Trump sok százezer kormányzati alkalmazottat hajlandó kivéreztetni, hogy megkapja a migránsfalát

Publikálás dátuma
2019.01.05. 10:34

Fotó: Alex Edelman / AFP
Az amerikai elnök rettentő büszke arra, amit csinál.
Három hete tart már az Egyesült Államokban a részleges kormányzati leállás, miután az amerikai törvényhozók egész napos tárgyalás után sem tudtak megegyezni a kormányzat működését biztosító költségvetésben, de Donald Trump amerikai elnök láthatóan nem fáradt bele a dologba, írja az index.hu. Az elnök akár évekig is hajlandó húzni a dolgot, miután pedig találkozott pár magas rangú demokratával, azt is hozzátette, hogy rendkívüli állapotot is hirdethet, hogy megkerülje a Kongresszust, és felépítse a falat a mexikói határon. Az amerikai elnök továbbra is kitart amellett, hogy egészen addig nem ír alá egyetlen új törvényt sem, amíg a demokraták rá nem bólintanak a falra. (Így Trump a költségvetési törvényt sem szignálta, és bizony ez rendelkezik az adminisztráció juttatásairól.)  "Nagyon büszke vagyok arra, amit csinálok. Én nem hívnám leállásnak, csak azt teszem, amire szükség van ahhoz, hogy az országunk biztonságban legyen" – mondta Trump, aki azt is megjegyezte, hogy egy esetleges rendkívüli állapot kihirdetése sem teljesen lehetetlen elképzelés a jelenlegi helyzetben.  Az egészet persze végső soron nem a demokrata, meg a republikánus politikusok, és nem is Trump szívja meg, hanem a leállított kormányzati szerveknél dolgozó 800 ezer ember, akik december 22 óta egyáltalán nem kaptak fizetést.
Szerző

Összegabalyodó vallási szabályok

Publikálás dátuma
2019.01.05. 10:30
Egyiptomi koptok
Fotó: Khaled Desouki / AFP
Egyiptomban arra keresték a választ, köszönthetik-e a keresztényeket karácsonykor? Belgiumban eközben eltűnik a kóser és halal hús a hentesektől.
„Allah nem tilt el benneteket azoktól, akik nem harcoltak veletek a vallásban, és nem űznek ki benneteket az otthonaitokból, hogy kedvesen bánjatok velük, és igazságosan bánjatok velük. Allah szereti azokat, akik igazságosan cselekszenek” (Korán, 60: 8) - idézte az iszlám szent könyvet az Azhar Egyetem karácsonykor kiadott fetvájában. A befolyásos kairói iszlám felsőoktatási intézmény arra kereste a választ, vajon megengedett-e gratulálni a nem muszlimoknak ünnepeik alkalmából, szabad-e tőlük ajándékot elfogadni. A kérdés úgy merült fel egyáltalán, hogy korábban több szélsőséges imám megtiltotta a híveknek, hogy jókívánságot küldjenek a keresztényeknek vallási vagy nemzeti ünnepeiken. Egyiptom egyik ismert szalafista prédikátora, Jasszer Borhami ellen még vádat is emeltek, miután ő nemrégiben egyenesen úgy fogalmazott, „a kopt keresztényeket köszönteni ünnepeiken rosszabb, mint az alkoholfogyasztás vagy a házasságtörés.” A szélsőséges imámnak ez egyébként még a mérsékeltebb kijelentései közé tartozik. Egyszer például arról elmélkedett, hogy egy férj megengedheti, hogy megerőszakolják feleségét, ha félti saját életét, hiszen ez nagyjából olyan, mint mikor kirabolnak. 
Máskor meg a labdarúgás ellen rohant ki, mondván aki focit néz, az a nemzetet pusztítja el. Az Azhar Egyetem fetvájában mindenesetre ellentétes véleményre jutott, szerintük nem csak, hogy szabad, de illik is köszönteni a nem muszlimokat ünnepeiken. „Egyértelmű, hogy a Korán megengedi, hogy keresztények vagy zsidók ételét és levágott állataik húsát együk, és hogy feleségül vegyük lányaikat. Mégis hogyan ehetnénk ételüket, lehetnénk házaikban, vehetnénk el nőiket, lehetnének családunk tagjai anélkül, anélkül hogy jó kapcsolatot ápolnánk velük és köszöntenénk egymást?” - írja a neves intézmény egyik indokként. Hogy az elméletnek a gyakorlatban is nyomatékot adjanak, a napokban az al-Azhar mecset főimámja, Ahmed el-Tajeb és kísérete személyesen is meglátogatta II. Tavadrosz (Teodor) kopt ortodox pápát a nemrégiben felújított kairói Szent Márk-katedrálisban (2016-ban itt bomba robbant, 25 ember életét kioltva). Sőt, az egyiptomi elnök, Abdel Fattah esz-Sziszi is vendége volt az elmúlt években a kopt keresztények karácsonyi ünnepségének. Jó példával elöl járva az államfő már idén is jókívánságait küldte Facebookján keresztül, de várhatóan személyesen is megjelenik majd. Különösen, miután várhatóan idén végre átadják a Kairótól mintegy 45 kilométerre fekvő új adminisztrációs fővárost, ahol a Közel-Kelet legnagyobb temploma, a több mint 8000 hívő befogadaására alkalmas Krisztus Születése székesegyház is épült (a misét már tavaly is itt tartották). A kopt keresztények - az ősi egyházhoz 15-20 millióan tartoznak, túlnyomó többségük Egyiptomban él - január hetedikén ünneplik a karácsonyt. A vallások és kultúrák előírásai persze olykor másutt is összeütköznek. Belgium flamand tartományában például január elsejétől - Vallóniában pedig majd szeptembertől - tiltja a törvény olyan hús forgalmazását, amely nem olyan vágóhídról származik, ahol vágás előtt elkábították az állatot. Elsősorban az állatvédők tiltakozásának hála manapság a vágóhidakon az állatokat letaglózzák vagy elektromosan elkábítják, az ilyen hús fogyasztása azonban a zsidók és muszlimok számára tilos. A zsidó kóser és a muszlim halal vallási rituálé ugyan sokban különbözik, abban azonban megegyeznek, hogy mindkettőnél követelmény az eszméleténél lévő jószág torkának elmetszése, majd kivéreztetése. Az új szabályozás után tehát a kóser és halal termékek eltűnnek a hentesek hűtőiből, a zsidó és muszlim lakosság heves tiltakozása ellenére is. Nem Belgium egyébként az első olyan ország, ahol hasonló intézkedést hoztak: Dániában, Svédországban, Izlandon, Svájcban és Új-Zélandon is ilyen tiltás van érvényben, és más államokban is napirenden van a téma. Eközben Németországban azt tervezik, hogy a muszlimokra is kivetnek úgynevezett „mecsetadót”. Az országban ugyanis a keresztényeknek már eddig is kötelező volt fizetni az államkincstárba, amit aztán az állam visszaosztott köztük tevékenységeik fedezésére, a muszlimokra viszont eleddig ez a szabály nem vonatkozott. A lépéstől azt remélik, hogy a németországi muszlimok anyagilag függetlenednének, jelenleg ugyanis külföldi donorjaiknak gyakran túl nagy befolyásuk van rájuk.  
Szerző
Frissítve: 2019.01.05. 11:22

Magyarok is Thaiföldön rekedtek a trópusi vihar miatt

Publikálás dátuma
2019.01.04. 21:26

Fotó: AFP
A kompközlekedést leállították és több repteret is bezártak.
Több tízezer turista – köztük sok magyar – ragadt Thaiföld déli részén, miután lecsapott a Pabuk nevű trópusi vihar – hangzott el az RTL Híradóban. Az érintett területeken a helyenként 75 kilométer/órás szél fákat csavart ki, ezek közül sok házakra zuhant, ami miatt számos épület lakhatatlanná vált. A turisták által kedvelt térségben 30 éve nem pusztított ekkora vihar. Leállították a kompközlekedést és több repteret is bezártak. Az egyik szigeten, Szamujin ragadt magyar férfi, Kálmán Tamás és menyasszonya a csatornának egy videóüzenetet is küldött. A férfi elmondta: őket nem kellett kitelepíteni, szállodájukban vészelik át a vihart. A kompok még két napig nem járnak, addig nem tudják elhagyni a szigetet. 
Szerző