Számos országban kimutatták az anyák bérhátrányát és az apák bérelőnyét a gyermektelenekhez képest, egy friss kutatás pedig most Magyarországon is rávilágított arra, hogy az anyák sokkal alacsonyabb bérre számíthatnak, már a gyermek születése előtt is – írja a Portfolio.
Az anyasági bérhátrány nagymértékben függ az intézményi (gyermekellátás elérhetősége, fizetett távollétek hossza) és kulturális háttértől, ezért mértéke országonként erősen eltérő. Az anyák bére általában mind a gyermektelen nők, mind az apák béréhez viszonyítva alacsonyabb. Mint írják, ez a háztartásokon belüli specializálódással magyarázható: a gyermek megszületése után az anyák inkább a gyermekellátással, az apák pedig inkább a pénzkereséssel foglalkoznak.
Lovász Anna, Ewa Cukrowska-Torzewska és Szabó-Morvai Ágnes a Munkaerőpiaci Tükör című kiadványban megjelent tanulmányában azt kiemeli: „mindezek miatt már a szülővé válás előtt is lehetnek eltérések a leendő anyák döntéseiben és munkapiaci helyzetében, de ez még nem a gyermekgondozás okozta valós időkorlátok, hanem a várakozások következménye. Lehet, hogy a leendő anyák már ekkor kevesebbet fektetnek a karrierjükbe, mivel tudják, hogy a gyermekvállalás komoly munkapiaci hátrányokkal jár majd, ezért nem éri meg a nagyobb befektetés.”
Szerintük már az első gyermek megszületése előtt különbözhet a leendő anyák bére a leendő apákétól, illetve azon nőkétől is, akik rövid távon nem terveznek gyermeket.
Hazánkban nagyobb a különbség
A kutatás szerint a nyugati országokban kisebb a különbség, míg Magyarországon, Csehországban és Olaszországban nagyobb.
Svédországban az első gyermek megszületése előtt a leendő anyák és apák jövedelme és havibére csak kissé tér el egymástól. Azonban a gyermek megszületése után az anyák relatív jövedelme nagyot zuhan a hirtelen lecsökkent munkaidő miatt. Ugyanakkor az órabér nem ugrásszerűen, hanem fokozatosan csökken gyermek 15 éves koráig, ami az anyák hosszabb távú gyermekellátási tevékenységének tudható be. Dániában a munkaórákban, a foglalkozási szintekben és az órabérekben is jelentős változások mennek végbe az első gyermek születése utáni években. Az időbeli trendeket nézve ezek a gyermekvállalás utáni eltérések a teljes női-férfi bérkülönbség egyre nagyobb részét magyarázzák. Ugyanakkor a gyermekek megszületése előtti eltérések egyre kisebbek.
A tanulmány szerzői szerint 20-24 százalék közötti bérkülönbséget találunk a leendő szülők között Olaszország, Csehország és Magyarország esetében. Az anyák első gyermekük 3-6 éves korában keletkező órabérhátránya minden országban bár eltérő mértékű, de szignifikáns összefüggést tükrözött. Franciaországban, Olaszországban, illetve Magyarországon a szülés után kisebb órabérhátrányt találtak, mint a szülés előtt.
A vizsgált nyugati országokban a nők semmilyen vagy csak kevés bérhátrányt szenvednek el, ha a közeljövőben gyermekük születik. A déli és a kelet-európai országokban ugyanakkor már a gyermek születése előtt jelentős bérhátrány figyelhető meg.
A dél- és kelet-európai leendő anyák bérhátránya nem csak külső intézményi tényezőktől (például munkáltatói diszkrimináció), hanem a nők saját választásainak (magasabb pozícióra való jelentkezés, szakmaválasztás) is a következménye. Noha az eredmények nem nyújtanak bizonyítékot ok-okozati kapcsolatra, azokban az országokban, ahol a kisgyermekes anyák hátránya nagyobb, ott a leendő anyák jobban korlátozzák magukat már a gyermek születése előtti években.
