Finisbe fordul a Brexit-vita

Publikálás dátuma
2019.01.07. 21:05
A brit kormányfő egyelőre hiába kísérletezik azzal, hogy meggyőzze az Unióval kötött megállapodás ellenzőit
Fotó: MARK DUFFY / AFP / UK PARLIAMENT
Theresa May brit kormányfő a sorsdöntő szavazás előtt még ellövi a puskaport, de egyre valószínűbb a megegyezés nélküli kilépés.
Új év köszöntött Nagy-Britanniára is, de a problémák ugyanazok maradtak: még mindig teljes a bizonytalanság akörül, hogy elfogadja-e a parlament Theresa May kormányfő Brexit-tervét. Most már legalább a szavazás pontos dátuma ismert: a kormány megerősítette, hogy január 15-én, kedden dönthetnek az alsóházban a kérdésről. Korábban szárnyra kaptak azonban olyan pletykák is, hogy újra halasztani fognak, ám a BBC-nek adott vasárnapi interjújában Theresa May cáfolta ezeket az értesüléseket. Igaz, egyszer már eljátszotta ugyanezt, decemberben is az utolsó pillanatban visszatáncolt a biztos vereség elől. Sok ideje mindenesetre nincs: a Brexitre vagy így vagy úgy, de március 29-én elvileg sor kerül. Ráadásul az időhúzással eddig nem sokra ment, a helyzete azóta sem jobb: a legfrissebb felmérések szerint a konzervatívok többsége szívesebben választaná a „no dealt”, azaz a megegyezés nélküli kilépést, mint a kormányfő alkuját. Nagyon úgy néz ki, hogy nem számíthat az egyébként a konzervatív kormányt támogató északír Demokratikus Unionista Pártra (DUP) sem. A párt több vezető politikusa, például Sammy Wilson is leszögezte, kizárt dolog, hogy beálljanak a miniszterelnök mögé a kérdésben. Nem jöhet segítség a „szárazföld” felől sem, az Európai Unió tartja magát a kijelentéséhez, hogy az asztalra letett megegyezésről kell határozni, további változtatásoknak nincs helye. Szerdán a parlament tovább rágja a gumicsontot: folytatják a vitát a Brexitről. Maynek sok új érve már aligha van, hogy meggyőzze a képviselőket. A már említett interjúban is mindössze annyit ígért, hogy az észak-ír határ ügyében  - a kérdés az alku egyik sarokköve: mi lesz az uniós tag Írország és Észak-Írország határán - újabb biztosítékokat követel az Európai Uniótól, továbbá a későbbi szakaszban a parlamentnek nagyobb szerepe lesz a tárgyalásokban. Közben hétfőn a 650 tagú alsóház  209 képviselője - konzervatívok és munkáspártiak, kilépés- és maradáspártiak vegyesen - a munkahelyekért és gazdaságért aggódó levelet fogalmaztak meg, melyben azt sürgették, a kormányfő zárja ki a megállapodás nélküli kilépést. A dokumentum annyiban nehezen értelmezhető, hogy a labda most kevésbé a miniszterelnök, mint a képviselők oldalán pattog: ha megszavazzák a tervet, elkerülhető a „kizuhanás”. Csakhogy az aláírás semmire nem kötelez, korántsem biztos, hogy mind a 209 honatya May mögé áll majd, újabb megegyezés kidolgozására pedig sem idő, sem szándék. Ráadásul korántsem ért egyet azzal mindenki, hogy a „no deal” olyan ördögtől való lenne. Boris Johnson egykori külügyminiszter - aki nem is csinál titkot belőle, hogy a Konzervatív Párt élére pályázik - a Daily Telegraph hasábjain például úgy vélte, a megegyezés nélküli kilépés egyre népszerűbb, és ez áll a legközelebb ahhoz, amire az emberek 2016-ban szavaztak. May mindenesetre még ellövi a puskaport, hétfőn és szerdán tory képviselőknek rendez fogadást, keddre a levél aláíróit hívta meg. Január 15-én eljön az igazság pillanata. Ha bejön a papírforma, és nem fogadják el a megegyezést, akkor - a kormányfő szavaival élve -„feltérképezetlen területre” lépnek. Már csak azért is, mert a Brexit-népszavazás óta legnagyobb mintán készített YouGov közvélemény-kutatás szerint a társadalmi hangulat is változóban van. A felmérés azt mutatja: ma már 53 százalék támogatna egy újabb referendumot (a bizonytalanokat nem számítva), 54 százalék pedig az unióban maradás mellett tenné le a voksát. Közben May tervét a válaszadók kevesebb mint negyede támogatta, még a távozást sürgetők között is alig 28 százalék állt a kormányfő mögött. A közvélemény-kutatásból az is kiderült, hogy nem igazán válik be a Munkáspárt kivárásra játszó taktikája sem. A felmérés szerint a Jeremy Corbyn vezette párt 34 százalékkal áll, mindössze 6 ponttal elmaradva a toryktól, ám ha megszavaznák, vagy nem elleneznék a megegyezést, támogatottságuk akár 8 százalékkal is zuhanhatna, történelmi mélypontra. Korábbi kutatásokból az is kiderült, hogy a baloldali szavazók háromnegyede támogatna egy második népszavazást, és a munkáspártiak elsöprő többsége maradáspárti, ám ennek ellenére a párt eddig tétovázott határozott állásfoglalást tenni.
Szerző

Váratlanul lemondott a Világbank elnöke

Publikálás dátuma
2019.01.07. 19:45

Fotó: ALY SONG / AFP
Jim Yong Kim három évvel a megbízatásának lejárta előtt távozik a szervezet éléről. Trump számára feszült helyzetet hozhat az utód megválasztása.
Még a jól értesült szakértőket is meglepte Jim Yong Kim, amikor ma bejelentette, február elsejével távozik a Világbank éléről, és egy infrastrukturális beruházásokkal foglalkozó vállalatnál folytatja munkáját - idézi a Wall Street Journalt a portfolio.hu. Az 59 esztendős dél-koreai születésű, de az Egyesült Államokban felnőtt Kim 2012 óta töltötte be a Világbank elnöki posztját, és 2016-os újraválasztása után 2021-ig szólt volna a megbízatása.

Idő előtti lemondása könnyen feszültséget szülhet Donald Trump kormánya és az USA dominanciáját ellenzők között, ugyanis ha maradt volna a vezetői székében mandátuma végéig, akkor Trump mostani elnöksége alatt nem kellett volna megválasztani az utódját. Így viszont dönteni kell a következő elnök személyéről, márpedig - miközben a bank hét évtizedes története alatt mindig az Egyesült Államok nevezte ki az elnököt - több ország is azon a véleményen van, hogy véget kellene vetni az amerikai irányításnak a kiválasztásban.

A hírek szerint amíg nem sikerül megegyezni a végleges utódról, február elsejétől a Világbank jelenlegi vezérigazgatója, Kristalina Georgieva veheti át az elnöki posztot is. A közlemény nem árulja el a cég nevét, ahol folytatja a pályafutását Jim Yong Kim, aki azt nyilatkozta, hogy váratlan volt ez a lehetőség, de úgy látja, hogy ezzel lehet a legnagyobb hatással a világra olyan területeken, mint a klímaváltozás megfékezése vagy a fejlődő piaci infrastruktúra fejlesztése.
Szerző
Frissítve: 2019.01.08. 09:13

Alkotmánybírónak jelölik a bukott szlovák exminiszterelnököt

Publikálás dátuma
2019.01.07. 17:58
Fotó: Dan Kitwood/Getty Images
A kormányfői posztról tavaly lemondott Robert Ficót az egyik párttársa javasolta a taláros testületbe.
Hétfőig kellett eljuttatni az alkotmánybíró-jelöltek nevét az illetékes bizottságnak, a legfrissebb listán pedig már Robert Fico is szerepel – számol be a parameter.sk szlovákiai portál. A Paraméter szerint a miniszterelnöki székből tavaly márciusban távozó Smer-elnököt párttársa, Martin Glváč jelölte, és abszurd esetben még a testület elnöke is lehetne.

A miniszterelnöki posztot 2006 és 2010 között, majd 2012-től ismét betöltő Fico 2018. március 15-én nyújtotta be lemondását Andrej Kiska szlovák államfőnek, aki ezt követően az általa ajánlott Peter Pellegrinit bízta meg a kormányalakítással. A végül Fico távozásához vezető tavalyi szlovák belpolitikai válság azután alakult ki, hogy menyasszonyával együtt meggyilkolták Ján Kuciak tényfeltáró újságírót. A 27 esztendős oknyomozó riportert vélhetően a munkája miatt ölték meg, hiszen többek között adócsalások feltárásával foglalkozott, amelyeknek jelentős része a kormányzó Smerhez köthető személyeket is érinthetett.

A leszámolás után északi szomszédunknál több nagy tüntetés is volt, amelyeken előbb Robert Kalinák belügyminiszter, majd Fico és kormányának távozását követelték. Végül sor is került mindkettejük lemondására, bár a többség szerint Fico félig a "háttérből" továbbra is fontos szerepet játszik a szlovák politikában.

Az új alkotmánybíró-jelöltek meghallgatását az államfő jelenlétében január 23-án kezdik. A képviselőknek a január 29-én kezdődő ülésen kellene meghozniuk a döntéseket.
Szerző
Frissítve: 2019.01.07. 18:05