A rabszolgatörvény miatt figyelmezteti Orbánt az Európai Szakszervezeti Szövetség

Publikálás dátuma
2019.01.09. 22:01
Luca Visentini
Fotó: Dursun Aydemir / ANADOLU AGENCY
Olcsó munkaerővel megnyerni a beruházásokat egyenes út az agyelszíváshoz, és a dolgozóknak gyakorlatilag lehetetlen nemet mondani a főnök kéréseire.
"Azért írok, hogy kifejezzem az Európai Szakszervezeti Szövetség (ESZSZ) aggodalmát" - olvasható a szövetség Orbán Viktornak címzett levelében. Nem másról van szó, mint a rabszolgatörvényről, ami - mint a levél fogalmaz - jelentősen rontja a munkavállalók helyzetét, sérti a pihenéshez, az egészséges élethez való jogot, s veszélyezteti a kormány által oly sokszor említett „családi élet szentségét”.
"Szeretném felhívni a figyelmét arra a régi gyakorlatra épülő tapasztalatra és széles körben elismert jogi elvre, hogy a munkáltatók és munkavállalók nincsenek egyenlő helyzetben, s arra, hogy a dolgozónak gyakorlatilag lehetetlen nemet mondania a főnökének"

- áll a Luca Visentini főtitkár által aláírt dokumentumban. A törvény az EU munkaidő-irányelvének megsértéséhez vezethet, figyelmeztet a szöveg, és uniós szinten veszélyes precedenst teremt. Ráadásul
olcsó munkaerővel igyekezni megnyerni a beruházásokat visszaüt: középtávon agyelszívást generál és a minőségi munkaerő hiányához vezet, amit nem lehet a túlmunkával orvosolni.

Az ESZSZ arra is emlékeztet, hogy a törvényt a szociális partnerekkel, a szociális párbeszéd intézményeiben történő konzultáció nélkül fogadta el a fideszes kétharmad. Végül pedig arra hívja fel a figyelmet: a szövetség magyar tagszervezetei még mindig nyitottak a párbeszédre. Követelik a törvény visszavonását és a tárgyalások megkezdését a következő kérdésekben: a túlmunka szabályozása, a minimálbérek növelése és a cafeteria visszaállítása, a sztrájkjog szabályozása, a szociális párbeszéd intézmények megerősítése és rugalmas nyugdíjrendszer visszaállítása - idézi fel a szervezet a szakszervezetek négy pontos követeléslistáját.
Nem követel és nem vádol az ESZSZ a levél végén sem; de nagyon készségesen felajánlja segítségét és támogatását a tárgyalásokhoz.
Szerző
Frissítve: 2019.01.09. 22:02

Fiatalokat is felrázott a politika

Publikálás dátuma
2019.01.09. 20:38

Fotó: Molnár Ádám
Kutatások alapján a fiatalok túlnyomó többségét hidegen hagyja a politikai aktivizmus Magyarországon. Az elmúlt hetek kormányellenes tüntetésein viszont feltűnően sok fiatal vett részt. Megváltozott volna valami?
A Political Capital által múlt év végén nyilvánosságra hozott nemzetközi felmérése szerint a magyar fiatalok 76 százaléka nem írna alá online petíciót, 84 százaléka nem fejezné ki politikai véleményét nyilvánosan, 86 százaléka nem menne el semmilyen tüntetésre. Ugyanezek az arányok a szlovákoknál és a lengyeleknél kisebb mértékű kiábrándultságra utalnak. Sok tényező együttállására volt szükséges ahhoz, hogy a mostani tüntetéssorozatban valóban meghatározó szerepet játszanak a fiatalok – nyilatkozta lapunknak Orosz Anna, a Political Capital munkatársa. (Korábban ő a Momentum Mozgalom elnökségi tagja volt, de már kilépett a pártból.) Orosz Anna szerint az ellenzéki politikusok ezúttal határozottabban, egységesebben és hitelesebben léptek fel a kormánnyal szemben. Mindez élő közvetítéseken keresztül jutott el olyan fiatal felhasználók közösségimédia-felületeire, akik nagyon ritkán fogyasztanak politikai tartalmat. A tüntetések radikálisabb jellege így már inkább a fiatalok bevonódásának következménye lehetett. A tiltakozásokon esetenként több mint tízezres, máskor viszont csak pár ezres tömeg vett részt. Így – tette hozzá – nem lehet azok fiatalos jellege alapján általános érvényű megállapításokat tenni a magyar fiatalok politikai aktivitására vonatkozóan. A Political Capital friss regionális elemzése mellett hazai és nemzetközi vizsgálatok sora – például az Ifjúságkutatások, amelynek egyik vezetője Szabó Andrea volt – mutatja, hogy a magyar fiatalok döntő többsége meglehetősen passzív politikailag. Ezt nem cáfolja az a tapasztalat, hogy egy pár ezres tömeg, sok fiatallal a sorai között, több héten át kitartóan tüntet a kormány ellen – hangsúlyozta Orosz Anna. Mikecz Dániel és az MTA Politikatudományi Intézet tüntetéskutatása a december 8-ai, szakszervezetek által szervezett eseményt vizsgálta, és azt találta, hogy a résztvevőknek csupán ötöde volt 40 év alatti. Valószínű azonban, hogy a tüntetéssorozat többi eseményén sokkal nagyobb arányban vettek részt fiatalok, például az MTVA székházánál tartott demonstrációkon. Orosz Anna szerint ez még mindig nem mond ellent annak a megállapításnak, hogy a magyar fiatalok döntő többsége passzív. A fiatalok magasabb részvételi arányát magyarázhatja az, hogy a demonstrációk radikálisabb jellege, a hideg, valamint az ünnepek előtti időpont az idősebbeket kevésbé vonzotta a tüntetésekre.  
Szerző
Témák
fiatalok Politika

Feladta a rendőrség, nem derült ki, hogy jutott a Bors a Hadházytól lopott dokumentumok tartalmához

Publikálás dátuma
2019.01.09. 20:29
Hadházy Ákos
Fotó: Molnár Ádám / Népszava
A lap azt állítja, egy ismeretlen dobta a cikket a portaládájukba, mely kéziratát - annak közlése után - megsemmisítették. A rendőröknek ez elég, lezárták a nyomozást.
Feladta a rendőrség, nem tudták kideríteni, hogy ki lophatta ki a tavalyi országgyűlési választást megelőző kampány idején Hadházy Ákos autójából a politikus pilótatáskáját, írja a 24.hu. A szekszárdi kapitányságon
felfüggesztették a nyomozást, annak ellenére, hogy olyan kiváló nyomokon indulhattak el, mint például lopott dokumentumok tartalmának váratlan felbukkanása a Bors egy lejárató cikkében.

A nyomozók megkeresték az akkor még Andy Vajna tulajdonában lévő lapot, hogy honnan szerezték az információkat. A rendőrségi jelentés szerint erre az alábbi válasz érkezett: a kérdéses cikket egy ismeretlen személy dobta be a szerkesztőség postaládájába.
Amikor a rendőrség ismét jelentkezett, hogy megvizsgálnák a kéziratot és a borítékot az esetlegesen rajtuk maradt ujjlenyomatok miatt, a Bors ügyvédje közölte, hogy a papírokat időközben megsemmisítették.

Az ügyvéd állításából az következik, hogy a lapnak semmilyen bizonyítéka nem volt az állításokra, amiket mégis tényként közöltek - ami az újságírói szakma megcsúfolása. A megjelenés után azonban nemcsak a többi kormányoldali újság vette át az állítólag névtelen levélben érkezett cikket, hanem a Fidesz is. A kormánypárt kommunikációs igazgatója, Hidvéghi Balázs is bejelentette, hogy vagyonnyilatkozati eljárást kezdeményez az akkor még az LMP társelnöki pozícióját betöltő ellenzéki politikus ellen.
Szerző
Frissítve: 2019.01.09. 20:30