Több tucat jövőkutató, környezettudós és más szakember szerte a világból azért folytatott közös kutatásokat, hogy olyan folyamatokat vizsgáljanak, amelyek eddig kevés figyelmet kaptak, de alapvető hatásuk lehet a Föld élővilágára. A csoport, amelyet William Sutherland, az angliai Cambridge-i Egyetem biológusa vezetett, végül egy tizenöt pontra szűkített listát állított fel. A 2019-et meghatározó környezetvédelmi témákat a Scientific American ismertette.
1. Az Antarktisz körüli tengerfenék állapota
A vártnál gyorsabban olvadó antarktiszi jég az óceánba jutva megváltoztatja a part menti vizek sószintjét, és olyan hordalékot juttat oda, amely elpusztítja a tengerfenéken élő szervezeteket. Az olvadás a planktonok szaporodását is serkenti, megváltoztatva az ökoszisztémát. Ezek a folyamatok vagy növelik a szén-dioxid kibocsájtást a légkörbe, vagy kivonják azt onnan, de hogy pontosan mi a hatásuk, még nem tudni.
2. Minden eddiginél több higany
A permafroszt, az állandóan fagyott sarkvidéki talaj 1,8 millió tonna higanyt tartalmaz, sokkal többet mint becsülték és kétszer annyit, mint amennyi a Föld más részein található. Ahogy a felmelegedés hatására felolvad a talaj, a higany a vízáramlásokba kerül, és szétterjedve könnyen kifejti káros hatását. Az emberek agyát, szaporítószerveit is támadva.
3. Műanyagszennyezés megoldásai
A műanyagszemét eltüntetésének érdekében történtek kísérletek a helyettesítésére vagy újrahasznosítására, de kevés figyelmet fordítanak arra a kutatók, milyen nem kívánt következményei vannak ezeknek az új eljárásoknak a teljes körforgásban. A biológiai lebontás, a növényekből előállított helyettesítők, az újrahasznosítások mind kihatnak az élelmiszerbiztonságra, a vízfelhasználásra, az ökoszisztémára.
4. Napozókrémcsere
Azok az aggodalmak, amelyek szerint a hagyományos napozókrémek aktív összetevői hozzájárulnak a korallok kifehéredéséhez oda vezettek, hogy olyan anyagokat használjanak a bőr megvédésére, melyek kevésbé ellenségesek a környezettel szemben. Az egyik ilyen a shinorine, de ez az emberekben is gyulladásokat okoz, és mivel más biológiai hatásai még nem ismertek, a korallokat és más tengeri élőlényeket újabb veszélyeknek teheti ki.
5. Új kínai folyó
Hatalmas öntözőcsatornát terveznek Kína északi részén. A 60 milliárd köbméter évi vízmennyiséget szállító folyónak felmérhetetlen hatása lehet partjainak, de távolabbi vidékeinek ökoszisztémájára is, megváltoztatva Banglades, India és más országok vízellátását. A klímaváltozás elősegítése mellett akár még földrengések esélyét is növelheti a természetátalakítás.
6. Esőcsinálás a Tibeti-fennsíkon
Kína a Tibeti-fennsík szélén olyan rakéta kilövő állomásokat állítanának fel, amelyekről ezüst-jodidot juttatnának a légkörbe. Ez elősegítené a felhőképződést, és így esővízzel láthatnának el 1,6 millió négyzetkilométert. Ez tönkreteheti a magaslati hideg sztyeppét és a legelői ökoszisztémát, és az ott élő fajok eltűnéséhez vezetne.
7. Sótűrő rizs
Az élelmiszerbiztonság szempontjából hasznos lehet a sótűrő rizs, mert sok termelőterület elsósodott a növekvő tengerszint és az öntözés miatt, de termesztés érdekében megművelt területekké alakíthatják át az óceánpartokat, és a sós pusztákat, ezzel megváltoztatva az ökoszisztémát. Növeli az édesvíz iránti igényt is, mivel a bővülő termeléshez a sós vizet megfelelő szintre kell hígítani.
8. Nyílt génszerkesztés
Az USA úgy döntött, nem szabályozza minden részletre kiterjedően a növények génmódosítását. Az olyan eredmények, amelyek révén kevesebb kemikáliát kell használni a földeken, vagy nagyobb terméshez vezetnek kisebb területen jót tehetnek a biodiverzitásnak, de lehet nem kívánt hatásuk is, vagy növelhetik is a vegyszerek használatát.
9. Omega-3 tartalmú növények
Genetikusok olyan olajos növényeket alakítottak ki, amelyek Omega-3 zsírsavat is tartalmaznak, ezzel növelve azok tápértékét. Ez a halászatot csökkentheti, mert az Omega-3-at főleg halakból vonják ki. De egy újabb olajféle megjelenése ezekben a növényekben káros is lehet, mert a rajtuk élő rovarok nem szoktak hozzá, például deformált szárnyú lepkék nevelődtek rajtuk.
10. Növények mikrobiomja
A növényeken élő baktériumok összessége, a mikrobiom hatással van a növekedésre, a szárazságtűrésre, a betegségekkel szembeni ellenállásra. Ezeknek a mikrobáknak a génmódosításával már sok vállalkozás foglakozik, amelyből a mezőgazdaságnak komoly haszna származhat. Jöhetnek olyan eljárások is, amelyek a biodiverzitást növelik. Lehetnek olyan eredmények, amelyek következtében kevesebb rovarirtó, műtrágya kell, olyan földeket is megművelhetővé téve, amelyek ma parlagon hevernek.
11. Az indonéz-maláj élővilág kihalása
Az Indonéz-Maláj-szigetek területének mindössze két százaléka védett annak ellenére, hogy gazdag az élővilág, olyan nagyszámú élő szervezet található ott, mint sehol másutt a világon. Az olajpálma ültetvények viszonylag kis területűek, de az erdőirtás növekszik, az olajpálma által elfoglalt területek nőnek, ami az ott élő ritka fajok nagyszámú eltűnéséhez vezet.
12. Mélytengeri halászat
Az óceánok 200 és 1000 méter közötti mélységben tele vannak halakkal, de a technika nem tette eddig lehetővé ezek kihalászását. Most több ország, köztük Norvégia és Pakisztán hozzákezdett ennek a vízrétegnek a kiaknázásához is. Az itteni halak azonban fontos szerepet játszanak az óceáni növények életciklusában, így a szén-dioxid megkötésében, ugyanakkor lassan szaporodnak és nőnek. Mivel az óceáni halászat globálisan még nincs hatásosan szabályozva, ez a folyamat rossz hatással lehet a populációkra és a folyamatokra.
13. Mikrobafehérjék állati hús helyett
Az állattenyésztés komoly hatással van a környezetre, sok földet kíván, rombolja a nitrogénciklust, üvegházhatású gázokat termel. Az állati fehérje iránti kereslet azonban nő, ezért lényeges, hogy csökkenjen az állattenyésztés környezeti hatása. Ennek egyik módja lehet az ipari méretű mikrobatenyésztés az állati fehérje kiváltása érdekében. Néhány módszer csökkentheti a földek terhelését, de növelheti az energiafelhasználást.
14. Biztosítás a Föld javára
A mexikói kormány, biztosítók és a The Nature Conservancy (Természetvédelem) nevű amerikai nonprofit szervezet biztosítási kötvényt dolgozott ki a Karib-tengeri Közép-amerikai Korallzátony egy részére. A pénzügyi segítségét egy pusztító vihar után lehetne alkalmazni a helyreállítás érdekében, ily módon biztosítani azoknak az embereknek a létét, akik a természeti javaktól függenek.
15. A Montreali Egyezmény
Sokkal lassabban csökken a freongáztermelés, mint azt előrejelezték az 1987-es Montreali Egyezmény után, amelyben az országok kötelezettséget vállaltak az előállítás visszafogására. A kérdés, ha egy ilyen többoldalú nemzetközi egyezménynek nem lehet érvényt szerezni, mit érhet el bármilyen globális szabályozás? A világ válasza erre a helyzetre, nagy hatással lehet a jövőbeni nemzetközi környezeti szerződésekre.
