Lukasenka megint vihart kavart

Publikálás dátuma
2019.01.11. 10:30
A belarusz és az orosz elnök láthatóan jól megvan egymással, de a háttérben sok a feszültség
Fotó: GRIGORY SYSOEV / SPUTNIK
Fehéroroszország elnöke cáfolta, hogy egyesülni akarna Oroszországgal. Az viszont tény, hogy a nagy testvér nélkül létezni is alig tud.
Fehéroroszország elnöke mindig szolgál meglepetésekkel. Alekszandr Lukasenka legutóbb azzal a kijelentésével kavart némi vihart, hogy az integráció elmélyítésének ürügyén Moszkva Oroszországhoz akarja csatolni Belaruszt. Az Interfax orosz hírügynökség beszámolója szerint orosz újságíróknak tartott minszki sajtótájékoztatóján adott hangot e véleményének. „Értem én ezeket a célzásokat: kaptok olajat, de rajta csak, verjétek szét az országot és lépjetek be Oroszország kötelékébe” - mondta. Kemény szavak és hogy nyomatékot adjon nekik, többször megismételte, érthetetlennek tartja, hogy nem számolnak a hazai és a nemzetközi következményekkel és visszhanggal. Lukasenka felidézte, szemrehányásokat kap amiatt, hogy az ország hat közigazgatási egysége még mindig nem készült fel az egyesülésre. Eddig az egyesülés híveként tartották számon az elnököt, és ma sem tagadja meg korábbi álláspontját. Azt a meggyőződését hangoztatja azonban, hogy az integrációnak nem a kulisszák mögötti machinációk eredményeként kell megtörténnie, csak lépésről lépésre haladva kell valósíthatják meg az eredetileg meghatározott célokat.  Lukasenka kizárja annak a lehetőségét is, hogy hazájával ugyanaz történjen, mint Ukrajnával. Úgy véli, Belaruszban csak egy őrült választaná ezt az utat. Az Ukrajnával való összehasonlítás nem véletlen. Fehéroroszország is az orosz olajtól függ. Gazdasága Moszkva segítsége nélkül egyszerűen összeroppanna. Lukasenka pedig Ukrajna példáján megtanulhatta, hogy a nyugati országok segítsége sem menthetné meg a gazdasági csődtől és a bukástól. Ő csak addig érdekes a nyugati világ számára, ameddig részt vesz az Oroszország elleni játszmákban, még ha roppant óvatosan is teszi ezt, soha nem átlépve azt a határt, amely szakadáshoz vezetne. Még a már idézett, kritikus hangvételű sajtókonferencián is szükségesnek tartotta leszögezni: Belarusz és Oroszország szövetsége hatalmas vívmány, s a kapcsolatokat semmiféle olajproblémák nem szakíthatják meg. Problémák és ellentétek azonban vannak és ezek nemrég elég markánsan napvilágra is kerültek. Lukasenka hiába cáfolja, hogy a függetlenség elnyerése óta 100 milliárd dollárt áldozott hazájára Moszkva, közismert, milyen nagyvonalú olajárral számolnak az oroszok, amikor Fehéroroszországról van szó. Az elnök ezt azzal igyekszik  ellensúlyozni, hogy az orosz támogatás hitel formájában jelentkezik, csakhogy ezért országa nagyobb árat fizet, mintha a Nemzetközi Valutaalaptól, az IMF-től kapná. Az orosz adózási manőverek miatt Belarusz több mint tízmilliárd dollár veszteségre számíthat 2024-ig. Ezek pedig még Lukasenka szerint is aláássák a két ország szövetségét. Azzal vádolta az orosz vezetést, hogy az olajárak meghatározásakor a korábbi megegyezések betűjét és szellemét is megsértik. Az oroszországi Karélia kormányzójával találkozva más miatt panaszkodott. Azt nehezményezte, hogy Oroszország megakadályozza néhány belarusz termék bevitelét. Figyelmeztetett, országa más piacok felé fordulhat. A legutóbbi euroázsiai gazdasági tanácskozáson Lukasenka összetűzött  Putyinnal is. Arról beszélt, hogy míg a fehérorosz felhasználóknak 130 dollárba kerül ezer köbméter gáz, addig az oroszoknak mindössze 70-be. Erre válaszolta azt az orosz elnök, hogy ha a fehéroroszok piaci árat fizetnének, akkor nem 130, hanem 200 dollár lenne a tarifa. Utóbb Lukasenka bocsánatot kért Putyintól, amiért nem zárt ajtók mögött beszélte meg fenntartásait. Bár a fehérorosz elnök szerint a bocsánatkérés kölcsönös volt. Mivel a nézeteltérések fennmaradtak, december 29-én egy újabb három és fél órás megbeszélésen Putyin és Lukasenka mindenekelőtt igyekezett olyan látszatot teremteni, mintha nagy baj azért nem történt volna. Ha a két ország egyesülése nincs is napirenden, minden halad az integráció elmélyítése felé. A fehérorosz elnök által leginkább sérelmezett orosz adó módszereket illetően viszont nem létek előre. Ugyanígy függőben maradt sok gyakorlati kérdés rendezése is. Ezen az sem változtat, hogy Lukasenka újév alkalmából szalonnát és négy zsák válogatott krumplit ajándékozott Putyinnak. Ez csak a mosolydiplomáciát segítheti.  
Szerző

Már ma széteshet a görög kormánykoalíció

Publikálás dátuma
2019.01.11. 09:00
Ciprasznak és Kammenosznak sűrűn kell egyeztetnie, hogy októberig megmaradjon a koalíció
Fotó: AYHAN MEHMET / ANADOLU AGENCY
A kabinet kisebbik pártja, az ANEL elnöke nem támogatja a Macedóniával megkötött megállapodás ratifikálását.
Tavaly ugyan minden jel arra vallott, véget ér a két és fél évtizede tartó macedón névvita, egyúttal áttörés történik Görögország és az egykori jugoszláv tagköztársaság viszonyában, mégsem lehet teljes sikerről beszélni. Egyrészt továbbra sem biztos, hogy a macedón parlament elfogadja a megállapodást, ám ha ez megtörténik is, a megegyezést a görög parlamentnek szintén ratifikálnia kell, ami miatt az egész folyamat görög kormányválsághoz vezethet. A Balkánon minden mindennel összefügg, s nincs olyan megoldás, amely minden szereplő számára elfogadható lenne. A szkopjei parlament szerdán kezdte meg a vitát az ország új nevéről szóló alkotmánymódosításról. Az előterjesztés elfogadásához kétharmados többségre van szükség. Bár Nikola Gruevszki Magyarországra menekülésével a közhangulat még inkább a korábbi jobboldali kormánypárt, a VMRO-DPMNE ellen fordult, a szociáldemokrata Zoran Zaev miniszterelnök nem rendelkezik kellő többséggel a parlamentben. Igaz, az esélyeit jelentősen javítja, hogy – időnként nem túl úriemberi politikai játszmák révén – megnyerte nyolc jobboldali képviselő támogatását, az egyik albán párt azonban csak azzal a feltétellel támogatja az alkotmánymódosítást, hogy töröljék belőle a „macedón állampolgárságról” szóló részt. Ha viszont Zaev enged a követelésnek, akkor a VMRO-DPMNE nyolc képviselője számára válik elfogadhatatlanná az előterjesztés. A parlamenti vita legkorábban hét végén zárul le, akkor dől el, meglesz-e a kétharmados többség. Akad azonban egy másik bökkenő is: a megállapodás megjósolhatatlan hatást gyakorol a görög belpolitikára. Akár már ma széteshet a görög kormánykoalíció. Alekszisz Ciprasz miniszterelnök a nap folyamán tart sorsdöntő megbeszéléseket Panosz Kammenosz védelmi miniszterrel, a kisebbik kormánypárt, a jobboldali radikális ANEL elnökével. Utóbbi bejelentheti, visszahívja a párt minisztereit a kabinetből, meg sem várva a szkopjei parlament szavazását. Kammenosz nem támogatja a két balkáni ország között tavaly júniusban született megállapodást. Akkor a görög-macedón-albán határon található Preszpa-tó görög oldalán a két ország miniszterelnöke jelenlétében a két külügyminiszter látta el kézjegyével a dokumentumot, melynek értelmében Macedóniát Észak-Macedón Köztársaságra nevezik át. Cserébe Görögország vállalta, hogy nem gördít több akadályt Macedónia uniós, illetve NATO-integrációja elé. Ciprasz kormányfő szerdán jelezte: mihelyst a macedón parlament elfogadja a névváltoztatáshoz szükséges alkotmánymódosítást, hazája parlamentjében is elindul a ratifikáció folyamata. Míg azonban a Sziriza támogatja az egyezményt, az ANEL nem. A görög kormányfő közölte, ha az athéni parlamentben a javaslat nem kapja meg az abszolút többséget, azaz 151 képviselő támogatását, akkor „magától értetődő módon” bizalmi szavazást kér kormánya ellen. Ha megbukna, májusban előrehozott választást rendezhetnek, vélhetően az európai parlamenti választással egy időben. Ettől függetlenül úgy véli, a koalíciós partner szavazatai nélkül is ratifikálja az athéni parlament a névvita lezárását jelentő megállapodást. Az ANEL hét képviselővel rendelkezik a törvényhozásban, e párt nélkül a Sziriza 145 képviselőt mondhat magáénak a 300 tagú törvényhozásban, illetve egy független honatya is a kormányt támogatja. Öt mandátum hiányzik tehát az elfogadáshoz, ez azonban összejöhet. A baloldali To Potami nevű párt ugyanis jelezte, hat parlamenti képviselője az igen gombot nyomja majd meg a szavazásnál. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy Kammenosz pártja sem egységes. Több képviselője ugyanis a pártelnök bejelentése ellenére szintén támogatni kívánja a megegyezést. Ennek nemcsak az az oka, hogy a jobboldali párt képviselői ennyire szívükön viselnék a görög-macedón kapcsolat sorsát. Inkább már saját jövőjükre gondolnak. Ha Kammenosz előrehozott választást erőszakolna ki, azzal saját pártja érdekeivel menne szembe, hiszen szeptember óta egyetlen olyan közvélemény-kutatás sem látott napvilágot az országban, amely azt mutatná, hogy az ANEL bejutna egy következő parlamentbe. Vagyis a jobboldali politikai erőnek nem éri meg teljes kenyértörésre vinni a dolgot. Ezért a kabinet valószínűleg kitölti az októberi választásig tartó mandátumát.

Hamarosan nyilvános kongresszusi meghallgatáson vesz részt Trump börtönre ítélt korábbi ügyvédje

Publikálás dátuma
2019.01.11. 07:52
Michael Cohen
Fotó: TIMOTHY A. CLARY / AFP
Michael Cohen ezzel a párti Elijah Cummings képviselő felkérésének tesz eleget.
Donald Trump amerikai elnök volt ügyvédje, Michael Cohen nyilvános kongresszusi meghallgatáson vesz részt február elején – jelentette a CNN hírtelevízió csütörtökön a Cohen ügyvédei által kiadott közleményre és a kongresszusi bizottság nyilvános napirendjére hivatkozva. Az MTI összefoglalója szerint Cohen a demokrata párti Elijah Cummings képviselő felkérésének tesz eleget, a meghallgatást február 7-én tartják. Michael Cohent, aki sokáig Donald Trump személyes ügyvédje volt, 2018 decemberében három évig tartó börtönbüntetésre ítélték. Cohen idén augusztusban bűnösnek mondta magát a kampányfinanszírozási törvény megsértése, valamint adó-, és banki csalások miatt, és vádalkut kötött és együttműködést ígért a Mueller-bizottággal. A vádalku során Cohen nem nevesítette Trumpot. Úgy nyilatkozott, hogy ami a kampányfinanszírozási törvény megsértését illeti, arról „egy szövetségi hivatalra pályázó jelölttel” egyeztetve cselekedett. Hozzátette, hogy az igazságszolgáltatás előtt elhallgatott olyan információkat, amelyekkel ártott volna „egy szövetségi jelöltnek”. November végén Cohen elismerte: bűnös abban, hogy nem mondott igazat a kongresszusnak és a Robert Mueller vezette különbizottságnak, amely Donald Trump 2016-os elnökválasztási kampánya munkatársai és oroszok esetleges összejátszását vizsgálja. Írásos nyilatkozatban közölte, hogy a Trump iránti lojalitása késztette őt arra, hogy eskü alatt hazudjon az amerikai elnök egykori moszkvai üzleti ügyeit illetően.       A volt ügyvéd – sajtóértesülések szerint televíziókban is közvetítendő – nyilvános meghallgatását a New York Times című napilap olyan fejleménynek nevezi, amely jelentős mértékben rombolhatja az elnök imázsát. Cohen tetteire a Robert Mueller vezette különleges bizottság vizsgálatai nyomán derült fény. A Mueller-bizottság a Trump-kampány munkatársai és oroszok között a 2016-os elnökválasztási kampányban történt állítólagos összejátszást vizsgálja.
Szerző