Már ma széteshet a görög kormánykoalíció

Publikálás dátuma
2019.01.11 09:00
Ciprasznak és Kammenosznak sűrűn kell egyeztetnie, hogy októberig megmaradjon a koalíció
Fotó: ANADOLU AGENCY/ AYHAN MEHMET
A kabinet kisebbik pártja, az ANEL elnöke nem támogatja a Macedóniával megkötött megállapodás ratifikálását.
Tavaly ugyan minden jel arra vallott, véget ér a két és fél évtizede tartó macedón névvita, egyúttal áttörés történik Görögország és az egykori jugoszláv tagköztársaság viszonyában, mégsem lehet teljes sikerről beszélni. Egyrészt továbbra sem biztos, hogy a macedón parlament elfogadja a megállapodást, ám ha ez megtörténik is, a megegyezést a görög parlamentnek szintén ratifikálnia kell, ami miatt az egész folyamat görög kormányválsághoz vezethet. A Balkánon minden mindennel összefügg, s nincs olyan megoldás, amely minden szereplő számára elfogadható lenne. A szkopjei parlament szerdán kezdte meg a vitát az ország új nevéről szóló alkotmánymódosításról. Az előterjesztés elfogadásához kétharmados többségre van szükség. Bár Nikola Gruevszki Magyarországra menekülésével a közhangulat még inkább a korábbi jobboldali kormánypárt, a VMRO-DPMNE ellen fordult, a szociáldemokrata Zoran Zaev miniszterelnök nem rendelkezik kellő többséggel a parlamentben. Igaz, az esélyeit jelentősen javítja, hogy – időnként nem túl úriemberi politikai játszmák révén – megnyerte nyolc jobboldali képviselő támogatását, az egyik albán párt azonban csak azzal a feltétellel támogatja az alkotmánymódosítást, hogy töröljék belőle a „macedón állampolgárságról” szóló részt. Ha viszont Zaev enged a követelésnek, akkor a VMRO-DPMNE nyolc képviselője számára válik elfogadhatatlanná az előterjesztés. A parlamenti vita legkorábban hét végén zárul le, akkor dől el, meglesz-e a kétharmados többség. Akad azonban egy másik bökkenő is: a megállapodás megjósolhatatlan hatást gyakorol a görög belpolitikára. Akár már ma széteshet a görög kormánykoalíció. Alekszisz Ciprasz miniszterelnök a nap folyamán tart sorsdöntő megbeszéléseket Panosz Kammenosz védelmi miniszterrel, a kisebbik kormánypárt, a jobboldali radikális ANEL elnökével. Utóbbi bejelentheti, visszahívja a párt minisztereit a kabinetből, meg sem várva a szkopjei parlament szavazását. Kammenosz nem támogatja a két balkáni ország között tavaly júniusban született megállapodást. Akkor a görög-macedón-albán határon található Preszpa-tó görög oldalán a két ország miniszterelnöke jelenlétében a két külügyminiszter látta el kézjegyével a dokumentumot, melynek értelmében Macedóniát Észak-Macedón Köztársaságra nevezik át. Cserébe Görögország vállalta, hogy nem gördít több akadályt Macedónia uniós, illetve NATO-integrációja elé. Ciprasz kormányfő szerdán jelezte: mihelyst a macedón parlament elfogadja a névváltoztatáshoz szükséges alkotmánymódosítást, hazája parlamentjében is elindul a ratifikáció folyamata. Míg azonban a Sziriza támogatja az egyezményt, az ANEL nem. A görög kormányfő közölte, ha az athéni parlamentben a javaslat nem kapja meg az abszolút többséget, azaz 151 képviselő támogatását, akkor „magától értetődő módon” bizalmi szavazást kér kormánya ellen. Ha megbukna, májusban előrehozott választást rendezhetnek, vélhetően az európai parlamenti választással egy időben. Ettől függetlenül úgy véli, a koalíciós partner szavazatai nélkül is ratifikálja az athéni parlament a névvita lezárását jelentő megállapodást. Az ANEL hét képviselővel rendelkezik a törvényhozásban, e párt nélkül a Sziriza 145 képviselőt mondhat magáénak a 300 tagú törvényhozásban, illetve egy független honatya is a kormányt támogatja. Öt mandátum hiányzik tehát az elfogadáshoz, ez azonban összejöhet. A baloldali To Potami nevű párt ugyanis jelezte, hat parlamenti képviselője az igen gombot nyomja majd meg a szavazásnál. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy Kammenosz pártja sem egységes. Több képviselője ugyanis a pártelnök bejelentése ellenére szintén támogatni kívánja a megegyezést. Ennek nemcsak az az oka, hogy a jobboldali párt képviselői ennyire szívükön viselnék a görög-macedón kapcsolat sorsát. Inkább már saját jövőjükre gondolnak. Ha Kammenosz előrehozott választást erőszakolna ki, azzal saját pártja érdekeivel menne szembe, hiszen szeptember óta egyetlen olyan közvélemény-kutatás sem látott napvilágot az országban, amely azt mutatná, hogy az ANEL bejutna egy következő parlamentbe. Vagyis a jobboldali politikai erőnek nem éri meg teljes kenyértörésre vinni a dolgot. Ezért a kabinet valószínűleg kitölti az októberi választásig tartó mandátumát.
2019.01.11 09:00
Frissítve: 2019.01.11 09:00

Trump ügyvédje nem zárja ki, hogy a kampánycsapat tagjai összejátszottak az oroszokkal

Publikálás dátuma
2019.01.17 21:05

Fotó: / Chris Kleponis
Donald Trump amerikai elnök ügyvédje, Rudolph Giuliani egy televíziós interjúban csütörtökön kijelentette: az elnök ugyan nem játszott össze az oroszokkal, de kampánycsapatának tagjaival kapcsolatban ezt már nem zárja ki.
Giuliani, aki korábban többször is azt hangoztatta, hogy az elnök környezetéből soha senki nem játszott össze oroszokkal, a CNN hírtelevíziónak adott interjújában úgy fogalmazott: "soha nem mondtam azt, hogy nem volt összejátszás a kampánycsapat vagy egyes tagjai részéről. Fogalmam sincs erről."

Hangsúlyozta ugyanakkor: nincs bizonyíték arra, hogy Donald Trump összejátszott volna oroszokkal, hogy meghekkeljék a Demokrata Párt vezető szerve, a Demokrata Országos Bizottság elektronikus leveleit. Giuliani ezzel a bizottság e-mailjeinek a 2016-os elnökválasztási kampányban történt meghekkelésére utalt, amelynek nyomán az ellopott elektronikus leveleket a sajtóban hozták nyilvánosságra. "Az elnök nem játszott össze Oroszországgal" - szögezte le az ügyvéd.

Szavaira több demokrata párti törvényhozó reagált. Richard Durbin szenátor például az MSNBC televíziónak azt nyilatkozta: Giuliani ezzel mintha elismerte volna, hogy tudomása van a Trump kampánycsapata és oroszok közötti összejátszásról. "Ez beismerés az elnök ügyvédje részéről" - fogalmazott Durbin.

A The Wall Street Journal csütörtökön arról közölt értesüléseket, hogy Michael Cohen, Trump volt személyes ügyvédje - akit több mint háromévi börtönre ítéltek adó- és banki csalásért és a kampányfinanszírozási törvények megsértéséért - 2016-ban egy technológiai vállalatot felkért arra, hogy manipuláljon két közvélemény-kutatást Trump érdekében. Cohen a cikk megjelenése után Twitter - üzenetében elismerte ezt, hozzátéve, hogy Donald Trump utasítására cselekedett.
2019.01.17 21:05

Tovább tart a Brexit-dráma

Publikálás dátuma
2019.01.17 20:22

Fotó: AFP/ EMMANUEL DUNAND
Theresa May megkezdte a majdnem összpárti konzultációt a parlament számára elfogadhatónak látszó forgatókönyvekről.
Csütörtökön a westminsteri parlament alsóházának nyomasztóan zsúfolt ülésterméből a Downing Street 10.-be helyeződött át a Brexitet végleges formájába öntő keserves folyamat. 24 órával “történelmi” veresége után Theresa May számszerűen szerény, de annál fontosabb győzelmet aratott, amikor 325-306 arányban visszaverte a kormány ellen Jeremy Corbyn által benyújtott bizalmatlansági indítványt. A miniszterelnök öröme rövid életű is lehet. Lapértesülés szerint a Munkáspárt vezetője a következő hetekben-hónapokban többször is kezdeményez majd bizalmatlansági szavazást, amíg egyszer szerencsés lesz és kiharcolja az idő előtti parlamenti választást. Most az északír Demokratikus Unionista Párt tíz képviselőjének támogatása mentette meg a kormányt. Ha May akárcsak egy DUP honatya rokonszenvét nem élvezte volna, csütörtökön már egy új kormány létrehozásán gondolkozott volna a szigetország.    A szavazópolgárok a Brexit-megegyezés parlamenti elutasítását megelőző napokban továbbra is Theresa May-t akarták a Downing Street 10.-ben látni. A The Times által rendelt friss YouGov közvélemény-kutatás szerint a kormányfő támogatottsága 36, Jeremy Corbyné 20 százalékos, ám feltűnően magas a bizonytalanok 41 százalékos aránya. A kormány szerény hazai és nemzetközi megítélése ellenére a Konzervatív Párt 39 százalékos, a Munkáspárt 34, a Liberális Demokraták 11 százalékos népszerűségnek örvendenek. Különösen a Brexit-párti voksolók vonzódnak a torykhoz. 59 százalékuk szavazna most a Konzervatívokra és csak 19 százalékuk a Munkáspártra. Közben Andrea Leadsom, az alsóház kormánypárti többségének vezetője bejelentette, hogy a kormány jövő hétfőn benyújtja a Brexittel kapcsolatos “következő lépések” tervét. Az indítványról kedden egész napos vitát rendeznek, amit este újabb szavazás követ. Theresa May közvetlenül a bizalmatlansági indítvány megnyerése után konzultációra hívta meg a parlamenti pártok vezetőit és a Ház legbefolyásosabb tisztségviselőit. A kormányfő, sőt saját pártja “csalódottságát” kiváltva Jeremy Corbyn, mint ezt csütörtökön Theresa May-hez intézett levelében is kifejtette, csak abban az esetben hajlandó tárgyalóasztalhoz ülni, ha May elhatárolódik a “no-deal” lehetőségétől. Ezt az álláspontot a Munkáspárt 2017-es választási programjában és 2018-as éves konferenciáján is rögzítette. Az ellenzék vezére szerint azt a 4,2 milliárd fontot, amit a kormány a megállapodás nélküli kilépés fájdalmainak enyhítésére félretett, a közszolgáltatások és a szociális támogatások javítására kellene fordítani.  Twitter üzenetében Mike Gapes Labour-képviselő felvetette, “úgy látszik, Corbyn a Hamásszal, a Hezbollah-al, Asszáddal és Iránnal minden előfeltétel nélkül kész dialógust folytatni, az Egyesült Királyság miniszterelnökével azonban nem, Vajon miért?”. A szigetország vitathatatlan válsága közepette képviselők különböző csoportjai, sőt a kormány tagjai legalább négy B-tervben gondolkoznak. Úgy tűnik, a mérleg nyelve a “puha” Brexit” felé tolódik el. A parlamenti aritmetika arra kényszerítheti Theresa May-t, hogy eddigi hajthatatlanságát feladva fogadjon el - legalább ideiglenesen - egyfajta vámuniót. Az egységes piaci és vámuniós tagságot jelentő norvég minta követői abban bíznak, hogy ezzel a megoldással a képviselők többsége egyet tudna érteni. Sir Vince Cable, a Liberális Demokraták vezetője és Dominic Grieve, a Konzervatívok volt legfőbb ügyésze a nép véleményének meghallgatása, azaz egy második népszavazás mellett kardoskodik. A Munkáspárt javaslata Corbyn levele szerint egy új, átfogó vámunió és egy erős egységes piaci szabályozás az EU és az Egyesült Királyság között, valamint a munkavállalói jogok és a környezet védelme. Amiben szinte mindenki egyetért, az az északír “backstop” rendezés veszélyének eltávolítása az egyezmény szövegéből. Hetven nappal az EU-tagság lefújása előtt egyre nagyobb annak a valószínűsége, hogy az Egyesült Királyság felkéri Brüsszelt, hosszabbítsa meg a március 29-i határidőt. Az unió több vezetője is jelezte már, erre lehetősége lát. Philip Hammond pénzügyminiszter a Brexit-deal katasztrofális fogadtatása után több száz üzletembert próbált megnyugtatni egy telefonkonferencián, és az egyik felvetett opció éppen az “extra time” volt.  
2019.01.17 20:22