Ötéves mélypontra csökkent az illegálisan Európába érkezők száma

Publikálás dátuma
2019.01.04 17:33

Fotó: AFP/ Christian Marquardt
A Frontex jelentése szerint a tavaly érkezettek száma 92 százalékkal alacsonyabb volt a 2015-ben regisztráltnál.
Ötéves mélypontra süllyedt tavaly az illegálisan Európába érkező bevándorlók száma, mintegy 150 ezer embert regisztráltak a tagállamok külső határain – írta pénteken közzétett jelentésében az EU part- és határvédelmi ügynöksége (Frontex). A friss értékelés szerint a tavaly érkezettek száma 92 százalékkal alacsonyabb volt a migrációs válság csúcspontján, 2015-ben regisztrált több mint egymilliónál. A bevándorlók száma már 2017-ben is meglehetősen alacsony volt a korábbiakhoz képest, a további visszaesés oka pedig elsősorban a Földközi-tenger középső részén húzódó útvonal visszaszorulása. A legfőbb belépési pontnak ennek megfelelően már Spanyolország számít, ahol 2018-ban 57 ezer illegális határátlépést jegyeztek fel, ami több mint duplája a 2017-es adatoknak. Az érkezők legnagyobb csoportjait a marokkói, guineai, mali és algériai állampolgárok alkották. Immár a keleti útvonal lépett elő a második helyre, miután körülbelül harmadával nőtt az itt belépők száma, elérve az 56 ezret. A növekedést főként a Törökország szárazföldi határa felől illegálisan Görögországba érkezők számának emelkedése okozta, de a ciprusi adatok is megduplázódtak. A legtöbb érkező szíriai, iraki, valamint afgán menedékkérő, de egyre többen vannak a törökök is. Olaszországban mintegy 23 ezren értek partot tavaly, ez 80 százalékos csökkenést az ezt megelőző évhez képest, hasonlóan alacsony számokra legutóbb 2012-ben volt példa. A Líbia felől érkezők száma 87 százalékkal esett vissza. A migránsok között legtöbben a tunéziai és az eritreai állampolgárok voltak. A Frontex arról is beszámolt, hogy a tavaly regisztrált összes bevándorló 18 százaléka volt nő, csaknem ötödük saját bevallása szerint 18 éven aluli. A kísérő nélküli kiskorúak száma 4 ezer körül volt.
Szerző
2019.01.04 17:33

Iráni és szír célpontokat bombázott Izrael, négy katona meghalt

Publikálás dátuma
2019.01.21 09:36

Fotó: AFP/
Négy katona meghalt és hat megsérült hétfő hajnalban, miután az iráni célpontokat bombázó izraeli légierő a rá lövő szír egységeket is tűz alá vette.
Hangos robbanások törték meg a hétfő hajnal csendjét Szíria felett: iráni célpontokat bombázott az ország területén az izraeli légierő, írja a Reuters. Ám a szír légelhárítás védelmébe vette Iránt, és lőni kezdett a támadókra - így annak egységei is célponttá lettek.
Az izraeli közlés szerint eredetileg az iráni forradalmi gárdához köthető célpontok, lőszerraktárak, hírszerzési, illetve kiképző központok ellen indult a támadás. Figyelmeztették Szíriát, hogy ne lőjenek, ám mégis így tettek, ezért föld-levegő rakétáik indító állásait is célba vette az izraeli légierő. Az elmúlt évben Benjamin Netanyahu miniszterelnök közlése szerint kabinetje több száz hasonló támadást hagyott jóvá. Az ok, hogy Irán támogatja az Izrael-ellenes libanoni Hezbollahot.
A szír közlés szerint több mint 30 izraeli cirkálórakétát és irányított bombát semmisítettek meg. Az Asszad-rezsim négy katonája meghalt és hat megsérült.
Szeptemberben a szír légvédelem rálőtt egy izraeli vadászrepülőre, ám helyette egy orosz repülőt találtak el, ami - 15 fős legénységével együtt - megsemmisült. Moszkva akkor szövetségese, Damaszkusz légvédelmének fejlesztéséről döntött.
2019.01.21 09:36

Lépéskényszerben Theresa May

Publikálás dátuma
2019.01.21 09:30

Fotó: AFP/ Ben STANSALL
Hétfőn újabb javaslattal kell a parlament elé állnia Theresa Maynek, hogy megmentse Brexit-megállapodását, sőt saját politikai jövőjét.
Ki tudja, meddig élvezheti egyik legvonzóbb miniszterelnöki privilégiumát, a chequersi vidéki kúriát a támadások össztűzébe került Theresa May, aki a hétvégét a buckinghamshire-i rezidencián megrendezett „ötletbörzével” töltötte. Alig több mint két hónappal a kilépés határidejének lejárta előtt a kormányfő lépéskényszerben van, hogy parlamenti jóváhagyást szerezzen az Európai Unióból való távozás lebonyolításának módjához. A konzervatívok vezetője két bizalmatlansági indítvány megnyerése után sem érezheti magát biztonságban, hiszen a Brüsszellel kétéves munkával előkészített Brexit-megállapodás nagy vereséget szenvedett a parlamentben. May ma új javaslatokkal tér vissza az alsóház elé, melyek sorsa január 29-én dől el. Csütörtöki és pénteki Downing Street-i konzultációit folytatva, a kormányfő Chequers-ben különböző álláspontokat képviselő miniszterekkel és európai vezetőkkel értekezett telefonon. A kormányfő végre meghallgatta a saját „kőbe vésett” Brexit-tervével ellenkező elképzeléseket. A háttérben titokban újabb soron kívüli parlamenti választás előkészületei is folynak, a törvényhozási terv lefaragásával. A hétvégi brit lapok összeesküvés-elméletek és alternatív forgatókönyvek híreinek sokaságát tárták olvasóik elé, például azt írták, Mayt tavasszal lemondásra kényszeríthetik. A nemrégiben a függetlenek közé átült volt munkáspárti képviselő, Frank Field olyan indítvánnyal készül előrukkolni, melynek során a ház tagjai hét különböző Brexit-változatról nyilváníthatnának véleményt, a no-dealtől kezdve a március 29-i határidő meghosszabbításán át egészen a népszavazás megismétléséig. Ez az üzenet világosan jelezné a képviselők hozzáállását Brüsszel felé. A The Sunday Times információi szerint a hagyományokkal szakítva alsóházi tisztviselők aktívan segítenek rebellis képviselőknek, hogy a parlament a tehetetlennek bizonyuló kormánytól átvegye a kilépési folyamat irányítását. A lázadók egyik csoportja ki akarja zárni annak lehetőségét, hogy a szigetország megegyezés nélkül fordítson hátat Európának. Egy másik az 50. cikkely, azaz a kilépési határidő felfüggesztését szeretné elérni. Theresa May maga eltávolítaná az egyezményből a gyűlölt “backstop” tervet és helyette az Ír Köztársasággal kötne kétoldalú szerződést. Arlene Foster, a Demokratikus Unionista Párt (DUP) vezetője is meghívást kapott a patinás rezidenciára. A gesztus bizonyíték arra, mennyire fontos a kormány számára az északír koronahű erők tíz westminsteri szavazata. Nehéz nem összefüggésbe hozni a jelenleg az asztalon lévő Brexit-megegyezés ellentmondásos északír vonatkozásaival, hogy szombat este autóba rejtett bomba robbant Londonderry városközpontjában a bíróság Bishop Street-i épülete előtt. Nem csak a toryk, a Munkáspárt is alaposan megosztott a kilépési procedúrával kapcsolatban. A miniszterelnök tárgyalási meghívását visszautasító Jeremy Corbynnal saját helyettese, Tom Watson fordult szembe. A legrégebbi brit agytröszt, a baloldali érzelmű Fabian Society évnyitó konferenciáján tartott beszédében kiállt amellett, hogy a pártnak fel kell vennie a kapcsolatot Theresa May-jel, noha a kormányfő „rugalmatlansága és fantáziátlansága megakadályozza a megfelelő tárgyalási feltételek kialakítását”. A frakcióvezetésre komoly nyomás nehezedik a “mezei” képviselők részéről, hogy támogassa egy második népszavazás lehetőségét. A Brexit-láz jegyében két volt brit kormányfő is megfontolandó nyilatkozattal hallatott magáról. Az 1990-1997 között kormányon lévő John Major a “nemzeti érdekre” hivatkozva “visszavonhatatlan alapelvei” feladására szólította fel utódját, kérve, szondázza ő maga, mit is akar igazából a parlament. A The Times-ban Tony Blair-rel, az 1997 és 2007 között három fölényes választást nyert munkáspárti kormányfővel megjelent terjedelmes interjú abból a szempontból is érdekes, milyen nagyra tartja a konzervatív napilap a pártjában kegyvesztett karizmatikus vezetőt. Blair arra bátorítja Corbynt, tárgyaljon May-jel és érzékeltesse a közvéleménnyel, hogy ellentétben a kormányfővel, neki van koncepciója a patthelyzet megoldására. Tony Blair lehetségesnek tartja mindkét nagy párt szétválását és a “hajléktalanná vált tagság” új pártba tömörülését. Az ex-kormányfő nem tart attól, hogy a népszavazás megismétlése végzetesen megosztja a társadalmat. Mint mondta, “30 hónapos teljes káosz után semmi felháborító nem lenne abban, ha ismét megkérdeznék az embereket, mit gondolnak. Ettől még nem törnének ki utcai tüntetések”. Blair több mint 50 százalékos esélyt ad egy második referendumnak és úgy látja, majdnem 50 százalék a valószínűsége, hogy a Brexit nem válik valóra.
2019.01.21 09:30
Frissítve: 2019.01.21 09:30