A két menekülthajó lehet az olasz koalíció szakítópróbája

Publikálás dátuma
2019.01.07. 21:16
A Sea Watch hajója Málta partjainál
Fotó: Federico Scoppa / AFP
Hetek óta vesztegelnek a Földközi-tengeren, Málta partjainál két német civil szervezet, a Sea Watch és Sea Eye hajói, fedélzetükön a tengerből kimentett menekültekkel. Egyelőre egyetlen ország sem adott kikötési engedélyt, az olasz koalíció pártjai pedig egymásnak estek a 49 menekült sorsa kapcsán. Luigi Di Maio kormányfőhelyettes, a nagyobbik kormánypárt, az Ötcsillag Mozgalom (M5S) elnöke a hajókon tartózkodó nők és gyermekek olaszországi befogadását sürgeti, koalíciós társa, Matteo Salvini belügyminiszter viszont változatlanul ellenzi, hogy Olaszország olyan menekülteket fogadjon be, akiket nem kormányzati szervek hajói mentettek ki. A két pártvezér vitája főleg a közösségi oldalakon zajlik, Salvini is itt szögezte le a hétvégén, hogy Olaszország "továbbra sem enged a zsarolásnak", Máltának kell partra engednie a menekülteket, vagy mivel két német - az egyik holland felségjelű - hajóról van szó, fogadja be őket Hollandia vagy Németország. Hollandia ugyan jelezte, hogy befogadja a Sea Watch-on tartózkodó menedékkérők egy részét, azzal a feltétellel, hogy más EU-tagállamok is hasonlóképpen cselekedjenek. Ám egyelőre senki sem jelentkezett. Di Maio felvetését, hogy a gyerekeket és nőket fogadja be Olaszország, azzal utasította el a Sea Watch olaszországi szóvivője, hogy nem engedik a családokat szétszakítani.  A menekültek kérdéséhez kezdettől különböző módon viszonyult a két olasz kormánypárt, olyannyira, hogy ez a nézetkülönbség akár szakításhoz is vezethet Rómában. Most is nemcsak Di Maio, hanem a képviselőházi elnök, Roberto Fico is a menekültek befogadását sürgeti, és ugyanezt teszi az ötcsillagosok színeiben mandátumot nyert polgármesterek jó része is. Január 2-án több olasz város polgármestere közös nyilatkozatban jelezte, nem fogják alkalmazni Salvini frissen hatályba lépett, a római parlament által még novemberben elfogadott, a menekültek befogadásának feltételeit szigorító rendeletét. A szicíliai Palermo polgármestere, Leoluca Orlando jelentette be a döntést, azzal indokolva, hogy Salvini rendelete embertelen, alapvető emberi jogokat sért. Ugyanis többek között megtiltja a városvezetőknek az ideiglenes tartózkodási engedélyek kiadását, illetve a menedékkérők felvételét az egészségügyi ellátórendszerbe. Salvini megfenyegette a palermói polgármestert, de ez sem tántorította el olyan nagyvárosok, mint Nápoly, Firenze, Parma vezetőinek csatlakozását a bojkotthoz. Felmerült ugyan, hogy Di Maio így próbálja megfékezni pártja népszerűségének zuhanását, de az is tény, hogy az ötcsillagos politikusok tiltakoztak tavaly nyáron is, amikor az Aquarius menekülthajót nem engedte kikötni Salvini. Választóiknak sem tetszett a döntés, Nápoly független főpolgármesterének, Luigi de Magistrisnek akkori Twitter-felhívásához - „Nyissuk meg a kikötőket!” - tízezrek csatlakoztak, köztük polgármesterek sora. A koalíción belüli feszültség többé-kevésbé azóta is tart, Salvini és a Liga népszerűsége októberre már megelőzte az M5S-ét. A Liga 32,2 százalékra ugrott, az M5S-é pedig 28,3-ra esett vissza. Salvini pártja a márciusi parlamenti választásokon 17,4 százalékot, az M5S 32,7-et ért el - vagyis Di Maio és az M5S aligha népszerűségnövelés céljából szállt szembe az európai szélsőjobb legújabb és legerősebb vezéralakjával.  
Szerző

Finisbe fordul a Brexit-vita

Publikálás dátuma
2019.01.07. 21:05
A brit kormányfő egyelőre hiába kísérletezik azzal, hogy meggyőzze az Unióval kötött megállapodás ellenzőit
Fotó: MARK DUFFY / AFP / UK PARLIAMENT
Theresa May brit kormányfő a sorsdöntő szavazás előtt még ellövi a puskaport, de egyre valószínűbb a megegyezés nélküli kilépés.
Új év köszöntött Nagy-Britanniára is, de a problémák ugyanazok maradtak: még mindig teljes a bizonytalanság akörül, hogy elfogadja-e a parlament Theresa May kormányfő Brexit-tervét. Most már legalább a szavazás pontos dátuma ismert: a kormány megerősítette, hogy január 15-én, kedden dönthetnek az alsóházban a kérdésről. Korábban szárnyra kaptak azonban olyan pletykák is, hogy újra halasztani fognak, ám a BBC-nek adott vasárnapi interjújában Theresa May cáfolta ezeket az értesüléseket. Igaz, egyszer már eljátszotta ugyanezt, decemberben is az utolsó pillanatban visszatáncolt a biztos vereség elől. Sok ideje mindenesetre nincs: a Brexitre vagy így vagy úgy, de március 29-én elvileg sor kerül. Ráadásul az időhúzással eddig nem sokra ment, a helyzete azóta sem jobb: a legfrissebb felmérések szerint a konzervatívok többsége szívesebben választaná a „no dealt”, azaz a megegyezés nélküli kilépést, mint a kormányfő alkuját. Nagyon úgy néz ki, hogy nem számíthat az egyébként a konzervatív kormányt támogató északír Demokratikus Unionista Pártra (DUP) sem. A párt több vezető politikusa, például Sammy Wilson is leszögezte, kizárt dolog, hogy beálljanak a miniszterelnök mögé a kérdésben. Nem jöhet segítség a „szárazföld” felől sem, az Európai Unió tartja magát a kijelentéséhez, hogy az asztalra letett megegyezésről kell határozni, további változtatásoknak nincs helye. Szerdán a parlament tovább rágja a gumicsontot: folytatják a vitát a Brexitről. Maynek sok új érve már aligha van, hogy meggyőzze a képviselőket. A már említett interjúban is mindössze annyit ígért, hogy az észak-ír határ ügyében  - a kérdés az alku egyik sarokköve: mi lesz az uniós tag Írország és Észak-Írország határán - újabb biztosítékokat követel az Európai Uniótól, továbbá a későbbi szakaszban a parlamentnek nagyobb szerepe lesz a tárgyalásokban. Közben hétfőn a 650 tagú alsóház  209 képviselője - konzervatívok és munkáspártiak, kilépés- és maradáspártiak vegyesen - a munkahelyekért és gazdaságért aggódó levelet fogalmaztak meg, melyben azt sürgették, a kormányfő zárja ki a megállapodás nélküli kilépést. A dokumentum annyiban nehezen értelmezhető, hogy a labda most kevésbé a miniszterelnök, mint a képviselők oldalán pattog: ha megszavazzák a tervet, elkerülhető a „kizuhanás”. Csakhogy az aláírás semmire nem kötelez, korántsem biztos, hogy mind a 209 honatya May mögé áll majd, újabb megegyezés kidolgozására pedig sem idő, sem szándék. Ráadásul korántsem ért egyet azzal mindenki, hogy a „no deal” olyan ördögtől való lenne. Boris Johnson egykori külügyminiszter - aki nem is csinál titkot belőle, hogy a Konzervatív Párt élére pályázik - a Daily Telegraph hasábjain például úgy vélte, a megegyezés nélküli kilépés egyre népszerűbb, és ez áll a legközelebb ahhoz, amire az emberek 2016-ban szavaztak. May mindenesetre még ellövi a puskaport, hétfőn és szerdán tory képviselőknek rendez fogadást, keddre a levél aláíróit hívta meg. Január 15-én eljön az igazság pillanata. Ha bejön a papírforma, és nem fogadják el a megegyezést, akkor - a kormányfő szavaival élve -„feltérképezetlen területre” lépnek. Már csak azért is, mert a Brexit-népszavazás óta legnagyobb mintán készített YouGov közvélemény-kutatás szerint a társadalmi hangulat is változóban van. A felmérés azt mutatja: ma már 53 százalék támogatna egy újabb referendumot (a bizonytalanokat nem számítva), 54 százalék pedig az unióban maradás mellett tenné le a voksát. Közben May tervét a válaszadók kevesebb mint negyede támogatta, még a távozást sürgetők között is alig 28 százalék állt a kormányfő mögött. A közvélemény-kutatásból az is kiderült, hogy nem igazán válik be a Munkáspárt kivárásra játszó taktikája sem. A felmérés szerint a Jeremy Corbyn vezette párt 34 százalékkal áll, mindössze 6 ponttal elmaradva a toryktól, ám ha megszavaznák, vagy nem elleneznék a megegyezést, támogatottságuk akár 8 százalékkal is zuhanhatna, történelmi mélypontra. Korábbi kutatásokból az is kiderült, hogy a baloldali szavazók háromnegyede támogatna egy második népszavazást, és a munkáspártiak elsöprő többsége maradáspárti, ám ennek ellenére a párt eddig tétovázott határozott állásfoglalást tenni.
Szerző

Váratlanul lemondott a Világbank elnöke

Publikálás dátuma
2019.01.07. 19:45

Fotó: ALY SONG / AFP
Jim Yong Kim három évvel a megbízatásának lejárta előtt távozik a szervezet éléről. Trump számára feszült helyzetet hozhat az utód megválasztása.
Még a jól értesült szakértőket is meglepte Jim Yong Kim, amikor ma bejelentette, február elsejével távozik a Világbank éléről, és egy infrastrukturális beruházásokkal foglalkozó vállalatnál folytatja munkáját - idézi a Wall Street Journalt a portfolio.hu. Az 59 esztendős dél-koreai születésű, de az Egyesült Államokban felnőtt Kim 2012 óta töltötte be a Világbank elnöki posztját, és 2016-os újraválasztása után 2021-ig szólt volna a megbízatása.

Idő előtti lemondása könnyen feszültséget szülhet Donald Trump kormánya és az USA dominanciáját ellenzők között, ugyanis ha maradt volna a vezetői székében mandátuma végéig, akkor Trump mostani elnöksége alatt nem kellett volna megválasztani az utódját. Így viszont dönteni kell a következő elnök személyéről, márpedig - miközben a bank hét évtizedes története alatt mindig az Egyesült Államok nevezte ki az elnököt - több ország is azon a véleményen van, hogy véget kellene vetni az amerikai irányításnak a kiválasztásban.

A hírek szerint amíg nem sikerül megegyezni a végleges utódról, február elsejétől a Világbank jelenlegi vezérigazgatója, Kristalina Georgieva veheti át az elnöki posztot is. A közlemény nem árulja el a cég nevét, ahol folytatja a pályafutását Jim Yong Kim, aki azt nyilatkozta, hogy váratlan volt ez a lehetőség, de úgy látja, hogy ezzel lehet a legnagyobb hatással a világra olyan területeken, mint a klímaváltozás megfékezése vagy a fejlődő piaci infrastruktúra fejlesztése.
Szerző
Frissítve: 2019.01.08. 09:13