Négy céggel tárgyal a szakszervezet, hogy ne vezessék be a rabszolgatörvényt

Publikálás dátuma
2019.01.09. 12:12

Fotó: Népszava
A Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének közlése szerint az érintett munkáltatókkal megállapodás közeli állapotban vannak.
Már négy céggel tárgyal a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete (KASZ) arról, hogy ne vezessék be a rabszolgatörvény néven elhíresült törvénymódosítást. A KASZ közleménye azt tartalmazza: a törvény aláírását követően egyeztetéseket kezdett a munkáltatókkal a konfliktus elkerülése érdekében. Ennek köszönhetően
már négy munkáltatóval megállapodás közeli állapotban vannak.

Hangsúlyozták, hogy a céljuk olyan megállapodások megkötése, amelyben az érintett munkáltatók garantálják, hogy nem alkalmazzák az elfogadott módosításokat, illetve ha a munkavállaló szeretné a számára lehetővé tett további 150 órát felhasználni, azt a KASZ felügyeletével teheti meg. Ez utóbbira azért van szükség, hogy meggyőződjenek arról, a kérése valóban önkéntes alapokon nyugszik – tették hozzá.
„Bízunk abban, hogy a bizonytalanság és a feszültség helyett mindenki belátja, hogy mi az érdeke, és így az ágazatban visszatérhetünk a nyugodt, értékteremtő munkához” – fogalmazott a KASZ.

A kormánypárti Magyar Idők szerdán számolt be arról, hogy a Tesco Globál Áruházak Zrt. lehet az első multinacionális vállalat, amely megállapodásban vállalja, hogy az elkövetkező két évben nem alkalmazza a túlóratörvény által megengedett 400 órás munkaidőkeretet áruházaiban. Ez a cég több mint 16 ezer munkavállalóját érintheti. A Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezete (KDFSZ) által tett javaslatot a cég vezetői jelenleg mérlegelik.
Szerző
Frissítve: 2019.01.09. 12:21

Tíz év alatt 3,4-szereresére nőtt a magyarok száma Németországban

Publikálás dátuma
2019.01.09. 10:33

Fotó: Christoph Soeder / AFP
59 százalékuk a két déli tartományban, Bajorországban és Baden-Württembergben él.
Tíz év alatt a 3,4-szereresére nőtt a németországi magyarok száma, de még így is csak a teljes lakosság 0,3 százalékát teszik ki – írja a G7.hu. A portál szerint 2017-ben is közel 15 ezerrel nőtt a kint élők száma, ami – bár elmarad a 2013-as 28 ezres csúcstól – 576 emberrel több, mint a 2016-os növekedés. A német statisztikai hivatal (Destatis) adatai alapján azt lehet megvizsgálni, hogy hány magyar állampolgár él német lakcímre bejelentkezve. Ettől jelentősen eltér a németországi munkát vállalók száma, akik sok esetben nincsenek bejelentve német lakcímre, mert például magyar cég foglalkoztatja őket kiküldetésben, csak rövid időszakra mennek dolgozni, lakóhelyet nem létesítenek hivatalosan, esetleg szürkén vagy feketén dolgoznak. Így az országban lévők valós száma feltehetően magasabb, mint amiről a Destatis tud. A magyarok 59 százaléka egyébként a két déli tartományban, Bajorországban (35 százalék) és Baden-Württembergben (24 százalék) él, míg a harmadik helyen Észak-Rajna-Vesztfália áll (11 százalék). Bajorországban 2017. december 31-én közel 73 ezer magyar élt, ezzel a német tartomány – ha külön ország lenne – a harmadik legnépszerűbb magyar kivándorlási célpont lehetne. Németországban a statisztikák szerint csupán hét olyan járás van, ahol egyáltalán nem élnek magyarok (Kassel Landkreis, Merzig-Wadern, Neunkirchen, Regionalverband Saarbrücken, Saarpfalz-Kreis, Spree-Neiße, St. Wendel). A legtöbb magyar állampolgár az alábbi járásokban él: – Berlin: 9405 fő – München (város): 8585 – München (járás): 3125 – Stuttgart: 2945 – Freising: 2745 A legmagyarabb járások azonban mások, ezekben 1,3-1,5 százalék a magyarok aránya: – Freising (magyarok száma: 2745, lakosság: 177 997, magyarok aránya: 1,5 százalék) – Heidenheim (1955, 132 006, 1,5 százalék) – Mühldorf am Inn (1615, 114 486, 1,4 százalék) – Passau (város; 690, 51 781, 1,3 százalék) – Pforzheim (1620, 124 289, 1,3 százalék) A portál szerint a tartományokat részletesebben megvizsgálva látszik, hogy 2017-ben Berlinben ugrott meg a leginkább a magyarok száma, egyetlen év alatt 2,4-szeresére, 3845-ről 9405-re nőtt a számuk. A 2010-es és a 2017-es adatok alapján az is látható, hogy egyre több ideje élnek a magyarok Németországban. Nyolc év felett természetes, hogy csökken a magyar állampolgárok száma, hiszen ennyi idő után lehet megszerezni a német állampolgárságot.
Szerző

Szijjártó Péter az Év embere a Figyelőnél

Publikálás dátuma
2019.01.09. 09:53

Fotó: Figyelő
A hetilap szerkesztősége szerint a külgazdasági és külügyminiszter „ellentmondást nem tűrő kiállásának köszönhetően” nőtt Magyarország külpolitikai mozgástere.
Szijjártó Pétert választotta a 2018-as Év emberének a Figyelő szerkesztősége – közölte a hetilap. A közleményben azt írják, hogy „a külgazdasági és külügyminiszter ellentmondást nem tűrő kiállásának köszönhetően jelentősen nőtt Magyarország külpolitikai mozgástere, a magyar modell a világ számára is érthetővé vált, ráadásul egyre többen csatlakoznak a magyar állásponthoz”.
„A Figyelő szerkesztősége negyedik alkalommal ítélte oda az Év embere díjat, amellyel ezúttal a Szijjártó Péter fémjelezte külpolitikai fordulatot ismerjük el”

– tették hozzá.

Úgy vélik, hogy „a 2010 és 2014 között megteremtett politikai és gazdasági stabilitásnak köszönhetően – melyben kiemelt szerepe volt a tavaly díjazott Matolcsy Györgynek – a külgazdasági és külügyminiszter 2014-es hivatalba lépését követően lehetőség nyílt arra, hogy Magyarország politikai mozgástere nemzetközi szinten is növekedjen, a magyar modellt érő nemzetközi kritikákra határozottan és erőteljesen reagáljon. Ennek a nemzeti érdekérvényesítésnek a szimbólumává vált Szijjártó Péter, aki az elmúlt több mint 4 évben számos nemzetközi fórumon egyértelművé tette a magyar külpolitikai és bevándorláspolitikai álláspontot és a gyakori nézetellentétek ellenére is kiállt mellette”. Szerintük 2019 minden bizonnyal újabb külpolitikai csatározásokat hoz, az európai parlamenti választást követően pedig hazánknak és szövetségeseinek kiemelt szerepe lesz az átalakuló brüsszeli politikában, amelyhez elengedhetetlen az eddigi külpolitikai irányvonal folytatása. A lap csütörtökön egy exkluzív interjút is közölt Szijjártóval. A Figyelő 2016 óta Schmidt Mária tulajdona állt, míg magába nem olvasztotta a nemrég felálló kormánypárti médiagólem.
Szerző