Százezrek, akikről már lemondott a hatalom

Publikálás dátuma
2019.01.09 07:30

Fotó: RADÓ FERENC
Januártól nőtt a kétgyerekesek családi adókedvezménye, a gyed és diplomás gyed, bevezették a gyermekek otthongondozási díját – a kormánypropaganda szerint soha nem volt ilyen jó a gyerekes családoknak. Ezzel szemben a szakemberek állítják, a leginkább rászorulókról nem vesz tudomást a hatalom, s 300 ezer ember nem kap semmiféle ellátást a magyar államtól, pedig nincs jövedelme sem. - Ők azok, akik nem mennek el választani, így nincs szüksége rájuk a rendszernek – jelentette ki Szabó János szociológus –, róluk végleg lemondott a hatalom. Ám ennél sokkal többen maradnak ki a jóléti intézkedésekből, amelyek igazi haszonélvezője a középosztály teteje, valamint a leggazdagabbak. Lehet játszani a számokkal, nem véletlen, hogy a KSH rengeteget változtatott a mérési feltételein, s a statisztika valóban azt is mutatja, hogy a 2010-es 26 százalékról 23-ra csökkent a szegénységben élők aránya, csakhogy arról már nem beszél, hogy ez a 23 százalék sokkal rosszabb körülmények között él, mint kilenc éve, s egyre nagyobb a különbség a gazdagok és a szegények között. Kalocsai Péter szociális munkás napi szinten találkozik megélhetési problémákkal, s állítja, ezek egy részét a szociális rendszer kisebb átalakításával orvosolni lehetne. - A családi adókedvezménnyel vagy éppen a csokkal a kormány óriási összegeket hagy a családoknál, csak éppen differenciáltan, s pont nem a legrászorulóbbaknál – magyarázta. – Az ellátottjaim jelentős része halmozottan hátrányos helyzetű: képzetlen szülők, sok gyerekkel. Nekik semmit sem jelent a csok vagy az adókedvezmény, nekik az állandó, jövedelemtől független, fixen járó támogatások a biztos bevétel. Csakhogy a családi pótlék összege tíz éve változatlan, ami nem véletlen, hiszen éppen azoknak a legfontosabb, akiket a nyomoruk miatt nem érdekel a nagypolitika. Az sem véletlen, hogy a megmaradt különféle segélyekről az önkormányzatok dönthetnek, mert így helyben is kézben lehet tartani az embereket.
Ez a réteg a többségi társadalom számára elképzelhetetlen körülmények között él. - Van olyan öttagú családom, amely egy kétszobás, nagyjából negyven négyzetméteres vályogházban lakik – állította Kalocsai Péter. – Legalábbis nyáron, mert a helyiségek közül csak a konyha és az abból nyíló hálószerű kisszoba fűthető, így októbertől áprilisig úgy 15 négyzetméterre csökken az életterük. Itt esznek, alszanak, a két nagyobb, iskolás gyereknek itt kellene tanulnia. A fűtési szezonban azonban olyan kevés pénzük marad megélhetésre, hogy a villanyt alig használják, ha lehet, gyertyával világítanak: csoda, ha a gyerekek mind jobban lemaradnak az iskolában? A szülők azt is bevallották, hétvégenként nem mindig tudnak meleg ételt adni, így a gyerekek alig várják, hogy kezdődjön hétfőn az iskola, mert ott háromszor is kapnak enni naponta. A jelenség amúgy nem egyedi, Északkelet-Magyarországon és a Dél-Dunántúlon a szegényebb vidékek iskoláiban hétfőnként 30-40 százalékkal több étel fogy, mint a hét többi napján – a szombat-vasárnap éhező gyerekek így pótolják az otthon hiányzó kalóriákat…
- Nálunk valami mindig kerül az asztalra, de ez nem mindig egyszerű – ismerte el Bogdán János. – Előfordult már, hogy a nejemmel csak összekentük a tányért a szombati ebédnél, hogy a gyerekeknek jusson vasárnapra is a maradékból. A harmincas évei felé közelítő férfi feleségével és két gyerekével lakik Kaposvár egyik városszéli utcájában. Végzettsége nincsen, ahogyan asszonyának sincs, így a családi pótlék mellett a közmunka jelenti számukra az egyetlen bevételt. Mutatják a papírokat, a családi pótlékkal együtt tavaly havi 128 ezer forint nettóból éltek négyen, azaz fejenként és naponta alig ezer forint jutott. Persze csak elvileg, mert a rezsi a nyári időszakban – a telefonnal és a tévével együtt – úgy 23-25 ezer forint, a fűtési szezonban viszont még 15 ezret elvisz a tüzelő. - Pedig higgye el, nem harminc fokban élünk! – tárta szét a kezét Bogdán Jánosné. – Amíg nincsenek tartós mínuszok, addig éjjel a hálóban be sem gyújtok, csak a gyerekeknél. Ha pedig nagy a hideg, akkor átjönnek hozzánk aludni, összehúzzuk magunkat a franciaágyon, hogy ne kelljen két szobát fűteni. - Az a fontos, hogy a gyerekeknek legyen mit enni, és ne maradjanak le az iskolában – vált témát a férje. – Ha sikerülne szakmát tanulniuk, akkor sokkal jobb életük lenne, ezért is mondom nekik, hogy tanuljanak. Persze nem egyszerű tartaniuk a lépést: itthon nincs számítógép vagy okostelefon, vagyis eleve hátránnyal indulnak, de ezzel együtt kell élniük. Az osztályukban amúgy mások is hasonlóan élnek, így annyira nem ciki, ha éppen nincs valamijük. Már nem is zavarja őket, ha a turkálóban összefutnak a barátaikkal, még segítenek is válogatni egymásnak, kinek, mi állna jól. Bogdánék az idei évtől a családi adókedvezmény emelkedésének köszönhetően havi plusz 4500 forinttal számolhatnak majd – más kérdés, hogy így sem tudják kihasználni a gyerekek után járó 40 ezer forintos keretet. Annak ellenére, hogy az idén nemcsak az adóból, hanem egyéb járulékokból is vonható az összeg. - A szomszéd minimálbérért dolgozik a húskombinátban, ők már két éve a teljes adókedvezményt megkapják – jegyezte meg Bogdán Jánosné. – Nem sajnálom tőlük, de nem értem, miért azoknak segítenek, akinek amúgy is több a pénzük. A családi pótlék bezzeg még mindig 26 ezer forint. Néhány éve még három köbméter fát kaptunk ennyiért, most bő másfelet. És közben azt hallom a tévéből meg a rádióból, hogy jobban élünk, mint régen.
Frissítve: 2019.01.09 07:30

Kis bank, hatalmas kedvezményekkel - Budapesten keresztül így tölthetné fel Putyin kémekkel Európát

Publikálás dátuma
2019.03.25 11:21

Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
Nem csak diplomáciai fedést, de pénzmozgásokat is álcázhat a meglepően csekély tőkével bíró IIB, az embereit pedig a magyar kormány segíti a schengeni övezeten belülre.
Alaposan feladhatja a leckét a magyar kémelhárításnak, hogy az orosz Nemzetközi Beruházási Bank (IIB) Budapesten teljes mentességet kap a magyar hatóságok felügyelete alól, vezetői és vendégei pedig a diplomáciai mentesség szabályai szerint mozoghatnak Magyarországon és így az Európai Unióban, írja az Index.hu, ugyanis
a kémek többsége éppen hogy diplomáciai fedésben érkezik a célországba, és diplomáciai mentességet élvezve dolgozik.
Amikor egy ország jelzi, hogy kiket küld diplomáciai képviselőként, a fogadó állam kémelhárítása - Magyarországon az Alkotmányvédelmi Hivatal munkatársai - ellenőrzi a listán szereplő neveket. A listát elküldik a NATO-tagállamok partnerszolgálatainak is a, a partnerek pedig ha van mit, akkor visszajeleznek, hogy kivel, hol volt már dolguk. Ha valaki gyanús, arra aztán a kémelhárítás odafigyel, de az, hogy mit lépnek vele szemben, függ a diplomata tevékenységétől is.
a budapesti bázist építő orosz Nemzetközi Beruházási Bank azért kockázatos nemzetbiztonsági szempontból, mert az ott dolgozók ugyanolyan mentességben részesülnek majd, mint azok, akiket az orosz külképviseletekre telepítenek.
A bank elsősorban fedést biztosíthat a kémeknek, írja a portál. Méghozzá egy külképviselettel szemben nem csak diplomáciai fedést, de a pénzmozgások elfedését is biztosíthatja, elrejtve ezzel ellenséges üzleti felvásárlást, de használhatja a pénzt kivédhetetlen versenyhelyzet teremtésére, vagy hitelek útján tehet függővé kulcspozícióban lévő személyeket. Ráadásul az orosz titkosszolgálatok embereinek él-személyazonosságát is biztosíthatja a pénzintézet, mivel 
a kormánnyal kötött megállapodás értelmében nemcsak a bank személyzetének, azok eltartott rokonainak, ide járogató tanácsadóknak, de voltaképpen bárkinek az utazását meg kell könnyítenie a magyar államnak, akit a bank meghív.
A kémek a bank embereiként érkezhetnek Magyarországra, ahonnan - ismét identitást váltva - bárhova könnyedén eljuthatnak a schengeni övezetben. Mindezeken túl a beruházási bank vállalatfinanszírozásban való részvétele elképesztően jó információszerzési, tippkutatási és befolyásolási pozíciót is biztosít.
Az IIB a fejlesztési bankok viszonylatában nagyon kicsi, 1,3 milliárd eurós tőkéje olyan – szemben például a luxemburgi EIB-vel, melynek 243 milliárd euró a tőkéje. Mindez kémelhárítási szakemberek szerint csak erősíti a gyanút, hogy budapesti megjelenésében nem a névleges, hivatalos tevékenysége a döntő. Az már csak hab a tortán, hogy a beruházási bank igazgatója, a korábbi diplomata Nyikolaj Koszov szovjet hírszerző családból származik. Apja – a KGB vezérőrnagyaként – Magyarországon is dolgozott, és neki magának is köze lehet a KGB-utód Külföldi Hírszerző Szolgálathoz.
A magyar kormány lépése, azaz a bank befogadása és a mentességek biztosítása azért is meglepő, mert Magyarországot 2000-ben éppen az első Orbán-kormány idején léptették ki az IIB-ből, azzal az indokkal, hogy nem elég átlátható a ténykedése. Azaz már akkor nemzetbiztonsági kockázatot láttak benne. A szakítás 2014-ig tartott.
Önmagában persze nem szokatlan és nem rendszeridegen, hogy egy nemzetközi pénzintézet olyan mentességeket kapjon, mint amiket Magyarországon a Nemzetközi Beruházási Bank kaphat. De mindezek fényében egyáltalán nem földtől elrugaszkodott állítást fogalmazott meg egy biztonsági szakértő a New York Timesnak, amikor azt mondta: a magyar kormány és az IIB között létrejött "megállapodás lehetőséget nyújt Vlagyimir Putyinnak, hogy feltöltse kémhadtestét Európában, miután innen és az Egyesült Államokból is orosz diplomatákat utasítottak ki a Szkripal-ügy megtorlásaként".

Kiakadt az állambiztonság: a Soros Alapítvány demokratikus mozgalmakat akar támogatni

Publikálás dátuma
2019.03.25 11:00

Fotó: AFP/ BRENDAN SMIALOWSKI
A gyanús formációk egyike, amiért a szocialista szolgálat prüszkölt, a Fidesz volt.
Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára tette ki azt a napi operatív információs jelentést, amelyet majdnem napra pontosan 30 éve írt le a Belső elhárítás (BM III/III. Csoportfőnökség): a Soros Alapítvány "demokratikus, alternatív mozgalmakat" akar támogatni - írja a hvg.hu. A Soros Alapítvány honlapjáról kiderül, hogy 1989-ben "Demokratikus szervezetek támogatására" 16 804 000 forintot fordítottak.  A támogatási lista is elérhető, ebből kiderült, hogy a Fidesz helyi csoportjai százezreket kaptak fénymásolóra, a központi pártszervezet pedig 3,2 milliót az infrastruktúra kiépítésére. Ebből lett 5 számítógép szövegszerkesztő programmal, 6 fénymásoló, 6 üzenetrögzítő, 6 telefax és egy lézerprinter.