Újra eladósodnak a városok, a kormány pedig asszisztál hozzá

Publikálás dátuma
2019.01.04. 06:00

Fotó: H. Szabó Sándor / MTI
Ahhoz képest, hogy a törvény szerint verhetik magukat adósságba az önkormányzatok, egyre több település vesz fel újabb hiteleket. A kabinet hozzájárul ehhez.
A második Orbán-kormány idején, 2011 és 2014 között állam átvállalt az önkormányzatok addig felgyülemlett adósságait: a hazai települések kétharmadát összesen 1369 milliárd forintnyi tartozástól szabadították meg. Ennek persze ára volt: előírták, hogy jelentős „adósságot keletkeztető ügyletet” csak a kabinet előzetes hozzájárulásával köthet ezután bármelyik önkormányzat. Ehhez képest – mint arról korábban írtunk – Miskolc újra szépen eladósodott cégein keresztül: a kabinet 36,2 milliárd forintot vállalt át a megyeszékhelytől, amelynek cégholdingja 2017-et 49,5 milliárd forintos kötelezettségvállalással zárta. Miskolc korántsem az egyedüli település, amely újra hiteleket nyög. – Zalaegerszegnek a megyei jogú városokhoz képest kicsi volt az adóssága – mondta Kiss Ferenc, a zalai megyeszékhely közgyűlésének MSZP-s tagja. – Mindössze 2,7 milliárd forintos tartozástól kellett megszabadítani a várost. A konszolidáció óta két alkalommal akart hitelt felvenni a település, egyszer a járműipari tesztpálya területvásárlásához, máskor pedig munkásszálló építéséhez kellett külső forrás. A kormányengedélyt mindkét alkalommal megkaptuk, s így összesen nagyjából félmilliárd forint új adósságot halmoztunk fel. Kaposvár 19,7 milliárdos adósságtól szabadult meg 2014 végére, bár azért maradt komolyabb törlesztenivalója a városnak, ugyanis jégcsarnokát és fürdőjét is magáncégek építették hitelre, s a somogyi megyeszékhely ezeket vásárolta meg, illetve lízingeli – a tartozásokkal egyetemben. – A jégcsarnok éves törlesztő részlete 53 millió forinttal, a fürdő projektcégének megvásárlása évente 130 millióval terheli a költségvetésünket – mondta Pintér Attila, a közgyűlés szocialista tagja. – Mindkettő elég rossz konstrukció, a jégcsarnok esetében ráadásul az utolsó évben, 2026-ban 260 milliót kell kifizetni zárásként. Szombathely korábbi hitelei komolyabban megterhelték a helyi büdzsét, a vasi megyeszékhelytől 15,1 milliárd forintnyi tartozást vállalt át az állam. – Elsőre jól hangzott, hogy a várost a kormány megszabadítja egy ekkora tehertől. Ám hosszú távon rosszabbul járt a település, hiszen cserébe komoly forrásokat vont el az állam, s míg a törlesztések belátható időn belül kifutottak volna, addig az elvett pénzt nem fogjuk visszakapni – magyarázta Nemény András, az Éljen Szombathely-MSZP-DK-Együtt önkormányzati képviselője. Az ellenzéki városatya hozzátette, a konszolidáció óta eltelt öt évben nem vett fel újabb hitelt a közgyűlés, ahogyan az önkormányzati cégek sem. – Szerencsére komoly kontroll alatt áll a kormánypárti városvezetés, az egyik alpolgármester ugyanis független, s ő tényleg a szakmaiságot képviseli – jegyezte meg Nemény András. Tény ugyanakkor az is, hogy egy decemberi kormánydöntés alapján Szombathelynek 1,44 milliárdos lízingszerződés lehetőségét adta meg a kabinet. Miskolcnak pedig további 337 milliós fejlesztési hitelfelvételt tett lehetővé a kormány – vagyis a kabinet maga asszisztál a városok újbóli eladósodásához. – Az önkormányzatok csak látszólag lélegezhettek fel, a cégeik ugyanis cirka ezermilliárdos adósságot görgetnek – mondta Karczagi Attila közgazdász. – Ezeket nem vállalta át az állam, hiszen már az is kérdéseket vetett fel, hogy egy település adósságát miért terítik szét az ország összes adófizetőjén, de a cégek hiteleinek kifizetése minden uniós szabállyal szembe ment volna. A települések csak annyit tehetnek, hogy a jellemzően a válság előtt és alatt felvett, a mainál rosszabb konstrukciójú hiteleiket kedvezőbb újakra cserélik. A megújításokhoz persze szintén kell kormányengedély, de az általában nem marad el, Debrecen például 2015-ben egy több mint 15 milliárdos adósságot tudott kiváltani. A szakember szerint a nagyvárosok két utat követnek: vagy minden feladatra külön céget tartanak fenn, vagy a korábbi önkormányzati cégeiket holdingba vonták össze. – Mindkét verziónak megvannak az előnyei – magyarázta. – A sok kisebb cég átláthatóbb gazdálkodást jelent, a holdingnál viszont könnyebben átcsoportosítható pénz a veszteséges területekre, illetve pályázni is könnyebb vele, hiszen sokkal szélesebb a tevékenységi kör.  A céghálóhoz persze pénz kell, így a települések folyamatosan a kormányt ostromolják, mely időről-időre megtárgyalja a kérelmeiket. Novemberben például Sopron a helyi holding működésre és fejlesztésre 760 millió, a Pécs a Tettye Forrásház Zrt.-nek korábbi hitelszerződés módosítására 800 millió forintot igényelt és kapott. (Csak viszonyításképpen: ugyanekkor nyolc kisebb önkormányzat 16 projektre valamivel több mint 500 millió forint felvételére kapott engedélyt.) A Tettye Forrásház neve amúgy az önkormányzati adósságok egyik szinonimája, egyike ugyanis Pécs három olyan cégének, melyek a 2014-es adósságkonszolidáció óta több mint 9,2 milliárdos tőke- és lízingtartozást halmoztak fel – a kormány persze ismét Pécs segítségére sietett, 9,5 milliárdos hitelt kapott a település – cserébe politikai gyámság alá helyezték Páva Zsolt polgármestert. Decemberben két győri önkormányzati cég, a Pannon-Víz, illetve a Győr-Szolg kapott 600 milliós, valamint 1 milliárdos fejlesztési és működési hitel felvételére engedélyt, Zalaegerszeg Észak-zalai Víz- és Csatornamű Zrt.-je kétszázmilliós működésihitel-engedélyben részesült, a Hajdúnánási Építő és Szolgáltató pedig 312 milliós fejlesztési hitelre kapott kormányengedélyt.
A kaposvári jégcsarnok éves törlesztőrészlete 53 millió forinttal terheli meg a város költségvetését
Fotó: RADÓ FERENC

Kádertemetők

Az önkormányzati cégek persze nemcsak gazdasági célokat szolgálnak: a városvezetés számára remek lehetőséget biztosítanak a politikai káderek pozícióba juttatásához. Főleg a felügyelő bizottsági tagságok népszerűek a helyi politikusok köreiben, de a holdingok komoly káderpihentetőnek, esetleg -temetőnek számítanak – egy-egy új osztályvezetői, főosztályvezetői, komolyabb pedigréjű párttárs esetében akár igazgatósági posztot mindig lehet kreálni.

Szerző

„Unjuk a lopást!”: ezrek tüntettek a kormány ellen Szegeden

Publikálás dátuma
2019.01.03. 18:26
Ellenzéki demonstráció a Sándor-palota előtt 2018. december 21-én
Fotó: Molnár Ádám
A teljes ellenzék, civil és szakszervezetek demonstráltak együtt a túlóratörvény és Orbán Viktor rendszere ellen. Elegünk van!- skandálták a tüntetők. Az eseményre állítólag meghívták a szegedi Fideszt is, nem jöttek el.
Több ezren gyűltek össze csütörtökön délután a szegedi Dugonics téren, hogy a Védjük meg Szegedet nevű demonstráción tiltakozzanak a kormányzati intézkedések ellen. Az eseményen együtt tüntetett az összes mérvadó ellenzéki párt a Jobbiktól a DK-ig, négy országos szakszervezet és a Szegedi Civil Háló is. A tüntetők elkeseredetten skandálták, hogy a Elegünk van, Unjuk a lopást, miközben a demonstráció részeként végigvonultak a városon. A szervezők szerint „Orbán kiszolgáltatja a magyar dolgozókat, miközben azt hazudja, hogy az ő érdekeiket keresi. Orbán közpénzen folytat propagandát, miközben azt hazudja, hogy nemzeti érdek az embereket tájékoztatni, és a sajtót megőrizni, mely épp miatta van veszélyben. Orbán Családok Évéről beszél, miközben maximum saját családja járt jól idén is” . A tüntetésről élő közvetítést adott Facebook-oldalán a 168 Óra.
A kormány megosztó politikájáról beszélt Naszály Sándor, az Egységes Közlekedési Dolgozók Szakszervezetének elnöke is, aki a tömeg előtt felszólalva hangsúlyozta: nem a pártok érdekében, hanem 4, 5 millió dolgozó védelmében tiltakoznak most a szakszervezetek. Szerinte a kormány a kormány fokozatosan és tudatosan hozta meg korlátozó intézkedéseinek sorozatát: elvették a sztrájkjogot – a dolgozói érdekképviselet eszközét – elvették a nyugdíj-megtakarítást, a munkaközi szünetet, és a cafeteriát is. Helyette jött a kizárólag a jómódúaknak kedvező egykulcsos adó, és a fokozatosan 400 óráig emelt túlóraszint (ami 1992-ben még csak 140 óra volt).
Igen, jól élünk, hiszen 106 ezer év alatt az átlag magyar dolgozó is megkeresheti Orbán Viktor Mészáros Lőrincnél tartott, 381 milliárdos vagyonát – ironizált Naszály.

A tüntetésen felszólalt az MSZP országgyűlési képviselője Szabó Sándor is. Mint mondta, „azért vagyunk ennyien itt, mert elnyomó, kizsákmányoló kormánya van Magyarországnak, ami ellen az utcán is ki kell állni.” Szabó szerint a túlóratörvény áterőszakolásával a kormány rátámadt a magyar munkavállalókra, és szomorú, hogy ebben Áder János sem talált kivetnivalót, helyette boldog karácsonyt kívánt.
A tömeg Áder neve hallatán ütemesen skandálni kezdte a Bajszos szar!-szlogent.

A politikus köszönetet mondott a szegedi városvezetésnek, amiért több nagyvároshoz hasonlóan bojkottálta a túlóratörvényt, és nem engedi, hogy az önkormányzati cégek alkalmazzák ezt több mint 2000 dolgozójukkal szemben. Tarnay Kristóf Ábel a Szegedi Civil Hálótól  pedig arról beszélt, hogy a szegedi Fidesz meghívása ellenére sem jött el erre a tüntetésre, a kormánypártnak pedig nincsenek konkrét válaszai túlóratörvényt érő kritikákra. Tarnay szerint az is jellemző a hatalomra, hogy álcivil szervezetek támogatásával próbálja igazolni magát. Az eseményen bezédet mondott  Mihálik Edvin, a Momentum képviselője is, aki  az MTI szerint úgy fogalmazott, a kormány nem a nemzet érdekeit szolgálja, hanem a felemelkedés lehetőségét veszi el a nemzettől.  A tüntetők Dugonics tér után sétára indultak Szeged belvárosában, végül a Csongrád Megyei Kormányhivatal Rákóczi téri épülete elé,  a Nagy Imre-szoborhoz vonultak.
Szerző
Frissítve: 2019.01.03. 20:07

Sorsok Háza - Elrugaszkodás Schmidt Mária koncepciójától

Publikálás dátuma
2019.01.03. 18:05

Fotó: Tóth Gergő
Reményt keltőnek nevezte Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) elnöke, amit Orbán Viktor a Sorsok Házáról mondott Benjamin Netanjahu izraeli kormányfőnek. Orbán nemrég Brazíliában járt Jair Bolsonaro elnöki beiktatásán, ahol Netanjahuval is tárgyalt. A magyar miniszterelnök arról tájékoztatta izraeli kollégáját, hogy hamarosan teljesen új tervekkel állnak elő a Sorsok Házával kapcsolatban – szemlézte a magas rangú kormányzati forrásokra hivatkozó Times of Israel cikkét a Klubrádió és a Magyar Narancs. A lap emlékeztetett rá, hogy a józsefvárosi Sorsok Háza a kezdetektől viták kereszttüzében áll, mert a kiállítás koncepciója szerint a magyarok „nem igazán felelősek” a magyarországi holokausztért. A történelemhamisítónak tartott felfogást a jeruzsálemi Jad Vasem is elutasítja. A magyar kormány tavaly a Köves Slomó rabbi vezette Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) tulajdonába adta az évek óta üresen álló Sorsok Házát, a projektben Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója is közreműködik. Schmidt Mária és Köves Slomó eddig nem reagált megkeresésünkre. Heisler András kérdésünkre elmondta, hogy Orbán Viktor szavai „talán a Schmidt Mária koncepciójától való elrugaszkodást jelentik”. Netanjahu hivatalának közleménye is fontos. Ennek értelmében az izraeli kormány csak akkor járul hozzá a múzeum megnyitásához, ha annak narratívája egybevág az általánosan elfogadott történelemszemlélettel. A Mazsihisz – hangsúlyozta Heisler – régóta ezt az álláspontot képviseli.
Szerző