Még nem sivatagosodik az ország, de 2018 egy óriási klíma-felkiáltó jel volt

Publikálás dátuma
2019.01.05. 08:51

Fotó: Shutterstock
Gyorsabban melegszik hazánk, mint a globális átlag.
Az 1901 óta vezetett mérések szerint 2018 lett a legmelegebb év Magyarországon, a felmelegedés a globális melegedésnél is nagyobb mértékű - derült ki az Országos Meteorológiai Szolgálat MTI számára készített elemzéséből. A tavalyi év középhőmérséklete országos átlagban 11,99 Celsius-fok volt. Ez az 1981-2010-es normál értéket 1,66 fokkal múlja felül. 2018 rendkívül enyhe januárral kezdődött, az év során csak a február és a március volt hidegebb a sokéves átlagnál. Ezt meleg április és május követte. Míg az első tavaszi napon mínusz 24,6 fokot rögzített az automata Sátorhelyen, a tavasz utolsó napján már 32,9 fok volt Sajópüspöki állomáson. Összességében a 3. legmelegebb tavasz volt a tavalyi. A nyári hónapok közül az augusztus került be a legforróbb augusztusok sorába, a 4. helyre, ősszel pedig októberben alakult jóval átlag felett a hőmérséklet.  Tavaly nyáron három komoly hőségperiódus volt. A legtöbbször, 51 nap Fülöpházán haladta meg a napi legmagasabb hőmérséklet a 30 fokot. 2018 legmagasabb hőmérsékletét Budakalászon rögzítették, július 29-én 36,6 fokot mértek. Összességében a 7. legmelegebb nyár volt a tavalyi. Az ősz is rekord közeli, 1901 óta a 2. legmelegebb ősz volt. Szeptember elején nyári meleg volt. Ezzel együtt nemcsak meleget, hanem "zimankót" is hozott a tavalyi év. Február végén, március elején tíz napig tartott a nagy hideg: mínusz 9 fok körüli országos átlagos minimumhőmérséklettel. A csapadékviszonyokat tekintve a tavaszi hónapok változatos képet mutattak. Míg a március csapadékosabb volt a szokásosnál, addig májusban, de leginkább áprilisban jelentős volt a csapadékhiány. Március a 3. legcsapadékosabbnak, míg április a 6. legszárazabbnak bizonyult 1901 óta. A nyári csapadék jellemzően szélsőséges időbeli és térbeli eloszlással érkezett. Heves esőzések során több településen, egy-egy napon a szokásos havi csapadék többszöröse hullott, ugyanakkor az északkeleti országrészben augusztusra már csapadékhiány alakult ki. Október közepétől a hónap végéig egy száraz, átlag feletti csúcshőmérsékletű időszak következett. A szokásos októberi csapadék csupán 40 százaléka hullott, pár napra koncentráltan. Október közepére határainkon túl, a Duna felső vízgyűjtő területén aszály alakult ki, így több szakaszon is rekord alacsony volt a vízállás a Dunán. Az év utolsó hónapja az átlagosnál szárazabb volt, így összességében átlag körüli: 589,9 milliméter csapadék hullott 2018-ban országos átlagban. Külön kiemelték, hogy a 10 legmelegebb év közül 8 az ezredforduló utáni évek közül került ki. Magyarországon melegedés mértéke a múlt század elejétől 1,23 fok, ami a globális melegedés trendjét némileg meghaladja
Szerző

Hó borítja a fél országot

Publikálás dátuma
2019.01.05. 08:45
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Meleg és hidegfront vonul át szombaton felettünk, a Dunántúlon és a az ország középső régióiban is hó vagy havas eső hull. A Kékestetőn 18 centis hóréteget mértek.
Borult idő és havazás várható a szombati nap folyamán, a pénteken még csak Kelet-Magyarországon jellemző hószállingózás, mára az egész országra kiterjedt. 
 Az Országos Meteorológiai Szolgálat (MET) jelzése szerint egy anticiklonhoz kapcsolódó melegfront hozta el a csapadékot, szombat délután viszont már hidegfront vonul át az ország felett
Mint a hirado.hu írja, sokfelé valószínű havazás, de nyugaton, majd délután már a Dunántúl nagy részén és a középső országrészben eső, havas eső is lehet. A felszín közeli hőmérséklet ugyanakkor emelkedni fog, ami a gyors olvadását eredményezi. A hóvastagság Nyugat-Magyarországon jelenleg átlagosan 8-9 centis, de Himodon 12 centit is mértek. A csúcstartó azonban a Kékestető, ahol 18 centiméteres a jelenlegi hóréteg.
Szerző

Pénzplafont húznak a látványsportok fölé

Publikálás dátuma
2019.01.05. 08:30
Edzés a felcsúti Puskás Akadémia utánpótlásánál
Fotó: Németh András Péter
A következő szezontól már csak 50 milliárd forintig támogathatják a cégek a látványsportokat. A közpénzek elköltését ez azonban aligha teszi átláthatóvá a Transparency International szerint.
Orbán Viktor néhány éve még kommunista ihletésű felvetésnek minősítette, amikor a sajtó közpénznek nevezte a futballszövetségekhez is befolyó társaságiadó (TAO)-felajánlásokat. - Meg kellene érteni, hogy pénzt a vállalkozók termelik meg, és ők döntenek arról, hova adják a pénzüket. Ez nem közpénz - szögezte le a miniszterelnök a Hír24 riporterének.  A napokban a kormányfő ugyanakkor úgy határozott, mégis beleszól a cégek pénzköltésébe, sőt, mindjárt kormányrendeletben teszi ezt. Arról döntött, hogy a 2019-2020-as szezonban a cégek már legfeljebb csak 50 milliárd forintig támogathatják a látványsportágakat - a futballt, a jégkorongot, a kézilabdát, a kosárlabdát, a röplabdát és a vízilabdát. Miután a zárszámadási törvény tanúsága szerint tavaly 83 milliárd forinthoz jutottak a látványsportok – ennek durván a fele került a futballcsapatokhoz –, ez elvileg annyit jelent, hogy nagyjából felével csökken a sportági szövetségek támogatása. A kérdés az, melyiknek mennyivel. Az elkövetkező hetekben egymásnak adhatják a kilincset a fideszes politikusokkal erősített szövetségek: február közepéig kellene ugyanis a Kásler Miklós vezette Emberi Erőforrások Minisztériumának (EMMI) eldönteni, hogy jövőre melyik látványsportág mennyit kaphat az 50 milliárdos keretből. Ezt követően az adott szakszövetségek - foci esetében az MLSZ - döntik el, hogy mennyi támogatáshoz juthat egy-egy sportklub pályázata.
Szabados Gábor sportközgazdász szerint a nagy kérdés az, hogy a sokkal kisebb keretből mely csapatok milyen arányban fognak részesedni. - Eddig azt láttuk, hogy sok kis egyesület kapott kisebb támogatásokat, amelyekkel élhető, kulturált körülményeket tudtak teremteni maguk körül, míg néhány komoly politikai hátszéllel rendelkező egyesület óriási összegekhez jutott - mondta.
Az idén nyáron, hosszas pereskedés után kiadott adatokból például az derült ki: a legtöbb TAO-pénzt a Felcsút kapta 5,3 milliárdos juttatással, majd jobbára fideszes politikusok által vezetett csapatok következtek 7-800 milliós támogatásokkal. A TAO-mecénások pedig döntően állami közbeszerzésekből élő, kormányközeli vállalkozások voltak.
Szabados Gábor szerint az eddigi TAO-rendszer átláthatatlan volt, lehetőséget nyújtott a visszaélésre, most viszont van remény arra, hogy szakmai döntések születnek. Egyes becslések szerint az eddigi TAO-kifizetések 40-50 százaléka lehetett indokolatlan kifizetés, tehát 2011 óta mintegy 250 milliárd forintnyi közpénz tűnhetett el. Azaz: a TAO-büdzsé lefelezése elvileg a korrupciós „puffert” csapolhatná meg. Ligeti Miklós, a korábbi pereket indító Transparency International (TI) jogi igazgatója úgy látja: megjósolni sem lehet, hogy mindez javítja-e a rendszer hatékonyságát, és hogy csökkenti-e a súlyos korrupciós kockázatokat. Szerinte semmivel sem lesz átláthatóbb a sporttámogatások rendszere, vagyis továbbra sem lehet majd tudni, mely cégek mekkora összegeket juttatnak egyes sportcsapatoknak. Újdonságot legfeljebb az hoz, hogy a pénzszerzésben érdekelt sportvezetőknek nem lesz elég csak a szövetséggel és a cégekkel jóban lenni, hanem kénytelenek lesznek közvetlenül a szakminisztériumban lobbizni.
Témák
TAO