Palkovics nem kegyelmez az MTA-nak

Publikálás dátuma
2019.01.10. 06:00
Palkovics László, innovációs és technológiai miniszter
Fotó: Kállai Márton
Hiába kérte a Magyar Tudományos Akadémia december végén az innovációs minisztert, nem kapják meg a kutatóintézetek teljes finanszírozását. A károk már most érzékelhetőek.
Elutasító választ kapott az Innovációs és Technológiai Minisztériumtól (ITM) a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöksége arra a levélre, amelyben egyebek mellett azt kérték Palkovics László minisztertől: sürgősen intézkedjen a jogszabályoknak megfelelő kutatóhálózati finanszírozás helyreállítása, valamint a kutatások zavartalanságának biztosítása érdekében – értesült lapunk akadémiai forrásból. A levélben, amelyet december 18-án, a 2018-as év utolsó elnökségi ülésén fogadott el az Akadémia vezetése, arra is felhívták Palkovics figyelmét, hogy már most is érzékelhető a finanszírozás körüli bizonytalanság okozta kár. A miniszter december elején jelentette be, hogy idén márciusig, azaz amíg le nem zárul a kutatások eredményességének vizsgálata, a kormány visszatartja az akadémiai kutatóhálózatok dologi kiadásainak finanszírozását, csak a kutatók fizetését hajlandóak átutalni. Palkovics mindezt úgy tálalta, mintha a lépéssel az MTA vezetése is egyetértett volna, ám nem sokkal később Lovász László MTA-elnök cáfolta, hogy ez így lenne. Sőt, a bejelentés csak olaj volt a tűzre azután, hogy a kormány tavaly nyáron úgy döntött: az MTA költségvetésének jelentős részével az ITM rendelkezik a jövőben. Akadémiai forrásunk szerint január elsejétől teljesen bizonytalanná vált a kutatóhálózatok működése, nem rendelkeznek ugyanis olyan pénzügyi forrásokkal, amelyek kötelezettségvállalásra lennének alkalmasak, tehát nem tudnak új kutatókat alkalmazni, kutatási anyagokat beszerezni, és annak a veszélye is fennáll, hogy már zajló kutatásokat kell leállítani. Megírtuk: a finanszírozás mintegy felének visszatartásával Palkovics saját embereivel is szembement, a kutatóhálózatok átvilágításának levezénylésére létrehozott elnöki bizottság – amelybe hét tagot Palkovics, hetet pedig Lovász László delegált – még novemberben arról határozott: az átvilágítás átmeneti időszakában is biztosítani kell a kutatóintézetek működéséhez szükséges forrásokat. Palkovics azonban hajthatatlan. Kérdéseinkre az ITM-től azt a választ kaptuk, a miniszter továbbra is ahhoz tartja magát, hogy „az ITM az átmeneti időszakban finanszírozza a kutatók bérét, míg a dologi kiadásokat az Akadémia bevételei egy részének átcsoportosításával fedezi”. Az Akadémia elnöksége hiába jelezte december végi levelében is: jogilag teljesen megalapozatlannak tartják, hogy a dologi kiadásokat, így például a kutatómunkához szükséges eszközöket, az infrastruktúrát, de a kutatóhálózatokban határozatlan idejű kinevezéssel dolgozó közalkalmazottak bérét is a pályázati úton szerzett bevételek átcsoportosításával finanszírozzák. Palkovics szerint a kutatóhálózatok átszervezésére egyebek mellett azért van szükség, mert a mostani rendszer nem elég eredményes. Az MTA vezetése tagadta ezeket a vádakat, legutóbbi levelükben pedig idéztek abból a munkaanyagból, amit az ITM az átalakítások kapcsán dolgozott ki. Ebben egészen mást állítanak, mint a miniszter. A dokumentum 27. oldalán az olvasható: „a Magyar Tudományos Akadémia és kutatóintézeteinek teljesítménye kiugró: mind produktivitásban, azaz mennyiségben, mind idézettségben, azaz hatásban". Az ellentmondást firtató kérdésünkre a minisztériumtól azt a választ kaptuk, a miniszter nem tett olyan kijelentést, amely szerint az akadémiai kutatóhálózatok nem elég hatékonyak. „Ezt már csak azért sem állíthatta, mert nincs semmilyen erre vonatkozó, hatékonyságot vizsgáló mutató” – írták. Ez azonban nem teljesen igaz. Palkovics például a 168 Órának adott tavaly októberi interjújában az MTA kapcsán úgy nyilatkozott: „az történik, hogy egységesen szeretnénk működtetni az eddig szétesett kutatás-finanszírozási rendszert. Ezt hajlamos az Akadémia leegyszerűsíteni arra, hogy a költségvetését elvették. De a kutatási eredményeink, hiába hisszük ennek ellenkezőjét, nem jók.” Egy szeptemberi, akadémiai elnökségi ülés után pedig arra a kérdésre válaszolva, hogy mely intézetet szüntetnék meg, Fazekas Károly, az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpontjának főigazgatója szerint a miniszter azt mondta: a Közgazdaságtudományi Intézet annyira rossz eredményességű intézet, hogy azt meg kell szüntetni. A helyzet rendezése érdekében Palkovicsot egy szűk körű megbeszélésre is meghívta az MTA vezetése, ám akadémiai forrásunk szerint a meghívásra nem reagált a miniszter. Az ITM viszont azt írta lapunknak: „Palkovics László, ahogy eddig, az átmeneti időszakban és a későbbiekben is minden, a kérdéskörrel kapcsolatos megbeszélésre elmegy, ha meghívást kap rá.”
Szerző

A rabszolgatörvény miatt figyelmezteti Orbánt az Európai Szakszervezeti Szövetség

Publikálás dátuma
2019.01.09. 22:01
Luca Visentini
Fotó: Dursun Aydemir / ANADOLU AGENCY
Olcsó munkaerővel megnyerni a beruházásokat egyenes út az agyelszíváshoz, és a dolgozóknak gyakorlatilag lehetetlen nemet mondani a főnök kéréseire.
"Azért írok, hogy kifejezzem az Európai Szakszervezeti Szövetség (ESZSZ) aggodalmát" - olvasható a szövetség Orbán Viktornak címzett levelében. Nem másról van szó, mint a rabszolgatörvényről, ami - mint a levél fogalmaz - jelentősen rontja a munkavállalók helyzetét, sérti a pihenéshez, az egészséges élethez való jogot, s veszélyezteti a kormány által oly sokszor említett „családi élet szentségét”.
"Szeretném felhívni a figyelmét arra a régi gyakorlatra épülő tapasztalatra és széles körben elismert jogi elvre, hogy a munkáltatók és munkavállalók nincsenek egyenlő helyzetben, s arra, hogy a dolgozónak gyakorlatilag lehetetlen nemet mondania a főnökének"

- áll a Luca Visentini főtitkár által aláírt dokumentumban. A törvény az EU munkaidő-irányelvének megsértéséhez vezethet, figyelmeztet a szöveg, és uniós szinten veszélyes precedenst teremt. Ráadásul
olcsó munkaerővel igyekezni megnyerni a beruházásokat visszaüt: középtávon agyelszívást generál és a minőségi munkaerő hiányához vezet, amit nem lehet a túlmunkával orvosolni.

Az ESZSZ arra is emlékeztet, hogy a törvényt a szociális partnerekkel, a szociális párbeszéd intézményeiben történő konzultáció nélkül fogadta el a fideszes kétharmad. Végül pedig arra hívja fel a figyelmet: a szövetség magyar tagszervezetei még mindig nyitottak a párbeszédre. Követelik a törvény visszavonását és a tárgyalások megkezdését a következő kérdésekben: a túlmunka szabályozása, a minimálbérek növelése és a cafeteria visszaállítása, a sztrájkjog szabályozása, a szociális párbeszéd intézmények megerősítése és rugalmas nyugdíjrendszer visszaállítása - idézi fel a szervezet a szakszervezetek négy pontos követeléslistáját.
Nem követel és nem vádol az ESZSZ a levél végén sem; de nagyon készségesen felajánlja segítségét és támogatását a tárgyalásokhoz.
Szerző
Frissítve: 2019.01.09. 22:02

Fiatalokat is felrázott a politika

Publikálás dátuma
2019.01.09. 20:38

Fotó: Molnár Ádám
Kutatások alapján a fiatalok túlnyomó többségét hidegen hagyja a politikai aktivizmus Magyarországon. Az elmúlt hetek kormányellenes tüntetésein viszont feltűnően sok fiatal vett részt. Megváltozott volna valami?
A Political Capital által múlt év végén nyilvánosságra hozott nemzetközi felmérése szerint a magyar fiatalok 76 százaléka nem írna alá online petíciót, 84 százaléka nem fejezné ki politikai véleményét nyilvánosan, 86 százaléka nem menne el semmilyen tüntetésre. Ugyanezek az arányok a szlovákoknál és a lengyeleknél kisebb mértékű kiábrándultságra utalnak. Sok tényező együttállására volt szükséges ahhoz, hogy a mostani tüntetéssorozatban valóban meghatározó szerepet játszanak a fiatalok – nyilatkozta lapunknak Orosz Anna, a Political Capital munkatársa. (Korábban ő a Momentum Mozgalom elnökségi tagja volt, de már kilépett a pártból.) Orosz Anna szerint az ellenzéki politikusok ezúttal határozottabban, egységesebben és hitelesebben léptek fel a kormánnyal szemben. Mindez élő közvetítéseken keresztül jutott el olyan fiatal felhasználók közösségimédia-felületeire, akik nagyon ritkán fogyasztanak politikai tartalmat. A tüntetések radikálisabb jellege így már inkább a fiatalok bevonódásának következménye lehetett. A tiltakozásokon esetenként több mint tízezres, máskor viszont csak pár ezres tömeg vett részt. Így – tette hozzá – nem lehet azok fiatalos jellege alapján általános érvényű megállapításokat tenni a magyar fiatalok politikai aktivitására vonatkozóan. A Political Capital friss regionális elemzése mellett hazai és nemzetközi vizsgálatok sora – például az Ifjúságkutatások, amelynek egyik vezetője Szabó Andrea volt – mutatja, hogy a magyar fiatalok döntő többsége meglehetősen passzív politikailag. Ezt nem cáfolja az a tapasztalat, hogy egy pár ezres tömeg, sok fiatallal a sorai között, több héten át kitartóan tüntet a kormány ellen – hangsúlyozta Orosz Anna. Mikecz Dániel és az MTA Politikatudományi Intézet tüntetéskutatása a december 8-ai, szakszervezetek által szervezett eseményt vizsgálta, és azt találta, hogy a résztvevőknek csupán ötöde volt 40 év alatti. Valószínű azonban, hogy a tüntetéssorozat többi eseményén sokkal nagyobb arányban vettek részt fiatalok, például az MTVA székházánál tartott demonstrációkon. Orosz Anna szerint ez még mindig nem mond ellent annak a megállapításnak, hogy a magyar fiatalok döntő többsége passzív. A fiatalok magasabb részvételi arányát magyarázhatja az, hogy a demonstrációk radikálisabb jellege, a hideg, valamint az ünnepek előtti időpont az idősebbeket kevésbé vonzotta a tüntetésekre.  
Szerző
Témák
fiatalok Politika