Nem hátrál meg Madocsa és Bölcske: jogi lépéseket tesznek a kavicsbánya megnyitása ellen

Publikálás dátuma
2019.01.04. 08:30

Fotó: Németh András Péter
A két falu támogatja a paksi bővítést, de elutasítja az azt kiszolgáló kavicsbányát. A harcban új fejezet kezdődik.
Madocsa önkormányzata megfellebbezi a falu külterületére tervezett kavicsbánya környezetvédelmi engedélyét, tudtuk meg a község független polgármesterétől, Gelencsérné Tolnai Klárától. A szomszédos Bölcske is fellebbez, utóbbi települést a bánya közvetlenül nem érinti, ám a falu a létesítmény hatásterületén belül van. A két Tolna megyei község képviselő-testülete csütörtökön döntött az engedély jogi megtámadásáról. A Duna jobb partjára tervezett bánya engedélyezési eljárása azért kapott országos figyelmet, mert várhatóan ez az üzem látná el kaviccsal a Paks 2 beruházást. A bányát a szekszárdi bejegyzésű Bet-Bau Kft. nyitná meg, az üzem évi egymillió tonna kavicsot termelne ki, a feltárt kő mennyisége 42 évre lenne elegendő. Bölcske és Madocsa ellenzi a beruházást. Az 1950 lelkes Madocsán tavaly júniusban helyi népszavazást tartottak az ügyben, s ezen a választók 95 százaléka nemmel szavazott a bányára. Az egységes kiállás azért meglepő, mert a két falu lakóinak átlagosnál magasabb jövedelme az erőműnek köszönhető – sokan ott vagy az állami céget kiszolgáló alvállalkozóknál dolgoznak. Ezért az itt élők többsége támogatja az újabb blokkok építését. A bányát viszont elutasítják a helybéliek. A madocsai és környékbeli gazdák azzal érvelnek, hogy a kavicsbánya megnyitása után a talajvízszint lecsökkenne, s emiatt a bánya közelében lévő öntéstalaj földek elveszítenék különlegesen jó termőképességüket. Ráadásul, ha kikotorják 10-20 méter mélyen fekvő kavicsréteget, akkor megsérül az a természetes szűrő, ami megtisztítja a Duna által táplált talajvizet, így a kistérség ivóvízbázisa veszélybe kerül. A bánya egy kedvelt természetvédelmi területre esik, a kavics kitermelése ipari tájsebként csúfítaná a vidéket, a gépek pedig sok védett állatot elüldöznének. A bánya megnyitása után naponta száznál több 40 tonnás szállítójármű haladna át a falvak – jelenleg ilyenfajta járművekkel nem terhelt - útjain, s az itt élők tartanak az ebből adódó zajtól és portól, valamint attól, hogy a teherautók okozta rezgés megrongálja a házukat.
A kormánypárti többségű madocsai képviselő-testület 2017-ben még hajlott arra, hogy a Bet-Bau bányanyitó szándékát figyelembe véve módosítsa a település rendezési tervét, ám megismerve a lakosság véleményét elállt ettől. Aztán jött a népszavazás, s ennek hatására a testület úgy módosította a rendezési tervet, hogy bányatelket ne lehessen kialakítani a Bet-Bau által kiszemelt területen. Ezek után roppant meglepő volt, hogy a kft. december 21-én mégis megkapta a Tolna Megyei Kormányhivataltól a bánya a környezetvédelmi engedélyét. Az engedély időpontja nem volt ügyfélbarát, hisz a bánya okán érintett településeknek 15 napjuk volt a fellebbezésre, s ebből tíz munkaszüneti- és ünnepnapra esett, vagyis a két falunak kevés ideje maradt érvei megfogalmazására. Ha fellebbezésük a kormányhivatalnál elbukik, a két falu bírósághoz fordulhat. Megkerestük a Bet-Bau ügyvezetőjét, Vass Pétert, s ő azt mondta, addig biztosan nem fognak bele a bánya kialakításának előmunkálataiba, amíg Madocsa nem módosítja a rendezési tervét, s amíg meg nem tudják venni vagy tartós szerződéssel ki nem tudják bérelni a bányaterület földjeit. Korábban a Bet-Bau a piaci ár több mint háromszorosát, hektáronként 7 millió forintot ajánlott a földek gazdáinak, ám senki se állt kötélnek. Vass Péter nem cáfolta, hogy cége a paksi erőműbővítéshez szeretne kavicsot szállítani, ez a beruházás nyolc év alatt hozzávetőleg 7-8 millió tonna sódert igényelne, ugyanakkor az ügyvezető hangsúlyozta, hogy a bánya Paks nélkül is megélne, mivel Magyarországon egyre inkább hiánycikk a kavics. A madocsaiak és a bölcskeiek tartanak attól, hogy a Bet-Bau személyi kapcsolatai révén mindenképp kierőlteti a bányanyitást. Ezt a prognózist erősíti, hogy a kft. tulajdonosai nagy nyertesei a közbeszerzéseknek. Vass Péter tulajdonostársai a kft.-ben a szekszárdi Németh Tibor és a bólyi Schumann József, akik egyben a bólyi Ecoeline Zrt. részvényesei is, s ez utóbbi, üzletviteli tanácsadással foglalkozó cég árbevétele az elmúlt öt évben – attól függően mennyi állami megrendelés „esett be” – 109 millió és 7,9 milliárd forint között ingázott. A madocsaiak és a bölcskeiek azzal is tisztában vannak, hogy ha Paks 2 megépül, a kormány kiemelt beruházássá emelheti a kavicsbányát, és akkor aligha tudják meggátolni a bányanyitást. Madocsa és Bölcske választóinak csaknem kétharmada a kormánypártokat támogatta 2018-ban, a bánya dolga viszont – helybéliek szerint - egyre többeket eltávolít a Fidesztől.

Az év első időközi választásait tartják vasárnap

Publikálás dátuma
2019.01.04. 07:03
Képünk illusztráció
Fotó: Kiss Ákos / Népszava
A Veszprém megyei Nórápon polgármestert, a nógrádi Herencsényben polgármestert és képviselőket, Edelényben pedig önkormányzati képviselőt választanak.
Nórápon azért tartanak időközi polgármester-választást, mert a község korábbi vezetője, Stankovics Ferenc (független) szeptember 18-án meghalt. A Pápa közelében lévő település polgármesteri tisztségéért három független jelölt indul: Antalné Ihász Mária, Fekete László és Pintér Sándorné. A település választói névjegyzékében 185-en szerepelnek. A Nógrád megyei Herencsényben polgármestert és önkormányzati képviselőket is választanak vasárnap, mert a képviselő-testület szeptember 21-én feloszlatta magát. A polgármesteri székért két független jelölt indul: az eddigi polgármester, Fazekas János és Jávor Károly. A négy képviselő-testületi helyre tízen pályáznak, valamennyien függetlenek. A választói névjegyzékben 484-en szerepelnek. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Edelényben önkormányzati képviselőt választanak, mert a 2-es számú választókerület képviselőjét, Csabai Gyulát (Csak Edelény) egy önkormányzati cég ügyvezetőjévé nevezték ki és ezért lemondott. A választáson három jelölt indul: Juhász Andor Józsefné (Civil Összefogás az Edelényi Változásokért Egyesület), Loj Balázs (Fidesz-KDNP), és Tornai Sándor (független). A választói névjegyzékben 1050-en szerepelnek.

„Barátaim talpát érzem a hátamon” - Korrupt vagy útban volt a fideszes encsi hivatalvezető?

Publikálás dátuma
2019.01.04. 06:45

Fotó: Máthé Zoltán / MTI
A korrupcióval gyanúsított egykori fideszes politikus, az encsi járási kormányhivatal nemrég felfüggesztett vezetője, Ódor Ferenc információink szerint foglalkozott a gondolattal, hogy visszatérjen a politika színpadára – de már függetlenként. Gyanúsítását sokan találják különösnek és megdöbbentőnek a térségben.
„Az úgynevezett barátaim talpát érzem a hátamon” - közeli ismerősei szerint az utóbbi időben nem egyszer mondogatta ezt Ódor Ferenc, az encsi járási kormányhivatal vezetője, volt fideszes országgyűlési képviselő, Borsod megyei közgyűlési elnök, akit december közepén fekete egyenruhás kommandósok a hivatala előtt fogtak el, majd vettek őrizetbe. A helyi földhivatal vezetőjét ugyanebben az időben a város egyik közkedvelt éttermében szintén őrizetbe vették. A Központi Nyomozó Főügyészség szerint – mint arról már írtunk – a két tisztviselő négymillió forintot kért hivatali ügyintézésért cserébe. Az ügyészség indítványozta letartóztatásukat, azonban a Budai Központi Kerületi Bíróság ezt elutasította, a nyomozás bírája mindkét gyanúsított esetében bűnügyi felügyeletet, egyfajta házi őrizetet rendelt el. A járási kormányhivatal-vezető tagadta a bűncselekmény elkövetését, társa részbeni, ténybeli beismerő vallomást tett. Ódor Ferenc ismerősei, barátai, volt közvetlen munkatársai közül többekkel is beszélgettünk. Valamennyien egybehangzóan állították, hogy a volt fideszes politikus nem érezte jól magát hivatalvezetőként, apparátusi emberként, s hamarosan esedékes nyugdíjazása után vissza akart térni a közéletbe. Noha 1993. óta tagja volt a Fidesznek, mindig is a párt egyfajta belső ellenzéki tagjának számított, aki kritikai véleményét sosem rejtette véka alá, s kiállt a peremvidéken élők érdekeiért. Hogy megvesztegethető lenne, azt sokan kétlik, hozzátéve és megengedve, hogy a legerősebb jellemet is kikezdheti a politikában eltöltött számos év.
– Lehet, hogy fogadott el valamilyen előnyt, lehet, hogy csak behúzták a csőbe. Ma olyan időket élünk, hogy nagyon sok embert le lehetne buktatni hasonló ügyekben, miközben milliárdos csalások elkövetői maradnak érinthetetlenül, szabadlábon. Vele vagy példát akarnak statuálni, vagy az újabb politikai szerepvállalásának akartak így keresztbe tenni – mondta egy volt kollégája.
Egy miskolci ellenzéki politikustól pedig úgy tudjuk: ha Ódor ősszel függetlenként visszatért volna a politikába, területfejlesztési szakemberként szinte a teljes ellenzéki politikai paletta támogatását élvezte volna, s ez ügyben már indultak is tapogatózó tárgyalások.
Kerestük Ódor Ferencet is, de telefonján nem elérhető. Többen felemlegették, hogy a vesztegetési ügy összefügghet az M30-as autópálya továbbépítésével, amely több tízmilliárdos beruházást jelent Encs környékén. Ez olyan „konc”, amiből sokan akarnának kitépni egy-egy falatot - fogalmazott egy informátorunk. Tény, hogy az M30-as autópálya korábban átadott 30 kilométeres szakasza után most a Miskolcot az északi országhatárral összekötő, s az encsi járást is érintő szakasz továbbépítése kezdődik: az első szakasz 40 milliárdos, a második 75 milliárdos, míg a harmadik 64 milliárdos beruházást jelent.

Titkos eszközökkel

Az encsi ügy a Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) feljelentése alapján indult. Ez a szervezet az úgynevezett „védett állomány” körében folytat bűnmegelőzési, valamint bűnfelderítési tevékenységet, többek között személyes adattal visszaélés, bűnpártolás és hivatali bűncselekmények ügyében. Nyomozóhatósági jogkört nem gyakorolnak, azonban az általuk kezdeményezett nyomozásban felkérésre közreműködnek az eljárási cselekmény végrehajtásában, az adatszerzésében – olvasható honlapjukon. Alkalmazhatják a titkos információgyűjtést valamint az úgynevezett „leplezett” eszközöket. Megkérdeztük az NVSZ-t, hogy tavaly hány ügyben tettek feljelentést, s ezek közül mennyi érintett járási hivatalt, illetve, hogy az encsi ügyben köthető-e valamely konkrét beruházáshoz a vesztegetés elfogadásának büntette. Közölték: a tavalyi adatok még nem állnak rendelkezésre, csak a tavalyelőttiek. Eszerint a Nemzeti Védelmi Szolgálat titkos információgyűjtést követően 2017-ben 174 ügyben tett feljelentést. Hozzátették: a konkrét encsi ügyben nyomozás van folyamatban, ezért arról bővebb tájékoztatást nem adhatnak.

Szerző