Cukorbetegséget okozhat a gluténmentes étrend

Publikálás dátuma
2019.01.09 10:10
Illusztráció
Fotó: Shutterstock/
A nem megfelelően összeállított gluténmentes étrend növeli a 2-es típusú cukorbetegség kockázatát – ez derül ki a Diabetologia folyóiratban megjelent kutatásból.
Gluténmentes diétát valójában csak annak kellene folytatnia, akinél a glutén fogyasztása bizonyítottan az egészséget károsítja. A lisztérzékenység, cöliákia vagy gluténérzékenység néven ismert autoimmun betegség esetén teljes mértékben kerülendő, illetve nem-cöliákiás gluténérzékenység esetén is javulnak a tünetek, ha az érintettek mellőzik a glutén fogyasztását. Sokan azonban fogyás vagy testsúly megőrzése érdekében hagyják el. Náluk ez gyakran – tévesen – szénhidrátok teljes kiiktatását jelenti, ami rövidtávon valóban fogyaszt, ám hosszútávon koncentrációs zavarokhoz, emésztési és májműködési problémákhoz is vezethet – figyelmeztetett Szarka Dorottya, a Budai Allergiaközpont dietetikusa.

Kell a glutén?

glutén, azaz sikér két fehérje: búza esetén a gliadin (rozsnál a szekalin, árpánál a hordein) és a glutenin keveréke. A gabonák magbelsőjében találhatók, hozzávetőlegesen az említett gabonák fehérjetartalmának 70-80 százalékát alkotják. Mivel a glutén egy vízben oldódó fehérje, folyadék hozzáadásával (és dagasztás hatására) megduzzad, rugalmas anyaggá (sikér-hálóvá) alakul. Ebbe beleszöknek a kelesztés során felszabaduló gázok, ezért laza, lyukacsos a kelt tészták szerkezete. A gliadin fehérje biztosítja a tészta „ragadósságát” is. Minél magasabb egy liszt sikértartalma, annál jobb minőségű pékáru készíthető belőle. A glutén hiánya tehát nem az egészségi állapotunkat, hanem a sütemények állagát befolyásolja. A gluténtartalmú gabonák megvonása viszont járhat negatív egészségügyi következményekkel.

A rost véd a cukorbetegségtől

Gluténmentes étkezésben nem lehet búza, rozs és árpa tartalmú élelmiszereket fogyasztani, zabból is csak a gluténmentes változat megengedett. A gluténmentes alapanyagok magasabb ára miatt sokan inkább rizsből és kukoricából készült liszteket kezdenek el használni, köretként burgonyát vagy szintén rizst fogyasztanak, ezzel jelentősen csökken az étrendjük rosttartalma. Ha ehhez a magas rosttartalmú gabonákban megtalálható további tápanyagok (B-vitamin csoport, E-vitamin, kálium, foszfor, cink) hiánya is társul, az növelheti a 2-es típusú cukorbetegség kialakulását – olvasható a Sanghaji Biológiai Tudományok Intézetének munkatársainak kutatásáról szóló közleményben.

Hogyan lehet növelni a rosttartalmat?

Több vizsgálat is alátámasztja, hogy magas rosttartalmú étkezés segíti az emésztést, csökkenti a vér lipid- és koleszterinszintjét és természetes módon képes szabályozni a vércukorszintet. Az ajánlott napi rostbevitel 25-40 gramm, amit gluténmentes étkezés mellett is be lehet iktatni, ha változatosan állítjuk össze az étrendet – mondta Szarka Dorottya. A fehér rizsliszt helyett használjunk magasabb rosttartalmú barnát, esetleg alternatív gabonákból készült rostdús őrleményeket, mint például a köles-, hajdina- vagy cirokliszt. Sütéskor a liszthez adhatunk útifű maghéjat is. Köretként zöldségeket, étkezések közt gyümölcsöt fogyasztva, de alternatív gabonafélékkel – cirok, hajdina, köles, quinoa – kiegészítve az étkezéseket a gluténmentes étrend mellett is lehet biztosítani a szükséges napi rostbevitelt.  
2019.01.09 10:10
Frissítve: 2019.01.09 10:10

Mentes gasztrofesztivált rendeznek Budapesten

Publikálás dátuma
2019.02.16 14:14

Fotó: Mentes Feszt/
Különféle „mentes” gasztronómiai újításokat és kedvenceket lehet kóstolni a február 23-án kezdődő, kétnapos Mentes Feszten az ELTE Lágymányosi Campus Északi Tömbjében.
Egyre többen küzdenek valamilyen ételallergiával, ételintoleranciával, cukorbetegséggel, így sokan örülnek, ha különféle „mentes” ételekre bukkannak. Nekik, és a minden, újdonságra nyitott érdeklődőnek is kedvez a Mentes Feszt nevű, kétnapos gasztronómiai fesztivál - derült ki a szervezők közleményéből.
Glutén-, laktóz- és hozzáadott cukormentes, egészségtudatos, tartósítószer-, íz-és állagjavítót nem tartalmazó termékekkel és szolgáltatásokkal több mint 40 kiállító mutatkozik be az 1200 négyzetméteres területen. A "mentes" finomságok mellett kispiaccal és gasztroudvarral is készülnek, sőt az érdeklődők szakmai előadásokat is meghallgathatnak. A szervezők gondoltak a legkisebbekre is: gyereksarok, ovis és sulis jóga várja őket.
A gasztrofesztivál vendégei jótékonysági kezdeményezésekben is részt vehetnek. A Református Szeretetszolgálat rohammentőjében a gyermekek újrahasznosított hulladékból készült plüssmacikat, és maci formájú süteményeket is lehet vehetnek, amelyek bevétele a szervezetet támogatja. Találkozhatnak még a Patronus Nappali Otthon fogyatékkal élő felnőtt lakóinak kézzel készült termékeivel, a belépőváltással pedig mindenki az SOS Gyermekfalvakat támogatja.
Mentes Fesztet február 23-án és 24-én rendezik az ELTE Lágymányosi Campus Északi Tömbjében.
2019.02.16 14:14
Frissítve: 2019.02.16 14:14

Miért „hallgatózik” az orvos?

Publikálás dátuma
2019.02.15 14:14
Illusztráció
Fotó: AFP/ Science Photo Library
A szív dobogását hallgatja az orvos, amikor a sztetoszkópot a páciens mellkasához tapasztva „hallgatózik”. Sokszor csak ezzel, a régi módszerrel lehet felfedezni a zörejt.
A szív feletti hallgatózás az egyik legrégebben és leggyakrabban használt kardiológiai vizsgáló módszer. Fonendoszkóppal, sztetoszkóppal, illetve a csecsemőknél a fület a testre szorítva hallgatja az orvos a szívhangokat – mondta dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont kardiológusa. Ezek a normálison kívül lehetnek akcidentális és kóros szívzörejek. Utóbbiak megjelenésének helyét punctum maximumnak nevezik, ami arra a pontra vonatkozik, ahol a legerősebben hallható. Ha ez megvan, a zörejek intenzitását és hosszúságát kell meghallani. Ezt a klasszikus módszert még a XXI. században sem lehet mellőzni, legfeljebb ki kell egészíteni a szívultrahanggal, hogy a zörej okát egészen pontosan meg lehessen határozni.
A szívhangok elsősorban a billentyűk mozgásából, leginkább a becsapódásukból erednek. A zörejek helyéből, erejéből, intenzitásából és hosszúságából következtetni lehet a betegségre. Nagy részük a billentyűk elváltozásából: szűkületből vagy elégtelen záródásból ered. Gyermekkorban a két szívfél közötti sövény nyitva maradása is. Okozhat zörejt a magas láz, a vérszegénység (anaemia), a gyorsult keringés, és például a szívburok gyulladása is. Hallható lehet még az úgynevezett galopp hang, ami a kamra izomzatának betegsége, vagy ritmuszavar következtében jön létre. 
„Szívzörej miatt szinte sosem fordulnak orvoshoz a páciensek, ugyanis nem hallható, de a gyorsabb kifulladás vagy a fáradékonyság, esetleg a családban öröklődő szívbetegség utalhat betegségre
- mondja Vaskó Péter.
2019.02.15 14:14
Frissítve: 2019.02.15 14:14