Megállapodhat a szakszervezettel a Tesco, hogy nem alkalmazza a túlóratörvényt

Publikálás dátuma
2019.01.09. 06:41

Fotó: Népszava
A Tesco Globál Áruházak Zrt. lehet az első multinacionális vállalat, amely megállapodásban vállalja, hogy az elkövetkező két évben nem alkalmazza a túlóratörvény által megengedett 400 órás munkaidőkeretet áruházaiban.
Ez a cég több mint 16 ezer munkavállalóját érintheti - írja a kormánypárti Magyar Idők. A lap úgy tudja, továbbra is a jelenleg érvényes 250 órás túlmunkakeret szerint osztják be a dolgozókat, akikkel így külön megállapodásokat sem kötnének. A Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezete (KDFSZ) által tett javaslatot a cég vezetői jelenleg mérlegelik.
Már hétfőn átvette a Tesco Globál Áruházak Zrt. jogi képviselője azt az írásban tett javaslatot, amelyben a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezete (KDFSZ) azt indítványozza: kössenek megállapodást az áruházi munkavállalók egészségvédelme érdekében. Ebben a munkaadó garantálja, hogy 2019-ben és 2020-ban áruházaiban és logisztikai központjaiban a túlórák szervezésekor nem alkalmazza a 400 órás munkaidőkeretet, hanem továbbra is az eddigi gyakorlatot követi, és a dolgozókkal a maximális, 250 óra rendkívüli munkaidőn túl önkéntes túlmunkára nem köt megállapodást.
Az áruházláncnál folyamatban lévő, titkosított jövő évi bértárgyalásoktól független írásos megállapodást más cégeknél is kezdeményezhetik a szakszervezeti képviselők

- olvasható a cikkben.  – A vállalat dolgozói állománya már jelenleg is túlterhelt, fizikai és szellemi regenerálódásuk nem megfelelő. Az ebből eredő egészségügyi problémák egy részüknél már jelentkeztek, és a jövőben még többük érintett lehet, legalábbis ez derül ki a munka-egészségügyi felmérésünkből. Határozott álláspontunk, hogy a lakosság napi fogyasztásicikk-ellátásában elhelyezkedett dolgozók esetén az egy kivételével általánosan jellemző 250 órás túlórakereten felül évente további 150 órányi túlmunka még a dolgozó beleegyezése mellett sem szolgálja hosszú távon egyik fél érdekeit sem – fejtette ki Bubenkó Csaba, a KDFSZ elnöke. 
Mint mondta, a táppénzen lévő munkavállaló a legkevésbé hatékony a termelés szempontjából, ezért a munkáltató nem törekedhet a dolgozók leterheltségének fokozására, és a mostani munkaerőpiaci helyzetben vonzóbbá teheti az üres tescós álláshelyeket a rendkívüli túlóráztatás lehetőségének kizárása.
– Ezzel nőhetne a Tesco munkaerő-megtartó és -szerző képessége, és jobban éreznék magukat a dolgozók a boltokban és a raktárakban

- jegyezte meg. A lap megkeresésére a Tesco áruházlánc sajtóosztálya azt közölte: január 7-én kapták meg a szakszervezet javaslatát, amelyet a vállalat tanulmányoz. 
– A túlórával kapcsolatban ugyanakkor országos átlagban elmondható, hogy a Tesco – kollektív szerződés híján – a törvény szerint rendelkezésre álló 250 órás túlórakeretet nem használja ki, ugyanakkor vannak olyan régiók és munkakörök, ahol egyes dolgozók esetén a munkaerőpiaci helyzet miatt a túlóra elérheti a 250 órát

- közölték. Felhívták arra is a figyelmet, hogy a vállalat a túlórát havi munkaidő-elszámolás alapján havonta fizeti ki a dolgozóknak, és a munkatársak érdekeit szem előtt tartva, eddig sem éltek a jogszabály által korábban megengedett egyéves elszámolási lehetőséggel. Az újság úgy tudja, mivel a korábbi racionalizálások után nem várható változás a működésben, a multinacionális cég régiós menedzsmentje fontolóra vette a dolgozók számára biztos helyzetet teremtő megállapodást a szakszervezettel, amely ráadásul piaci előnyt is hozhat a többi iparági szereplővel szemben a munkaerőért folytatott versenyben.  
A cikkben hosszan idézik még a vasárnapi zárva tartás nagy barátját és szorgalmazóját, Bubenkó Csabát, aki szerint a "lázító" Kordás László szakszervezeti vezető törvénytelenségre biztatja a magyar munkavállalókat, akik – ha egy esetleges ellenőrzés során kiderül, hogy valójában nem betegek – az állásukat is elveszíthetik. Kordás korábban arról beszélt, ahhoz, hogy megvalósuljon a nagyszabású sztrájk, a munkavállalókra van szükség, akik például úgy is részt vehetnek az előre meghirdetett akcióban, hogy táppénzes ellátásra vagy betegszabadságra vonulnak, mert „ahhoz a munkáltatónak nincsen köze”. Kordás Lászlót nem szólaltatták meg a cikkben. 
Szerző
Frissítve: 2019.01.10. 06:17

Ónos eső miatt adtak ki figyelmeztetést

Publikálás dátuma
2019.01.09. 06:25
Fotó: Shutterstock
A teljes nyugati országrészre, illetve Bács-Kiskun és Csongrád megyére van érvényben az úgynevezett sárga veszélyjelzés ónos eső miatt.
Az időjárási előrejelzés szerint szerdán többnyire erősen felhős vagy borult lesz az ég, csupán átmenetileg vékonyodhat, szakadozhat a felhőzet. Kezdetben többfelé számíthatunk csapadékra: északkeleten havazás várható, másutt havas eső, eső valószínű, néhol átmenetileg ónos eső is lehet. Gyenge ónos eső - néhány tized milliméter - miatt tizenegy megyére figyelmeztetést adtak ki. Délutántól a szórványos csapadék egyre inkább havazás, hózápor lesz. Az északnyugati szél helyenként megélénkül. A legmagasabb nappali hőmérséklet -2 és +4 fok között várható, északkeleten lesz a hidegebb. Késő estére általában +1 és -6 fok közé hűl le a levegő.
Szerző
Témák
időjárás

Bírságot kaphatnak a kórházak, ha nem veszik át a mentőktől a súlyos eseteket

Publikálás dátuma
2019.01.09. 06:00
Volt olyan kórházigazgató, aki nem értette, hogyan oldhatná meg a beteg elhelyezését, ha nincs ágya
Fotó: Népszava
Megteltek az intenzív osztályok, az országos tisztifőorvos hivatala 500 ezer forintos bírság kilátásba helyezésével ösztönzi krízis kezelésre a kórházi vezetőket.
Megelégelte a tisztiorvosi szolgálat, hogy a fővárosi kórházak olykor mondvacsináltnak látszó okokra hivatkozva próbálják elutasítani az intenzív ellátásra szoruló betegeket. Január negyedikén körlevélben utasított az ÁNTSZ utód hivatala 22 fővárosi kórházat, hogy biztosítsák folyamatosan az intenzív ellátást. Ha pedig már minden lélegeztető gépük foglalt, azaz osztályaik megteltek, mint ahogyan ez az év utolsó napjaiban már be is következett, akkor „maguk kötelesek gondoskodni a saját ellátási területükhöz tartozók intenzív ellátásáról.” Akit pedig a hatóság ellenőrei azon kapnak, hogy alaposabb ok nélkül utasította vissza az ilyen betegek fogadását, az 500 ezer forintos bírságot kaphat – derül ki az ÁNTSZ helyébe lépett Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) által a tisztifőorvos nevében kiküldött „hatósági” levélből. A kórházigazgatók egy része nem is kívánta kommentálni az új év első napjaiban érkező hatósági levelet. Jogi nonszensz, ami abban van – állította egyikük. De volt köztük olyan, aki azt nem értette, hogy végül is hogyan oldhatná meg a beteg elhelyezését, ha egyszer nincs ágya. Mások abban voltak bizonytalanok, hogy kinek kell megfizetnie a büntetést: a főigazgatónak vagy a kórházi büdzsének. Ha súlyos beteget kell elhelyezni a budapesti kórházakban a mentők gyakran kerülnek patthelyzetbe, mert ahova az ügyeleti rend szerint vihetnék, onnan azt jelzik vissza, hogy nem tudnak beteget fogadni. A visszautasítás indoka pedig meglehetősen változatos: a meghibásodott vízcsap, az akadozó liftek, az áramhiány vagy az informatikai rendszer lefagyása éppúgy a kifogások része, mint az, hogy nincs szabad lélegeztetőgép – mondták gyakorló mentők a Népszavának. Valójában mindenki tudja - mondta az egyik főigazgató - hogy olykor egy-egy intézmény az intenzíves ágyainak felét is kénytelen szüneteltetni, mert  nincs mellé orvos, vagy ápoló.  Két éve egy 37 éves külföldi asszonynak nem találtak helyett a fővárosban a mentők, mintegy 4,5 órát keringtek vele a kórházak között, mert sehol nem akarták az ügyeletes orvosok átvenni. Az eset tragikus véget ért, az asszonyt a mentők legalább kétszer élesztették újra, majd a műtőben meghalt. Pedig az esetet megelőzően már történtek a budapesti ügyeleti rend szabályozására kormányzati lépések. Az egyik éppen az volt, hogy az ÁNTSZ-től a mentőszolgálathoz delegálták a beutalási rend felügyeletét, valamint azt is elrendelték, hogy az intézmények óráról órára jelezzék az üres intenzíves ágyaikat, de a rendszer azóta sem működik olajozottan. Négy nappal a bírsággal fenyegető hatósági levél után is - a lapunk birtokába került ágynyilvántartás szerint - január nyolcadikán, kedden a főváros valamivel több mint háromszáz intenzíves ágyának mindössze tíz százaléka volt szabad. Az olyan nagy intézmények, ahol garantáltan el tudnának látni bármilyen diagnózissal érkező beteget – például a Honvéd- , az új Dél-Pesti Centrum Kórház. az egykori egyesített Szent István-Szent László –, minden ágyukra kitették a foglalt táblát. A 41 gyermek intenzív ágyból is kedden reggel mindössze hét volt szabad. A havas, csúszós időjárás miatt miatt várható súlyos baleseti sérültek ellátására szolgáló 70 intenzív ágyból is csak hét volt. Az év végén speciális sürgősségi centrumként kijelölt Országos Reumatológiai és Fizioterápiás Intézetet (ORFI) pedig e nyilvántartás szerint a mentők nem is tudták elérni. Pedig ez az intézmény havi 5,2 millió forint extrafinanszírozást is kap azért, hogy a nap 24 órájában fogadja a sürgős eseteket.
Szerző