dátuma
2019.01.04 06:00

Fotó: MTI/ H. Szabó Sándor
Ahhoz képest, hogy a törvény szerint verhetik magukat adósságba az önkormányzatok, egyre több település vesz fel újabb hiteleket. A kabinet hozzájárul ehhez.
A második Orbán-kormány idején, 2011 és 2014 között állam átvállalt az önkormányzatok addig felgyülemlett adósságait: a hazai települések kétharmadát összesen 1369 milliárd forintnyi tartozástól szabadították meg. Ennek persze ára volt: előírták, hogy jelentős „adósságot keletkeztető ügyletet” csak a kabinet előzetes hozzájárulásával köthet ezután bármelyik önkormányzat. Ehhez képest – mint arról korábban írtunk – Miskolc újra szépen eladósodott cégein keresztül: a kabinet 36,2 milliárd forintot vállalt át a megyeszékhelytől, amelynek cégholdingja 2017-et 49,5 milliárd forintos kötelezettségvállalással zárta. Miskolc korántsem az egyedüli település, amely újra hiteleket nyög. – Zalaegerszegnek a megyei jogú városokhoz képest kicsi volt az adóssága – mondta Kiss Ferenc, a zalai megyeszékhely közgyűlésének MSZP-s tagja. – Mindössze 2,7 milliárd forintos tartozástól kellett megszabadítani a várost. A konszolidáció óta két alkalommal akart hitelt felvenni a település, egyszer a járműipari tesztpálya területvásárlásához, máskor pedig munkásszálló építéséhez kellett külső forrás. A kormányengedélyt mindkét alkalommal megkaptuk, s így összesen nagyjából félmilliárd forint új adósságot halmoztunk fel. Kaposvár 19,7 milliárdos adósságtól szabadult meg 2014 végére, bár azért maradt komolyabb törlesztenivalója a városnak, ugyanis jégcsarnokát és fürdőjét is magáncégek építették hitelre, s a somogyi megyeszékhely ezeket vásárolta meg, illetve lízingeli – a tartozásokkal egyetemben. – A jégcsarnok éves törlesztő részlete 53 millió forinttal, a fürdő projektcégének megvásárlása évente 130 millióval terheli a költségvetésünket – mondta Pintér Attila, a közgyűlés szocialista tagja. – Mindkettő elég rossz konstrukció, a jégcsarnok esetében ráadásul az utolsó évben, 2026-ban 260 milliót kell kifizetni zárásként. Szombathely korábbi hitelei komolyabban megterhelték a helyi büdzsét, a vasi megyeszékhelytől 15,1 milliárd forintnyi tartozást vállalt át az állam. – Elsőre jól hangzott, hogy a várost a kormány megszabadítja egy ekkora tehertől. Ám hosszú távon rosszabbul járt a település, hiszen cserébe komoly forrásokat vont el az állam, s míg a törlesztések belátható időn belül kifutottak volna, addig az elvett pénzt nem fogjuk visszakapni – magyarázta Nemény András, az Éljen Szombathely-MSZP-DK-Együtt önkormányzati képviselője. Az ellenzéki városatya hozzátette, a konszolidáció óta eltelt öt évben nem vett fel újabb hitelt a közgyűlés, ahogyan az önkormányzati cégek sem. – Szerencsére komoly kontroll alatt áll a kormánypárti városvezetés, az egyik alpolgármester ugyanis független, s ő tényleg a szakmaiságot képviseli – jegyezte meg Nemény András. Tény ugyanakkor az is, hogy egy decemberi kormánydöntés alapján Szombathelynek 1,44 milliárdos lízingszerződés lehetőségét adta meg a kabinet. Miskolcnak pedig további 337 milliós fejlesztési hitelfelvételt tett lehetővé a kormány – vagyis a kabinet maga asszisztál a városok újbóli eladósodásához. – Az önkormányzatok csak látszólag lélegezhettek fel, a cégeik ugyanis cirka ezermilliárdos adósságot görgetnek – mondta Karczagi Attila közgazdász. – Ezeket nem vállalta át az állam, hiszen már az is kérdéseket vetett fel, hogy egy település adósságát miért terítik szét az ország összes adófizetőjén, de a cégek hiteleinek kifizetése minden uniós szabállyal szembe ment volna. A települések csak annyit tehetnek, hogy a jellemzően a válság előtt és alatt felvett, a mainál rosszabb konstrukciójú hiteleiket kedvezőbb újakra cserélik. A megújításokhoz persze szintén kell kormányengedély, de az általában nem marad el, Debrecen például 2015-ben egy több mint 15 milliárdos adósságot tudott kiváltani. A szakember szerint a nagyvárosok két utat követnek: vagy minden feladatra külön céget tartanak fenn, vagy a korábbi önkormányzati cégeiket holdingba vonták össze. – Mindkét verziónak megvannak az előnyei – magyarázta. – A sok kisebb cég átláthatóbb gazdálkodást jelent, a holdingnál viszont könnyebben átcsoportosítható pénz a veszteséges területekre, illetve pályázni is könnyebb vele, hiszen sokkal szélesebb a tevékenységi kör.  A céghálóhoz persze pénz kell, így a települések folyamatosan a kormányt ostromolják, mely időről-időre megtárgyalja a kérelmeiket. Novemberben például Sopron a helyi holding működésre és fejlesztésre 760 millió, a Pécs a Tettye Forrásház Zrt.-nek korábbi hitelszerződés módosítására 800 millió forintot igényelt és kapott. (Csak viszonyításképpen: ugyanekkor nyolc kisebb önkormányzat 16 projektre valamivel több mint 500 millió forint felvételére kapott engedélyt.) A Tettye Forrásház neve amúgy az önkormányzati adósságok egyik szinonimája, egyike ugyanis Pécs három olyan cégének, melyek a 2014-es adósságkonszolidáció óta több mint 9,2 milliárdos tőke- és lízingtartozást halmoztak fel – a kormány persze ismét Pécs segítségére sietett, 9,5 milliárdos hitelt kapott a település – cserébe politikai gyámság alá helyezték Páva Zsolt polgármestert. Decemberben két győri önkormányzati cég, a Pannon-Víz, illetve a Győr-Szolg kapott 600 milliós, valamint 1 milliárdos fejlesztési és működési hitel felvételére engedélyt, Zalaegerszeg Észak-zalai Víz- és Csatornamű Zrt.-je kétszázmilliós működésihitel-engedélyben részesült, a Hajdúnánási Építő és Szolgáltató pedig 312 milliós fejlesztési hitelre kapott kormányengedélyt.

Kádertemetők

Az önkormányzati cégek persze nemcsak gazdasági célokat szolgálnak: a városvezetés számára remek lehetőséget biztosítanak a politikai káderek pozícióba juttatásához. Főleg a felügyelő bizottsági tagságok népszerűek a helyi politikusok köreiben, de a holdingok komoly káderpihentetőnek, esetleg -temetőnek számítanak – egy-egy új osztályvezetői, főosztályvezetői, komolyabb pedigréjű párttárs esetében akár igazgatósági posztot mindig lehet kreálni.

Frissítve: 2019.01.04 06:00

Itt vannak a lottószámok - darabonként több mint 600 millió forintot érnek

Publikálás dátuma
2019.03.23 19:44
Illusztráció/Shutterstock
Minden idők harmadik legnagyobb nyereményét lehet szakítani, ha valaki egyedül találja el a helyes számokat, akkor menthetetlenül milliárdos lesz.
Szóval tessék a szelvényegyeztetésre felkészülni, és:
7;17;42;53;76
Témák
lottó

Novák Katalin: ha balra tolódik a Néppárt, nincs helyünk benne

Publikálás dátuma
2019.03.23 19:33

Fotó: kormany.hu/ Botár Gegely
A magyar emberek érdekeire hivatkozva sasszézna ki pártcsaládjából a Fidesz, ha nem tudja rendezni konfliktusait - derül ki a Novák Katalin által adott interjúból.
Szétköltözésként, de nem válásként jellemezte a Fidesz és a Néppárt konfliktusát a Magyar Hírlapnak nyilatkozva Novák Katalin, aki két fideszes társával (Varga Judittal és Szájer Józseffel) magyar részről próbálja kezelni az EPP és a Fidesz konfliktusát.
Novák szerint Manfred Weber három, Fidesznek számára szabott feltételéből a a plakátkampány befejezése és a bocsánatkérés is teljesült, a CEU Magyarországon maradása pedig még döntés kérdése. „Ami a CEU-t illeti, nem tekintem olyan kérdésnek, ami a Néppárt és a Fidesz kapcsolatában sorsdöntő lenne, de ott is megvizsgáljuk a javaslatukat” - fogalmazott Novák; igaz, Weber alapvetően nem az ő álláspontjára volt kíváncsi az ügyben.
Az államtitkár kitért arra is, hogy a Néppártból háromtagú bizottság ellenőrzi majd, hogy teljesültek e a weberi követelések; ennek fogadására alakult a Varga-Novák-Szájer -féle delegáció, a helyzetet ugyanakkor párbeszédként és nem alá-felé rendeltségként jellemezte az interjúban. Novák Katalin szavaiból kitűnik az is, hogya Fidesz felkészült a pártcsaládból való kiválására. Mint fogalmazott, „megnézzük, mire számíthatunk május után, várhatóan hogyan alakul át a politikai színtér. (...) A kérdés az, melyik lesz az a politikai közösség, ahol a leginkább tudjuk képviselni a magyarok érdekeit” (...)
"Mindenképpen lesz átrendeződés, nagy kérdés, a tagpártok rádöbbennek-e végre, hogy vesztes pálya a balra tolódás. A Néppártnak csak akkor van jövője, ha jobbközép pártszövetség marad. Ha tovább tolódik balra, akkor nekünk nincs helyünk benne."
Novák szerint egyébként sokan a Fidesz győzelmének tekintették, amikor a Néppártban 190 igen és 3 nem voks, valamint 70 tartózkódás mellett döntöttek a párt felfüggesztéséről. Ezt a kommunikációs panelt ismételték itthon  felfüggesztés után a kormányközeli lapok, így a metróban ingyenesen terjesztett Lokál is.