Conte: Ha kell, repülővel hozom Olaszországba a mentőhajón veszteglőket

Publikálás dátuma
2019.01.09. 07:40
Giuseppe Conte olasz miniszterelnök
Fotó: ALBERTO PIZZOLI / AFP
Matteo Salvini belügyminiszter továbbra is nemet mond az érkezésükre.
„Ha nem szállhatnak partra, repülővel megyek értük és elhozom őket magammal”

– mondta Giuseppe Conte olasz miniszterelnök a RAI olasz köztelevízióban kedd este a december 22. óta Málta partjainál veszteglő 49 menekültről. Conte az MTI összefoglalója szerint közölte, hogy Olaszország kész befogadni a nőket és gyermekeket, és hozzátette: a szigorú migrációs politikának is „van egy határa”. Az olasz miniszterelnök ezzel arra utalt, hogy Matteo Salvini továbbra is nemet mond ezeknek az embereknek a befogadására. Conte azt mondta, ha Salvini nem engedi őket partra szállni, repülővel megy értük és Olaszországba hozza őket. Korábban Luigi Di Maio, az Öt Csillag Mozgalom (M5S) kormánypárt vezetője szorgalmazta a nők és gyerekek befogadását. Matteo Salvini azonnal reagált internetes közösségi oldalán hangoztatva, hogy az ő belegyezésével „senki sem fog Olaszországba érkezni”. Hozzátette, hogy ha más Olaszországba hozza őket, „magára vállalja ezért a felelősséget”. Salvini megjegyezte:
„amíg nem állítják le az embercsempészeket és az őket segítőket, újabb ezrek kelnek útra és veszítik életüket. Olaszországba csak az jöhet, akinek engedélye van erre, én nem változtatok állásfoglalásomon”.

Nem ez az első alkalom, hogy a migráció miatt vita alakul ki a római kormányban. Augusztusban az olasz parti őrség Diciotti nevű hajóján tartózkodó 179 menedékkérőt Matteo Salvini egy hétig nem engedte kikötni, majd partra szállni, miközben az olasz kormány több más politikusa is ezt szorgalmazta. Keddre nyolc nyugat-európai tagállam, illetve a soros elnöki tisztséget jelenleg betöltő Románia jelezte, hogy hajlandó lenne befogadni embereket a Málta partjainál veszteglő két mentőhajóról, de ez még nem jelenti az ügy lezárását, Valletta ugyanis egyelőre ragaszkodik ahhoz, hogy az elmúlt hetekben partra szállított menedékkérőket is osszák szét e megoldás keretében. Horst Seehofer német szövetségi belügyminiszter megerősítette, hogy Németország – egy közös, európai megoldás részeként – hajlandó részt venni a Máltán partra szállított emberek befogadásában. A Sea Watch és a Sea Eye német civil szervezetek által üzemeltetett két hajón 49 menedékkérő van, köztük nők és kisgyermekek, a kimentettek közül néhányan éhségsztrájkot kezdtek. Málta megengedte, hogy a rossz időjárás miatt a parti vizeire hajózzanak, de nem adott kikötési engedélyt, hogy ne teremtsen precedenst civil szervezetek hajóira emelt menedékkérők befogadására.   Január 2-án több olasz város polgármestere közös nyilatkozatban jelezte, nem fogják alkalmazni Salvini frissen hatályba lépett, a római parlament által még novemberben elfogadott, a menekültek befogadásának feltételeit szigorító rendeletét. A menekültek kérdéséhez kezdettől különböző módon viszonyult a két olasz kormánypárt, olyannyira, hogy ez a nézetkülönbség akár szakításhoz is vezethet Rómában. Erről itt írtunk bővebben.
Szerző

Trump beérné egy acélkerítéssel is fal helyett az amerikai-mexikói határon

Publikálás dátuma
2019.01.09. 07:16
Donald Trump amerikai elnök a Fehér Ház Ovális irodájában
Fotó: CARLOS BARRIA / CONSOLIDATED NEWS PHOTOS / DPA PICTURE-ALLIANCE / AFP
A jóslatokkal ellentétben az amerikai elnök nem jelentette be, hogy szükségállapotot hirdetne.
Donald Trump amerikai elnök beleegyezne abba, hogy az amerikai-mexikói határon ne fal, hanem acélkerítés épüljön – derült ki keddi, a Fehér Ház Ovális irodájából közvetített tévébeszédéből, amelyet a nagy amerikai televíziós csatornák helyi idő szerint este kilenc órakor sugároztak.      Trump az MTI összefoglalója szerint leszögezte: növekvő humanitárius és biztonsági válság alakult ki a déli határokon, naponta ezrek próbálnak meg bejutni amerikai területre.
„Nincs már helyünk, ahol elhelyezhetjük őket és nincsenek meg az eszközeink, hogy megfelelő módon visszaküldjük őket oda, ahonnan útnak indultak”

– fogalmazott.

Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy Amerika örömmel ad otthont olyan bevándorlók millióinak, akik törvényes keretek között érkeznek, majd gazdagítják az amerikai nemzetet.
„De minden amerikait károsan érint az ellenőrizetlen illegális bevándorlás”

– szögezte le.

Hozzátette: az illegális bevándorlás kimeríti az amerikai erőforrásokat és csökkenti az amerikai béreket, ami leginkább az Egyesült Államok afroamerikai és spanyolajkú közösségeit sújtja. Az elnök „a szív és a lélek válságáról” beszélt. Felidézte az Egyesült Államok határainál lévő migránsok erőszakos cselekedeteit és konkrét példát említett egy illegális bevándorló által nemrégiben Kaliforniában elkövetett bűncselekményre. Úgy vélte, hogy az ellenőrizetlen határon beáramló kábítószer több amerikai halálát okozza majd az idén, mint a vietnami háború. Adatokat idézett: az elmúlt két évben a határvédelmi szervek 266 ezer olyan illegális bevándorlót tartóztattak le, aki bűncselekményeket követett el. Emlékeztetett arra, hogy már a választási kampányában is az amerikaiak biztonságának megóvását ígérte, és feltette a kérdést: vajon mi az oka annak, hogy tehetős amerikaiak falat emeltetnek a házuk köré. Az elnök nem nevezett néven senkit, de egyértelműen Barack Obama demokrata párti volt elnökre utalt: pár nappal korábban ugyanis már felhozta, hogy az Obama-házaspár a washingtoni villája körül magas falat emeltet. Trump emlékeztetett arra is, hogy Chuck Schumer, a demokraták szenátusi frakciójának vezetője – aki most ellenzi a határfalat – más demokrata párti politikusokkal együtt régebben támogatta a falépítést, és csak azt követően változtatott véleményt, hogy őt elnökké választották. Az elnök kitartott amellett, hogy a déli határokat meg kell védeni, és ehhez változatlanul 5,6 milliárd dollárt kért a törvényhozóktól. Mindehhez forrást az Egyesült Államok új kereskedelmi megállapodásaiból lehetne előteremteni – tette hozzá. Megismételte: a részleges kormányzati leállás perceken belül megoldható lenne, és szerdára tárgyalásokra invitálta a demokrata párti vezetőket a Fehér Házba. Leszögezte viszont, hogy a kormányzati munka újraindítása csak akkor lehetséges, ha az ehhez szükséges költségvetésben szerepel a falra, illetve az acélkerítésre kért összeg is. A demokrata párti törvényhozók nevében Nancy Pelosi, a törvényhozás házelnöke és Chuck Schumer szenátusi frakcióvezető szintén nagyon rövid beszédben válaszolt az elnöknek. Schumer szenátor azt hangoztatta, hogy a demokraták „nem indulatból politizálnak” és elveikkel nem fér össze egy határon építendő fal gondolata.
„Az elnök a félelemkeltésre és nem a tényekre, a megosztottságra és nem az egységre épít”

– fogalmazott a szenátor.

Kiemelte, hogy a kormányzati munkát újra kell indítani és majd utána vitázhatnak a déli határok biztonságáról.
Mint megírtuk, az Egyesült Államokban közel három hete részlegesen zárva tartanak a szövetségi kormányzat különböző hivatalai, mert nincs jóváhagyott költségvetési törvény a működésük finanszírozására – mégpedig azért nincs, mert az elnök még karácsony előtt nem volt hajlandó aláírni azt a törvénycsomagot, amely nem tartalmazta az akkor még falként emlegetett létesítmény építési költségeire a Fehér Ház által követelt több mint 5 milliárd dollárt. A 15 amerikai minisztérium közül 9-et érint kisebb-nagyobb mértékben a leállás. Több százezer szövetségi alkalmazottat küldtek kényszerszabadságra, akik ezalatt nem kapnak fizetést. A demokrata törvényhozók, akik túlságosan költségesnek, ugyanakkor hatástalannak, valamint erkölcstelennek mondják ilyen védőfal megépítését, annak a hírére, hogy Trump főműsoridőben intéz szózatot a nemzethez, ugyanannyi műsoridőt kértek a tévétársaságoktól, mint amennyit Trump kapott. 
Szerző
Frissítve: 2019.01.09. 07:41

Tovább rombolja kapcsolatait az EU-val Donald Trump

Publikálás dátuma
2019.01.08. 21:40
FOTÓ: ALEX EDELMAN / CONSOLIDATED / DPA
Az amerikai elnök nemrég leminősítette az Európai Unió külképviseletét állami szintről a nemzetközi szervezetek szintjére - ráadásul mindezt szinte titokban tette.
Az egész akkor kezdett gyanús lenni, amikor David O'Sullivan európai uniós nagykövetet a több mint 150 megjelent diplomata közül legutolsóként szólították George H. W. Bush néhai amerikai elnök decemberi gyászszertartásán, hogy leróhassa kegyeletét. Ezt követően derült fény a lefokozás tényére, de azt továbbra sem lehet tudni, mikor született meg pontosan a döntés, hiszen arról senkinek nem szóltak. A történeteket azóta Maja Kocijancic, az Európai Bizottság egyik szóvivője újságírói kérdésre válaszolva meg is erősítette - jegyzi meg az Index. A szóvivő elmondta, jelenleg tárgyalásokat folytatnak az illetékes amerikai szervekkel arról, hogy a lépésnek milyen következményei lehetnek a képviseletre és annak munkatársaira nézve.

A protokoll megváltozása miatt veszít jelentőségéből a hagyományosan az Egyesült Államok fontos szövetségesének számító Európai Unió washingtoni külképviselete, az ott dolgozó diplomatákat várhatóan ritkábban hívják majd meg a kiemelt eseményekre. Szakértők szerint azonban válaszintézkedések jelenleg szóba sem jöhetnek. Donald Trump amerikai elnök megválasztása óta sokat romlott a kapcsolat az Atlanti-óceán két partja között, azonban még így is ez a világ legerősebb kereskedelmi viszonylata.




Szerző
Frissítve: 2019.01.08. 21:42