Finisbe fordul a Brexit-vita

Theresa May brit kormányfő a sorsdöntő szavazás előtt még ellövi a puskaport, de egyre valószínűbb a megegyezés nélküli kilépés.

Új év köszöntött Nagy-Britanniára is, de a problémák ugyanazok maradtak: még mindig teljes a bizonytalanság akörül, hogy elfogadja-e a parlament Theresa May kormányfő Brexit-tervét. Most már legalább a szavazás pontos dátuma ismert: a kormány megerősítette, hogy január 15-én, kedden dönthetnek az alsóházban a kérdésről.

Korábban szárnyra kaptak azonban olyan pletykák is, hogy újra halasztani fognak, ám a BBC-nek adott vasárnapi interjújában Theresa May cáfolta ezeket az értesüléseket. Igaz, egyszer már eljátszotta ugyanezt, decemberben is az utolsó pillanatban visszatáncolt a biztos vereség elől.

Sok ideje mindenesetre nincs: a Brexitre vagy így vagy úgy, de március 29-én elvileg sor kerül. Ráadásul az időhúzással eddig nem sokra ment, a helyzete azóta sem jobb: a legfrissebb felmérések szerint a konzervatívok többsége szívesebben választaná a „no dealt”, azaz a megegyezés nélküli kilépést, mint a kormányfő alkuját. Nagyon úgy néz ki, hogy nem számíthat az egyébként a konzervatív kormányt támogató északír Demokratikus Unionista Pártra (DUP) sem. A párt több vezető politikusa, például Sammy Wilson is leszögezte, kizárt dolog, hogy beálljanak a miniszterelnök mögé a kérdésben. Nem jöhet segítség a „szárazföld” felől sem, az Európai Unió tartja magát a kijelentéséhez, hogy az asztalra letett megegyezésről kell határozni, további változtatásoknak nincs helye.

Szerdán a parlament tovább rágja a gumicsontot: folytatják a vitát a Brexitről. Maynek sok új érve már aligha van, hogy meggyőzze a képviselőket. A már említett interjúban is mindössze annyit ígért, hogy az észak-ír határ ügyében - a kérdés az alku egyik sarokköve: mi lesz az uniós tag Írország és Észak-Írország határán - újabb biztosítékokat követel az Európai Uniótól, továbbá a későbbi szakaszban a parlamentnek nagyobb szerepe lesz a tárgyalásokban.

Közben hétfőn a 650 tagú alsóház 209 képviselője - konzervatívok és munkáspártiak, kilépés- és maradáspártiak vegyesen - a munkahelyekért és gazdaságért aggódó levelet fogalmaztak meg, melyben azt sürgették, a kormányfő zárja ki a megállapodás nélküli kilépést. A dokumentum annyiban nehezen értelmezhető, hogy a labda most kevésbé a miniszterelnök, mint a képviselők oldalán pattog: ha megszavazzák a tervet, elkerülhető a „kizuhanás”. Csakhogy az aláírás semmire nem kötelez, korántsem biztos, hogy mind a 209 honatya May mögé áll majd, újabb megegyezés kidolgozására pedig sem idő, sem szándék.

Ráadásul korántsem ért egyet azzal mindenki, hogy a „no deal” olyan ördögtől való lenne. Boris Johnson egykori külügyminiszter - aki nem is csinál titkot belőle, hogy a Konzervatív Párt élére pályázik - a Daily Telegraph hasábjain például úgy vélte, a megegyezés nélküli kilépés egyre népszerűbb, és ez áll a legközelebb ahhoz, amire az emberek 2016-ban szavaztak. May mindenesetre még ellövi a puskaport, hétfőn és szerdán tory képviselőknek rendez fogadást, keddre a levél aláíróit hívta meg. Január 15-én eljön az igazság pillanata. Ha bejön a papírforma, és nem fogadják el a megegyezést, akkor - a kormányfő szavaival élve -„feltérképezetlen területre” lépnek.

Már csak azért is, mert a Brexit-népszavazás óta legnagyobb mintán készített YouGov közvélemény-kutatás szerint a társadalmi hangulat is változóban van. A felmérés azt mutatja: ma már 53 százalék támogatna egy újabb referendumot (a bizonytalanokat nem számítva), 54 százalék pedig az unióban maradás mellett tenné le a voksát. Közben May tervét a válaszadók kevesebb mint negyede támogatta, még a távozást sürgetők között is alig 28 százalék állt a kormányfő mögött. A közvélemény-kutatásból az is kiderült, hogy nem igazán válik be a Munkáspárt kivárásra játszó taktikája sem. A felmérés szerint a Jeremy Corbyn vezette párt 34 százalékkal áll, mindössze 6 ponttal elmaradva a toryktól, ám ha megszavaznák, vagy nem elleneznék a megegyezést, támogatottságuk akár 8 százalékkal is zuhanhatna, történelmi mélypontra. Korábbi kutatásokból az is kiderült, hogy a baloldali szavazók háromnegyede támogatna egy második népszavazást, és a munkáspártiak elsöprő többsége maradáspárti, ám ennek ellenére a párt eddig tétovázott határozott állásfoglalást tenni.