Megelégelte a tisztiorvosi szolgálat, hogy a fővárosi kórházak olykor mondvacsináltnak látszó okokra hivatkozva próbálják elutasítani az intenzív ellátásra szoruló betegeket. Január negyedikén körlevélben utasított az ÁNTSZ utód hivatala 22 fővárosi kórházat, hogy biztosítsák folyamatosan az intenzív ellátást.
Ha pedig már minden lélegeztető gépük foglalt, azaz osztályaik megteltek, mint ahogyan ez az év utolsó napjaiban már be is következett, akkor „maguk kötelesek gondoskodni a saját ellátási területükhöz tartozók intenzív ellátásáról.” Akit pedig a hatóság ellenőrei azon kapnak, hogy alaposabb ok nélkül utasította vissza az ilyen betegek fogadását, az 500 ezer forintos bírságot kaphat – derül ki az ÁNTSZ helyébe lépett Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) által a tisztifőorvos nevében kiküldött „hatósági” levélből.
A kórházigazgatók egy része nem is kívánta kommentálni az új év első napjaiban érkező hatósági levelet. Jogi nonszensz, ami abban van – állította egyikük. De volt köztük olyan, aki azt nem értette, hogy végül is hogyan oldhatná meg a beteg elhelyezését, ha egyszer nincs ágya. Mások abban voltak bizonytalanok, hogy kinek kell megfizetnie a büntetést: a főigazgatónak vagy a kórházi büdzsének.
Ha súlyos beteget kell elhelyezni a budapesti kórházakban a mentők gyakran kerülnek patthelyzetbe, mert ahova az ügyeleti rend szerint vihetnék, onnan azt jelzik vissza, hogy nem tudnak beteget fogadni. A visszautasítás indoka pedig meglehetősen változatos: a meghibásodott vízcsap, az akadozó liftek, az áramhiány vagy az informatikai rendszer lefagyása éppúgy a kifogások része, mint az, hogy nincs szabad lélegeztetőgép – mondták gyakorló mentők a Népszavának. Valójában mindenki tudja - mondta az egyik főigazgató - hogy olykor egy-egy intézmény az intenzíves ágyainak felét is kénytelen szüneteltetni, mert nincs mellé orvos, vagy ápoló.
Két éve egy 37 éves külföldi asszonynak nem találtak helyett a fővárosban a mentők, mintegy 4,5 órát keringtek vele a kórházak között, mert sehol nem akarták az ügyeletes orvosok átvenni. Az eset tragikus véget ért, az asszonyt a mentők legalább kétszer élesztették újra, majd a műtőben meghalt. Pedig az esetet megelőzően már történtek a budapesti ügyeleti rend szabályozására kormányzati lépések. Az egyik éppen az volt, hogy az ÁNTSZ-től a mentőszolgálathoz delegálták a beutalási rend felügyeletét, valamint azt is elrendelték, hogy az intézmények óráról órára jelezzék az üres intenzíves ágyaikat, de a rendszer azóta sem működik olajozottan.
Négy nappal a bírsággal fenyegető hatósági levél után is - a lapunk birtokába került ágynyilvántartás szerint - január nyolcadikán, kedden a főváros valamivel több mint háromszáz intenzíves ágyának mindössze tíz százaléka volt szabad. Az olyan nagy intézmények, ahol garantáltan el tudnának látni bármilyen diagnózissal érkező beteget – például a Honvéd- , az új Dél-Pesti Centrum Kórház. az egykori egyesített Szent István-Szent László –, minden ágyukra kitették a foglalt táblát. A 41 gyermek intenzív ágyból is kedden reggel mindössze hét volt szabad. A havas, csúszós időjárás miatt miatt várható súlyos baleseti sérültek ellátására szolgáló 70 intenzív ágyból is csak hét volt. Az év végén speciális sürgősségi centrumként kijelölt Országos Reumatológiai és Fizioterápiás Intézetet (ORFI) pedig e nyilvántartás szerint a mentők nem is tudták elérni. Pedig ez az intézmény havi 5,2 millió forint extrafinanszírozást is kap azért, hogy a nap 24 órájában fogadja a sürgős eseteket.
