Nem hátrál meg Madocsa és Bölcske: jogi lépéseket tesznek a kavicsbánya megnyitása ellen

Publikálás dátuma
2019.01.04 08:30

Fotó: Németh András Péter
A két falu támogatja a paksi bővítést, de elutasítja az azt kiszolgáló kavicsbányát. A harcban új fejezet kezdődik.
Madocsa önkormányzata megfellebbezi a falu külterületére tervezett kavicsbánya környezetvédelmi engedélyét, tudtuk meg a község független polgármesterétől, Gelencsérné Tolnai Klárától. A szomszédos Bölcske is fellebbez, utóbbi települést a bánya közvetlenül nem érinti, ám a falu a létesítmény hatásterületén belül van. A két Tolna megyei község képviselő-testülete csütörtökön döntött az engedély jogi megtámadásáról. A Duna jobb partjára tervezett bánya engedélyezési eljárása azért kapott országos figyelmet, mert várhatóan ez az üzem látná el kaviccsal a Paks 2 beruházást. A bányát a szekszárdi bejegyzésű Bet-Bau Kft. nyitná meg, az üzem évi egymillió tonna kavicsot termelne ki, a feltárt kő mennyisége 42 évre lenne elegendő. Bölcske és Madocsa ellenzi a beruházást. Az 1950 lelkes Madocsán tavaly júniusban helyi népszavazást tartottak az ügyben, s ezen a választók 95 százaléka nemmel szavazott a bányára. Az egységes kiállás azért meglepő, mert a két falu lakóinak átlagosnál magasabb jövedelme az erőműnek köszönhető – sokan ott vagy az állami céget kiszolgáló alvállalkozóknál dolgoznak. Ezért az itt élők többsége támogatja az újabb blokkok építését. A bányát viszont elutasítják a helybéliek. A madocsai és környékbeli gazdák azzal érvelnek, hogy a kavicsbánya megnyitása után a talajvízszint lecsökkenne, s emiatt a bánya közelében lévő öntéstalaj földek elveszítenék különlegesen jó termőképességüket. Ráadásul, ha kikotorják 10-20 méter mélyen fekvő kavicsréteget, akkor megsérül az a természetes szűrő, ami megtisztítja a Duna által táplált talajvizet, így a kistérség ivóvízbázisa veszélybe kerül. A bánya egy kedvelt természetvédelmi területre esik, a kavics kitermelése ipari tájsebként csúfítaná a vidéket, a gépek pedig sok védett állatot elüldöznének. A bánya megnyitása után naponta száznál több 40 tonnás szállítójármű haladna át a falvak – jelenleg ilyenfajta járművekkel nem terhelt - útjain, s az itt élők tartanak az ebből adódó zajtól és portól, valamint attól, hogy a teherautók okozta rezgés megrongálja a házukat.
A kormánypárti többségű madocsai képviselő-testület 2017-ben még hajlott arra, hogy a Bet-Bau bányanyitó szándékát figyelembe véve módosítsa a település rendezési tervét, ám megismerve a lakosság véleményét elállt ettől. Aztán jött a népszavazás, s ennek hatására a testület úgy módosította a rendezési tervet, hogy bányatelket ne lehessen kialakítani a Bet-Bau által kiszemelt területen. Ezek után roppant meglepő volt, hogy a kft. december 21-én mégis megkapta a Tolna Megyei Kormányhivataltól a bánya a környezetvédelmi engedélyét. Az engedély időpontja nem volt ügyfélbarát, hisz a bánya okán érintett településeknek 15 napjuk volt a fellebbezésre, s ebből tíz munkaszüneti- és ünnepnapra esett, vagyis a két falunak kevés ideje maradt érvei megfogalmazására. Ha fellebbezésük a kormányhivatalnál elbukik, a két falu bírósághoz fordulhat. Megkerestük a Bet-Bau ügyvezetőjét, Vass Pétert, s ő azt mondta, addig biztosan nem fognak bele a bánya kialakításának előmunkálataiba, amíg Madocsa nem módosítja a rendezési tervét, s amíg meg nem tudják venni vagy tartós szerződéssel ki nem tudják bérelni a bányaterület földjeit. Korábban a Bet-Bau a piaci ár több mint háromszorosát, hektáronként 7 millió forintot ajánlott a földek gazdáinak, ám senki se állt kötélnek. Vass Péter nem cáfolta, hogy cége a paksi erőműbővítéshez szeretne kavicsot szállítani, ez a beruházás nyolc év alatt hozzávetőleg 7-8 millió tonna sódert igényelne, ugyanakkor az ügyvezető hangsúlyozta, hogy a bánya Paks nélkül is megélne, mivel Magyarországon egyre inkább hiánycikk a kavics. A madocsaiak és a bölcskeiek tartanak attól, hogy a Bet-Bau személyi kapcsolatai révén mindenképp kierőlteti a bányanyitást. Ezt a prognózist erősíti, hogy a kft. tulajdonosai nagy nyertesei a közbeszerzéseknek. Vass Péter tulajdonostársai a kft.-ben a szekszárdi Németh Tibor és a bólyi Schumann József, akik egyben a bólyi Ecoeline Zrt. részvényesei is, s ez utóbbi, üzletviteli tanácsadással foglalkozó cég árbevétele az elmúlt öt évben – attól függően mennyi állami megrendelés „esett be” – 109 millió és 7,9 milliárd forint között ingázott. A madocsaiak és a bölcskeiek azzal is tisztában vannak, hogy ha Paks 2 megépül, a kormány kiemelt beruházássá emelheti a kavicsbányát, és akkor aligha tudják meggátolni a bányanyitást. Madocsa és Bölcske választóinak csaknem kétharmada a kormánypártokat támogatta 2018-ban, a bánya dolga viszont – helybéliek szerint - egyre többeket eltávolít a Fidesztől.
Frissítve: 2019.01.04 08:30

Újra kell vizsgálni minden devizahiteles tartozását! - LMP

Publikálás dátuma
2019.03.19 15:19
Devizahitelesek demonstrációja
Fotó: Molnár Ádám
A párt szerint erre az Európai Bíróság két döntése nyomán van szükség, amelyek megmutatták, a magyar kormány a bankok érdekeit képviselve próbálta megoldani a devizahitel-problémát.
Az LMP szerint az Európai Bíróság két döntése alapján újra kellene vizsgálni minden devizahiteles tartozását, és a kormánynak végre igazságot kellene tennie a devizahiteleknél történt visszaélések ügyében -  mondta keddi budapesti sajtótájékoztatóján Csárdi Antal.

A párt frakcióvezető-helyettese emlékeztetett, az Európai Bíróság március 14-én ismételten egy olyan döntést hozott, ami egyértelműen mutatja, hogy a magyar kormány hibásan, az európai uniós joggal ellentétesen kísérelte megoldani a devizahitel-problémát.
Az ügyben született 2015-ös törvények a bankok érdekeit képviselték és egy nagyon szűk rétegnek biztosítottak lehetőséget "elfogadható módon kiszállni" a hitelproblémából
- tette hozzá.
Csárdi Antal kijelentette: a mostani és a múlt év szeptemberi bírósági döntések alapján a magyar kormánynak és a törvényhozásnak feladata és kötelezettsége van ebben a kérdésben. Az LMP felszólítja a kormányt, hogy haladéktalanul hozzon igazságos döntést az ügyben, és számoltassanak újra minden devizahitelt, amit "tisztességtelen módon kényszerítettek a hitelfelvevőkre a bankok".
A kormány és a törvényhozás első feladata, hogy amíg nem születik az ügyben döntés, függesszék fel a "devizahiteles kilakoltatásokat" -
mondta az ellenzéki országgyűlési képviselő.

Még nem döntött a családvédelmi akciótervről az LMP

Csárdi Antal a keddi sajtóeseményen kérdésre válaszolva elárulta, a családvédelmi akcióterv parlamenti vitája után dönt arról a frakciójuk, hogyan szavaznak majd az ügyben. "Az alapcélokat én személyesen nagyon támogatom, de észre kell venni, hogy a családvédelmi akcióterv ezer sebből vérzik" - fogalmazott.

Három kormányközeli hírportált is beperelt Krekó Péter

Publikálás dátuma
2019.03.19 15:08
Krekó Péter
Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
A Political Capital ügyvezető igazgatójáról valótlan híreket tett közzé a Figyelő, majd azok nyomán az Origo és a 888.hu.
Jó hírneve megsértése miatt bírósághoz fordult Krekó Péter szociálpszichológus, politikai elemző. A három kormányközeli médium hamis állításai különösen előnytelen színben tüntették fel a kutatót, akinek emiatt gyalázkodó, erőszakra buzdító kommenteket és üzeneteket kellett elviselnie. Krekót a perben a Magyar Helsinki Bizottság képviseli.
Idén január 4-én „leleplezőnek" szánt írással rukkolt ki a Figyelő, majd még aznap tényként tálalta mindezt az Origo és a 888 is. Több becsmérlő, hamis állításuk közül azok voltak a legsúlyosabbak, amelyek Krekó Pétert külföldi titkosszolgálati érdekek kiszolgálójának állították be, és mint nemzetbiztonsági kockázatot jelentő személyt jelenítették meg, megkérdőjelezték ezzel szakmai tisztességét. A cikkek nem csupán az olvasók hátrányos befolyásolására voltak alkalmasak, hanem érzékelhető személyes hátrányt - munkahelyi és magánéleti károkat - okoztak Krekónak. Az írások alatti internetes kommentekben pedig számos becsületsértő és gyűlöletkeltő vélemény jelent meg róla.
Az állításokkal szemben Krekó Péter sohasem vet rész titkosszolgálati akciókban, így a brit titkosszolgálat nem létező „pszichológiai" hadviselési akciójában sem, írja a Helsinki.
Tevékenysége sohasem jelentett nemzetbiztonsági kockázatot. Épp az ország érdekeit szolgálta, amikor például a szélsőjobb nemzetközi kapcsolatairól vagy az orosz politikai befolyásról és dezinformációs offenzíváról vezetett kutatást vagy készített tanulmányt.
Krekó írásaiban és interjúiban azt kritizálta, hogy a kormány ahelyett, hogy fellépne a rosszindulatú orosz befolyásszerzési kísérletek ellen, inkább tágra nyitja az ajtót előtte. A politikai elemző elleni összehangolt lejáratási kísérletnek az a célja, hogy hiteltelenné tegye a többéves kutatási eredményein alapuló kritikus megállapításait. Ismert, hogy tavaly jelent meg Krekó könyve az Athenaeumnál Tömegparanoia - Az összeesküvés-elméletek és álhírek szociálpszichológiája címmel.
A perben Krekó Pétert képviselő Magyar Helsinki Bizottság maga is gyakran kerül a kormánypropaganda célkeresztjébe. A civil jogvédő szervezet számos helyreigazítási pert nyert már kormányközeli lapok ellen és több esetben biztosított jogi képviseletet olyanoknak, akiket a kormány és propagandája akart lejáratni.