Esőcsinálás, kiolvadó higany, mikrobafehérjék állati hús helyett

Publikálás dátuma
2019.01.09 12:30
Illusztráció.
Fotó: AFP
Kutatók listázták azokat az eseményeket, folyamatokat, amelyek a legnagyobb – akár jó akár rossz – hatással lehetnek a Földre a közeljövőben.
Több tucat jövőkutató, környezettudós és más szakember szerte a világból azért folytatott közös kutatásokat, hogy olyan folyamatokat vizsgáljanak, amelyek eddig kevés figyelmet kaptak, de alapvető hatásuk lehet a Föld élővilágára. A csoport, amelyet William Sutherland, az angliai Cambridge-i Egyetem biológusa vezetett, végül egy tizenöt pontra szűkített listát állított fel. A 2019-et meghatározó környezetvédelmi témákat a Scientific American ismertette.
1. Az Antarktisz körüli tengerfenék állapota A vártnál gyorsabban olvadó antarktiszi jég az óceánba jutva megváltoztatja a part menti vizek sószintjét, és olyan hordalékot juttat oda, amely elpusztítja a tengerfenéken élő szervezeteket. Az olvadás a planktonok szaporodását is serkenti, megváltoztatva az ökoszisztémát. Ezek a folyamatok vagy növelik a szén-dioxid kibocsájtást a légkörbe, vagy kivonják azt onnan, de hogy pontosan mi a hatásuk, még nem tudni. 2. Minden eddiginél több higany A permafroszt, az állandóan fagyott sarkvidéki talaj 1,8 millió tonna higanyt tartalmaz, sokkal többet mint becsülték és kétszer annyit, mint amennyi a Föld más részein található. Ahogy a felmelegedés hatására felolvad a talaj, a higany a vízáramlásokba kerül, és szétterjedve könnyen kifejti káros hatását. Az emberek agyát, szaporítószerveit is támadva. 3. Műanyagszennyezés megoldásai A műanyagszemét eltüntetésének érdekében történtek kísérletek a helyettesítésére vagy újrahasznosítására, de kevés figyelmet fordítanak arra a kutatók, milyen nem kívánt következményei vannak ezeknek az új eljárásoknak a teljes körforgásban. A biológiai lebontás, a növényekből előállított helyettesítők, az újrahasznosítások mind kihatnak az élelmiszerbiztonságra, a vízfelhasználásra, az ökoszisztémára. 4. Napozókrémcsere Azok az aggodalmak, amelyek szerint a hagyományos napozókrémek aktív összetevői hozzájárulnak a korallok kifehéredéséhez oda vezettek, hogy olyan anyagokat használjanak a bőr megvédésére, melyek kevésbé ellenségesek a környezettel szemben. Az egyik ilyen a shinorine, de ez az emberekben is gyulladásokat okoz, és mivel más biológiai hatásai még nem ismertek, a korallokat és más tengeri élőlényeket újabb veszélyeknek teheti ki. 5. Új kínai folyó Hatalmas öntözőcsatornát terveznek Kína északi részén. A 60 milliárd köbméter évi vízmennyiséget szállító folyónak felmérhetetlen hatása lehet partjainak, de távolabbi vidékeinek ökoszisztémájára is, megváltoztatva Banglades, India és más országok vízellátását. A klímaváltozás elősegítése mellett akár még földrengések esélyét is növelheti a természetátalakítás. 6. Esőcsinálás a Tibeti-fennsíkon Kína a Tibeti-fennsík szélén olyan rakéta kilövő állomásokat állítanának fel, amelyekről ezüst-jodidot juttatnának a légkörbe. Ez elősegítené a felhőképződést, és így esővízzel láthatnának el 1,6 millió négyzetkilométert. Ez tönkreteheti a magaslati hideg sztyeppét és a legelői ökoszisztémát, és az ott élő fajok eltűnéséhez vezetne. 7. Sótűrő rizs Az élelmiszerbiztonság szempontjából hasznos lehet a sótűrő rizs, mert sok termelőterület elsósodott a növekvő tengerszint és az öntözés miatt, de termesztés érdekében megművelt területekké alakíthatják át az óceánpartokat, és a sós pusztákat, ezzel megváltoztatva az ökoszisztémát. Növeli az édesvíz iránti igényt is, mivel a bővülő termeléshez a sós vizet megfelelő szintre kell hígítani. 8. Nyílt génszerkesztés Az USA úgy döntött, nem szabályozza minden részletre kiterjedően a növények génmódosítását. Az olyan eredmények, amelyek révén kevesebb kemikáliát kell használni a földeken, vagy nagyobb terméshez vezetnek kisebb területen jót tehetnek a biodiverzitásnak, de lehet nem kívánt hatásuk is, vagy növelhetik is a vegyszerek használatát. 9. Omega-3 tartalmú növények Genetikusok olyan olajos növényeket alakítottak ki, amelyek Omega-3 zsírsavat is tartalmaznak, ezzel növelve azok tápértékét. Ez a halászatot csökkentheti, mert az Omega-3-at főleg halakból vonják ki. De egy újabb olajféle megjelenése ezekben a növényekben káros is lehet, mert a rajtuk élő rovarok nem szoktak hozzá, például deformált szárnyú lepkék nevelődtek rajtuk. 10. Növények mikrobiomja A növényeken élő baktériumok összessége, a mikrobiom hatással van a növekedésre, a szárazságtűrésre, a betegségekkel szembeni ellenállásra. Ezeknek a mikrobáknak a génmódosításával már sok vállalkozás foglakozik, amelyből a mezőgazdaságnak komoly haszna származhat. Jöhetnek olyan eljárások is, amelyek a biodiverzitást növelik. Lehetnek olyan eredmények, amelyek következtében kevesebb rovarirtó, műtrágya kell, olyan földeket is megművelhetővé téve, amelyek ma parlagon hevernek. 11. Az indonéz-maláj élővilág kihalása Az Indonéz-Maláj-szigetek területének mindössze két százaléka védett annak ellenére, hogy gazdag az élővilág, olyan nagyszámú élő szervezet található ott, mint sehol másutt a világon. Az olajpálma ültetvények viszonylag kis területűek, de az erdőirtás növekszik, az olajpálma által elfoglalt területek nőnek, ami az ott élő ritka fajok nagyszámú eltűnéséhez vezet. 12. Mélytengeri halászat Az óceánok 200 és 1000 méter közötti mélységben tele vannak halakkal, de a technika nem tette eddig lehetővé ezek kihalászását. Most több ország, köztük Norvégia és Pakisztán hozzákezdett ennek a vízrétegnek a kiaknázásához is. Az itteni halak azonban fontos szerepet játszanak az óceáni növények életciklusában, így a szén-dioxid megkötésében, ugyanakkor lassan szaporodnak és nőnek. Mivel az óceáni halászat globálisan még nincs hatásosan szabályozva, ez a folyamat rossz hatással lehet a populációkra és a folyamatokra. 13. Mikrobafehérjék állati hús helyett Az állattenyésztés komoly hatással van a környezetre, sok földet kíván, rombolja a nitrogénciklust, üvegházhatású gázokat termel. Az állati fehérje iránti kereslet azonban nő, ezért lényeges, hogy csökkenjen az állattenyésztés környezeti hatása. Ennek egyik módja lehet az ipari méretű mikrobatenyésztés az állati fehérje kiváltása érdekében. Néhány módszer csökkentheti a földek terhelését, de növelheti az energiafelhasználást. 14. Biztosítás a Föld javára A mexikói kormány, biztosítók és a The Nature Conservancy (Természetvédelem) nevű amerikai nonprofit szervezet biztosítási kötvényt dolgozott ki a Karib-tengeri Közép-amerikai Korallzátony egy részére. A pénzügyi segítségét egy pusztító vihar után lehetne alkalmazni a helyreállítás érdekében, ily módon biztosítani azoknak az embereknek a létét, akik a természeti javaktól függenek. 15. A Montreali Egyezmény Sokkal lassabban csökken a freongáztermelés, mint azt előrejelezték az 1987-es Montreali Egyezmény után, amelyben az országok kötelezettséget vállaltak az előállítás visszafogására. A kérdés, ha egy ilyen többoldalú nemzetközi egyezménynek nem lehet érvényt szerezni, mit érhet el bármilyen globális szabályozás? A világ válasza erre a helyzetre, nagy hatással lehet a jövőbeni nemzetközi környezeti szerződésekre.
Frissítve: 2019.01.09 12:30

Beszédelemző szoftverrel szűrnék a demenciát magyar kutatók

Publikálás dátuma
2019.04.25 12:11
Illusztráció
Fotó: AFP/ BURGER/Phanie
A szellemi leépülés korai fázisának tekinthető enyhe kognitív zavar kiszűrésére alkalmas beszédfelismerő szoftvert fejlesztenek a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) és a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) kutatói.
Magyarországon csaknem 250 ezer ember szenved demencia szindrómában, amelynek kétharmad része Alzheimer típusú. A szellemi leépülés miatt gondozásra szorulók családtagjait is beleszámítva mintegy egymillió embert érint napjaink egyik legsúlyosabb egészségügyi problémája – írta közleményében az egyetem.
 Az Alzheimer-kórral foglalkozó kutatások jelenlegi célja a gyógymód megtalálása mellett a minél korábbi diagnózis felállítása. A magyar nyelvre kidolgozott teszt és nyelvi program képes lesz kimutatni az Alzheimer-kór korai fázisának tekinthető enyhe kognitív zavar jelenlétét az emberi agyban.
 „A jól működő nyelvi funkciók hátterében általában jól működő memóriát feltételezünk. A beszéd sajátosságai pedig mérhető módon tükrözik vissza az agy idegsejtjeinek állapotát, a köztük lévő kapcsolatok intenzitását. A kutatás során azt tapasztaltuk, hogy igen nagy a különbség a szellemi hanyatlásra jellemző beszédmintázat és a normál beszéd között”– idézi a közlemény Kálmán Jánost, a beszédelemző programot kidolgozó kutatócsoport vezetőjét. A rögzített beszédet tartalmazó hangfájl alapján a szoftver milliszekundumos pontossággal elvégzi az elemzést, artikulációs és beszédtempót mér, megnézi a szünettípusokat, különféle értékeket számol.
A kutatók a szoftver háromféle használati módjával számolnak. Egyrészt szeretnének mobilapplikációs felhasználást, amikor a mobillal felvett mintát el kell küldeni egy adatbázisba, majd a rendszer visszajelez a teszt eredményéről. A második irány egy számítógépen működő változat, amelyet az alapellátásban a háziorvosok és szakasszisztensek, továbbá a biztosító társaságok is alkalmazhatnák. A harmadik pedig egy olyan vizsgálati módszer, amely összekapcsolja a beszédelemzést a szemmozgások követésével. Ez a gyógyszerkutatásokhoz nyújthatna segítséget, mivel az eddigi kudarcok hátterében sokszor a nem kellően érzékeny, vagy csupán a memóriateljesítményre fókuszáló klinikai gyógyszervizsgálatok állnak.
Szerző
Frissítve: 2019.04.25 12:11

A nyelv is szagol, és ez segíthet az elhízás elleni harcban

Publikálás dátuma
2019.04.25 11:45

Fotó: AFP/ PETER FRANK
Nyelvünk nemcsak ízeket érzékel, hanem szagokat is – derítették ki amerikai kutatók, akik úgy vélik, hogy felfedezésük révén csökkenteni lehetne a cukorbevitelt és fel lehetne venni a harcot az elhízással, ha édes szagokkal gazdagítanák az ételeket.
A nyelvről köztudott, hogy öt alapízt – édes, savanyú, sós, keserű és umami – érzékel az ízlelőbimbókban lévő receptorsejtek – fehérjék – által. A philadelphiai Monell Kémiai Érzékelő Központ kutatóinak a Chemical Senses című folyóiratban közzétett tanulmánya szerint az eddig feltételezettnél több olyan izom van a nyelvben, amely az íz megállapításához szükséges, és a receptorsejtekben léteznek szagot érzékelő fehérjék is. 
Felfedezésük új megvilágításba helyezi az ízérzékelést és megkérdőjelezi azt az eddigi nézetet, hogy az étel ízét és illatát különállóan érzékeljük a szájban és az orrban, és az csak az agyban kapcsolódik össze.
„Nem azt mondom, hogy ha kinyitjuk a szánkat, szagot érzékelünk”
– idézte Mehmet Hakan Ozdenert, a központ kutatóját, a tanulmány vezetőjét a The Guardian című brit napilap honlapja.
A szakember szerint a felfedezésük lehetőséget teremt arra, hogy a szagok egészségesebb táplálkozásra ösztönözhessenek. Például kis koncentrációban olyan szagot adjunk az ételhez, amelytől úgy érezzük, hogy az a valósnál édesebb. Ezáltal kevesebb cukrot fogyasztunk és felvehetjük a harcot az elhízással. 
„Ez egy páratlan lehetőség”
– vélte a kutató.
Ozdener és munkatársai genetikailag módosított egereket használtak az íz- és illatérzékelő receptorok megtalálásához. Utána emberi ízérzékelő sejtekben megtalálták azokat az árulkodó sejteket, amelyekről köztudott, hogy fontosak más, szagokat érzékelő sejtekben. Felfedezték, hogy az emberi ízérzékelő sejtek az illatokra is reagálnak. Bizonyítékot találtak arra, hogy az ízérzékelő sejtekben lehetnek mind illat- és ízérzékelő receptorok, amelyek kölcsönhatásba lépnek a hasonló molekulákkal. Az azonban még nem világos, hogy az íz- és illatérzékelő receptorokból érkező ingerületek közvetlenül az agyba jutnak-e, vagy az információ először egyesül a szájban – magyarázta Ozdener.
Szerző
Frissítve: 2019.04.25 11:45