Leszámolás: „Semmi kétség, meg akarnak semmisíteni”

Publikálás dátuma
2019.01.10. 13:33
Földes György a Politikatörténeti Intézet levéltárában
Fotó: Tóth Gergő
Felszólítást kapott a Politikatörténeti Intézet, hogy egy hónapon belül hagyja el az Alkotmány utcai épületet. A PTI ellenáll.
Ha valakinek eddig szemernyi kétségei lettek volna, most már nyilvánvaló, hogy a teljes ellehetetlenítésünket, a megsemmisítésünket akarják elérni – nyilatkozta Földes György, a Politikatörténeti Intézet (PTI) ügyvezető igazgatója a Népszavának.

Az állam, jelesül a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) képviseletében eljáró Varga István ügyvéd levélben tájékoztatta a baloldali szellemi műhelyként és kutatóközpontként működő intézményt, hogy 15 napos határidővel felmondják a használati jogról szóló megállapodást. Egyúttal arra szólította fel a PTI-t, hogy 30 napon belül „ingóságoktól kiürített állapotban” adja át az épületet. Ráadásul a levélből kiderül, hogy egy 8 millió forintos követelés miatt végrehajtási eljárás is indul.

„Esetünkben az ingóság nem csupán bútorokat jelent, hanem több mint 120 ezer könyvet, 1500 folyóméternyi iratanyagot és hatalmas mennyiségű újságot” – érzékeltette Földes György, hogy a vagyonkezelő lehetetlen feltételeket támaszt. Már csak azért is, mert az MNV cserébe semmiféle kompenzációt, sem másik helyiséget, sem pénzt nem ajánlott fel.

A felszólítás egyáltalán nem foglalkozik azzal, mi legyen a könyv- és levéltárral. Az eljárás Földes szerint sok mindent elárul a kormányról, és arról, hogyan viszonyul egy nemzeti értékeket őrző intézményről.

Az intézet ugyanabban a Kossuth térnél lévő saroképületben található, ahol a már bezárt, költözőfélben lévő Néprajzi Múzeum is. A kormány ide, a hajdani Igazságügyi palotába akarja visszahelyezni a Kúriát, és a Legfőbb Ügyészség is itt kap majd helyet. A múzeummal sincs minden rendben, hisz a Néprajzi új épületének csak az alapozásánál tartanak a Városligetben. A PTI sorsa azonban még ennél is bizonytalanabb.

A Kúria – ahogyan arról tavaly decemberben beszámoltunk – évek óta tartó huzavona után salamoni döntést hozott az intézet ügyében. A korábbi ítéleteket részben felülírva a Kúria kimondta, hogy a PTI használati jogát – mivel az egy jogsértőnek minősített 1996-os megállapodáson alapul – törölni kell az ingatlan-nyilvántartásból. Csakhogy mindebből nem következett, hogy a PTI jogosulatlanul használná az épületrészt: a tartalmilag „haszonkölcsön szerződésnek tekinthető kötelmi jogviszony” továbbra is fennállt.

Varga István ügyvéd, az állam képviselője ennek ellenére győzelemként értékelte az ítéletet. Lapunknak elmondta, hogy a PTI-nek szerinte „nagyon gyorsan ki kell mennie” az épületből. A részletekről az állam még tárgyalni fog, de – tette hozzá az ügyvéd – „így sokkal egyszerűbb a helyzet”. (Ugyanarról a Varga Istvánról van szó, aki kuratóriumi elnöke annak az alapítványnak, ahova az eddigi tulajdonosok „önkéntes felajánlásával” kormánybarát sajtótermékek százait terelték.)

Az ügyvéddel szemben Földes György azt hangsúlyozta, hogy a Kúria döntése értelmében az intézet jogszerűen használja az Alkotmány utcai ingatlant. Kerestük decemberben a vagyonkezelőt is, ahonnan szűkszavú választ kaptunk kérdéseinkre: „Jelenleg várjuk az írásos ítéletet, az MNV Zrt. ezt követően alakítja ki jogi álláspontját”.

Most már tudjuk, hogy az MNV milyen „jogi álláspontra” jutott. A Varga István által kilátásba helyezett lehetőségből, hogy az állam tárgyalni fog a kiköltöztetés részleteiről, semmi nem valósult meg. „A Kúria döntése után minket senki nem keresett meg, semmifajta egyeztetés nem volt” – közölte Földes György. A levélben szereplő 8 millió forintos tétel visszafizetésének jogosságát is vitatja. „Az említett összeg egyébként a részünkről felmerült ügyvédi munkadíj, ebben mi csak postások vagyunk” – mondta.

A jogsértőnek és betarthatatlannak tartott felszólításnak a PTI nem tesz eleget, erről rövidesen tájékoztatja az MNV-t is. Földes megismételte, hogy megfelelő ellentételezés – és észszerű határidő – esetén az intézet hajlandó kiköltözni az Alkotmány utcából. A Politikatörténeti Intézet néhány napon belül kiteszi honlapjára a régóta tartó ügy teljes dokumentációját.
Szerző
Frissítve: 2019.01.10. 13:45

Tovább romlott a helyzet, Budapesten is egészségtelen a levegő

Publikálás dátuma
2019.01.10. 13:28

Fotó: Balogh Zoltán / MTI
A légszennyezettség nem csak a tüdőt terheli meg, hanem az immunrendszerre, a központi idegrendszerre és a szív - és érrendszerre is káros hatással bír.
Egészségtelen volt a levegő minősége Budapesten és Putnokon a szerdai nap folyamán. További nyolc településen – Egerben, Esztergomban, Miskolcon, Salgótarjánban, Szegeden, Szolnokon, Tökölön és Vácon – kifogásolt volt a levegőminőség – közölte a Tisztifőorvos a Facebook-oldalán. A gyermekek, az idősek, illetve a légúti megbetegedésben szenvedőknél légúti tünetek (például köhögés, légúti irritáció, nehézlégzés) jelentkezhetnek, illetve a meglévő tüneteik súlyosbodhatnak. A légszennyezettség nem csak a tüdőt terheli meg, hanem az immunrendszerre, a központi idegrendszerre és a szív - és érrendszerre is káros hatással bír. A Nemzeti Népegészségügyi Központ azt javasolja, hogy lehetőleg minél kevesebb időt tartózkodjunk a szabadban az érintett településeken a légszennyezettség, illetve a hideg időjárás miatt. 
Szerző

Karácsony Gergely megnyitná a Városházát a közösség előtt

Publikálás dátuma
2019.01.10. 12:21

Fotó: Draskovics Ádám
Az előválasztásokig hátra lévő időben minden nap egy-egy új programpontját tenné közzé a Párbeszéd főpolgármester jelöltje, aki elsőként azt hangsúlyozta, megnyitná a Városháza jelenleg nagyközönség számára lezárt, parkolóként használt udvarát.
„A XXI. században Budapest legértékesebb telkén nem lehet parkoló. A rendszerváltás utáni harminc év során a mindenkori önkormányzatok egyike sem érezte fontosnak, hogy megüzenje a budapestieknek: olyan módon akarja vezetni a várost, hogy az ajtója nyitva álljon mindenkinek. Ezzel szemben azt érezte, fontosnak, hogy parkolót biztosítson a hivatal dolgozóinak és politikusaiknak, ami szerintem szégyen” - fogalmazott Karácsony. Mint mondta, ha megválasztják, első intézkedése lesz, hogy kiírnak egy tervpályázatot, hogy ebből a parkolóból Budapest „agorája”, főtere legyen. Az V. kerületben található Városháza eléggé lerobbant épületéből pedig egy nyitott város központját lehetne faragni. „Ha valaki végignézi Európa sikeres városait, ott a városházák mindenütt a közösség számára nyitott terek” - mondta Karácsony. Győzelme esetén ő a Fővárosi Önkormányzat épületének első szintjét kiüríti, ott kávézók, információs pultok lesznek, ahová bárki bejöhet, továbbá a város életét segítő civil szervezeteknek lesznek irodáik, illetve olyan terek, ahol kiállítják a városi projektjeinek a makettjeit. Fontos, hogy az állampolgárok véleményt mondhassanak - tette hozzá. A sajtótájékoztató meglehetősen sajátságosan indult: a szervezők első ötlete az volt, hogy Karácsony Gergely a városházi parkolót a közösségtől lehatároló kerítés átmászásával demonstrálja a sajtó előtt, hogy mennyire abszurd, hogy a várostól elvették ezt a területet. Azonban – bár segítői létrát is hoztak a mutatványhoz – Karácsony Gergely végül elállt ettől és az egyik kapun jött be az épületbe. „Nem szerettem volna a teljes sajtó előtt kitörni a bokámat” - vallott a hamvába holt akcióról a Párbeszéd politikusa. Karácsony Gergely elsőként Horváth Csabával, az MSZP fővárosi képviselőével mérkőzik meg a baloldali előválasztáson, ahol eldőlhet, ki lesz a baloldal főpolgármester-jelöltje. Ezután a független, ám LMP által is támogatott Puzsér Róberttel mérheti össze a támogatottságát, hogy végül egyetlen ellenzéki jelölt álljon a Fidesz-KDNP támogatta Tarlós István főpolgármesterrel szemben. A napokban már kampányindítót tartott Horváth Csabáról Karácsony annyit mondott, való igaz, hogy kettejük programja 90 százalékba átfedi egymást. Így mindketten abból az alapállásból indulnak ki, hogy Magyarországon az elmúlt kilenc évben Budapest nagyon sokat veszített a tekintélyéből, mivel egy Budapest-ellenes kormány vezeti az országot. Ugyanakkor Karácsony a városházi parkoló kapcsán is megjegyezte: az a helyzet ami most van, az nem Tarlós István idején keletkezett. Ahogy szerinte ”Budapest jelenlegi állapotában fel lehet fedezni olyan jogos kritikákat, elemeket amelyeket Budapest korábbi városvezetésének is fel lehet róni.” Sajtóérdeklődésre válaszolva Puzsérról Karácsony Gergely annyit mondott, hogy csak a szlogen szintjén ismeri Puzsér „sétáló Budapest” programját, ami számára rokonszenves. „Az a léptékváltás, hogy a városszerkezetet úgy átalakítsuk, hogy sok kisvárosi élettér jöjjön létre a nagyvároson belül, az számomra szimpatikus. Ebben nincs vita közöttünk.” Sermer Ádám (Liberálisok) programját pedig nem ismeri, de megígérte: tanulmányozni fogja.