Tovább csúszik a paksi engedély

Publikálás dátuma
2019.01.11 07:30

Fotó: Paksi Atomerőmű/ Bodajki Ákos
Még mindig nem adta be legfontosabb engedélykérelmét az új paksi blokkokat tervező állami társaság. A késedelem oka és hossza ködös.
Nem említette ez évi menetrendjében a két tervezett paksi atomblokk legfontosabb, úgynevezett létesítési engedélyének elbírálását az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) tegnapi, évindító sajtótájékoztatóján Fichtinger Gyula főigazgató. Szavai szerint idén a beruházó, az állami Paks II Zrt. tájékoztatása alapján leginkább a majdani építkezést segítő, a nukleáris tevékenységet nem érintő épületek építési engedélyeivel foglalkozhatnak, miközben felügyelik, értékelik a cég tevékenységét. Emellett az Európai Unió, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség és a hozzánk hasonló helyzetű finn hatóság illetékeseinek bevonásával vizsgálják a biztonsági követelményeket. Ez azért szembeszökő, mert az Orbán-kormány korábban még tavalyra ígérte a létesítési engedélykérelem benyújtását ahhoz, hogy a legutóbbi hivatalos menetrend alapján az alsó hangon háromezer milliárd forintba kerülő, orosz állami hitelből fizetett két blokkot 2026-ban és rá egy évre átadhassák. A Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásáért felelős államtitkár, Aszódi Attila lapunknak több ízben is abbéli reményének adott hangot, hogy a kérelmet tavaly beadják, illetve ez év végére megszületik az engedély. A hatóságnak a feldolgozásra ugyanis egy éve van, ami egyszer 3 hónappal meghosszabbítható. (Ebbe nem számít bele az esetleges javítási idő.) Mindezek alapján tehát szinte bizton állítható, hogy 2021 előtt nem születik meg a magyar állami beruházás megkezdéséhez szükséges engedély.      A tervezésben részt vevők soraiban is egyre gyakrabban hangzik el reális átadási időpontként 2032, amikor viszont az első jelenlegi blokkot már le kell állítani - tudta meg korábban lapunk. Az ezzel kapcsolatos felvetésekre a főigazgató úgy fogalmazott: a hatóság készen áll a kérelem befogadására és elbírálására. Kérdésünkre a csúszást kétségtelennek nevezte, így a beadásig szakértőik mással foglalkoznak. Korábbi információink szerint a késlekedést elsősorban az okozza, hogy az orosz tervek összeegyeztethetetlenek a magyar és az uniós szabályokkal. A jelenlegi rend szerint a dokumentumokat elsőként a Paks II Zrt. vizsgálja, szűri és egyezteti esetleges módosítási javaslatait az oroszokkal. Ha a magyar társaság mindent rendben talál, még egy általuk felkért független szakértőnek is rá kell ütnie a pecsétjét. A több százezer oldalas anyagot csak ezután postázhatják az OAH címére. A hazai problémákat előrevetítette, hogy a szintén az orosz állami Roszatom kivitelezte, e tekintetben  nálunk kissé előrébb tartó finn blokképítés kapcsán az ottani hatóság rendre visszautasítja a nukleáris biztonságot is érintő orosz kérelmeket. Ott az ott a nyilvánosság előtt zajló vita miatt  húzódik egyre az átadás várható időpontja és a beruházás tervezett költsége is. Fichtinger Gyula tegnap erről úgy fogalmazott: némiképp eltér egymástól az orosz, a finn és a magyar szabályozás. Már csak azért is, mert a Roszatom alapvetően a Szentpétervár-közeli Leningrád 2 elnevezésű, nemrég átadott atomerőművet tekinti a Paks 2-es fejlesztésmintának. „Ez nem azt jelenti, hogy a magyar erőműterv nem felel meg a hazai előírásoknak: az a kérdés, hogy a megfelelés miként igazolható, ami egy komoly tervezői, mérnöki feladat” - fogalmazott a főigazgató. Fichtinger Gyula emlékeztetett arra, hogy – mint az már tavalyi tájékoztatójukon kiderült – az első, felvonulási épületre vonatkozó kérelmet nem fogadták el, amit a Paks II vissza is vont. Tavaly viszont ezeket újra beadták és az engedélyek meg is születtek. Jelenleg is zajlik egy hasonló kérelem elbírálása. A főigazgató szerint érezhető a beadott iratok minőségének javulása. Az pedig, hogy – a korábbi ígéretek ellenére - eme létesítmények kivitelezése máig nem indult el, már nem az ő hatáskörük. A jelenlegi paksi atomblokkok hűtését végző Duna rekordalacsony vízállása, illetve magas nyári hőmérséklete miatt idén többször is csökkenteni kellett az erőmű teljesítményét: ez a leendő blokkok hűtése kapcsán is kérdéseket vetett fel.  Fichtinger Gyula szerint mindez nem az OAH, hanem a környezetvédelmi hatóság asztalára tartozik, mivel nem érinti a nukleáris biztonságot. Ama szakértői felvetéseket, miszerint a nemrég kiadott, 20 éves üzemeltetésiengedély-hosszabbításon túl is működhetnének a jelenlegi blokkok, a hatóság nem vizsgálja. A főigazgató szerint ezt most törvény tiltja, de ilyen ötlet esetén az üzemeltetőnek meg kell vizsgálnia az üzleti és a műszaki lehetőségeket. Fichtinger Gyula nem osztja ama, környezetvédők által hangoztatott véleményt, hogy tavaly lazultak az elbírálókkal szembeni összeférhetetlenségi szabályok. Az év végi törvénymódosítás inkább behatárolta a hatóságtól távozók iparági elhelyezkedési lehetőségeit. (Megjegyzendő ugyanakkor, hogy a bírálatban részt vevő és a kérelmező közötti, korábbi üzleti kapcsolat tilalmát törölték.) Annak kapcsán, hogy – a Greenpeace tavalyi közlése szerint - a sajtótájékoztatón is részt vevő főigazgató-helyettes, Hullán Szabolcs bedolgozott a Paks 2 engedélyezést megalapozó egyik tanulmányba, a főigazgató a korábbiakhoz hasonlóan a védelmébe vette, nem látván ebben kivetnivalót és összeférhetetlenséget. Mindemellett kérdésünkre megerősítette, hogy iparágukat szakemberhiány sújtja.

Orbán: a csúszás előállt

A csúszás kétségkívül előállt - ismerte el egy, a Paks 2-es beruházásra vonatkozó kérdés kapcsán tegnapi, rendhagyó sajtótájékoztatóján Orbán Viktor. Azon dolgozunk, hogy ez minél rövidebb legyen - tette hozzá. Az okok között csak a bonyolult uniós közbeszerzési folyamatot említette. Hozzáfűzte: a szerződés alapján az orosz fél kulcsrakész erőművet ad át, így "a technikai részletkérdések hozzájuk tartoznak". Ennek nyomán ugyanakkor ma a szerződéses feltételek módosítása nem tűnik szükségesnek - fogalmazott a miniszterelnök.

Frissítve: 2019.01.11 07:30

Hankook-sztrájk: itt vannak a megállapodás részletei

Publikálás dátuma
2019.03.22 19:56
Képünk illusztráció
Fotó: Népszava/ Vajda József
Tíz nap után véget ért a sztrájk a Hankooknál, a szakszervezet a pótlékok és a bónuszok jelentős emelését érte el.
Bár a szakszervezet eredeti követelését, a 18 százalékos alapbéremelést tíz naposra nyúlt sztrájkjukkal nem sikerült elérniük a Hankook dunaújvárosi dolgozóinak, a cég speciális bérezési rendszerén sikerült úgy módosítani, hogy abból minden dolgozó közel egyenlően részesüljön, és a diszkriminatív gyakorlatok eltűnjenek a cég bónuszrendszeréből. Székely Tamás, a Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének (VDSZ) elnöke mindezt győzelemként értékelte pénteki sajtótájékoztatóján. Szavai szerint a Hankooknál egy rendkívül bonyolult bérezési rendszer működik, ennek alapbéren kívüli elemeinek növelését sikerült most elérni, ami összességben legalább 18,5 százalékos keresetnövekedést eredményez az idén a dolgozók számára. A műszakpótlék 6 százalékkal, a besorolási bér egyes szintjei 5 százalékkal emelkednek, még az idén kifizetik az év végi bónuszt, 5 évente pedig 70 ezer forintos hűségjutalom jár. A cég által – a szakszervezet kétórás figyelmeztetősztrájkjára adott reakcióként – egyoldalúan meghatározott, átlagosan 13,6 százalékos emeléshez képest ez további 8,5 százalékot jelent. Így, még akik a legkevesebb emelést is kapták – voltak, akik csupán 10, míg mások 22 százalékot kaptak –, azoknak is legalább 18,5 százalékot jelent – magyarázta a szakszervezeti vezető. A Hankooknál múlt hét kedden kezdődött a határozatlan idejű sztrájk, ám a vezetőség 8 napig egyáltalán nem is volt hajlandó tárgyalni a szakszervezettel. Ezzel megsértették a sztrájktörvényt, emiatt a VDSZ a munkaügyi bírósághoz fordult. Székely Tamás tájékoztatása szerint döntés mindeddig nem született, a keresetet pedig vissza is fogják vonni, hiszen „okafogyottá vált”. A Hankook ugyanakkor nem csupán a tárgyalástól zárkózott el, hanem különböző módszerekkel igyekezett presszionálni is a sztrájkolókat. Másfélszeres óradíjat fizetett például azoknak, akik nem vettek részt a munkabeszüntetésben – a dolgozók mintegy 70 százaléka sztrájkolt -, a sztrájkot választókat pedig ki akarta zárni a bónuszokból. Ettől azonban a csütörtök este megkötött megállapodásban végül elálltak – mondta a szakszervezeti vezető. Egyes multinacionális cégeknél mintha két törvény létezne: kívül a magyar Munka törvénykönyve, a gyár kerítésein belül pedig a saját törvényeik – kommentálta a Hankooknál lezajlott eseményeket érdeklődésünkre Balogh Béla, a Vasas Szakszervezeti Szövetség elnöke. Emlékeztetett: az esztergomi Suzukinál nemrég megalakult tagszervezetük több száz tagja is arra vár, hogy végre szóba álljon velük a munkáltató. Ebben a helyzetben rendkívül fontos, hogy a szakszervezetek ne maradjanak egyedül, ezért is van nagy jelentősége annak a nemzetközi szakszervezeti összefogásnak, amely 20 éve jött létre. A Bécsi Memorandum Csoport épp ezt a jubileumot ünnepelve tartott Budapesten kétnapos konferenciát, amelyen összegezték az eddigi tapasztalatokat. Balogh Béla szerint, bár a multik által Magyarországon biztosított fizetések még messze vannak a nyugat-európai anyacégek béreitől, a 20 évvel ezelőtti helyzethez képest kissé összébbhúzódott a bérolló. Ez részben annak is köszönhető, hogy amikor a Vasas egy-egy tagszervezete bértárgyalásokat folytat egy cégnél, felveszik a kapcsolatot az adott cég anyaországában működő szakszervezetével és információkat kérnek, amelyek nagy segítségükre vannak az egyeztetések során. A vállalatok minden országban igyekeznek a legtöbb profitot kisajtolni, nem ügyelnek a dolgozók szociális helyzetére, a klímakövetkezményekre. Még mindig úgy gondolkoznak, mint 100 éve – fogalmazott lapunknak Johann Horn, a német IG Metall bajor tartományi elnöke. Szerinte a multik ki akarják játszani egymás ellen a különböző országok munkavállalóit, ez ellen pedig csak közösen lehet fellépni. Hogy hogyan, arra nincsen egységes recept, csak eszköz, mégpedig az összefogás: ez az egyetlen, ami rákényszeríti a munkaadókat, hogy tisztességes munkafeltételeket teremtsenek. 

Feladatot ad az autóipar

A Bécsi Memorandum Csoportot hat fémipari szakszervezet alapította 1999-ben: az osztrák PRO-GE, a bajorországi IG Metall, a cseh OS KOVO, a szlovák OZ KOVO, a szlovén SKEI és a magyar Vasas Szakszervezeti Szövetség. A szakszervezetek egyik fontos célkitűzése volt a kelet-európai országok béreinek és munkakörülményeinek közelítése a nyugat-európai országokéhoz. Az együttműködésben egyre hangsúlyosabb téma az autóipar, hiszen ezek az országok kulcsszerepet játszanak az európai gépjárműgyártásban: a 2,5 millió európai autóipari munkavállalóból 1,5 millió itt él.

Frissítve: 2019.03.22 20:04

316,28 forinton az euró

Publikálás dátuma
2019.03.22 19:39
Képünk illusztráció
Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
Gyengült a forint a bankközi piacon a főbb devizákkal szemben péntek este a reggeli szintekhez képest.
Az euró jegyzése 316,28 forintra emelkedett este negyed nyolc előtt a reggel fél nyolckor jegyzett 314,57 forintról. Az euró pénteken 314,20 forint és 316,95 forint között mozgott. A svájci frank árfolyama 278,47 forintról 281,60 forintra, a dolláré pedig 276,44 forintról 280,25 forintra emelkedett. Az euró a reggeli 1,1380 dollár után este 1,1286 dolláron állt.
Szerző