Újra eladósodnak a városok, a kormány pedig asszisztál hozzá

Publikálás dátuma
2019.01.04 06:00

Fotó: MTI/ H. Szabó Sándor
Ahhoz képest, hogy a törvény szerint verhetik magukat adósságba az önkormányzatok, egyre több település vesz fel újabb hiteleket. A kabinet hozzájárul ehhez.
A második Orbán-kormány idején, 2011 és 2014 között állam átvállalt az önkormányzatok addig felgyülemlett adósságait: a hazai települések kétharmadát összesen 1369 milliárd forintnyi tartozástól szabadították meg. Ennek persze ára volt: előírták, hogy jelentős „adósságot keletkeztető ügyletet” csak a kabinet előzetes hozzájárulásával köthet ezután bármelyik önkormányzat. Ehhez képest – mint arról korábban írtunk – Miskolc újra szépen eladósodott cégein keresztül: a kabinet 36,2 milliárd forintot vállalt át a megyeszékhelytől, amelynek cégholdingja 2017-et 49,5 milliárd forintos kötelezettségvállalással zárta. Miskolc korántsem az egyedüli település, amely újra hiteleket nyög. – Zalaegerszegnek a megyei jogú városokhoz képest kicsi volt az adóssága – mondta Kiss Ferenc, a zalai megyeszékhely közgyűlésének MSZP-s tagja. – Mindössze 2,7 milliárd forintos tartozástól kellett megszabadítani a várost. A konszolidáció óta két alkalommal akart hitelt felvenni a település, egyszer a járműipari tesztpálya területvásárlásához, máskor pedig munkásszálló építéséhez kellett külső forrás. A kormányengedélyt mindkét alkalommal megkaptuk, s így összesen nagyjából félmilliárd forint új adósságot halmoztunk fel. Kaposvár 19,7 milliárdos adósságtól szabadult meg 2014 végére, bár azért maradt komolyabb törlesztenivalója a városnak, ugyanis jégcsarnokát és fürdőjét is magáncégek építették hitelre, s a somogyi megyeszékhely ezeket vásárolta meg, illetve lízingeli – a tartozásokkal egyetemben. – A jégcsarnok éves törlesztő részlete 53 millió forinttal, a fürdő projektcégének megvásárlása évente 130 millióval terheli a költségvetésünket – mondta Pintér Attila, a közgyűlés szocialista tagja. – Mindkettő elég rossz konstrukció, a jégcsarnok esetében ráadásul az utolsó évben, 2026-ban 260 milliót kell kifizetni zárásként. Szombathely korábbi hitelei komolyabban megterhelték a helyi büdzsét, a vasi megyeszékhelytől 15,1 milliárd forintnyi tartozást vállalt át az állam. – Elsőre jól hangzott, hogy a várost a kormány megszabadítja egy ekkora tehertől. Ám hosszú távon rosszabbul járt a település, hiszen cserébe komoly forrásokat vont el az állam, s míg a törlesztések belátható időn belül kifutottak volna, addig az elvett pénzt nem fogjuk visszakapni – magyarázta Nemény András, az Éljen Szombathely-MSZP-DK-Együtt önkormányzati képviselője. Az ellenzéki városatya hozzátette, a konszolidáció óta eltelt öt évben nem vett fel újabb hitelt a közgyűlés, ahogyan az önkormányzati cégek sem. – Szerencsére komoly kontroll alatt áll a kormánypárti városvezetés, az egyik alpolgármester ugyanis független, s ő tényleg a szakmaiságot képviseli – jegyezte meg Nemény András. Tény ugyanakkor az is, hogy egy decemberi kormánydöntés alapján Szombathelynek 1,44 milliárdos lízingszerződés lehetőségét adta meg a kabinet. Miskolcnak pedig további 337 milliós fejlesztési hitelfelvételt tett lehetővé a kormány – vagyis a kabinet maga asszisztál a városok újbóli eladósodásához. – Az önkormányzatok csak látszólag lélegezhettek fel, a cégeik ugyanis cirka ezermilliárdos adósságot görgetnek – mondta Karczagi Attila közgazdász. – Ezeket nem vállalta át az állam, hiszen már az is kérdéseket vetett fel, hogy egy település adósságát miért terítik szét az ország összes adófizetőjén, de a cégek hiteleinek kifizetése minden uniós szabállyal szembe ment volna. A települések csak annyit tehetnek, hogy a jellemzően a válság előtt és alatt felvett, a mainál rosszabb konstrukciójú hiteleiket kedvezőbb újakra cserélik. A megújításokhoz persze szintén kell kormányengedély, de az általában nem marad el, Debrecen például 2015-ben egy több mint 15 milliárdos adósságot tudott kiváltani. A szakember szerint a nagyvárosok két utat követnek: vagy minden feladatra külön céget tartanak fenn, vagy a korábbi önkormányzati cégeiket holdingba vonták össze. – Mindkét verziónak megvannak az előnyei – magyarázta. – A sok kisebb cég átláthatóbb gazdálkodást jelent, a holdingnál viszont könnyebben átcsoportosítható pénz a veszteséges területekre, illetve pályázni is könnyebb vele, hiszen sokkal szélesebb a tevékenységi kör.  A céghálóhoz persze pénz kell, így a települések folyamatosan a kormányt ostromolják, mely időről-időre megtárgyalja a kérelmeiket. Novemberben például Sopron a helyi holding működésre és fejlesztésre 760 millió, a Pécs a Tettye Forrásház Zrt.-nek korábbi hitelszerződés módosítására 800 millió forintot igényelt és kapott. (Csak viszonyításképpen: ugyanekkor nyolc kisebb önkormányzat 16 projektre valamivel több mint 500 millió forint felvételére kapott engedélyt.) A Tettye Forrásház neve amúgy az önkormányzati adósságok egyik szinonimája, egyike ugyanis Pécs három olyan cégének, melyek a 2014-es adósságkonszolidáció óta több mint 9,2 milliárdos tőke- és lízingtartozást halmoztak fel – a kormány persze ismét Pécs segítségére sietett, 9,5 milliárdos hitelt kapott a település – cserébe politikai gyámság alá helyezték Páva Zsolt polgármestert. Decemberben két győri önkormányzati cég, a Pannon-Víz, illetve a Győr-Szolg kapott 600 milliós, valamint 1 milliárdos fejlesztési és működési hitel felvételére engedélyt, Zalaegerszeg Észak-zalai Víz- és Csatornamű Zrt.-je kétszázmilliós működésihitel-engedélyben részesült, a Hajdúnánási Építő és Szolgáltató pedig 312 milliós fejlesztési hitelre kapott kormányengedélyt.

Kádertemetők

Az önkormányzati cégek persze nemcsak gazdasági célokat szolgálnak: a városvezetés számára remek lehetőséget biztosítanak a politikai káderek pozícióba juttatásához. Főleg a felügyelő bizottsági tagságok népszerűek a helyi politikusok köreiben, de a holdingok komoly káderpihentetőnek, esetleg -temetőnek számítanak – egy-egy új osztályvezetői, főosztályvezetői, komolyabb pedigréjű párttárs esetében akár igazgatósági posztot mindig lehet kreálni.

2019.01.04 06:00
Frissítve: 2019.01.04 06:00

Estétől újra jön a havazás

Publikálás dátuma
2019.01.19 07:37
Illusztráció
Fotó: Shutterstock/
A Dunántúl és az Alföld déli részén kell hóesésre számítani az esti óráktól.
Szombaton dél, délnyugat felől tovább növekszik, vastagszik a felhőzet, a legtöbb napsütésre északkeleten számíthatunk. Napközben főként a délnyugati, déli tájakon néhol hószállingózás előfordulhat, majd estétől dél felől egyre többfelé kezdődik havazás. Többnyire mérsékelt lesz a légmozgás. A legmagasabb nappali hőmérséklet 0 és +4 fok között várható. Késő estére +1 és -5 fok közé hűl le a levegő - közölte az Országos Meteorológiai Intézet.
2019.01.19 07:37

A kormány nem tárgyal: országos demonstrációt hirdettek a szakszervezetek

Publikálás dátuma
2019.01.19 07:00

Fotó: Népszava/ Vajda József
A kormány nem tárgyal az érdekképviseletek négypontos követeléséről, ezért a szakszervezetek szombaton országszerte demonstrációkat szerveznek a rabszolgatörvényként ismertté vált jogszabály visszavonása érdekében, a munkavállalók növekvő kiszolgáltatottsága ellen, valamint a méltányos munkafeltételekért és bérekért. Budapest mellett huszonkilenc városban – Ajka, Berettyóújfalu, Békéscsaba, Debrecen, Eger, Érd, Fehérgyarmat, Gödöllő, Gyöngyös, Győr, Hajdúdorog, Kaposvár, Kecskemét, Miskolc, Monor, Nagykanizsa, Nyíregyháza, Orosháza, Pécs, Salgótarján, Siófok, Sopron, Szekszárd, Szolnok, Szombathely, Tamási, Tatabánya, Veszprém, Zalaegerszeg – lesznek tiltakozások és forgalomlassító útlezárások. Többségüket az Országos Sztrájkelőkészítő és Demonstrációszervező Bizottság (OSZDB) indította el, de csatlakoztak az ellenzéki pártok és civil szervezetek is. Az OSZDB-t tavaly decemberben alakította meg 15 érdekképviselet, valamint szakszervezeti szövetség. Az országosan is ismert politikusok Tatabányán mondanak majd beszédet: a szocialista Kunhalmi Ágnes, a párbeszédes Szabó Tímea, a DK-s Vadai Ágnes, a jobbikos Varga-Damm Andrea és az LMP-s Demeter Márta mellett felszólal majd Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség és Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete vezetője is.
A fővárosban a Budapest Blokád címmel meghirdetett demonstráció résztvevői a Blaha Lujza tér mellett az Oktogonon, a Hősök terén és a Szabadság híd budai hídfőjénél gyülekeznek, majd a Clark Ádám térre vonulnak. Déltől Újpesten, valamint a XVIII. kerületben is lesz félpályás útlezárás, s ugyancsak 12 órától ételosztással egybekötött tüntetést szerveztek a Gundel Étterem elé.
Délután egy órától a Blaha Lujza téren kezdődik tüntetés és forgalomlassítás. Utóbbival kapcsolatban a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) megjegyezte, a rendőrség csak kivételes esetekben léphet fel az ilyen útblokádok ellen. A civil szervezet szerint ugyanis a forgalomlassító útlezárás jogszerű eszköz, a tüntetés helyszínének megválasztása pedig része a gyülekezési szabadságnak. A rendőrség ugyan közbeléphet, ha a demonstráció mások jogainak aránytalan korlátozásával jár, ám a bírói gyakorlat alapján ez nem érvényes, ha a rendezvény csak lassítja vagy eltereli a forgalmat. A külföldön élő magyarok szintén tiltakoznak majd: Amszterdamban, Bernben, Oslóban, Hágában, Londonban, Swansea-ben, Stuttgartban, Dublinban, Münchenben, Bécsben, Hamburgban és Berlinben is demonstrációkat szerveztek a hét végére. 
2019.01.19 07:00
Frissítve: 2019.01.19 07:00