Bírságot kaphatnak a kórházak, ha nem veszik át a mentőktől a súlyos eseteket

Publikálás dátuma
2019.01.09. 06:00
Volt olyan kórházigazgató, aki nem értette, hogyan oldhatná meg a beteg elhelyezését, ha nincs ágya
Fotó: Népszava
Megteltek az intenzív osztályok, az országos tisztifőorvos hivatala 500 ezer forintos bírság kilátásba helyezésével ösztönzi krízis kezelésre a kórházi vezetőket.
Megelégelte a tisztiorvosi szolgálat, hogy a fővárosi kórházak olykor mondvacsináltnak látszó okokra hivatkozva próbálják elutasítani az intenzív ellátásra szoruló betegeket. Január negyedikén körlevélben utasított az ÁNTSZ utód hivatala 22 fővárosi kórházat, hogy biztosítsák folyamatosan az intenzív ellátást. Ha pedig már minden lélegeztető gépük foglalt, azaz osztályaik megteltek, mint ahogyan ez az év utolsó napjaiban már be is következett, akkor „maguk kötelesek gondoskodni a saját ellátási területükhöz tartozók intenzív ellátásáról.” Akit pedig a hatóság ellenőrei azon kapnak, hogy alaposabb ok nélkül utasította vissza az ilyen betegek fogadását, az 500 ezer forintos bírságot kaphat – derül ki az ÁNTSZ helyébe lépett Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) által a tisztifőorvos nevében kiküldött „hatósági” levélből. A kórházigazgatók egy része nem is kívánta kommentálni az új év első napjaiban érkező hatósági levelet. Jogi nonszensz, ami abban van – állította egyikük. De volt köztük olyan, aki azt nem értette, hogy végül is hogyan oldhatná meg a beteg elhelyezését, ha egyszer nincs ágya. Mások abban voltak bizonytalanok, hogy kinek kell megfizetnie a büntetést: a főigazgatónak vagy a kórházi büdzsének. Ha súlyos beteget kell elhelyezni a budapesti kórházakban a mentők gyakran kerülnek patthelyzetbe, mert ahova az ügyeleti rend szerint vihetnék, onnan azt jelzik vissza, hogy nem tudnak beteget fogadni. A visszautasítás indoka pedig meglehetősen változatos: a meghibásodott vízcsap, az akadozó liftek, az áramhiány vagy az informatikai rendszer lefagyása éppúgy a kifogások része, mint az, hogy nincs szabad lélegeztetőgép – mondták gyakorló mentők a Népszavának. Valójában mindenki tudja - mondta az egyik főigazgató - hogy olykor egy-egy intézmény az intenzíves ágyainak felét is kénytelen szüneteltetni, mert  nincs mellé orvos, vagy ápoló.  Két éve egy 37 éves külföldi asszonynak nem találtak helyett a fővárosban a mentők, mintegy 4,5 órát keringtek vele a kórházak között, mert sehol nem akarták az ügyeletes orvosok átvenni. Az eset tragikus véget ért, az asszonyt a mentők legalább kétszer élesztették újra, majd a műtőben meghalt. Pedig az esetet megelőzően már történtek a budapesti ügyeleti rend szabályozására kormányzati lépések. Az egyik éppen az volt, hogy az ÁNTSZ-től a mentőszolgálathoz delegálták a beutalási rend felügyeletét, valamint azt is elrendelték, hogy az intézmények óráról órára jelezzék az üres intenzíves ágyaikat, de a rendszer azóta sem működik olajozottan. Négy nappal a bírsággal fenyegető hatósági levél után is - a lapunk birtokába került ágynyilvántartás szerint - január nyolcadikán, kedden a főváros valamivel több mint háromszáz intenzíves ágyának mindössze tíz százaléka volt szabad. Az olyan nagy intézmények, ahol garantáltan el tudnának látni bármilyen diagnózissal érkező beteget – például a Honvéd- , az új Dél-Pesti Centrum Kórház. az egykori egyesített Szent István-Szent László –, minden ágyukra kitették a foglalt táblát. A 41 gyermek intenzív ágyból is kedden reggel mindössze hét volt szabad. A havas, csúszós időjárás miatt miatt várható súlyos baleseti sérültek ellátására szolgáló 70 intenzív ágyból is csak hét volt. Az év végén speciális sürgősségi centrumként kijelölt Országos Reumatológiai és Fizioterápiás Intézetet (ORFI) pedig e nyilvántartás szerint a mentők nem is tudták elérni. Pedig ez az intézmény havi 5,2 millió forint extrafinanszírozást is kap azért, hogy a nap 24 órájában fogadja a sürgős eseteket.
Szerző

Hiába állapodott meg a 2rule három focicsapattal is, ketten még mindig nem használják Mészáros Lőrinc felszereléseit

Publikálás dátuma
2019.01.08. 21:53

Fotó: Molnár Ádám
Igen, jól sejtik: a klub, amelyik már kapott mezeket, nem más, mint a felcsúti Puskás Akadémia.
Bár Mészáros Lőrinc sportszermárkája, a 2rule már fél éve megállapodott három NB I-es csapat komplett felszerelésének biztosításáról, ketten közülük még mindig nem az új öltözékükben kezdték a felkészülést a tavaszi idényre - szúrta ki a 444.hu. A Haladás és a Diósgyőr gárdái így hiába jelentették be már nyáron, hogy innentől kezdve a vadonatúj magyar gyártó látja el őket, úgy fest, ebből egyelőre semmi nem lett. Ahogy egyébként a 2rule boltja sem nyílt meg eddig a Váci úton.

Mielőtt azonban bárki megijedne, mindenkit megnyugtatunk, az egykori felcsúti polgármester szívéhez legközelebb álló együttes, a Puskás Akadémia játékosai már jó ideje 2rule-ban feszítenek, a mezekből ott a felnőtt csapat mellett az utánpótlásnak is jutott.
Szerző
Frissítve: 2019.01.08. 21:54

Puch: Mondhattam volna nemet

Publikálás dátuma
2019.01.08. 21:47
TÖBB MINT SZEMTANÚ - Rangos Katalin és Puch László
Fotó: Draskovics Ádám / Népszava
„Több, mint szemtanú…” címmel indult pódiumbeszélgetés-sorozat a Spinoza Színházban. Az első vendég lapunk, a Népszava tulajdonosa volt – ahogy a szervezők írták, „Puch László, az MSZP egykori pénztárosa, aki napjainkban becsukta a Vasárnapi Híreket és eladta a Szabad Földet.” Ennek megfelelően a házigazda, Rangos Katalin újságíró is rögtön a kormányközelivé vált Szabad Föld eladásáról kérdezett. – A Szabad Földnek 2010-ben még 100 ezer fölötti volt a példányszáma, ma már csak 58-60 ezer. A Szabad Föld nyereséges volt, segítette a Népszavát. Csakhogy a példányszámmal együtt radikálisan csökkent a nyereség – mondta Puch László. A lap eladásának körülményeiről szólva leszögezte: mondhatott volna nemet. Megtehette volna, hogy nem válik meg a Szabad Földtől, de az hosszú távon nem lett volna racionális döntés a példányszám és a nyereség csökkenése miatt. Fontosnak tartotta megjegyezni: a Szabad Föld sosem volt politikai napilap. Ennek igazolására felidézett egy korábbi esetet: amikor közzétett a lap egy MSZP -hirdetést, rögtön háromezerrel csökkent a példányszám. Puch László szerint a lap eladása segíthet stabilizálni a Népszavát, amely „komoly, reális, ellenzéki beállítottságú”. Szerinte fontos, hogy van egy összellenzéki érdekeket érvényesíteni képes, piacvezető napilap. Az újságban megjelenő állami hirdetésekről meg az emiatti kritikákról szólva Puch László emlékeztetett: korábban többen háborogtak, miért nem ad a kormány arányosan hirdetéseket a lapoknak, most pedig, amikor ad, sokan ezért bosszankodnak. „Az, aki olvassa a lapot, tudja, ez egy ellenzéki újság.” – tette hozzá. Rangos Katalin, utalva azokra a híresztelésekre, amelyek szerint Orbán Viktor és vezető fideszesek családjáról nem lehet írni, a Népszava tulajdonosa azt mondta: korábban világossá tette a szerkesztőségben, „peremfeltétel” számára, hogy a lap „kizárólag a valóság felé orientálódjon”, politikusok családtagjai pedig „addig vannak védve”, amíg közpénzekhez nem nyúlnak. „Nem szólok bele a lap készítésébe” – fogalmazott. Rangos rákérdezett azokra a sajtóhírekre is, amelyek szerint a Népszava finanszírozásáról Orbán Viktor személyesen állapodott meg Puch Lászlóval, a találkozót pedig a hatvanpusztai majorságban tarthatták. Puch városi legendának minősítette a hatvanpusztai történetet, s jelezte nem vitték sehová. Annyit ugyanakkor elárult, voltak tárgyalások, de, hogy kivel, azt nem mondta meg, mert szerinte nem politikai szereplőről volt szó. Végül azt elismerte: kormányközeli hirdetési ügynökségekkel egyeztetett. A rendezvény végén kisebb szópárbaj alakult ki Puch László és ismert aktivista Gulyás Márton között. Gulyás nehezményezte, hogy Puch miért nem támogatja jelentős összegekkel a sztrájkalapot. Erre Puch László csak annyit felelt "megtenné, ha tehetné". 
Szerző
Témák
Puch László
Frissítve: 2019.01.08. 21:48