Megállapodhat a szakszervezettel a Tesco, hogy nem alkalmazza a túlóratörvényt

Publikálás dátuma
2019.01.09 06:41

Fotó: Népszava/
A Tesco Globál Áruházak Zrt. lehet az első multinacionális vállalat, amely megállapodásban vállalja, hogy az elkövetkező két évben nem alkalmazza a túlóratörvény által megengedett 400 órás munkaidőkeretet áruházaiban.
Ez a cég több mint 16 ezer munkavállalóját érintheti - írja a kormánypárti Magyar Idők. A lap úgy tudja, továbbra is a jelenleg érvényes 250 órás túlmunkakeret szerint osztják be a dolgozókat, akikkel így külön megállapodásokat sem kötnének. A Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezete (KDFSZ) által tett javaslatot a cég vezetői jelenleg mérlegelik.
Már hétfőn átvette a Tesco Globál Áruházak Zrt. jogi képviselője azt az írásban tett javaslatot, amelyben a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezete (KDFSZ) azt indítványozza: kössenek megállapodást az áruházi munkavállalók egészségvédelme érdekében. Ebben a munkaadó garantálja, hogy 2019-ben és 2020-ban áruházaiban és logisztikai központjaiban a túlórák szervezésekor nem alkalmazza a 400 órás munkaidőkeretet, hanem továbbra is az eddigi gyakorlatot követi, és a dolgozókkal a maximális, 250 óra rendkívüli munkaidőn túl önkéntes túlmunkára nem köt megállapodást.
Az áruházláncnál folyamatban lévő, titkosított jövő évi bértárgyalásoktól független írásos megállapodást más cégeknél is kezdeményezhetik a szakszervezeti képviselők
- olvasható a cikkben.  – A vállalat dolgozói állománya már jelenleg is túlterhelt, fizikai és szellemi regenerálódásuk nem megfelelő. Az ebből eredő egészségügyi problémák egy részüknél már jelentkeztek, és a jövőben még többük érintett lehet, legalábbis ez derül ki a munka-egészségügyi felmérésünkből. Határozott álláspontunk, hogy a lakosság napi fogyasztásicikk-ellátásában elhelyezkedett dolgozók esetén az egy kivételével általánosan jellemző 250 órás túlórakereten felül évente további 150 órányi túlmunka még a dolgozó beleegyezése mellett sem szolgálja hosszú távon egyik fél érdekeit sem – fejtette ki Bubenkó Csaba, a KDFSZ elnöke. 
Mint mondta, a táppénzen lévő munkavállaló a legkevésbé hatékony a termelés szempontjából, ezért a munkáltató nem törekedhet a dolgozók leterheltségének fokozására, és a mostani munkaerőpiaci helyzetben vonzóbbá teheti az üres tescós álláshelyeket a rendkívüli túlóráztatás lehetőségének kizárása.
– Ezzel nőhetne a Tesco munkaerő-megtartó és -szerző képessége, és jobban éreznék magukat a dolgozók a boltokban és a raktárakban
- jegyezte meg. A lap megkeresésére a Tesco áruházlánc sajtóosztálya azt közölte: január 7-én kapták meg a szakszervezet javaslatát, amelyet a vállalat tanulmányoz. 
– A túlórával kapcsolatban ugyanakkor országos átlagban elmondható, hogy a Tesco – kollektív szerződés híján – a törvény szerint rendelkezésre álló 250 órás túlórakeretet nem használja ki, ugyanakkor vannak olyan régiók és munkakörök, ahol egyes dolgozók esetén a munkaerőpiaci helyzet miatt a túlóra elérheti a 250 órát
- közölték. Felhívták arra is a figyelmet, hogy a vállalat a túlórát havi munkaidő-elszámolás alapján havonta fizeti ki a dolgozóknak, és a munkatársak érdekeit szem előtt tartva, eddig sem éltek a jogszabály által korábban megengedett egyéves elszámolási lehetőséggel. Az újság úgy tudja, mivel a korábbi racionalizálások után nem várható változás a működésben, a multinacionális cég régiós menedzsmentje fontolóra vette a dolgozók számára biztos helyzetet teremtő megállapodást a szakszervezettel, amely ráadásul piaci előnyt is hozhat a többi iparági szereplővel szemben a munkaerőért folytatott versenyben.  
A cikkben hosszan idézik még a vasárnapi zárva tartás nagy barátját és szorgalmazóját, Bubenkó Csabát, aki szerint a "lázító" Kordás László szakszervezeti vezető törvénytelenségre biztatja a magyar munkavállalókat, akik – ha egy esetleges ellenőrzés során kiderül, hogy valójában nem betegek – az állásukat is elveszíthetik. Kordás korábban arról beszélt, ahhoz, hogy megvalósuljon a nagyszabású sztrájk, a munkavállalókra van szükség, akik például úgy is részt vehetnek az előre meghirdetett akcióban, hogy táppénzes ellátásra vagy betegszabadságra vonulnak, mert „ahhoz a munkáltatónak nincsen köze”. Kordás Lászlót nem szólaltatták meg a cikkben. 
2019.01.09 06:41
Frissítve: 2019.01.10 06:17

Fogy a magyar Londonban – nem haza költöznek

Publikálás dátuma
2019.01.23 07:30

Fotó: NURPHOTO/ ALBERTO PEZZALI
Érezhetően kevesebb magyar vállal munkát Nagy-Britanniában a Brexit-népszavazás óta, ráadásul - az egyre bizonytalanabb kimenetelű - kilépésről szóló egyezség a már kint dolgozók számát is faragja. A továbbállók többsége élhető és jövedelmező országot keres, Magyarországra legfeljebb a csok miatt jönnek, de jellemzően úgy tervezik, hogy csak az építkezés idejére maradnak.
Ezt tapasztalja Szabó László, a Londoni Magyarok Közössége (LMK) ügyvezető igazgatója is, aki egy rövidebb időszakot leszámítva 2001 óta él Londonban. Cége információval segíti a munkavállalókat ügyes-bajos dolgaikban, és kapcsolattartási fórumokat, eseményeket szervez. - Érezhetően fogyunk, egyre többen csomagolnak és keresnek más országot. Kevésbé érzik biztonságban magukat az itteni magyar munkavállalók. Mi próbálunk mindenkit marasztalni, főleg azokat, akiknek biztos megélhetésük van, mert nem feltétlenül bölcs döntés a költözés addig, amíg nem tudunk biztosat. Mert minden elképzelhető, akár egy kevésbé megrázó Brexit is benne van a pakliban - mondta.
Szabó László és munkatársai a közösségi oldalaikon, de akár emailban vagy Skype-on is tájékoztatják a magyarokat a brit kilépési folyamat fejleményeiről. A londoni EU-s munkavállalók elsősorban attól tartanak, hogy Theresa May kilépéspárti kötéltánca kormányválsághoz és előrehozott választáshoz vezethet, de a megállapodás nélküli hard-Brexit is gazdasági visszaeséssel fenyeget.
A magyarok számára az elmúlt években egyre kevésbé volt jó üzlet az angliai munkavállalás. A két és fél évvel ezelőtti, szűk többséget hozó népszavazás óta a gazdaság és a pénzpiac várakozásai is romlottak, gyengült a font-árfolyam, a szociális transzferek minősége pedig nagyot zuhant. Szabó Lászlóék két gyermekük után 50 ezer forintnyi „családi pótlékot” kapnak, és miután ő nem minimálbért keres, lakhatási és más támogatás sem jár nekik. Az angolok kétharmada ugyanakkor még mindig úgy gondolja, hogy az EU-munkavállalók többet vesznek ki a közösből, mint amennyit beletesznek. A valóság ennek az ellentéte: egy tavalyi statisztika szerint a 2016-17-es pénzügyi évben 4,7 milliárd fonttal többet adóztak, mint amennyit szociális ellátásként kaptak. - Korábban sokkal bőkezűbb volt az állam, de sokat szigorítottak, fizetéshez és tartózkodási időhöz kötötték az ellátásokat, így nem könnyű igénybe venni őket. Aki emiatt keres célországot, már biztosan nem érdemes Angliát választania. A megélhetés, a szállás és a munkahelyre bejutás költsége Londonban továbbra is magas, alig változó fizetési színvonal mellett - fogalmazott.
Az LMK szerint a most költözést fontolgatók közül a legtöbben nem Magyarországra tartanak, hanem a nyelvtudásuktól függően Franciaországot vagy Németországot választják, angoltudással pedig még távolabbra mennek. Több ismerősük például Máltát választotta emiatt. - Olyanok is akadnak persze, aki egy időre haza mennek, mert szeretnék kihasználni a szociálpolitikai támogatásokat. Két-három párral is beszéltem, de mindegyikük azt valószínűsítette, hogy a csok igénybevétele után ismét külföldre mennek dolgozni.
Németország mellett Ausztria is egyre népszerűbb célpont az angliai magyarok számára, mert nyugati szomszédunk ugyan csökkentette a szociális ellátás mértékét, de a hazautazás olcsóbb, a munkavállalók akár hétvégére is hazamehetnek, miközben Angliából évente legfeljebb kétszer látogattak Magyarországra.

Közös fórum a követséggel

A végleges döntés magyar munkavállalókat is érintő hatásairól fórumot szerveznek majd márciusban, erről állapodott meg az londoni közösség ügyvezetője a minap Szalay-Bobrovniczky Kristóf nagykövettel. Akkor a húsz perces beszélgetésük végén már teljesen más volt a helyzet, mint a kezdetén: ilyen gyorsan változnak most a dolgok Angliában. A Londoni Magyarok Közössége egyébként a 2005-ös terrortámadás idején is segített a diplomatáknak és a családoknak: a szervezet a kint élő magyarok elérésben segítette a konzulátust.

2019.01.23 07:30
Frissítve: 2019.01.23 07:30

Már nem alkuszik többet az Európai Unió

Publikálás dátuma
2019.01.23 07:15
A kilépési megállapodás leszavazása a brit alsóházban megnövelte a vészforgatókönyv beteljesülésének az esélyét
Fotó: NURPHOTO/ ALBERTO PEZZALI
Theresa May brit kormányfő Brüsszelbe készül, hogy előterjessze álláspontját, ám az unió már nem akar változtatni az egyezségen.
A szorosabb kapcsolatrendszer kiépítésére igent, a kilépési megállapodás újratárgyalására nemet mond az Európai Unió - ez az EU27-ek jelenlegi közös álláspontja a Brexitről, miután Theresa May miniszterelnök hétfőn bemutatta a brit alsóháznak a kormány újabb, de az eredetihez megszólalásig hasonló B-tervét a kilépésről. Az elképzelés lényege, hogy London ismételten megpróbálna jogi garanciákat kérni Brüsszeltől az ír-északír határ átjárhatóságát biztosító tartalékmegoldás (backstop) időbeni korlátozására, ami a kormányok szintjén már jóváhagyott kétoldalú egyezmény megnyitásával járna. Hírek szerint a brit kormányfő Brüsszelbe készül, hogy előterjessze álláspontját, de látogatásának időpontjáról még nincs döntés. Margaritisz Szkinasz, az Európai Bizottság szóvivője keddi sajtótájékoztatóján sürgette, hogy a szigetország tegye világossá, pontosan mit akar uniós partnereitől. “Nincs mit mondanunk, mert semmi új nem hangzott el Londonban” — tette hozzá. A tagállamok azt várják Theresa May-től, hogy egy olyan javaslattal álljon elő, ami élvezi a brit parlament többségi támogatását, mert addig nincs értelme komoly tárgyalásokat kezdeni. Michel Barnier, a Brexit EU-s főtárgyalója friss sajtónyilatkozataiban megerősítette, hogy a kilépési megállapodás a felek között létrejött “lehető legjobb” kompromisszum, elutasítva ezzel a szöveg bármilyen módosítását. A dokumentum leszögezi, hogy az Egyesült Királyság mindaddig a közösségi vámunió része marad, amíg London és Brüsszel meg nem egyezik az írországi határ átjárhatóságát is biztosító szabadkereskedelmi megállapodásról. A Brexit brit hívei attól tartanak, hogy ez a tartalékmegoldás örökre az EU-hoz láncolná az országot, ezért azt szeretnék, ha a hatályát időben korlátoznák. Az uniós tagállamok viszont nem kívánnak ilyen garanciákat adni. Kivéve talán Jacek Czaputovicz lengyel külügyminisztert, aki új javaslattal állt elő, miszerint a szerződést úgy kellene módosítani, hogy az abban szereplő vámügyi szabályozás legfeljebb öt évig maradjon érvényben. Minisztertársai hamar lesöpörték az ötletet az asztalról. Simon Coveney ír tárcavezető azt mondta, hogy a lengyel elképzelés “nem tükrözi az EU gondolkodását”, német kollégája, és Heiko Maas mélységesen egyetértett vele. Az Európai Bizottság ehhez annyit tett hozzá, hogy a huszonhetek által egyhangúan elfogadott szerződésnek nem része a lengyel külügyminiszter nyilatkozata. Ha a jogi kötelező erővel bíró kilépési megállapodást nem is, a kapcsolatok jövőjét felvázoló politikai egyezséget hajlandó lenne újratárgyalni Brüsszel. Michel Barnier ezt ismét leszögezte egy ír televíziónak adott interjújában. — Ha az Egyesült Királyság a felvázoltnál szorosabb viszonyt szeretne létesíteni uniós partnereivel, akkor erre mi készek vagyunk — nyilatkozta a főtárgyaló. Ez magában foglalhatná a szigetország csatlakozását a vámunióhoz vagy az EU egységes piacához, de a lehetőséget mostanáig kizárta Őfelsége kormánya. A patthelyzet feloldásaként szóba jöhet, hogy a britek hivatalosan kérik a Brexit időpontjának az elhalasztását. Ez egyelőre a Csatorna egyik partján sem élvez támogatást. De ha a May-kormány mégis időt kérne, akkor azt komoly indokokkal kellene alátámasztania, hogy a huszonhetek egyhangúan rábólintsanak. Közben a tagállamok és az Európai Bizottság fokozzák a felkészülést arra az eshetőségre, ha az Egyesült Királyság megállapodás nélkül távozna az EU-ból március 29-ikén. A kilépési megállapodás leszavazása a brit alsóházban megnövelte a vészforgatókönyv beteljesülésének az esélyét — figyelmeztetnek Brüsszelben. Az EB főtitkára ezekben a hetekben sorra fölkeresi az uniós fővárosokat, hogy tájékozódjon a felkészülésről és felmérje, hogy a tagországoknak milyen brüsszeli támogatásra van szükségük. Margaritisz Szkinasz szóvivő egy kérdésre válaszolva kedden közölte: ha London kizuhanna az Európai Unióból, az maga után vonná az Írország és Észak-Írország között határellenőrzés visszaállítását, ami veszélybe sodorná az északír békefolyamatot megalapozó Nagypénteki egyezményt. 

Ingyenesség

Az Európai Bizottság üdvözölte azt a londoni bejelentést, hogy az Egyesült Királyság nem fogja kötelezni a területén élő uniós polgárokat regisztrációs díj megfizetésre. A szigetországban törvényesen és életvitelszerűen lakó több mint 3 millió EU polgárnak a Brexit után személyenként 65 fontot kellett volna fizetnie azért, hogy letelepedett státuszt kapjon. Theresa May hétfőn a brit alsóházban közölte, hogy a kormány eltekint a díjtól.

2019.01.23 07:15
Frissítve: 2019.01.23 07:15