Már ma széteshet a görög kormánykoalíció

Publikálás dátuma
2019.01.11 09:00
Ciprasznak és Kammenosznak sűrűn kell egyeztetnie, hogy októberig megmaradjon a koalíció
Fotó: ANADOLU AGENCY/ AYHAN MEHMET
A kabinet kisebbik pártja, az ANEL elnöke nem támogatja a Macedóniával megkötött megállapodás ratifikálását.
Tavaly ugyan minden jel arra vallott, véget ér a két és fél évtizede tartó macedón névvita, egyúttal áttörés történik Görögország és az egykori jugoszláv tagköztársaság viszonyában, mégsem lehet teljes sikerről beszélni. Egyrészt továbbra sem biztos, hogy a macedón parlament elfogadja a megállapodást, ám ha ez megtörténik is, a megegyezést a görög parlamentnek szintén ratifikálnia kell, ami miatt az egész folyamat görög kormányválsághoz vezethet. A Balkánon minden mindennel összefügg, s nincs olyan megoldás, amely minden szereplő számára elfogadható lenne. A szkopjei parlament szerdán kezdte meg a vitát az ország új nevéről szóló alkotmánymódosításról. Az előterjesztés elfogadásához kétharmados többségre van szükség. Bár Nikola Gruevszki Magyarországra menekülésével a közhangulat még inkább a korábbi jobboldali kormánypárt, a VMRO-DPMNE ellen fordult, a szociáldemokrata Zoran Zaev miniszterelnök nem rendelkezik kellő többséggel a parlamentben. Igaz, az esélyeit jelentősen javítja, hogy – időnként nem túl úriemberi politikai játszmák révén – megnyerte nyolc jobboldali képviselő támogatását, az egyik albán párt azonban csak azzal a feltétellel támogatja az alkotmánymódosítást, hogy töröljék belőle a „macedón állampolgárságról” szóló részt. Ha viszont Zaev enged a követelésnek, akkor a VMRO-DPMNE nyolc képviselője számára válik elfogadhatatlanná az előterjesztés. A parlamenti vita legkorábban hét végén zárul le, akkor dől el, meglesz-e a kétharmados többség. Akad azonban egy másik bökkenő is: a megállapodás megjósolhatatlan hatást gyakorol a görög belpolitikára. Akár már ma széteshet a görög kormánykoalíció. Alekszisz Ciprasz miniszterelnök a nap folyamán tart sorsdöntő megbeszéléseket Panosz Kammenosz védelmi miniszterrel, a kisebbik kormánypárt, a jobboldali radikális ANEL elnökével. Utóbbi bejelentheti, visszahívja a párt minisztereit a kabinetből, meg sem várva a szkopjei parlament szavazását. Kammenosz nem támogatja a két balkáni ország között tavaly júniusban született megállapodást. Akkor a görög-macedón-albán határon található Preszpa-tó görög oldalán a két ország miniszterelnöke jelenlétében a két külügyminiszter látta el kézjegyével a dokumentumot, melynek értelmében Macedóniát Észak-Macedón Köztársaságra nevezik át. Cserébe Görögország vállalta, hogy nem gördít több akadályt Macedónia uniós, illetve NATO-integrációja elé. Ciprasz kormányfő szerdán jelezte: mihelyst a macedón parlament elfogadja a névváltoztatáshoz szükséges alkotmánymódosítást, hazája parlamentjében is elindul a ratifikáció folyamata. Míg azonban a Sziriza támogatja az egyezményt, az ANEL nem. A görög kormányfő közölte, ha az athéni parlamentben a javaslat nem kapja meg az abszolút többséget, azaz 151 képviselő támogatását, akkor „magától értetődő módon” bizalmi szavazást kér kormánya ellen. Ha megbukna, májusban előrehozott választást rendezhetnek, vélhetően az európai parlamenti választással egy időben. Ettől függetlenül úgy véli, a koalíciós partner szavazatai nélkül is ratifikálja az athéni parlament a névvita lezárását jelentő megállapodást. Az ANEL hét képviselővel rendelkezik a törvényhozásban, e párt nélkül a Sziriza 145 képviselőt mondhat magáénak a 300 tagú törvényhozásban, illetve egy független honatya is a kormányt támogatja. Öt mandátum hiányzik tehát az elfogadáshoz, ez azonban összejöhet. A baloldali To Potami nevű párt ugyanis jelezte, hat parlamenti képviselője az igen gombot nyomja majd meg a szavazásnál. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy Kammenosz pártja sem egységes. Több képviselője ugyanis a pártelnök bejelentése ellenére szintén támogatni kívánja a megegyezést. Ennek nemcsak az az oka, hogy a jobboldali párt képviselői ennyire szívükön viselnék a görög-macedón kapcsolat sorsát. Inkább már saját jövőjükre gondolnak. Ha Kammenosz előrehozott választást erőszakolna ki, azzal saját pártja érdekeivel menne szembe, hiszen szeptember óta egyetlen olyan közvélemény-kutatás sem látott napvilágot az országban, amely azt mutatná, hogy az ANEL bejutna egy következő parlamentbe. Vagyis a jobboldali politikai erőnek nem éri meg teljes kenyértörésre vinni a dolgot. Ezért a kabinet valószínűleg kitölti az októberi választásig tartó mandátumát.
2019.01.11 09:00
Frissítve: 2019.01.11 09:00

Megújítják a CEU amerikai akkreditációját

Publikálás dátuma
2019.01.16 20:32

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
A CEU felsőoktatási akkreditációját végző értékelő bizottság elnöke szerint a Magyarországról elüldözött intézmény a "felsőoktatás egyik sikertörténete".
Ron Daniels, a Johns Hopkins Egyetem és a CEU felsőoktatási akkreditációját végző Middle States Commission on Higher Education értékelő bizottságának elnöke azt javasolja, hogy újítsák meg a CEU amerikai felsőoktatási akkreditációját – írja a CEU közleményére hivatkozva az atv.hu.

Daniels gratulált az intézménynek, hogy a bizottság vizsgálata alapján „sikeresen megfelel a Middle States Commission on Higher Education akkreditációs feltételeinek és tagsági követelményeinek”. Daniels szerint „a CEU a felsőoktatás egyik sikertörténete,” és részletezte, hogy melyek azok a területek, amelyekben kiemelkedően teljesít. A bizottság elismerte a CEU elkötelezettségét egy átfogó oktatási program fejlesztése és a tanulásközpontú oktatás iránt, amelyek mind hozzájárultak ahhoz, hogy 2018-ban a CEU a QS ranglistáján a világ 51-100 legjobb egyeteme között szerepel történelem, filozófia, politikatudomány, szociálpolitika és szociológia tantárgyakban, és a 200 legjobb között közgazdaságtan és jogtudomány terén.


„A CEU egyenrangú a világ legjobb egyetemeivel”
-jegyezte meg a Magyarországról Bécsbe költöző egyetemről Ron Daniels.
2019.01.16 20:32

Túlélte a bizalmatlansági szavazást Theresa May

Publikálás dátuma
2019.01.16 20:19

Fotó: AFP/ EMMANUEL DUNAND
A brit parlament 325-306-os szavazati aránnyal nem vonta meg a bizalmat a kormánytól. May az ellenzékkel is egyeztetne, mielőtt folytatná a Brexittel kapcsolatos brüsszeli tárgyalásokat.
A többség arra számított, hogy elbukik a Theresa May elleni bizalmatlansági indítvány, és nem is kellett csalódniuk: az ellenzék által kezdeményezett voksoláson 325-306 arányban May támogatói kerültek többségbe. Kérdés, hogyan folytatódnak a Brexit-tárgyalások, mindenesetre a miniszterelnöknő a szavazás után személyes konzultációt javasolt az összes ellenzéki párt vezetőjének a brit EU-tagság megszűnésének folyamatáról. A kormányfő hozzátette: kész már szerda este elkezdeni ezeket a négyszemközti megbeszéléseket - számol be róla az MTI.

May kijelentette:
olyan megoldásokat kell találni, amelyekhez elégséges támogatást lehet biztosítani az alsóházban.
Hozzátette: hétfőn terjeszti a ház elé javaslatait a Brexit-folyamat további menetére. A legnagyobb ellenzéki párt, a Munkáspárt, amelynek vezére, Jeremy Corbyn szerdán „zombikormánynak” nevezte az ország vezetését, azért szerette volna megvonni a bizalmat a kormánytól, mert nem tudtak olyan megállapodást kötni az Európai Unióval, amelyik megnyugtatóan rendezné az Egyesült Királyság kilépését az EU-ból, ugyanakkor biztosítja az ország függetlenségét is az európai közösségtől. Corbyn a szavazás után azt mondta: a tárgyalások feltétele a Labour részéről az, hogy a kormány zárja ki a megállapodás nélküli Brexit lehetőségét.

Ha Corbyn bizalmatlansági indítványát az alsóház megszavazta volna, akkor a Konzervatív Pártnak, vagy bármely más parlamenti frakciónak, a parlamenti törvény alapján 14 napja lett volna arra, hogy egy általa működőképesnek tartott kormányt vagy kormánykoalíciót összeállítson, és erről újabb bizalmi szavazást kellett volna tartani. Ha a kormányalakítással próbálkozó párt a második bizalmi szavazáson nem tud többséget szerezni az alsóházban, parlamenti választásokat kell kiírni.

Ez a szabály felülírja a brit választási törvényt, amely öt évben rögzíti a parlamenti választások közötti időt. Nagy-Britanniában legutóbb 2017-ben tartottak választásokat, vagyis a következő választás 2022-ben esedékes. Theresa May már decemberben bejelentette, hogy nem ő kívánja a 2022-es parlamenti választások kampányát megvívni a Konzervatív Párt élén, de azt egyelőre nem árulta el, hogy mikorra tervezi távozását.

A Munkáspárt egyébként legnagyobb ellenzéki erőként bármikor ismét beterjeszthet bizalmatlansági indítványt May kormánya ellen.
2019.01.16 20:19
Frissítve: 2019.01.16 21:51