Megállapodhat a szakszervezettel a Tesco, hogy nem alkalmazza a túlóratörvényt

Publikálás dátuma
2019.01.09 06:41

Fotó: Népszava
A Tesco Globál Áruházak Zrt. lehet az első multinacionális vállalat, amely megállapodásban vállalja, hogy az elkövetkező két évben nem alkalmazza a túlóratörvény által megengedett 400 órás munkaidőkeretet áruházaiban.
Ez a cég több mint 16 ezer munkavállalóját érintheti - írja a kormánypárti Magyar Idők. A lap úgy tudja, továbbra is a jelenleg érvényes 250 órás túlmunkakeret szerint osztják be a dolgozókat, akikkel így külön megállapodásokat sem kötnének. A Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezete (KDFSZ) által tett javaslatot a cég vezetői jelenleg mérlegelik.
Már hétfőn átvette a Tesco Globál Áruházak Zrt. jogi képviselője azt az írásban tett javaslatot, amelyben a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezete (KDFSZ) azt indítványozza: kössenek megállapodást az áruházi munkavállalók egészségvédelme érdekében. Ebben a munkaadó garantálja, hogy 2019-ben és 2020-ban áruházaiban és logisztikai központjaiban a túlórák szervezésekor nem alkalmazza a 400 órás munkaidőkeretet, hanem továbbra is az eddigi gyakorlatot követi, és a dolgozókkal a maximális, 250 óra rendkívüli munkaidőn túl önkéntes túlmunkára nem köt megállapodást.
Az áruházláncnál folyamatban lévő, titkosított jövő évi bértárgyalásoktól független írásos megállapodást más cégeknél is kezdeményezhetik a szakszervezeti képviselők
- olvasható a cikkben.  – A vállalat dolgozói állománya már jelenleg is túlterhelt, fizikai és szellemi regenerálódásuk nem megfelelő. Az ebből eredő egészségügyi problémák egy részüknél már jelentkeztek, és a jövőben még többük érintett lehet, legalábbis ez derül ki a munka-egészségügyi felmérésünkből. Határozott álláspontunk, hogy a lakosság napi fogyasztásicikk-ellátásában elhelyezkedett dolgozók esetén az egy kivételével általánosan jellemző 250 órás túlórakereten felül évente további 150 órányi túlmunka még a dolgozó beleegyezése mellett sem szolgálja hosszú távon egyik fél érdekeit sem – fejtette ki Bubenkó Csaba, a KDFSZ elnöke. 
Mint mondta, a táppénzen lévő munkavállaló a legkevésbé hatékony a termelés szempontjából, ezért a munkáltató nem törekedhet a dolgozók leterheltségének fokozására, és a mostani munkaerőpiaci helyzetben vonzóbbá teheti az üres tescós álláshelyeket a rendkívüli túlóráztatás lehetőségének kizárása.
– Ezzel nőhetne a Tesco munkaerő-megtartó és -szerző képessége, és jobban éreznék magukat a dolgozók a boltokban és a raktárakban
- jegyezte meg. A lap megkeresésére a Tesco áruházlánc sajtóosztálya azt közölte: január 7-én kapták meg a szakszervezet javaslatát, amelyet a vállalat tanulmányoz. 
– A túlórával kapcsolatban ugyanakkor országos átlagban elmondható, hogy a Tesco – kollektív szerződés híján – a törvény szerint rendelkezésre álló 250 órás túlórakeretet nem használja ki, ugyanakkor vannak olyan régiók és munkakörök, ahol egyes dolgozók esetén a munkaerőpiaci helyzet miatt a túlóra elérheti a 250 órát
- közölték. Felhívták arra is a figyelmet, hogy a vállalat a túlórát havi munkaidő-elszámolás alapján havonta fizeti ki a dolgozóknak, és a munkatársak érdekeit szem előtt tartva, eddig sem éltek a jogszabály által korábban megengedett egyéves elszámolási lehetőséggel. Az újság úgy tudja, mivel a korábbi racionalizálások után nem várható változás a működésben, a multinacionális cég régiós menedzsmentje fontolóra vette a dolgozók számára biztos helyzetet teremtő megállapodást a szakszervezettel, amely ráadásul piaci előnyt is hozhat a többi iparági szereplővel szemben a munkaerőért folytatott versenyben.  
A cikkben hosszan idézik még a vasárnapi zárva tartás nagy barátját és szorgalmazóját, Bubenkó Csabát, aki szerint a "lázító" Kordás László szakszervezeti vezető törvénytelenségre biztatja a magyar munkavállalókat, akik – ha egy esetleges ellenőrzés során kiderül, hogy valójában nem betegek – az állásukat is elveszíthetik. Kordás korábban arról beszélt, ahhoz, hogy megvalósuljon a nagyszabású sztrájk, a munkavállalókra van szükség, akik például úgy is részt vehetnek az előre meghirdetett akcióban, hogy táppénzes ellátásra vagy betegszabadságra vonulnak, mert „ahhoz a munkáltatónak nincsen köze”. Kordás Lászlót nem szólaltatták meg a cikkben. 
Frissítve: 2019.01.10 06:17

Kásler nem ad számot az egészségügy helyzetéről

Publikálás dátuma
2019.03.26 10:17

Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
Korózs Lajos kiemeli, hogy ha a miniszter nem megy el Népjóléti bizottság ülésére, a meghallgatásra egy éven belül nem kerülhet sor.
Rétvári Bence hétfő este, 20 óra után írt egy levelet, mely szerint Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere nem megy el a kedden, délelőtt 10 órakor kezdődő Népjóléti bizottsági ülésre, ahol az egészségügy katasztrofális helyzetéről kellett volna számot adnia – közölte Korózs Lajos a Facebook-oldalán. Az MSZP képviselője, az Országgyűlés Népjóléti bizottságának elnöke az erről szóló levelet is közzétette a közösségi oldalon. Ebben Rétvári azt írta, hogy az éves kötelező meghallgatás 2019. évi időpontjáról a későbbiekben tud a minisztérium egyeztetni. Erre a bizottsági ülésre – az eddigi gyakorlat szerint – a minisztert a bizottság feladatköre szerint érintett államtitkárok is – tette hozzá. Azonban megjegyezte, hogy szerinte az elnöki minőségben kiküldött meghívólevél mögött nincs bizottsági döntés. Azt írta, ez Korózs személyes javaslata, és „a Népjóléti bizottság nem döntött ilyen pont napirendre vételéről”.
Korózs a közösségi oldalon ezzel kapcsolatban arra hívja fel a figyelmet, hogy – a Bizottság összehívása szabályosan megtörtént, – és ha nem megy el a miniszter, a meghallgatásra egy éven belül nem kerülhet sor.

Ökokatasztrófa fenyeget a Dráván

Publikálás dátuma
2019.03.26 09:30

Fotó: ROHRIG DANIEL
A horvátok erőművet építenek. Mindenáron.
Drasztikusan lecsökkent a folyó vízszintje, minden kút kiszáradt, eltűnt a talajvíz, a földek tönkrementek, a régi meder most egy kavicssivatag – mondta a Dráva horvát-magyar szakaszára tervezett öt horvát vízerőmű elleni hétvégi tiltakozáson Marijan Varga, Donja Dubrava (Alsódomború) polgármestere.
Az alig kétezres Muraköz megyei település polgármestere pontosan tudja, milyen károkat okoz egy síkvidéki, tározós erőmű, hiszen a kilencvenes évek elején a faluja mellé is építettek egyet, mely nemcsak ökológiai katasztrófát okozott, de egyszer már át is szakadt a töltése… A környezetvédelmi szakemberek szerint beláthatatlan ökológiai változásokat jelentene, ha a horvát kormány valóban megépítené az öt erőművet. A terv nem újkeletű: a dubravai csak az első lépcsőjét jelentette annak a vízerőmű-rendszernek, amely Őrtilos és Barcs között a horvát oldalon 30 kilométer hosszan húzódott volna, s a kanyargó-holtágas folyót egy betoncsatornába terelte volna. A több mint százmilliárd forintos beruházás a magyar állam tiltakozása miatt meghiúsult, ám negyedszázad múltán ismét előkerült a fiókból. Hivatalosan a Kapronca-Kőrös megyei önkormányzat fordult a horvát parlamenthez az ügyben, hogy a Dráva ezen részén Eszékig öt, egyenként 50 megawattos erőmű épüljön. Ami azt jelentené, hogy a közös határszakaszon négy helyen, Gyékenyesnél, Somogyudvarhelynél, Barcsnál és Drávaszabolcsnál épülne vízerőmű.
– Érthetetlen, hogy a horvátok miért nem a hegyeikbe építenek átfolyós erőműveket, vagy pláne szélerőműveket – mondta Toldi Miklós, a Dráva Szövetség elnöke, aki szervezetével részt vett a hétvégi tiltakozáson. – Ezen a sík szakaszon az erőművekhez víztározót kellene építeni, hiszen nem elég nagy a sodrás. Vagyis a turbinák feletti szakaszon tulajdonképpen egy mesterséges tavat kell kialakítani, ami azt jelenti, a jelenlegi folyami élővilág teljesen eltűnik, s helyét klasszikus, tavi ökoszisztéma veszi át. És eltűnik a Dráva egyedülálló élővilága, pedig a folyóban több, a Kárpát-medencében őshonosnak számító, veszélyeztetett faj él, mint például a dunai ingola, a drávai tegzes, vagy különböző küllőfajok.
– Az érintett települések persze ellenzik az erőműveket, viszont a horvát kormány arra hivatkozik, hogy energiaszegény az ország – folytatta Toldi Miklós. – Más kérdés, hogy ezek az 50 megawattos erőművek mennyire tudnak segíteni ezen az állapoton. Sokkal inkább szerintem arról van szó, hogy egy ilyen beruházás komoly lehetőséget jelent egyes cégeknek, így elég erős a gazdasági presszió a döntéshozókon. A Dráva Szövetség elnöke utóbbira példaként Szlovéniát említette, ahol a Mura magyar határ közeli szakaszára terveztek egy vízerőművet, ám a kormányváltás után az új környezetvédelmi miniszter kijelentette, amíg pozíciójában van, nem engedélyezi a beruházást, sőt beterjeszti a parlament elé a szlovén vízerőmű-építési koncessziók visszavonását. A miniszter a közelmúltban benyújtotta a lemondását, ugyanis korrupciós vádakkal illették – éppen az egyik koncesszióbirtokos cég részéről.
Témák
Dráva
Frissítve: 2019.03.26 09:30