Romlandó tejárcsökkenés

Publikálás dátuma
2019.01.07. 07:30
A friss zöldség és gyümölcs, valamint a tojás ára nőtt tavaly a leginkább
Fotó: Népszava
Több mint tíz százalékkal mérsékelte a tartós tejek bolti árát a januári áfacsökkentés, ám a hatás valószínűleg nem lesz tartós.
Idén is folytatódott az alapvető élelmiszerek általános forgalmi adójának (áfa) csökkentése: január 1-jétől a tartós tej 18 százalékos áfáját 5 százalékra mérsékelte a kormányzat. A lépést ugyanakkor nem kapkodták el, pedig az ágazat szereplői évek óta szorgalmazták, hogy az uht és ez esl tejek is kerüljenek be a kedvezményes áfakörbe, és ezt támogatta az agrártárca, valamint a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara is. Azért is furcsa, hogy a kormányzat évekig húzta a tartós tejek áfájának csökkentését, mert még a 18 százalékos áfa miatt is megérte kockáztatni az áfacsalóknak. Előfordult, hogy egyes szomszédos országokban a helyi tartós tej bolti ára magasabb volt, mint ugyanannak a terméknek a magyarországi fogyasztói ára - említette a Népszavának Harcz Zoltán, a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács ügyvezető-igazgatója. Szerinte nem is annyira az illegális kereskedelemben forgalmazott tej mennyisége okozott nagy fejfájást a hazai termelőknek és feldolgozóknak, mint inkább az áfacsalással értékesített termékek árletörő hatása. Márpedig a tej vevőcsalogató alapvető élelmiszeripari termék, s ha az egyik lánc mélyen a hazai fogyasztói árak alatt akciózik ilyen termékekkel, akkor a többiek is lépéskényszerbe kerülnek. Az 5 százalékos áfáért viszont már nem éri meg a tilosban járni.  A 13 százalékos áfacsökkentés 11 százalékkal mérsékelte a tartós tejek árát. Ez már az év első napjaiban is megjelent az üzletek áraiban - mondta a Népszavának Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára. Ehhez hasonló volt a sertés tőkehús áfacsökkentése 2016-ban, amikor azonnal olcsóbb lett ez a húsféle. Az élelmiszertermékek árát azonban csak részben mozgatják a hazai trendek. A sertéshús esetében is a nemzetközi folyamatok, az alapanyagok drágulása húzta fel a hazai árakat is: a sertéshúsok ára már 2016-ban visszakúszott az eredeti szintre. A baromfi és a friss tej áfáját 2017-ben csökkentette a kormány 28, illetve 18 százalékról. A lépés átmenetileg ezeknél a termékeknél is árcsökkenéssel járt, de a tojás a dioxin mérgezés, majd a madárinfluenza okozta termeléskiesés miatt nem lett olcsóbb. Az aszály nem csak a magyar, de az európai gazdákat is sújtotta, és ez a takarmányárakat is feljebb tornázta. A hazai termelőktől országos átlagban literenként 98-99 forintért veszik át a nyers tejet, míg a termelési költség szintén átlagot számítva 105 forint. A termelőknek meg kell birkózniuk az ipari áram tavalyi 50 százalékos emelésével, a gázolaj drágulásával és a munkaerőhiány okozta bérköltség-növekedéssel is. Ma már indiai vendégmunkások is dolgoznak egyes tejipari vállalkozásnál - mondta lapunknak Harcz Zoltán. Az Európai és a hazai trendeknek megfelelően, ha mérsékeltebb ütemben is mint a legtöbb versenytársunknál, de emelkednek a felvásárlási árak. A termelők kénytelenek legalább az önköltségi áron, vagyis literenként 100 forint fölött adni a feldolgozóknak a tejet ahhoz, hogy a támogatásokkal a fejlesztéshez elegendő profitot termeljenek. Az áfacsökkentés ármérséklő hatása tehát a tartós tej esetében is valószínűleg csak átmeneti lesz, így az év során várhatóan, ha kis mértékben is, de ismét drágulni fog ennek a tejnek fogyasztói ára is. A hazai tejárak egyébként az unióban a 26. helyen találhatók.     

A szegények kosara a legnehezebb

Az élelmiszerek a lakossági fogyasztói kosárban 25 százalékot, a házon kívüli, vagyis például éttermi étkezést leszámítva is 21 százalékot képviselnek - közölte lapunkkal Mináry Borbála, a KSH osztályvezetője. Ez jóval magasabb arány, mint a nyugat-európai országok átlaga. Minél alacsonyabb a jövedelmi szintje egy háztartásnak, annál nagyobb az élelmiszerek súlya a fogyasztói kosarában. Az élelmiszerárak emelkedése is őket érinti a legérzékenyebben. Márpedig az egyik legfontosabb zöldségféle, a burgonya 2018 január-novembere között 11, a zöldség 13, a friss hazai és az import gyümölcs pedig átlagosan 7,3 százalékkal került többe, mint az azt megelőző évben. A sertéshús ára érdemben nem változott, a baromfihús 3,8 százalékkal került többe, mint 2017-ben. A legnagyobb mértékben, 15 százalékkal a tojás drágult. Az élelmiszer árak tavaly 4,1 százalékkal emelkedtek 2017-hez képest, ami jelentős mértékben járult hozzá a 2018-as inflációhoz.       

Szerző

A rendkívüli meleg miatt több zöldség is a másfélszeresére drágult

Publikálás dátuma
2019.01.06. 19:04
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
A Terméktanács szerint az árak csak akkor csökkennek, ha a következő szezonban nem lesz szélsőséges az időjárás.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat előzetes értékelése alapján a valaha mért legforróbb év volt a tavalyi Magyarországon. Az RTL híradója szerint a rendkívüli meleg miatt egyes zöldségek másfélszeresükre drágultak. A műsorban elhangzott, hogy a Terméktanács szerint hagymából jelenleg csak külföldi kapható Magyarországon. A burgonya 44, a hagyma 48, a fejes káposzta pedig 53 százalékkal drágult egyetlen év alatt.   De búzából is tizedével kevesebbet takarítottak be, mint szoktak, részben emiatt a kenyér ára is nőtt Magyarországon. A zöldségárak Európa-szerte az egekbe szöktek, a kontinens egy részén a magyarországinál is nagyobb aszály pusztított. A Terméktanács szerint az árak csak akkor csökkennek, ha a következő szezonban nem lesz szélsőséges az időjárás.
Szerző

Alacsony bérre számíthatnak a magyar anyák

Publikálás dátuma
2019.01.06. 16:36
A kép illusztráció
Fotó: Shutterstock
A nyugati országokban kisebb, míg Magyarországon, Csehországban és Olaszországban nagyobb a különbség.
Számos országban kimutatták az anyák bérhátrányát és az apák bérelőnyét a gyermektelenekhez képest, egy friss kutatás pedig most Magyarországon is rávilágított arra, hogy az anyák sokkal alacsonyabb bérre számíthatnak, már a gyermek születése előtt is – írja a Portfolio. Az anyasági bérhátrány nagymértékben függ az intézményi (gyermekellátás elérhetősége, fizetett távollétek hossza) és kulturális háttértől, ezért mértéke országonként erősen eltérő. Az anyák bére általában mind a gyermektelen nők, mind az apák béréhez viszonyítva alacsonyabb. Mint írják, ez a háztartásokon belüli specializálódással magyarázható: a gyermek megszületése után az anyák inkább a gyermekellátással, az apák pedig inkább a pénzkereséssel foglalkoznak. Lovász Anna, Ewa Cukrowska-Torzewska és Szabó-Morvai Ágnes a Munkaerőpiaci Tükör című kiadványban megjelent tanulmányában azt kiemeli: „mindezek miatt már a szülővé válás előtt is lehetnek eltérések a leendő anyák döntéseiben és munkapiaci helyzetében, de ez még nem a gyermekgondozás okozta valós időkorlátok, hanem a várakozások következménye. Lehet, hogy a leendő anyák már ekkor kevesebbet fektetnek a karrierjükbe, mivel tudják, hogy a gyermekvállalás komoly munkapiaci hátrányokkal jár majd, ezért nem éri meg a nagyobb befektetés.” Szerintük már az első gyermek megszületése előtt különbözhet a leendő anyák bére a leendő apákétól, illetve azon nőkétől is, akik rövid távon nem terveznek gyermeket.

Hazánkban nagyobb a különbség

A kutatás szerint a nyugati országokban kisebb a különbség, míg Magyarországon, Csehországban és Olaszországban nagyobb. Svédországban az első gyermek megszületése előtt a leendő anyák és apák jövedelme és havibére csak kissé tér el egymástól. Azonban a gyermek megszületése után az anyák relatív jövedelme nagyot zuhan a hirtelen lecsökkent munkaidő miatt. Ugyanakkor az órabér nem ugrásszerűen, hanem fokozatosan csökken gyermek 15 éves koráig, ami az anyák hosszabb távú gyermekellátási tevékenységének tudható be. Dániában a munkaórákban, a foglalkozási szintekben és az órabérekben is jelentős változások mennek végbe az első gyermek születése utáni években. Az időbeli trendeket nézve ezek a gyermekvállalás utáni eltérések a teljes női-férfi bérkülönbség egyre nagyobb részét magyarázzák. Ugyanakkor a gyermekek megszületése előtti eltérések egyre kisebbek.   A tanulmány szerzői szerint  20-24 százalék közötti bérkülönbséget találunk a leendő szülők között Olaszország, Csehország és Magyarország esetében. Az anyák első gyermekük 3-6 éves korában keletkező órabérhátránya minden országban bár eltérő mértékű, de szignifikáns összefüggést tükrözött. Franciaországban, Olaszországban, illetve Magyarországon a szülés után kisebb órabérhátrányt találtak, mint a szülés előtt.
„Ezt az magyarázhatja, hogy ezekben az országokban az első gyermek 3-6 éves korában már csak azok az anyák tértek vissza a munkába, akiknek jobbak a munkaerőpiaci kilátásai, illetve akik elhivatottabbak a karrierjük iránt”

– emelték ki a tanulmány szerzői, akik 2006 és 2016 között vizsgálták az adatokat.

A vizsgált nyugati országokban a nők semmilyen vagy csak kevés bérhátrányt szenvednek el, ha a közeljövőben gyermekük születik. A déli és a kelet-európai országokban ugyanakkor már a gyermek születése előtt jelentős bérhátrány figyelhető meg. A dél- és kelet-európai leendő anyák bérhátránya nem csak külső intézményi tényezőktől (például munkáltatói diszkrimináció), hanem a nők saját választásainak (magasabb pozícióra való jelentkezés, szakmaválasztás) is a következménye. Noha az eredmények nem nyújtanak bizonyítékot ok-okozati kapcsolatra, azokban az országokban, ahol a kisgyermekes anyák hátránya nagyobb, ott a leendő anyák jobban korlátozzák magukat már a gyermek születése előtti években. 
Szerző
Frissítve: 2019.01.06. 19:26