A hit ereje

Kövér László mindig komolyan gondolja. Akkor is, amikor szigorúan igyekszik megóvni a Házat az ellenség aknamunkájától. Akkor is, amikor kötelet ajánl mindazoknak, akik nem azt vallják, amit ő helyesnek tart. És akkor is, amikor elvi alapon értelmezi a történelmet, egyúttal üdvözítő megoldást kínálva a híveknek. Ez különbözteti meg őt azoktól a megmondóemberektől, akik előírásszerűen felmondják a kijelölt propagandaszólamokat, mert – többek között – arra tartják őket. 
Kövér László mindig meggyőződésből beszél. Ebben hasonlít néhány olyan elődjére, aki még az átkos időkben igyekezett a saját képére formálni a valóságot, egyúttal receptet szolgáltatva a megkívánt viselkedésre is. Mondhatnánk, jól elsajátította ezeket a módszereket, még ha – természetesen - napjainkban ellenkező előjellel alkalmazza is őket, mint az egykori kommunisták. 
Érdemes tehát elgondolkozni azon is, hogy szerinte - miként azt Lentiben kijelentette - a magyar történelmet az építők és a rombolók párharca kíséri végig. Ha valaki rögtön nem értené, az építők azok, akik 2010 óta hatalmon tartják Kövér Lászlót és csapatát. A házelnök ugyan e ponton kissé csúsztat, hiszen a választópolgárok többségéről beszél, miközben nyilván tisztában van vele, hogy a kétharmadok csak a választási matematikának köszönhetők. Nem kétséges viszont, hogy a rombolás erőihez sorol bárkit, aki valamiért nem a Fideszt támogatja. Itt aztán még belekever egy kis aktuálpolitikát – hogy mindenki értse – a migrációval. Mivel valóban hisz benne, hogy a félelmet csak úgy lehet fenntartani, ha minél több bevándorlót festenek a falra. 
Aggódni azonban nem kell: a jók mindig győznek, az építők „jobbak és erősebbek” a rombolóknál. Kövér László ezt is komolyan gondolja, akárcsak azt, hogy a hit csodákra képes. Az meg láthatóan nem érdekli, hogy nagy elődei hova jutottak ezzel.
Frissítve: 2019.01.08. 09:28

A családban marad?

Felkaptam a fejem a hírre: hét hónap tisztségviselés után, december elején lemondott a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) elnöke, Csoltó Gábor. Ez önmagában talán nem mindenki számára érdekes, de úgy már izgalmasabb a sztori, hogy Szatmáry Kristóf (államtitkár, miniszteri biztos, képviselő, pártelnök, klubelnök, parlamenti bizottsági alelnök stb.) korábbi BKIK elnök 2016-os bukása után Csoltó Gábor már a harmadik a budapesti kamarai vezetők sorában, aki nem tudta konszolidálni a fővárosi köztestület helyzetét. Lemondó leveléből egy mondatot idézek: „Mindeközben érzékelhetővé vált a kamarán belüli hatalmi harc erősödése. A közelmúltban lezajlott választások körülményeinek lebonyolításával sem tudok a magam részéről azonosulni.” 
Két és fél év alatt tehát három elnököt „zabált fel” a jól kistafírozott szervezet. Hozzávetőlegesen 300 ezer budapesti vállalkozás tartozik a BKIK-hoz, elvileg ennyien fizetik a kötelező kamarai hozzájárulást (5000 forint évente), ami cca. 1,5 milliárd forint. Ehhez jön az önkéntesen fizetett tagdíj és az egyéb források. A BKIK 2019-re vonatkozó teljes bevételi terve megközelíti a 2 milliárd forintot, amit a költségvetési előirányzat szerint csaknem maradéktalanul el fognak költeni. A kérdés csak az, hogy mire, kire.
A 2014-2015-évet érintő széleskörű vizsgálat megállapította – akkor Szatmáry Kristóf és édesanyja, Szatmáry-Jähl Angéla még együtt kamarázott -, hogy a tisztségviselők cégei csaknem 800 millió forint megbízást kaptak a fővárosi szervezettől. Nem kevesen közülük erre alapítottak vállalkozást, más bevételük nem is volt, csak a kamarai kifizetés. A revízió a gazdálkodást átláthatatlannak, a számviteli rendet áttekinthetetlennek minősítette. Külön kiemelte a belföldi és külföldi utak költségeinek magas összegét, vitatta azok egy részének indokoltságát. Nem boncolgatom tovább a múltat, de az mindenképpen szomorú, hogy az elnökök jövés-menésén túl érdemi felelősségre vonás nem történt, holott a Fővárosi Ügyészség hivatalos formában is tudomást szerzett az elfogadhatatlan gyakorlatról, a pazarló gazdálkodásról, a tisztségviselők egy részének immorális üzleteléséről. Beszéljünk inkább a jelenről és a jövőről.
Szatmáry Kristóf távozását követően édesanyját minden kamarai tisztségétől megfosztották, de az ősszel rehabilitálták, és ismét tisztségviselőnek választották, így napjainkban újra ő a BKIK Kereskedelmi Tagozatának elnöke. Úgy tűnik, hogy napjainkban a köztestület nem maradhat a Szatmáry családi felügyelete nélkül. Azt is tudni kell, hogy anya és fia elszánt híve volt a vasárnapi boltzárnak. Jähl Angéla a „nemes” cél elérése érdekében megalapította a kormányhoz mindig hű Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetséget, amelynek elnöke is volt. Eközben fia jelentős megbízatást is betöltött: kinevezték a kereskedelempolitika kormányzati összehangolásáért felelős miniszteri biztosnak. Biztos, ami biztos.
A fiú ma az Országgyűlés Vállalkozásfejlesztési Bizottságának alelnöke, és ismét miniszteri biztos, csak most más területen: 2018. július 1-től a Budapesti Útépítési Program kapcsolatos feladatokat koordinálja. Az édesanya sem lazít: Szatmáry-Jähl Angéla a Budapesti Nagybani Piac Zrt. Felügyelő Bizottságának elnöke.
Említést érdemel, hogy a „rabszolgatörvénynek” átkeresztelt Munka Törvénykönyve módosítás egyik parlamenti előterjesztője Szatmáry Kristóf. Átnyergelt a munkaügy területére, mit mondjak, itt is felejthetetlent alkotott. A történet szokványos: egy család – a magánvagyona jelentős gyarapodása mellett - vállalkozásba vette a közélet (gazdaság, politika) egy szeletét. A pozíciókat és a személyi kapcsolatokat jól kihasználva mindannyiunk pénzéből folyamatosan etetik és hizlalják a hallgató és engedelmesen szavazó vazallusokat. Köztestületi (kamara), végrehajtói (miniszteri biztos) és törvényhozói (képviselő) jogosítványok egyidejű gyakorlásával uralják a terepet. Mindenki bólogat, de közben sokan dünnyögnek az orruk alatt: ez már tűrhetetlen. Az.
A jövőről. Szükség van egy markáns, a fővárosi vállalkozók számára vonzó, korszerű szolgáltatásokat biztosító, a verseny tisztaságát őrző és új piacokat feltáró gazdasági önkormányzatra. A BKIK-t nem kifosztani, hanem támogatni kell! Jó lenne – de nem lehet - elfelejteni a BKIK 168 éves történetének utolsó évtizedét, jó lenne hinni a megtisztulásban. A politikai és közéleti klíma ehhez most nem kedvező, mégis küzdeni kell a megújulásért. Erkölcs, erő, egyetértés – ez a fradisták ősi jelszava, de a „kamaristák” is élhetnek és alkothatnak ennek jegyében. 
A múltról. A tőzsde- és bankalapító báró Kochmeister Frigyes harminckét évig vezette a pesti, illetve a fővárosi kamarát. Nagyvonalú, komoly társadalmi szerepet vállaló és rendkívül sikeres üzletember volt, a Budapesti Értéktőzsde 2004-ben díjat is alapított a tiszteletére. Példakép tehát van. Tisztújítás közeleg. Reménykedjünk.
Frissítve: 2019.01.07. 09:22

Most már aztán elég!

Levitézlett sorosisták rendeztek fesztivált minap az MTV székháza előtt. Szánalmas hisztéria-realityvel fűszerezett, képmutató színjáték volt. Pár Skoda Octaviát fölgyújtottak, díszkövekkel és Molotov koktéllal dobálóztak, a félmeztelenül őrjöngő, szánalmas neobolsevikok pajszerekkel verték a rendőrök lábát. 113 sérült egyenruhás maradt a színen. 
A HírTV szerint „háború volt”, a helyzet „ugyanolyan, mint '56-ban”. 
A büfét kifosztották, a pénz eltűnt, a pultokról elfogytak az üdítők. Cigiből is csak mentolos maradt. A miniszterelnök másnap kifejtette, szerinte mindig voltak ilyen krakéler, arrogáns alakok, legjobb, ha messzire kerüljük őket. 
A provokátorok csuklyában voltak, sállal takarták el arcukat. „Menjünk nekik, menjünk nekik!”, skandálták, majd benzines palackkal és sörösüveggel indultak a rendőrsorfalnak. Rogán Antal nyilatkozatban kérte a rendőrkapitányt, fejezzék be végre az erőszakot. Az emberek is a brutális intézkedéseket panaszolták. Rendőrautók égtek a Blahánál, a lángok emeletnyi magasan lobogtak, jelzőtáblákat szaggattak ki az aszfaltból, a kiérkező rendfenntartókat a tömeg térburkoló-elemekkel támadta vissza. 
„Ínyencek forgatták fel az irodámat” – mesélte az ATV-nek másnap Rudi Zoltán, az MTV elnöke. Szobáját feldúlták, megittak egy üveg viszkit, valamint két üveg villányit is. Az egyik fosztogató elaludt az ülőgarnitúrán, reggel megtalálták az irodában. Cser-Palkovics András, a Fidesz szóvivője szerint Rudi könnyen megelőzhette volna a tragédiát, ha átveszi a tüntetők petícióját, magatartása kiváltó oka volt a későbbi eseményeknek. 
A Fidesz az Európai Újságírók Szövetséghez fordult a HírTV inzultálása miatt. Senki nem alkalmazhat erőszakot, nem vandálkodhat, a politikai véleménynyilvánítást el kell választani a vandalizmustól, nyilatkozta a Magyar Időknek a miniszterelnök. Egy idős úr „Nép 24” feliratú kukát vonszolt magával. A Kossuth téren kések, csavarkulcsok, vasgolyók, zokniba csomagolt faszén, kövek, üveges és kannás benzin, valamint glicerin került elő, a tüntetők vezetője szerint e tárgyak a téren való tartózkodáshoz voltak szükségesek.
Egy díszlet-tankot is beindítottak. Sorosisták rohantak, szétvertek egy magára hagyott rendőrautót. Megérkeztek a Felvonulási térről a nemzeti érzelmű motorosok is, árpádzászlós fiatalok a Székely himnuszt énekelték, a dobogón Wittner Mária arról mesélt, mennyire unták 56 előtt a KISZ-t (a szervezet 1957-ben alakult).  
A bukott baloldalt kizárólagos felelősség terheli, hogy a fizikai fenyegetés és erőszak a politika eszköztárában megjelent, hangsúlyozta Gulyás Gergely miniszter. A Rákóczi úton mindenütt törmelék hevert, felborogatott vécék, a demonstrálók betörtek egy szaniter-kereskedésbe. Estére vasbeton elemekkel erősítették meg a torlaszt. 
Állítólag sürgős képviselői indítvány készül: a kétharmados többség a kettős mérce azonnali betiltását tervezi. 
Az Úttörő Áruház előtt hajnalban 600 utcaseprő gyülekezett.
Frissítve: 2019.01.07. 09:21