Ez a cég több mint 16 ezer munkavállalóját érintheti - írja a kormánypárti Magyar Idők. A lap úgy tudja, továbbra is a jelenleg érvényes 250 órás túlmunkakeret szerint osztják be a dolgozókat, akikkel így külön megállapodásokat sem kötnének. A Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezete (KDFSZ) által tett javaslatot a cég vezetői jelenleg mérlegelik.
Már hétfőn átvette a Tesco Globál Áruházak Zrt. jogi képviselője azt az írásban tett javaslatot, amelyben a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezete (KDFSZ) azt indítványozza: kössenek megállapodást az áruházi munkavállalók egészségvédelme érdekében.
Ebben a munkaadó garantálja, hogy 2019-ben és 2020-ban áruházaiban és logisztikai központjaiban a túlórák szervezésekor nem alkalmazza a 400 órás munkaidőkeretet, hanem továbbra is az eddigi gyakorlatot követi, és a dolgozókkal a maximális, 250 óra rendkívüli munkaidőn túl önkéntes túlmunkára nem köt megállapodást.
- olvasható a cikkben.
– A vállalat dolgozói állománya már jelenleg is túlterhelt, fizikai és szellemi regenerálódásuk nem megfelelő. Az ebből eredő egészségügyi problémák egy részüknél már jelentkeztek, és a jövőben még többük érintett lehet, legalábbis ez derül ki a munka-egészségügyi felmérésünkből.
Határozott álláspontunk, hogy a lakosság napi fogyasztásicikk-ellátásában elhelyezkedett dolgozók esetén az egy kivételével általánosan jellemző 250 órás túlórakereten felül évente további 150 órányi túlmunka még a dolgozó beleegyezése mellett sem szolgálja hosszú távon egyik fél érdekeit sem – fejtette ki Bubenkó Csaba, a KDFSZ elnöke.
Mint mondta, a táppénzen lévő munkavállaló a legkevésbé hatékony a termelés szempontjából, ezért a munkáltató nem törekedhet a dolgozók leterheltségének fokozására, és a mostani munkaerőpiaci helyzetben vonzóbbá teheti az üres tescós álláshelyeket a rendkívüli túlóráztatás lehetőségének kizárása.
- jegyezte meg.
A lap megkeresésére a Tesco áruházlánc sajtóosztálya azt közölte: január 7-én kapták meg a szakszervezet javaslatát, amelyet a vállalat tanulmányoz.
- közölték.
Felhívták arra is a figyelmet, hogy a vállalat a túlórát havi munkaidő-elszámolás alapján havonta fizeti ki a dolgozóknak, és a munkatársak érdekeit szem előtt tartva, eddig sem éltek a jogszabály által korábban megengedett egyéves elszámolási lehetőséggel.
Az újság úgy tudja, mivel a korábbi racionalizálások után nem várható változás a működésben, a multinacionális cég régiós menedzsmentje fontolóra vette a dolgozók számára biztos helyzetet teremtő megállapodást a szakszervezettel, amely ráadásul piaci előnyt is hozhat a többi iparági szereplővel szemben a munkaerőért folytatott versenyben.
A cikkben hosszan idézik még a vasárnapi zárva tartás nagy barátját és szorgalmazóját, Bubenkó Csabát, aki szerint a "lázító" Kordás László szakszervezeti vezető törvénytelenségre biztatja a magyar munkavállalókat, akik – ha egy esetleges ellenőrzés során kiderül, hogy valójában nem betegek – az állásukat is elveszíthetik. Kordás korábban arról beszélt, ahhoz, hogy megvalósuljon a nagyszabású sztrájk, a munkavállalókra van szükség, akik például úgy is részt vehetnek az előre meghirdetett akcióban, hogy táppénzes ellátásra vagy betegszabadságra vonulnak, mert „ahhoz a munkáltatónak nincsen köze”.
Kordás Lászlót nem szólaltatták meg a cikkben.