Összegabalyodó vallási szabályok

Egyiptomban arra keresték a választ, köszönthetik-e a keresztényeket karácsonykor? Belgiumban eközben eltűnik a kóser és halal hús a hentesektől.

„Allah nem tilt el benneteket azoktól, akik nem harcoltak veletek a vallásban, és nem űznek ki benneteket az otthonaitokból, hogy kedvesen bánjatok velük, és igazságosan bánjatok velük. Allah szereti azokat, akik igazságosan cselekszenek” (Korán, 60: 8) - idézte az iszlám szent könyvet az Azhar Egyetem karácsonykor kiadott fetvájában. A befolyásos kairói iszlám felsőoktatási intézmény arra kereste a választ, vajon megengedett-e gratulálni a nem muszlimoknak ünnepeik alkalmából, szabad-e tőlük ajándékot elfogadni.

A kérdés úgy merült fel egyáltalán, hogy korábban több szélsőséges imám megtiltotta a híveknek, hogy jókívánságot küldjenek a keresztényeknek vallási vagy nemzeti ünnepeiken. Egyiptom egyik ismert szalafista prédikátora, Jasszer Borhami ellen még vádat is emeltek, miután ő nemrégiben egyenesen úgy fogalmazott, „a kopt keresztényeket köszönteni ünnepeiken rosszabb, mint az alkoholfogyasztás vagy a házasságtörés.” A szélsőséges imámnak ez egyébként még a mérsékeltebb kijelentései közé tartozik. Egyszer például arról elmélkedett, hogy egy férj megengedheti, hogy megerőszakolják feleségét, ha félti saját életét, hiszen ez nagyjából olyan, mint mikor kirabolnak.

Máskor meg a labdarúgás ellen rohant ki, mondván aki focit néz, az a nemzetet pusztítja el. Az Azhar Egyetem fetvájában mindenesetre ellentétes véleményre jutott, szerintük nem csak, hogy szabad, de illik is köszönteni a nem muszlimokat ünnepeiken. „Egyértelmű, hogy a Korán megengedi, hogy keresztények vagy zsidók ételét és levágott állataik húsát együk, és hogy feleségül vegyük lányaikat. Mégis hogyan ehetnénk ételüket, lehetnénk házaikban, vehetnénk el nőiket, lehetnének családunk tagjai anélkül, anélkül hogy jó kapcsolatot ápolnánk velük és köszöntenénk egymást?” - írja a neves intézmény egyik indokként. Hogy az elméletnek a gyakorlatban is nyomatékot adjanak, a napokban az al-Azhar mecset főimámja, Ahmed el-Tajeb és kísérete személyesen is meglátogatta II. Tavadrosz (Teodor) kopt ortodox pápát a nemrégiben felújított kairói Szent Márk-katedrálisban (2016-ban itt bomba robbant, 25 ember életét kioltva). Sőt, az egyiptomi elnök, Abdel Fattah esz-Sziszi is vendége volt az elmúlt években a kopt keresztények karácsonyi ünnepségének. Jó példával elöl járva az államfő már idén is jókívánságait küldte Facebookján keresztül, de várhatóan személyesen is megjelenik majd. Különösen, miután várhatóan idén végre átadják a Kairótól mintegy 45 kilométerre fekvő új adminisztrációs fővárost, ahol a Közel-Kelet legnagyobb temploma, a több mint 8000 hívő befogadaására alkalmas Krisztus Születése székesegyház is épült (a misét már tavaly is itt tartották).

A kopt keresztények - az ősi egyházhoz 15-20 millióan tartoznak, túlnyomó többségük Egyiptomban él - január hetedikén ünneplik a karácsonyt. A vallások és kultúrák előírásai persze olykor másutt is összeütköznek. Belgium flamand tartományában például január elsejétől - Vallóniában pedig majd szeptembertől - tiltja a törvény olyan hús forgalmazását, amely nem olyan vágóhídról származik, ahol vágás előtt elkábították az állatot. Elsősorban az állatvédők tiltakozásának hála manapság a vágóhidakon az állatokat letaglózzák vagy elektromosan elkábítják, az ilyen hús fogyasztása azonban a zsidók és muszlimok számára tilos. A zsidó kóser és a muszlim halal vallási rituálé ugyan sokban különbözik, abban azonban megegyeznek, hogy mindkettőnél követelmény az eszméleténél lévő jószág torkának elmetszése, majd kivéreztetése. Az új szabályozás után tehát a kóser és halal termékek eltűnnek a hentesek hűtőiből, a zsidó és muszlim lakosság heves tiltakozása ellenére is. Nem Belgium egyébként az első olyan ország, ahol hasonló intézkedést hoztak: Dániában, Svédországban, Izlandon, Svájcban és Új-Zélandon is ilyen tiltás van érvényben, és más államokban is napirenden van a téma. Eközben Németországban azt tervezik, hogy a muszlimokra is kivetnek úgynevezett „mecsetadót”. Az országban ugyanis a keresztényeknek már eddig is kötelező volt fizetni az államkincstárba, amit aztán az állam visszaosztott köztük tevékenységeik fedezésére, a muszlimokra viszont eleddig ez a szabály nem vonatkozott. A lépéstől azt remélik, hogy a németországi muszlimok anyagilag függetlenednének, jelenleg ugyanis külföldi donorjaiknak gyakran túl nagy befolyásuk van rájuk.