Tovább csúszik a paksi engedély

Még mindig nem adta be legfontosabb engedélykérelmét az új paksi blokkokat tervező állami társaság. A késedelem oka és hossza ködös.

Nem említette ez évi menetrendjében a két tervezett paksi atomblokk legfontosabb, úgynevezett létesítési engedélyének elbírálását az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) tegnapi, évindító sajtótájékoztatóján Fichtinger Gyula főigazgató. Szavai szerint idén a beruházó, az állami Paks II Zrt. tájékoztatása alapján leginkább a majdani építkezést segítő, a nukleáris tevékenységet nem érintő épületek építési engedélyeivel foglalkozhatnak, miközben felügyelik, értékelik a cég tevékenységét. Emellett az Európai Unió, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség és a hozzánk hasonló helyzetű finn hatóság illetékeseinek bevonásával vizsgálják a biztonsági követelményeket.

Ez azért szembeszökő, mert az Orbán-kormány korábban még tavalyra ígérte a létesítési engedélykérelem benyújtását ahhoz, hogy a legutóbbi hivatalos menetrend alapján az alsó hangon háromezer milliárd forintba kerülő, orosz állami hitelből fizetett két blokkot 2026-ban és rá egy évre átadhassák. A Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásáért felelős államtitkár, Aszódi Attila lapunknak több ízben is abbéli reményének adott hangot, hogy a kérelmet tavaly beadják, illetve ez év végére megszületik az engedély. A hatóságnak a feldolgozásra ugyanis egy éve van, ami egyszer 3 hónappal meghosszabbítható. (Ebbe nem számít bele az esetleges javítási idő.) Mindezek alapján tehát szinte bizton állítható, hogy 2021 előtt nem születik meg a magyar állami beruházás megkezdéséhez szükséges engedély.

A tervezésben részt vevők soraiban is egyre gyakrabban hangzik el reális átadási időpontként 2032, amikor viszont az első jelenlegi blokkot már le kell állítani - tudta meg korábban lapunk. Az ezzel kapcsolatos felvetésekre a főigazgató úgy fogalmazott: a hatóság készen áll a kérelem befogadására és elbírálására. Kérdésünkre a csúszást kétségtelennek nevezte, így a beadásig szakértőik mással foglalkoznak.

Korábbi információink szerint a késlekedést elsősorban az okozza, hogy az orosz tervek összeegyeztethetetlenek a magyar és az uniós szabályokkal. A jelenlegi rend szerint a dokumentumokat elsőként a Paks II Zrt. vizsgálja, szűri és egyezteti esetleges módosítási javaslatait az oroszokkal. Ha a magyar társaság mindent rendben talál, még egy általuk felkért független szakértőnek is rá kell ütnie a pecsétjét. A több százezer oldalas anyagot csak ezután postázhatják az OAH címére. A hazai problémákat előrevetítette, hogy a szintén az orosz állami Roszatom kivitelezte, e tekintetben nálunk kissé előrébb tartó finn blokképítés kapcsán az ottani hatóság rendre visszautasítja a nukleáris biztonságot is érintő orosz kérelmeket. Ott az ott a nyilvánosság előtt zajló vita miatt húzódik egyre az átadás várható időpontja és a beruházás tervezett költsége is.

Fichtinger Gyula tegnap erről úgy fogalmazott: némiképp eltér egymástól az orosz, a finn és a magyar szabályozás. Már csak azért is, mert a Roszatom alapvetően a Szentpétervár-közeli Leningrád 2 elnevezésű, nemrég átadott atomerőművet tekinti a Paks 2-es fejlesztésmintának. „Ez nem azt jelenti, hogy a magyar erőműterv nem felel meg a hazai előírásoknak: az a kérdés, hogy a megfelelés miként igazolható, ami egy komoly tervezői, mérnöki feladat” - fogalmazott a főigazgató.

Fichtinger Gyula emlékeztetett arra, hogy – mint az már tavalyi tájékoztatójukon kiderült – az első, felvonulási épületre vonatkozó kérelmet nem fogadták el, amit a Paks II vissza is vont. Tavaly viszont ezeket újra beadták és az engedélyek meg is születtek. Jelenleg is zajlik egy hasonló kérelem elbírálása. A főigazgató szerint érezhető a beadott iratok minőségének javulása. Az pedig, hogy – a korábbi ígéretek ellenére - eme létesítmények kivitelezése máig nem indult el, már nem az ő hatáskörük.

A jelenlegi paksi atomblokkok hűtését végző Duna rekordalacsony vízállása, illetve magas nyári hőmérséklete miatt idén többször is csökkenteni kellett az erőmű teljesítményét: ez a leendő blokkok hűtése kapcsán is kérdéseket vetett fel. Fichtinger Gyula szerint mindez nem az OAH, hanem a környezetvédelmi hatóság asztalára tartozik, mivel nem érinti a nukleáris biztonságot. Ama szakértői felvetéseket, miszerint a nemrég kiadott, 20 éves üzemeltetésiengedély-hosszabbításon túl is működhetnének a jelenlegi blokkok, a hatóság nem vizsgálja. A főigazgató szerint ezt most törvény tiltja, de ilyen ötlet esetén az üzemeltetőnek meg kell vizsgálnia az üzleti és a műszaki lehetőségeket.

Fichtinger Gyula nem osztja ama, környezetvédők által hangoztatott véleményt, hogy tavaly lazultak az elbírálókkal szembeni összeférhetetlenségi szabályok. Az év végi törvénymódosítás inkább behatárolta a hatóságtól távozók iparági elhelyezkedési lehetőségeit. (Megjegyzendő ugyanakkor, hogy a bírálatban részt vevő és a kérelmező közötti, korábbi üzleti kapcsolat tilalmát törölték.)

Annak kapcsán, hogy – a Greenpeace tavalyi közlése szerint - a sajtótájékoztatón is részt vevő főigazgató-helyettes, Hullán Szabolcs bedolgozott a Paks 2 engedélyezést megalapozó egyik tanulmányba, a főigazgató a korábbiakhoz hasonlóan a védelmébe vette, nem látván ebben kivetnivalót és összeférhetetlenséget. Mindemellett kérdésünkre megerősítette, hogy iparágukat szakemberhiány sújtja.