Előfizetés

Emelkedik az 1-es típusú cukorbetegséggel élő óvodások száma

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2019.01.09. 13:11
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Aránytalan mértékben nő a betegség előfordulása a legfiatalabb korosztályban.
Magyarországon 250-300 frissen diagnosztizált gyermeket érint évente az 1-es típusú diabétesz, ami háromszoros gyakoriságnövekedést jelent az elmúlt 30 évben. Különösen nyugtalanító jelenség, hogy a betegség előfordulása a hat év alatti korosztályban még az idősebb gyerekekkel összehasonlítva is aránytalan mértékben nő – írta közleményében a Semmelweis Egyetem (SE). Tóth-Heyn Péter, az I. Sz. Gyermekgyógyászati Klinika igazgatóhelyettese elmondta: az 1-es típusú diabétesszel kapcsolatban az első és legfontosabb tisztázandó félreértés, hogy – szemben a rossz táplálkozási szokások miatt jelentkező 2-es típusú cukorbetegséggel – nem civilizációs betegség, kialakulásában életmódbeli tényezők nem játszanak szerepet. Az 1-es típusú diabétesz autoimmun betegség, melyet az immunrendszer működésének zavara idéz elő. A szervezet, miután védekező rendszere egy hiba folytán elpusztítja a hasnyálmirigy inzulintermelő sejtjeit, az egyre fogyó mennyiségű inzulin hiányában nem tudja hasznosítani a számára létfontosságú, energiát adó szőlőcukrot, ezért sejtjei éheznek, anyagcseréje felborul, a vércukorszint vészesen megemelkedik, ketontestek és cukor jelenik meg a vizeletben, és a vér vegyhatása savas irányba tolódik el. A folyamat életveszélyes is lehet. A kórkép gyermekkorban alakul ki, a betegek száma pedig az elmúlt harminc évben megháromszorozódott. Jelenleg a világon a 15 év alatti, 1-es típusú diabéteszben szenvedő gyermekek becsült száma közel 500 ezer, és évente körülbelül 80 ezer új esetet regisztrálnak. Magyarországon
minden hatszázadik 15 évnél fiatalabb gyermek érintett, és különösen nyugtalanító jelenség, hogy a betegség előfordulása a legfiatalabb (6 év alatti) korosztályban még az idősebb gyerekekkel összehasonlítva is aránytalan mértékben nő

– ismertette az egyetemi docens.

Tóth-Heyn Péter hozzátette: az 1-es típusú diabétesz napjaikban az egyik leggyakoribb krónikus gyermekbetegséggé vált. A betegség tünetei között említette a túlzott folyadékfogyasztást (akár napi 4-6 liter), a gyakori vizelést, a már szobatiszta gyermek ismételt ágybavizelését, melyekhez fáradtság és jó étvágy melletti fogyás is társul. Csecsemők esetén árulkodó jel a gyakoribb pelenkacsere és szoptatás iránti igény, vagy a korábbinál jóval több cumisüvegnyi folyadék fogyása. 
Az 1-es típusú diabétesz okát az orvostudomány az elmúlt évtizedekben sem tudta feltárni, csupán hajlamosító tényezők ismertek, úgy mint a családi halmozódás, az egy éves kor alatti tehéntejfogyasztás, valamint egyes vírusfertőzések. A minél korábbi fázisában történő diagnosztizálás rendkívül fontos lenne, az első, jól érzékelhető tünetek megjelenése és a súlyos, életveszélyes anyagcsere kisiklás kialakulása közötti időszak ugyanis nagyon rövid, kisgyermekek esetén ez akár egy hét alatt is bekövetkezhet. A közleményben kiemelték, hogy az érintett gyermekeket Magyarországon a 28 diabétesz centrum valamelyikében látják el, ahol szakemberek segítségével kialakítják számukra a legoptimálisabb kezelési módot, melynek alapköve az élethosszig tartó inzulinpótlás. A klinika igazgatóhelyettese felhívta a figyelmet arra, hogy a terápiás lehetőségek óriási tempóban fejlődtek az elmúlt 30 évben, ez idő alatt az orvostudomány az állati eredetű inzulintól eljutott a bőrbe ültethető inzulinpumpáig és szenzorig, melyeknek köszönhetően nem csupán a betegek életminősége javult jelentősen, de hatásukra a szövődmények kockázata minimalizálódott, az érintettek életkilátásai évtizedekkel meghosszabbodtak. Tóth-Heyn Péter hozzátette, hogy a modern eszközök ellenére az 1-es típusú diabétesz esetén a gyerekek életét egy rendkívül szigorú napirendbe kell szervezni. Speciális diéta nincs, az ajánlások az egészséges táplálkozási elvekkel egyeznek meg, tiltólistán csak bizonyos gyorsan felszívódó szénhidrátok szerepelnek, az étkezések ideje, száma és mennyisége ugyanakkor előre meghatározott. Az egyetem közleménye szerint január 12-én, szombaton a Szurikáta Alapítvánnyal közösen Budapesten szervezik meg a XIV. Gyermekdiabétesz Napot a Semmelweis Egyetem Tűzoltó utcai Elméleti Oktatási Központjában. A rendezvényre több száz gyermeket és családjukat várják.

Esőcsinálás, kiolvadó higany, mikrobafehérjék állati hús helyett

Varga Péter
Publikálás dátuma
2019.01.09. 12:30
Illusztráció.
Fotó: AFP
Kutatók listázták azokat az eseményeket, folyamatokat, amelyek a legnagyobb – akár jó akár rossz – hatással lehetnek a Földre a közeljövőben.
Több tucat jövőkutató, környezettudós és más szakember szerte a világból azért folytatott közös kutatásokat, hogy olyan folyamatokat vizsgáljanak, amelyek eddig kevés figyelmet kaptak, de alapvető hatásuk lehet a Föld élővilágára. A csoport, amelyet William Sutherland, az angliai Cambridge-i Egyetem biológusa vezetett, végül egy tizenöt pontra szűkített listát állított fel. A 2019-et meghatározó környezetvédelmi témákat a Scientific American ismertette.
1. Az Antarktisz körüli tengerfenék állapota A vártnál gyorsabban olvadó antarktiszi jég az óceánba jutva megváltoztatja a part menti vizek sószintjét, és olyan hordalékot juttat oda, amely elpusztítja a tengerfenéken élő szervezeteket. Az olvadás a planktonok szaporodását is serkenti, megváltoztatva az ökoszisztémát. Ezek a folyamatok vagy növelik a szén-dioxid kibocsájtást a légkörbe, vagy kivonják azt onnan, de hogy pontosan mi a hatásuk, még nem tudni. 2. Minden eddiginél több higany A permafroszt, az állandóan fagyott sarkvidéki talaj 1,8 millió tonna higanyt tartalmaz, sokkal többet mint becsülték és kétszer annyit, mint amennyi a Föld más részein található. Ahogy a felmelegedés hatására felolvad a talaj, a higany a vízáramlásokba kerül, és szétterjedve könnyen kifejti káros hatását. Az emberek agyát, szaporítószerveit is támadva. 3. Műanyagszennyezés megoldásai A műanyagszemét eltüntetésének érdekében történtek kísérletek a helyettesítésére vagy újrahasznosítására, de kevés figyelmet fordítanak arra a kutatók, milyen nem kívánt következményei vannak ezeknek az új eljárásoknak a teljes körforgásban. A biológiai lebontás, a növényekből előállított helyettesítők, az újrahasznosítások mind kihatnak az élelmiszerbiztonságra, a vízfelhasználásra, az ökoszisztémára. 4. Napozókrémcsere Azok az aggodalmak, amelyek szerint a hagyományos napozókrémek aktív összetevői hozzájárulnak a korallok kifehéredéséhez oda vezettek, hogy olyan anyagokat használjanak a bőr megvédésére, melyek kevésbé ellenségesek a környezettel szemben. Az egyik ilyen a shinorine, de ez az emberekben is gyulladásokat okoz, és mivel más biológiai hatásai még nem ismertek, a korallokat és más tengeri élőlényeket újabb veszélyeknek teheti ki. 5. Új kínai folyó Hatalmas öntözőcsatornát terveznek Kína északi részén. A 60 milliárd köbméter évi vízmennyiséget szállító folyónak felmérhetetlen hatása lehet partjainak, de távolabbi vidékeinek ökoszisztémájára is, megváltoztatva Banglades, India és más országok vízellátását. A klímaváltozás elősegítése mellett akár még földrengések esélyét is növelheti a természetátalakítás. 6. Esőcsinálás a Tibeti-fennsíkon Kína a Tibeti-fennsík szélén olyan rakéta kilövő állomásokat állítanának fel, amelyekről ezüst-jodidot juttatnának a légkörbe. Ez elősegítené a felhőképződést, és így esővízzel láthatnának el 1,6 millió négyzetkilométert. Ez tönkreteheti a magaslati hideg sztyeppét és a legelői ökoszisztémát, és az ott élő fajok eltűnéséhez vezetne. 7. Sótűrő rizs Az élelmiszerbiztonság szempontjából hasznos lehet a sótűrő rizs, mert sok termelőterület elsósodott a növekvő tengerszint és az öntözés miatt, de termesztés érdekében megművelt területekké alakíthatják át az óceánpartokat, és a sós pusztákat, ezzel megváltoztatva az ökoszisztémát. Növeli az édesvíz iránti igényt is, mivel a bővülő termeléshez a sós vizet megfelelő szintre kell hígítani. 8. Nyílt génszerkesztés Az USA úgy döntött, nem szabályozza minden részletre kiterjedően a növények génmódosítását. Az olyan eredmények, amelyek révén kevesebb kemikáliát kell használni a földeken, vagy nagyobb terméshez vezetnek kisebb területen jót tehetnek a biodiverzitásnak, de lehet nem kívánt hatásuk is, vagy növelhetik is a vegyszerek használatát. 9. Omega-3 tartalmú növények Genetikusok olyan olajos növényeket alakítottak ki, amelyek Omega-3 zsírsavat is tartalmaznak, ezzel növelve azok tápértékét. Ez a halászatot csökkentheti, mert az Omega-3-at főleg halakból vonják ki. De egy újabb olajféle megjelenése ezekben a növényekben káros is lehet, mert a rajtuk élő rovarok nem szoktak hozzá, például deformált szárnyú lepkék nevelődtek rajtuk. 10. Növények mikrobiomja A növényeken élő baktériumok összessége, a mikrobiom hatással van a növekedésre, a szárazságtűrésre, a betegségekkel szembeni ellenállásra. Ezeknek a mikrobáknak a génmódosításával már sok vállalkozás foglakozik, amelyből a mezőgazdaságnak komoly haszna származhat. Jöhetnek olyan eljárások is, amelyek a biodiverzitást növelik. Lehetnek olyan eredmények, amelyek következtében kevesebb rovarirtó, műtrágya kell, olyan földeket is megművelhetővé téve, amelyek ma parlagon hevernek. 11. Az indonéz-maláj élővilág kihalása Az Indonéz-Maláj-szigetek területének mindössze két százaléka védett annak ellenére, hogy gazdag az élővilág, olyan nagyszámú élő szervezet található ott, mint sehol másutt a világon. Az olajpálma ültetvények viszonylag kis területűek, de az erdőirtás növekszik, az olajpálma által elfoglalt területek nőnek, ami az ott élő ritka fajok nagyszámú eltűnéséhez vezet. 12. Mélytengeri halászat Az óceánok 200 és 1000 méter közötti mélységben tele vannak halakkal, de a technika nem tette eddig lehetővé ezek kihalászását. Most több ország, köztük Norvégia és Pakisztán hozzákezdett ennek a vízrétegnek a kiaknázásához is. Az itteni halak azonban fontos szerepet játszanak az óceáni növények életciklusában, így a szén-dioxid megkötésében, ugyanakkor lassan szaporodnak és nőnek. Mivel az óceáni halászat globálisan még nincs hatásosan szabályozva, ez a folyamat rossz hatással lehet a populációkra és a folyamatokra. 13. Mikrobafehérjék állati hús helyett Az állattenyésztés komoly hatással van a környezetre, sok földet kíván, rombolja a nitrogénciklust, üvegházhatású gázokat termel. Az állati fehérje iránti kereslet azonban nő, ezért lényeges, hogy csökkenjen az állattenyésztés környezeti hatása. Ennek egyik módja lehet az ipari méretű mikrobatenyésztés az állati fehérje kiváltása érdekében. Néhány módszer csökkentheti a földek terhelését, de növelheti az energiafelhasználást. 14. Biztosítás a Föld javára A mexikói kormány, biztosítók és a The Nature Conservancy (Természetvédelem) nevű amerikai nonprofit szervezet biztosítási kötvényt dolgozott ki a Karib-tengeri Közép-amerikai Korallzátony egy részére. A pénzügyi segítségét egy pusztító vihar után lehetne alkalmazni a helyreállítás érdekében, ily módon biztosítani azoknak az embereknek a létét, akik a természeti javaktól függenek. 15. A Montreali Egyezmény Sokkal lassabban csökken a freongáztermelés, mint azt előrejelezték az 1987-es Montreali Egyezmény után, amelyben az országok kötelezettséget vállaltak az előállítás visszafogására. A kérdés, ha egy ilyen többoldalú nemzetközi egyezménynek nem lehet érvényt szerezni, mit érhet el bármilyen globális szabályozás? A világ válasza erre a helyzetre, nagy hatással lehet a jövőbeni nemzetközi környezeti szerződésekre.

Cukorbetegséget okozhat a gluténmentes étrend

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2019.01.09. 10:10
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
A nem megfelelően összeállított gluténmentes étrend növeli a 2-es típusú cukorbetegség kockázatát – ez derül ki a Diabetologia folyóiratban megjelent kutatásból.
Gluténmentes diétát valójában csak annak kellene folytatnia, akinél a glutén fogyasztása bizonyítottan az egészséget károsítja. A lisztérzékenység, cöliákia vagy gluténérzékenység néven ismert autoimmun betegség esetén teljes mértékben kerülendő, illetve nem-cöliákiás gluténérzékenység esetén is javulnak a tünetek, ha az érintettek mellőzik a glutén fogyasztását. Sokan azonban fogyás vagy testsúly megőrzése érdekében hagyják el. Náluk ez gyakran – tévesen – szénhidrátok teljes kiiktatását jelenti, ami rövidtávon valóban fogyaszt, ám hosszútávon koncentrációs zavarokhoz, emésztési és májműködési problémákhoz is vezethet – figyelmeztetett Szarka Dorottya, a Budai Allergiaközpont dietetikusa.

Kell a glutén?

glutén, azaz sikér két fehérje: búza esetén a gliadin (rozsnál a szekalin, árpánál a hordein) és a glutenin keveréke. A gabonák magbelsőjében találhatók, hozzávetőlegesen az említett gabonák fehérjetartalmának 70-80 százalékát alkotják. Mivel a glutén egy vízben oldódó fehérje, folyadék hozzáadásával (és dagasztás hatására) megduzzad, rugalmas anyaggá (sikér-hálóvá) alakul. Ebbe beleszöknek a kelesztés során felszabaduló gázok, ezért laza, lyukacsos a kelt tészták szerkezete. A gliadin fehérje biztosítja a tészta „ragadósságát” is. Minél magasabb egy liszt sikértartalma, annál jobb minőségű pékáru készíthető belőle. A glutén hiánya tehát nem az egészségi állapotunkat, hanem a sütemények állagát befolyásolja. A gluténtartalmú gabonák megvonása viszont járhat negatív egészségügyi következményekkel.

A rost véd a cukorbetegségtől

Gluténmentes étkezésben nem lehet búza, rozs és árpa tartalmú élelmiszereket fogyasztani, zabból is csak a gluténmentes változat megengedett. A gluténmentes alapanyagok magasabb ára miatt sokan inkább rizsből és kukoricából készült liszteket kezdenek el használni, köretként burgonyát vagy szintén rizst fogyasztanak, ezzel jelentősen csökken az étrendjük rosttartalma. Ha ehhez a magas rosttartalmú gabonákban megtalálható további tápanyagok (B-vitamin csoport, E-vitamin, kálium, foszfor, cink) hiánya is társul, az növelheti a 2-es típusú cukorbetegség kialakulását – olvasható a Sanghaji Biológiai Tudományok Intézetének munkatársainak kutatásáról szóló közleményben.

Hogyan lehet növelni a rosttartalmat?

Több vizsgálat is alátámasztja, hogy magas rosttartalmú étkezés segíti az emésztést, csökkenti a vér lipid- és koleszterinszintjét és természetes módon képes szabályozni a vércukorszintet. Az ajánlott napi rostbevitel 25-40 gramm, amit gluténmentes étkezés mellett is be lehet iktatni, ha változatosan állítjuk össze az étrendet – mondta Szarka Dorottya. A fehér rizsliszt helyett használjunk magasabb rosttartalmú barnát, esetleg alternatív gabonákból készült rostdús őrleményeket, mint például a köles-, hajdina- vagy cirokliszt. Sütéskor a liszthez adhatunk útifű maghéjat is. Köretként zöldségeket, étkezések közt gyümölcsöt fogyasztva, de alternatív gabonafélékkel – cirok, hajdina, köles, quinoa – kiegészítve az étkezéseket a gluténmentes étrend mellett is lehet biztosítani a szükséges napi rostbevitelt.