Karácsony Gergely megnyitná a Városházát a közösség előtt

Publikálás dátuma
2019.01.10 12:21

Fotó: / Draskovics Ádám
Az előválasztásokig hátra lévő időben minden nap egy-egy új programpontját tenné közzé a Párbeszéd főpolgármester jelöltje, aki elsőként azt hangsúlyozta, megnyitná a Városháza jelenleg nagyközönség számára lezárt, parkolóként használt udvarát.
„A XXI. században Budapest legértékesebb telkén nem lehet parkoló. A rendszerváltás utáni harminc év során a mindenkori önkormányzatok egyike sem érezte fontosnak, hogy megüzenje a budapestieknek: olyan módon akarja vezetni a várost, hogy az ajtója nyitva álljon mindenkinek. Ezzel szemben azt érezte, fontosnak, hogy parkolót biztosítson a hivatal dolgozóinak és politikusaiknak, ami szerintem szégyen” - fogalmazott Karácsony. Mint mondta, ha megválasztják, első intézkedése lesz, hogy kiírnak egy tervpályázatot, hogy ebből a parkolóból Budapest „agorája”, főtere legyen. Az V. kerületben található Városháza eléggé lerobbant épületéből pedig egy nyitott város központját lehetne faragni. „Ha valaki végignézi Európa sikeres városait, ott a városházák mindenütt a közösség számára nyitott terek” - mondta Karácsony. Győzelme esetén ő a Fővárosi Önkormányzat épületének első szintjét kiüríti, ott kávézók, információs pultok lesznek, ahová bárki bejöhet, továbbá a város életét segítő civil szervezeteknek lesznek irodáik, illetve olyan terek, ahol kiállítják a városi projektjeinek a makettjeit. Fontos, hogy az állampolgárok véleményt mondhassanak - tette hozzá. A sajtótájékoztató meglehetősen sajátságosan indult: a szervezők első ötlete az volt, hogy Karácsony Gergely a városházi parkolót a közösségtől lehatároló kerítés átmászásával demonstrálja a sajtó előtt, hogy mennyire abszurd, hogy a várostól elvették ezt a területet. Azonban – bár segítői létrát is hoztak a mutatványhoz – Karácsony Gergely végül elállt ettől és az egyik kapun jött be az épületbe. „Nem szerettem volna a teljes sajtó előtt kitörni a bokámat” - vallott a hamvába holt akcióról a Párbeszéd politikusa. Karácsony Gergely elsőként Horváth Csabával, az MSZP fővárosi képviselőével mérkőzik meg a baloldali előválasztáson, ahol eldőlhet, ki lesz a baloldal főpolgármester-jelöltje. Ezután a független, ám LMP által is támogatott Puzsér Róberttel mérheti össze a támogatottságát, hogy végül egyetlen ellenzéki jelölt álljon a Fidesz-KDNP támogatta Tarlós István főpolgármesterrel szemben. A napokban már kampányindítót tartott Horváth Csabáról Karácsony annyit mondott, való igaz, hogy kettejük programja 90 százalékba átfedi egymást. Így mindketten abból az alapállásból indulnak ki, hogy Magyarországon az elmúlt kilenc évben Budapest nagyon sokat veszített a tekintélyéből, mivel egy Budapest-ellenes kormány vezeti az országot. Ugyanakkor Karácsony a városházi parkoló kapcsán is megjegyezte: az a helyzet ami most van, az nem Tarlós István idején keletkezett. Ahogy szerinte ”Budapest jelenlegi állapotában fel lehet fedezni olyan jogos kritikákat, elemeket amelyeket Budapest korábbi városvezetésének is fel lehet róni.” Sajtóérdeklődésre válaszolva Puzsérról Karácsony Gergely annyit mondott, hogy csak a szlogen szintjén ismeri Puzsér „sétáló Budapest” programját, ami számára rokonszenves. „Az a léptékváltás, hogy a városszerkezetet úgy átalakítsuk, hogy sok kisvárosi élettér jöjjön létre a nagyvároson belül, az számomra szimpatikus. Ebben nincs vita közöttünk.” Sermer Ádám (Liberálisok) programját pedig nem ismeri, de megígérte: tanulmányozni fogja.
2019.01.10 12:21

Befújtak valamit egy kormányablakba, az emberek köhögni kezdtek

Publikálás dátuma
2019.01.16 18:27
illusztráció
Fotó: Népszava/
Az óbudai kormányablak Harrer Pál utcai épületéhez a katasztrófavédelmet is kihívták, de mindenki megúszta a történteket.
Befújtak valamit az óbudai kormányablak Harrer Pál utcai épületébe.  helyszínen tartózkodó olvasónk arról tájékoztatott bennünket, hogy a történtek miatt az ügyfélfogadás is elmaradt. A 24.hu-nak egy helyszínen tartózkodó olvasója elmondta, a történtek miatt az ügyfélfogadás is elmaradt. "Annyit mondtak, hogy az ügyfélfogadás elmarad és kérdezték, hogy rosszul van-e valaki. Sokan köhögtek, de senki nem jelentkezett, az emberek elindultak haza" - idézi olvasóját a portál.

A 24.hu megkereste az ügyben a a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóságot, Kolozsi Péter főhadnagy pedig elmondta: "bennünket azért hívtak ki, mert szúró szagot éreztek és köhögtek. A helyszínre érkező kollégáink hatvan embert kísértek ki az épületből. Mindannyian sérülés nélkül megúszták a történteket. A biztonság kedvéért helyszínre érkezett a katasztrófavédelem mobil laborja is. Méréseket végeztünk, de nem találtunk veszélyes anyagot a levegőben."
2019.01.16 18:27

Az MTA nem szeretné kutatói ösztöndíjakból fizetni a villanyszámlát

Publikálás dátuma
2019.01.16 18:25
MTA-székház - illusztráció
Fotó: Népszava/
Cáfolja az Akadémia, hogy elegendő forrást kaptak volna Palkovics tárcájától az idei évre – a minisztérium által emlegetett összegeket ugyanis kutatók díjazására és hazacsábítására szánják.
Nem felel meg a valóságnak az Innovációs és Technológiai Minisztérium állítása, mely szerint a Magyar Tudományos Akadémia minden törvényes eszközzel rendelkezik feladatai finanszírozásához. Az MTA kutatóközpontjainak 2018. évi maradványa ugyanis teljes egészében kötelezettségvállalásokkal terhelt – írja az Akadémia, válaszként az ITM keddi közleményére.
A tárca  ugyanis azt fejtegette, hogy a havi illetményfizetés fedezetén túl már több mint 8,6 milliárd forintot biztosítottak az idei feladatok ellátására. Ez az összeg azonban az MTA kiválósági programjainak fedezete, vagyis ösztöndíjakra szánták - hangsúlyozza az Akadémia.
Az MTA szerint az említett források – amiket például a legjobb magyar kutatókat hazahívó, illetve itthon tartó Lendület programra szánnak– csak akkor csoportosíthatók át visszatérítendő támogatásként és átmenetileg az intézetek dologi kiadásaira, ha az ITM érvényes jognyilatkozattal kötelezettséget vállal arra, hogy az így felhasznált forrásokat visszapótolja, a kutatóintézet-hálózat jelenleg is zajló átvilágításának eredményétől függetlenül. Ilyen jognyilatkozatokat szeptember óta kér az MTA az ITM-től, egyelőre eredménytelenül.
Mint hozzáteszik, a feltételes közbeszerzés sem oldja meg a kutatóközpontok problémáit, mert a feltételes közbeszerzési eljárás nem alkalmazható közüzemi kiadásokra, a működés általános feltételeit biztosító költségekre vonatkozóan, és igen korlátozottan alkalmazható a kutatási pályázatok tekintetében. Az MTA arra is rámutat, hogy
Palkovics tárcájának 1400 milliárdos költségvetéséből az akadémiai kutatóhelyek éves dologi kiadása kevesebb mint egy százalék.
Ezt pedig  avonatkozó törvények szerint meg kellene kapnia az MTA-nak, erre kérte a minisztert számos alkalommal az MTA vezetése,elnöksége, közgyűlése, sőt a miniszter által delegált hét, a kutatóhálózat átvilágításának módszertanát meghatározó, paritásos MTA elnöki bizottsági tag is.
2019.01.16 18:25
Frissítve: 2019.01.16 18:33