Bírságot kaphatnak a kórházak, ha nem veszik át a mentőktől a súlyos eseteket

Publikálás dátuma
2019.01.09 06:00
Volt olyan kórházigazgató, aki nem értette, hogyan oldhatná meg a beteg elhelyezését, ha nincs ágya
Fotó: Népszava
Megteltek az intenzív osztályok, az országos tisztifőorvos hivatala 500 ezer forintos bírság kilátásba helyezésével ösztönzi krízis kezelésre a kórházi vezetőket.
Megelégelte a tisztiorvosi szolgálat, hogy a fővárosi kórházak olykor mondvacsináltnak látszó okokra hivatkozva próbálják elutasítani az intenzív ellátásra szoruló betegeket. Január negyedikén körlevélben utasított az ÁNTSZ utód hivatala 22 fővárosi kórházat, hogy biztosítsák folyamatosan az intenzív ellátást. Ha pedig már minden lélegeztető gépük foglalt, azaz osztályaik megteltek, mint ahogyan ez az év utolsó napjaiban már be is következett, akkor „maguk kötelesek gondoskodni a saját ellátási területükhöz tartozók intenzív ellátásáról.” Akit pedig a hatóság ellenőrei azon kapnak, hogy alaposabb ok nélkül utasította vissza az ilyen betegek fogadását, az 500 ezer forintos bírságot kaphat – derül ki az ÁNTSZ helyébe lépett Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) által a tisztifőorvos nevében kiküldött „hatósági” levélből. A kórházigazgatók egy része nem is kívánta kommentálni az új év első napjaiban érkező hatósági levelet. Jogi nonszensz, ami abban van – állította egyikük. De volt köztük olyan, aki azt nem értette, hogy végül is hogyan oldhatná meg a beteg elhelyezését, ha egyszer nincs ágya. Mások abban voltak bizonytalanok, hogy kinek kell megfizetnie a büntetést: a főigazgatónak vagy a kórházi büdzsének. Ha súlyos beteget kell elhelyezni a budapesti kórházakban a mentők gyakran kerülnek patthelyzetbe, mert ahova az ügyeleti rend szerint vihetnék, onnan azt jelzik vissza, hogy nem tudnak beteget fogadni. A visszautasítás indoka pedig meglehetősen változatos: a meghibásodott vízcsap, az akadozó liftek, az áramhiány vagy az informatikai rendszer lefagyása éppúgy a kifogások része, mint az, hogy nincs szabad lélegeztetőgép – mondták gyakorló mentők a Népszavának. Valójában mindenki tudja - mondta az egyik főigazgató - hogy olykor egy-egy intézmény az intenzíves ágyainak felét is kénytelen szüneteltetni, mert  nincs mellé orvos, vagy ápoló.  Két éve egy 37 éves külföldi asszonynak nem találtak helyett a fővárosban a mentők, mintegy 4,5 órát keringtek vele a kórházak között, mert sehol nem akarták az ügyeletes orvosok átvenni. Az eset tragikus véget ért, az asszonyt a mentők legalább kétszer élesztették újra, majd a műtőben meghalt. Pedig az esetet megelőzően már történtek a budapesti ügyeleti rend szabályozására kormányzati lépések. Az egyik éppen az volt, hogy az ÁNTSZ-től a mentőszolgálathoz delegálták a beutalási rend felügyeletét, valamint azt is elrendelték, hogy az intézmények óráról órára jelezzék az üres intenzíves ágyaikat, de a rendszer azóta sem működik olajozottan. Négy nappal a bírsággal fenyegető hatósági levél után is - a lapunk birtokába került ágynyilvántartás szerint - január nyolcadikán, kedden a főváros valamivel több mint háromszáz intenzíves ágyának mindössze tíz százaléka volt szabad. Az olyan nagy intézmények, ahol garantáltan el tudnának látni bármilyen diagnózissal érkező beteget – például a Honvéd- , az új Dél-Pesti Centrum Kórház. az egykori egyesített Szent István-Szent László –, minden ágyukra kitették a foglalt táblát. A 41 gyermek intenzív ágyból is kedden reggel mindössze hét volt szabad. A havas, csúszós időjárás miatt miatt várható súlyos baleseti sérültek ellátására szolgáló 70 intenzív ágyból is csak hét volt. Az év végén speciális sürgősségi centrumként kijelölt Országos Reumatológiai és Fizioterápiás Intézetet (ORFI) pedig e nyilvántartás szerint a mentők nem is tudták elérni. Pedig ez az intézmény havi 5,2 millió forint extrafinanszírozást is kap azért, hogy a nap 24 órájában fogadja a sürgős eseteket.
Szerző
Frissítve: 2019.01.09 06:00

Zavartalan napsütés igen, felmelegedés még nem lesz szerdán

Publikálás dátuma
2019.03.26 19:32
Fotó: Thinkstock
Éjszaka a keleti országrészben több helyen kell gyenge fagyra készülni. Szerdán aztán szinte egész nap derült, napos idő várható, ennek ellenére országszerte 10 fok környékén maradnak a maximumok.
Kedd estétől átmenetileg nagy területen kiderül az ég, csapadék nem valószínű. Éjszaka északnyugat felől fokozatosan megnövekszik a felhőzet, a Dunántúl északi felén vastagabb felhőzet várható. Északon egy-egy futó zápor is előfordulhat.

A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet -3 és +5 fok között alakul, fagyra elsősorban az Északi-középhegység vidékén kell számítani, de a Duna-Tisza közén és a Tiszántúlon is 0 fok alá süllyedhet a hőmérséklet.

Szerda reggeltől észak, északkelet felől csökken a felhőzet, és a napsütést csak itt-ott zavarhatja meg erősebben megnövekvő gomolyfelhőzet. Jelentéktelen zápor kialakulására legfeljebb a nyugati határvidéken van esély. Az északi, északnyugati szelet eleinte még gyakran kísérik élénk vagy erős lökések, de estére jelentősen és tartósan mérséklődik a légmozgás.

A legmagasabb nappali hőmérséklet szerdán 8 és 14 fok között várható. Az alacsonyabb értékeket a nyugati megyékben, a magasabbakat pedig délen, délkeleten várhatjuk.

Az ország felében mától újra tűzgyújtási tilalom van érvényben

Publikálás dátuma
2019.03.26 18:26
Illusztráció
Fotó: Népszava
Keddtől tíz - a Duna vonalától keletre fekvő - megyében ismét tilos lesz tüzet gyújtani a külterületi ingatlanokon fekvő erdőkben és fásításokban, valamint azok 200 méteres körzetében.
Március 26-tól ismét érvénybe lépnek a tűzgyújtási tilalom idején betartandó korlátozások a keleti országrészben - tájékoztat a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) honlapja. Mint írják, a csapadékmentes időjárás hatására fokozódik a vízhiány a talajban. A száraz, gyakran szeles, enyhe időben egyre nő a száraz fűvel, gazzal, bozóttal borított területeken a tűzesetek esélye.

A március 15-én feloldott tilalom újra bevezetését emellett az indokolja, hogy
jelentős csapadék, mely ellensúlyozni tudná az éghető biomassza kiszáradását, a hét folyamán az előrejelzések alapján nem várható a keleti országrészben.
Az elszáradt lágyszárú növényzet és erdei avar a jelenlegi időjárási körülmények között rövid idő alatt gyúlékony állapotba kerülhet és az erdőben vagy a mezőgazdasági területeken közvetlen tűzeset forrásává válik.

Tekintettel arra, hogy az elmúlt egy hét folyamán nagyszámú tűzeset keletkezett, keddtől az alábbi megyékben tilos a tűzgyújtás:
  • Bács-Kiskun
  • Békés
  • Borsod-Abaúj-Zemplén
  • Csongrád
  • Hajdú-Bihar
  • Heves
  • Jász-Nagykun-Szolnok
  • Nógrád
  • Pest
  • Szabolcs-Szatmár-Bereg
A tűzgyújtási tilalom idején tilos tüzet gyújtani a külterületi ingatlanokon fekvő erdőkben és fásításokban, valamint azok 200 méteres körzetében, ideértve az érintett területeken található tűzrakó helyeket, a vasút és közút menti fásításokat, valamint a parlag- és gazégetést is.

Az aktuális tűzgyújtási tilalomról többek közt a www.erdotuz.hu honlapon elhelyezett térkép segítségével is tájékozódhatnak az érdeklődők.

A Nébih felhívja a lakosság figyelmét, hogy legyenek fokozottan körültekintőek, Magyarországon ugyanis az erdőtüzek 99 százalékát emberi mulasztás okozza.