Lukasenka megint vihart kavart

Publikálás dátuma
2019.01.11 10:30
A belarusz és az orosz elnök láthatóan jól megvan egymással, de a háttérben sok a feszültség
Fotó: SPUTNIK/ GRIGORY SYSOEV
Fehéroroszország elnöke cáfolta, hogy egyesülni akarna Oroszországgal. Az viszont tény, hogy a nagy testvér nélkül létezni is alig tud.
Fehéroroszország elnöke mindig szolgál meglepetésekkel. Alekszandr Lukasenka legutóbb azzal a kijelentésével kavart némi vihart, hogy az integráció elmélyítésének ürügyén Moszkva Oroszországhoz akarja csatolni Belaruszt. Az Interfax orosz hírügynökség beszámolója szerint orosz újságíróknak tartott minszki sajtótájékoztatóján adott hangot e véleményének. „Értem én ezeket a célzásokat: kaptok olajat, de rajta csak, verjétek szét az országot és lépjetek be Oroszország kötelékébe” - mondta. Kemény szavak és hogy nyomatékot adjon nekik, többször megismételte, érthetetlennek tartja, hogy nem számolnak a hazai és a nemzetközi következményekkel és visszhanggal. Lukasenka felidézte, szemrehányásokat kap amiatt, hogy az ország hat közigazgatási egysége még mindig nem készült fel az egyesülésre. Eddig az egyesülés híveként tartották számon az elnököt, és ma sem tagadja meg korábbi álláspontját. Azt a meggyőződését hangoztatja azonban, hogy az integrációnak nem a kulisszák mögötti machinációk eredményeként kell megtörténnie, csak lépésről lépésre haladva kell valósíthatják meg az eredetileg meghatározott célokat.  Lukasenka kizárja annak a lehetőségét is, hogy hazájával ugyanaz történjen, mint Ukrajnával. Úgy véli, Belaruszban csak egy őrült választaná ezt az utat. Az Ukrajnával való összehasonlítás nem véletlen. Fehéroroszország is az orosz olajtól függ. Gazdasága Moszkva segítsége nélkül egyszerűen összeroppanna. Lukasenka pedig Ukrajna példáján megtanulhatta, hogy a nyugati országok segítsége sem menthetné meg a gazdasági csődtől és a bukástól. Ő csak addig érdekes a nyugati világ számára, ameddig részt vesz az Oroszország elleni játszmákban, még ha roppant óvatosan is teszi ezt, soha nem átlépve azt a határt, amely szakadáshoz vezetne. Még a már idézett, kritikus hangvételű sajtókonferencián is szükségesnek tartotta leszögezni: Belarusz és Oroszország szövetsége hatalmas vívmány, s a kapcsolatokat semmiféle olajproblémák nem szakíthatják meg. Problémák és ellentétek azonban vannak és ezek nemrég elég markánsan napvilágra is kerültek. Lukasenka hiába cáfolja, hogy a függetlenség elnyerése óta 100 milliárd dollárt áldozott hazájára Moszkva, közismert, milyen nagyvonalú olajárral számolnak az oroszok, amikor Fehéroroszországról van szó. Az elnök ezt azzal igyekszik  ellensúlyozni, hogy az orosz támogatás hitel formájában jelentkezik, csakhogy ezért országa nagyobb árat fizet, mintha a Nemzetközi Valutaalaptól, az IMF-től kapná. Az orosz adózási manőverek miatt Belarusz több mint tízmilliárd dollár veszteségre számíthat 2024-ig. Ezek pedig még Lukasenka szerint is aláássák a két ország szövetségét. Azzal vádolta az orosz vezetést, hogy az olajárak meghatározásakor a korábbi megegyezések betűjét és szellemét is megsértik. Az oroszországi Karélia kormányzójával találkozva más miatt panaszkodott. Azt nehezményezte, hogy Oroszország megakadályozza néhány belarusz termék bevitelét. Figyelmeztetett, országa más piacok felé fordulhat. A legutóbbi euroázsiai gazdasági tanácskozáson Lukasenka összetűzött  Putyinnal is. Arról beszélt, hogy míg a fehérorosz felhasználóknak 130 dollárba kerül ezer köbméter gáz, addig az oroszoknak mindössze 70-be. Erre válaszolta azt az orosz elnök, hogy ha a fehéroroszok piaci árat fizetnének, akkor nem 130, hanem 200 dollár lenne a tarifa. Utóbb Lukasenka bocsánatot kért Putyintól, amiért nem zárt ajtók mögött beszélte meg fenntartásait. Bár a fehérorosz elnök szerint a bocsánatkérés kölcsönös volt. Mivel a nézeteltérések fennmaradtak, december 29-én egy újabb három és fél órás megbeszélésen Putyin és Lukasenka mindenekelőtt igyekezett olyan látszatot teremteni, mintha nagy baj azért nem történt volna. Ha a két ország egyesülése nincs is napirenden, minden halad az integráció elmélyítése felé. A fehérorosz elnök által leginkább sérelmezett orosz adó módszereket illetően viszont nem létek előre. Ugyanígy függőben maradt sok gyakorlati kérdés rendezése is. Ezen az sem változtat, hogy Lukasenka újév alkalmából szalonnát és négy zsák válogatott krumplit ajándékozott Putyinnak. Ez csak a mosolydiplomáciát segítheti.  
2019.01.11 10:30
Frissítve: 2019.01.11 10:30

Trump ügyvédje nem zárja ki, hogy a kampánycsapat tagjai összejátszottak az oroszokkal

Publikálás dátuma
2019.01.17 21:05

Fotó: / Chris Kleponis
Donald Trump amerikai elnök ügyvédje, Rudolph Giuliani egy televíziós interjúban csütörtökön kijelentette: az elnök ugyan nem játszott össze az oroszokkal, de kampánycsapatának tagjaival kapcsolatban ezt már nem zárja ki.
Giuliani, aki korábban többször is azt hangoztatta, hogy az elnök környezetéből soha senki nem játszott össze oroszokkal, a CNN hírtelevíziónak adott interjújában úgy fogalmazott: "soha nem mondtam azt, hogy nem volt összejátszás a kampánycsapat vagy egyes tagjai részéről. Fogalmam sincs erről."

Hangsúlyozta ugyanakkor: nincs bizonyíték arra, hogy Donald Trump összejátszott volna oroszokkal, hogy meghekkeljék a Demokrata Párt vezető szerve, a Demokrata Országos Bizottság elektronikus leveleit. Giuliani ezzel a bizottság e-mailjeinek a 2016-os elnökválasztási kampányban történt meghekkelésére utalt, amelynek nyomán az ellopott elektronikus leveleket a sajtóban hozták nyilvánosságra. "Az elnök nem játszott össze Oroszországgal" - szögezte le az ügyvéd.

Szavaira több demokrata párti törvényhozó reagált. Richard Durbin szenátor például az MSNBC televíziónak azt nyilatkozta: Giuliani ezzel mintha elismerte volna, hogy tudomása van a Trump kampánycsapata és oroszok közötti összejátszásról. "Ez beismerés az elnök ügyvédje részéről" - fogalmazott Durbin.

A The Wall Street Journal csütörtökön arról közölt értesüléseket, hogy Michael Cohen, Trump volt személyes ügyvédje - akit több mint háromévi börtönre ítéltek adó- és banki csalásért és a kampányfinanszírozási törvények megsértéséért - 2016-ban egy technológiai vállalatot felkért arra, hogy manipuláljon két közvélemény-kutatást Trump érdekében. Cohen a cikk megjelenése után Twitter - üzenetében elismerte ezt, hozzátéve, hogy Donald Trump utasítására cselekedett.
2019.01.17 21:05

Tovább tart a Brexit-dráma

Publikálás dátuma
2019.01.17 20:22

Fotó: AFP/ EMMANUEL DUNAND
Theresa May megkezdte a majdnem összpárti konzultációt a parlament számára elfogadhatónak látszó forgatókönyvekről.
Csütörtökön a westminsteri parlament alsóházának nyomasztóan zsúfolt ülésterméből a Downing Street 10.-be helyeződött át a Brexitet végleges formájába öntő keserves folyamat. 24 órával “történelmi” veresége után Theresa May számszerűen szerény, de annál fontosabb győzelmet aratott, amikor 325-306 arányban visszaverte a kormány ellen Jeremy Corbyn által benyújtott bizalmatlansági indítványt. A miniszterelnök öröme rövid életű is lehet. Lapértesülés szerint a Munkáspárt vezetője a következő hetekben-hónapokban többször is kezdeményez majd bizalmatlansági szavazást, amíg egyszer szerencsés lesz és kiharcolja az idő előtti parlamenti választást. Most az északír Demokratikus Unionista Párt tíz képviselőjének támogatása mentette meg a kormányt. Ha May akárcsak egy DUP honatya rokonszenvét nem élvezte volna, csütörtökön már egy új kormány létrehozásán gondolkozott volna a szigetország.    A szavazópolgárok a Brexit-megegyezés parlamenti elutasítását megelőző napokban továbbra is Theresa May-t akarták a Downing Street 10.-ben látni. A The Times által rendelt friss YouGov közvélemény-kutatás szerint a kormányfő támogatottsága 36, Jeremy Corbyné 20 százalékos, ám feltűnően magas a bizonytalanok 41 százalékos aránya. A kormány szerény hazai és nemzetközi megítélése ellenére a Konzervatív Párt 39 százalékos, a Munkáspárt 34, a Liberális Demokraták 11 százalékos népszerűségnek örvendenek. Különösen a Brexit-párti voksolók vonzódnak a torykhoz. 59 százalékuk szavazna most a Konzervatívokra és csak 19 százalékuk a Munkáspártra. Közben Andrea Leadsom, az alsóház kormánypárti többségének vezetője bejelentette, hogy a kormány jövő hétfőn benyújtja a Brexittel kapcsolatos “következő lépések” tervét. Az indítványról kedden egész napos vitát rendeznek, amit este újabb szavazás követ. Theresa May közvetlenül a bizalmatlansági indítvány megnyerése után konzultációra hívta meg a parlamenti pártok vezetőit és a Ház legbefolyásosabb tisztségviselőit. A kormányfő, sőt saját pártja “csalódottságát” kiváltva Jeremy Corbyn, mint ezt csütörtökön Theresa May-hez intézett levelében is kifejtette, csak abban az esetben hajlandó tárgyalóasztalhoz ülni, ha May elhatárolódik a “no-deal” lehetőségétől. Ezt az álláspontot a Munkáspárt 2017-es választási programjában és 2018-as éves konferenciáján is rögzítette. Az ellenzék vezére szerint azt a 4,2 milliárd fontot, amit a kormány a megállapodás nélküli kilépés fájdalmainak enyhítésére félretett, a közszolgáltatások és a szociális támogatások javítására kellene fordítani.  Twitter üzenetében Mike Gapes Labour-képviselő felvetette, “úgy látszik, Corbyn a Hamásszal, a Hezbollah-al, Asszáddal és Iránnal minden előfeltétel nélkül kész dialógust folytatni, az Egyesült Királyság miniszterelnökével azonban nem, Vajon miért?”. A szigetország vitathatatlan válsága közepette képviselők különböző csoportjai, sőt a kormány tagjai legalább négy B-tervben gondolkoznak. Úgy tűnik, a mérleg nyelve a “puha” Brexit” felé tolódik el. A parlamenti aritmetika arra kényszerítheti Theresa May-t, hogy eddigi hajthatatlanságát feladva fogadjon el - legalább ideiglenesen - egyfajta vámuniót. Az egységes piaci és vámuniós tagságot jelentő norvég minta követői abban bíznak, hogy ezzel a megoldással a képviselők többsége egyet tudna érteni. Sir Vince Cable, a Liberális Demokraták vezetője és Dominic Grieve, a Konzervatívok volt legfőbb ügyésze a nép véleményének meghallgatása, azaz egy második népszavazás mellett kardoskodik. A Munkáspárt javaslata Corbyn levele szerint egy új, átfogó vámunió és egy erős egységes piaci szabályozás az EU és az Egyesült Királyság között, valamint a munkavállalói jogok és a környezet védelme. Amiben szinte mindenki egyetért, az az északír “backstop” rendezés veszélyének eltávolítása az egyezmény szövegéből. Hetven nappal az EU-tagság lefújása előtt egyre nagyobb annak a valószínűsége, hogy az Egyesült Királyság felkéri Brüsszelt, hosszabbítsa meg a március 29-i határidőt. Az unió több vezetője is jelezte már, erre lehetősége lát. Philip Hammond pénzügyminiszter a Brexit-deal katasztrofális fogadtatása után több száz üzletembert próbált megnyugtatni egy telefonkonferencián, és az egyik felvetett opció éppen az “extra time” volt.  
2019.01.17 20:22