Cukorbetegséget okozhat a gluténmentes étrend

A nem megfelelően összeállított gluténmentes étrend növeli a 2-es típusú cukorbetegség kockázatát – ez derül ki a Diabetologia folyóiratban megjelent kutatásból.

Gluténmentes diétát valójában csak annak kellene folytatnia, akinél a glutén fogyasztása bizonyítottan az egészséget károsítja. A lisztérzékenység, cöliákia vagy gluténérzékenység néven ismert autoimmun betegség esetén teljes mértékben kerülendő, illetve nem-cöliákiás gluténérzékenység esetén is javulnak a tünetek, ha az érintettek mellőzik a glutén fogyasztását. Sokan azonban fogyás vagy testsúly megőrzése érdekében hagyják el. Náluk ez gyakran – tévesen – szénhidrátok teljes kiiktatását jelenti, ami rövidtávon valóban fogyaszt, ám hosszútávon koncentrációs zavarokhoz, emésztési és májműködési problémákhoz is vezethet – figyelmeztetett Szarka Dorottya, a Budai Allergiaközpont dietetikusa.

Kell a glutén?

A glutén, azaz sikér két fehérje: búza esetén a gliadin (rozsnál a szekalin, árpánál a hordein) és a glutenin keveréke. A gabonák magbelsőjében találhatók, hozzávetőlegesen az említett gabonák fehérjetartalmának 70-80 százalékát alkotják. Mivel a glutén egy vízben oldódó fehérje, folyadék hozzáadásával (és dagasztás hatására) megduzzad, rugalmas anyaggá (sikér-hálóvá) alakul. Ebbe beleszöknek a kelesztés során felszabaduló gázok, ezért laza, lyukacsos a kelt tészták szerkezete. A gliadin fehérje biztosítja a tészta „ragadósságát” is. Minél magasabb egy liszt sikértartalma, annál jobb minőségű pékáru készíthető belőle. A glutén hiánya tehát nem az egészségi állapotunkat, hanem a sütemények állagát befolyásolja. A gluténtartalmú gabonák megvonása viszont járhat negatív egészségügyi következményekkel.

A rost véd a cukorbetegségtől

Gluténmentes étkezésben nem lehet búza, rozs és árpa tartalmú élelmiszereket fogyasztani, zabból is csak a gluténmentes változat megengedett. A gluténmentes alapanyagok magasabb ára miatt sokan inkább rizsből és kukoricából készült liszteket kezdenek el használni, köretként burgonyát vagy szintén rizst fogyasztanak, ezzel jelentősen csökken az étrendjük rosttartalma. Ha ehhez a magas rosttartalmú gabonákban megtalálható további tápanyagok (B-vitamin csoport, E-vitamin, kálium, foszfor, cink) hiánya is társul, az növelheti a 2-es típusú cukorbetegség kialakulását – olvasható a Sanghaji Biológiai Tudományok Intézetének munkatársainak kutatásáról szóló közleményben.

Hogyan lehet növelni a rosttartalmat?

Több vizsgálat is alátámasztja, hogy magas rosttartalmú étkezés segíti az emésztést, csökkenti a vér lipid- és koleszterinszintjét és természetes módon képes szabályozni a vércukorszintet. Az ajánlott napi rostbevitel 25-40 gramm, amit gluténmentes étkezés mellett is be lehet iktatni, ha változatosan állítjuk össze az étrendet – mondta Szarka Dorottya. A fehér rizsliszt helyett használjunk magasabb rosttartalmú barnát, esetleg alternatív gabonákból készült rostdús őrleményeket, mint például a köles-, hajdina- vagy cirokliszt. Sütéskor a liszthez adhatunk útifű maghéjat is. Köretként zöldségeket, étkezések közt gyümölcsöt fogyasztva, de alternatív gabonafélékkel – cirok, hajdina, köles, quinoa – kiegészítve az étkezéseket a gluténmentes étrend mellett is lehet biztosítani a szükséges napi rostbevitelt.