Magyarországon 250-300 frissen diagnosztizált gyermeket érint évente az 1-es típusú diabétesz, ami háromszoros gyakoriságnövekedést jelent az elmúlt 30 évben. Különösen nyugtalanító jelenség, hogy a betegség előfordulása a hat év alatti korosztályban még az idősebb gyerekekkel összehasonlítva is aránytalan mértékben nő – írta közleményében a Semmelweis Egyetem (SE).
Tóth-Heyn Péter, az I. Sz. Gyermekgyógyászati Klinika igazgatóhelyettese elmondta: az 1-es típusú diabétesszel kapcsolatban az első és legfontosabb tisztázandó félreértés, hogy – szemben a rossz táplálkozási szokások miatt jelentkező 2-es típusú cukorbetegséggel – nem civilizációs betegség, kialakulásában életmódbeli tényezők nem játszanak szerepet. Az 1-es típusú diabétesz autoimmun betegség, melyet az immunrendszer működésének zavara idéz elő. A szervezet, miután védekező rendszere egy hiba folytán elpusztítja a hasnyálmirigy inzulintermelő sejtjeit, az egyre fogyó mennyiségű inzulin hiányában nem tudja hasznosítani a számára létfontosságú, energiát adó szőlőcukrot, ezért sejtjei éheznek, anyagcseréje felborul, a vércukorszint vészesen megemelkedik, ketontestek és cukor jelenik meg a vizeletben, és a vér vegyhatása savas irányba tolódik el. A folyamat életveszélyes is lehet.
A kórkép gyermekkorban alakul ki, a betegek száma pedig az elmúlt harminc évben megháromszorozódott. Jelenleg a világon a 15 év alatti, 1-es típusú diabéteszben szenvedő gyermekek becsült száma közel 500 ezer, és évente körülbelül 80 ezer új esetet regisztrálnak. Magyarországon
Tóth-Heyn Péter hozzátette: az 1-es típusú diabétesz napjaikban az egyik leggyakoribb krónikus gyermekbetegséggé vált.
A betegség tünetei között említette a túlzott folyadékfogyasztást (akár napi 4-6 liter), a gyakori vizelést, a már szobatiszta gyermek ismételt ágybavizelését, melyekhez fáradtság és jó étvágy melletti fogyás is társul. Csecsemők esetén árulkodó jel a gyakoribb pelenkacsere és szoptatás iránti igény, vagy a korábbinál jóval több cumisüvegnyi folyadék fogyása.
Az 1-es típusú diabétesz okát az orvostudomány az elmúlt évtizedekben sem tudta feltárni, csupán hajlamosító tényezők ismertek, úgy mint a családi halmozódás, az egy éves kor alatti tehéntejfogyasztás, valamint egyes vírusfertőzések. A minél korábbi fázisában történő diagnosztizálás rendkívül fontos lenne, az első, jól érzékelhető tünetek megjelenése és a súlyos, életveszélyes anyagcsere kisiklás kialakulása közötti időszak ugyanis nagyon rövid, kisgyermekek esetén ez akár egy hét alatt is bekövetkezhet.
A közleményben kiemelték, hogy az érintett gyermekeket Magyarországon a 28 diabétesz centrum valamelyikében látják el, ahol szakemberek segítségével kialakítják számukra a legoptimálisabb kezelési módot, melynek alapköve az élethosszig tartó inzulinpótlás. A klinika igazgatóhelyettese felhívta a figyelmet arra, hogy a terápiás lehetőségek óriási tempóban fejlődtek az elmúlt 30 évben, ez idő alatt az orvostudomány az állati eredetű inzulintól eljutott a bőrbe ültethető inzulinpumpáig és szenzorig, melyeknek köszönhetően nem csupán a betegek életminősége javult jelentősen, de hatásukra a szövődmények kockázata minimalizálódott, az érintettek életkilátásai évtizedekkel meghosszabbodtak. Tóth-Heyn Péter hozzátette, hogy a modern eszközök ellenére az 1-es típusú diabétesz esetén a gyerekek életét egy rendkívül szigorú napirendbe kell szervezni. Speciális diéta nincs, az ajánlások az egészséges táplálkozási elvekkel egyeznek meg, tiltólistán csak bizonyos gyorsan felszívódó szénhidrátok szerepelnek, az étkezések ideje, száma és mennyisége ugyanakkor előre meghatározott.
Az egyetem közleménye szerint január 12-én, szombaton a Szurikáta Alapítvánnyal közösen Budapesten szervezik meg a XIV. Gyermekdiabétesz Napot a Semmelweis Egyetem Tűzoltó utcai Elméleti Oktatási Központjában. A rendezvényre több száz gyermeket és családjukat várják.
