Tovább csúszik a paksi engedély

Publikálás dátuma
2019.01.11. 07:30

Fotó: Bodajki Ákos / Paksi Atomerőmű
Még mindig nem adta be legfontosabb engedélykérelmét az új paksi blokkokat tervező állami társaság. A késedelem oka és hossza ködös.
Nem említette ez évi menetrendjében a két tervezett paksi atomblokk legfontosabb, úgynevezett létesítési engedélyének elbírálását az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) tegnapi, évindító sajtótájékoztatóján Fichtinger Gyula főigazgató. Szavai szerint idén a beruházó, az állami Paks II Zrt. tájékoztatása alapján leginkább a majdani építkezést segítő, a nukleáris tevékenységet nem érintő épületek építési engedélyeivel foglalkozhatnak, miközben felügyelik, értékelik a cég tevékenységét. Emellett az Európai Unió, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség és a hozzánk hasonló helyzetű finn hatóság illetékeseinek bevonásával vizsgálják a biztonsági követelményeket. Ez azért szembeszökő, mert az Orbán-kormány korábban még tavalyra ígérte a létesítési engedélykérelem benyújtását ahhoz, hogy a legutóbbi hivatalos menetrend alapján az alsó hangon háromezer milliárd forintba kerülő, orosz állami hitelből fizetett két blokkot 2026-ban és rá egy évre átadhassák. A Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásáért felelős államtitkár, Aszódi Attila lapunknak több ízben is abbéli reményének adott hangot, hogy a kérelmet tavaly beadják, illetve ez év végére megszületik az engedély. A hatóságnak a feldolgozásra ugyanis egy éve van, ami egyszer 3 hónappal meghosszabbítható. (Ebbe nem számít bele az esetleges javítási idő.) Mindezek alapján tehát szinte bizton állítható, hogy 2021 előtt nem születik meg a magyar állami beruházás megkezdéséhez szükséges engedély.      A tervezésben részt vevők soraiban is egyre gyakrabban hangzik el reális átadási időpontként 2032, amikor viszont az első jelenlegi blokkot már le kell állítani - tudta meg korábban lapunk. Az ezzel kapcsolatos felvetésekre a főigazgató úgy fogalmazott: a hatóság készen áll a kérelem befogadására és elbírálására. Kérdésünkre a csúszást kétségtelennek nevezte, így a beadásig szakértőik mással foglalkoznak. Korábbi információink szerint a késlekedést elsősorban az okozza, hogy az orosz tervek összeegyeztethetetlenek a magyar és az uniós szabályokkal. A jelenlegi rend szerint a dokumentumokat elsőként a Paks II Zrt. vizsgálja, szűri és egyezteti esetleges módosítási javaslatait az oroszokkal. Ha a magyar társaság mindent rendben talál, még egy általuk felkért független szakértőnek is rá kell ütnie a pecsétjét. A több százezer oldalas anyagot csak ezután postázhatják az OAH címére. A hazai problémákat előrevetítette, hogy a szintén az orosz állami Roszatom kivitelezte, e tekintetben  nálunk kissé előrébb tartó finn blokképítés kapcsán az ottani hatóság rendre visszautasítja a nukleáris biztonságot is érintő orosz kérelmeket. Ott az ott a nyilvánosság előtt zajló vita miatt  húzódik egyre az átadás várható időpontja és a beruházás tervezett költsége is. Fichtinger Gyula tegnap erről úgy fogalmazott: némiképp eltér egymástól az orosz, a finn és a magyar szabályozás. Már csak azért is, mert a Roszatom alapvetően a Szentpétervár-közeli Leningrád 2 elnevezésű, nemrég átadott atomerőművet tekinti a Paks 2-es fejlesztésmintának. „Ez nem azt jelenti, hogy a magyar erőműterv nem felel meg a hazai előírásoknak: az a kérdés, hogy a megfelelés miként igazolható, ami egy komoly tervezői, mérnöki feladat” - fogalmazott a főigazgató. Fichtinger Gyula emlékeztetett arra, hogy – mint az már tavalyi tájékoztatójukon kiderült – az első, felvonulási épületre vonatkozó kérelmet nem fogadták el, amit a Paks II vissza is vont. Tavaly viszont ezeket újra beadták és az engedélyek meg is születtek. Jelenleg is zajlik egy hasonló kérelem elbírálása. A főigazgató szerint érezhető a beadott iratok minőségének javulása. Az pedig, hogy – a korábbi ígéretek ellenére - eme létesítmények kivitelezése máig nem indult el, már nem az ő hatáskörük. A jelenlegi paksi atomblokkok hűtését végző Duna rekordalacsony vízállása, illetve magas nyári hőmérséklete miatt idén többször is csökkenteni kellett az erőmű teljesítményét: ez a leendő blokkok hűtése kapcsán is kérdéseket vetett fel.  Fichtinger Gyula szerint mindez nem az OAH, hanem a környezetvédelmi hatóság asztalára tartozik, mivel nem érinti a nukleáris biztonságot. Ama szakértői felvetéseket, miszerint a nemrég kiadott, 20 éves üzemeltetésiengedély-hosszabbításon túl is működhetnének a jelenlegi blokkok, a hatóság nem vizsgálja. A főigazgató szerint ezt most törvény tiltja, de ilyen ötlet esetén az üzemeltetőnek meg kell vizsgálnia az üzleti és a műszaki lehetőségeket. Fichtinger Gyula nem osztja ama, környezetvédők által hangoztatott véleményt, hogy tavaly lazultak az elbírálókkal szembeni összeférhetetlenségi szabályok. Az év végi törvénymódosítás inkább behatárolta a hatóságtól távozók iparági elhelyezkedési lehetőségeit. (Megjegyzendő ugyanakkor, hogy a bírálatban részt vevő és a kérelmező közötti, korábbi üzleti kapcsolat tilalmát törölték.) Annak kapcsán, hogy – a Greenpeace tavalyi közlése szerint - a sajtótájékoztatón is részt vevő főigazgató-helyettes, Hullán Szabolcs bedolgozott a Paks 2 engedélyezést megalapozó egyik tanulmányba, a főigazgató a korábbiakhoz hasonlóan a védelmébe vette, nem látván ebben kivetnivalót és összeférhetetlenséget. Mindemellett kérdésünkre megerősítette, hogy iparágukat szakemberhiány sújtja.

Orbán: a csúszás előállt

A csúszás kétségkívül előállt - ismerte el egy, a Paks 2-es beruházásra vonatkozó kérdés kapcsán tegnapi, rendhagyó sajtótájékoztatóján Orbán Viktor. Azon dolgozunk, hogy ez minél rövidebb legyen - tette hozzá. Az okok között csak a bonyolult uniós közbeszerzési folyamatot említette. Hozzáfűzte: a szerződés alapján az orosz fél kulcsrakész erőművet ad át, így "a technikai részletkérdések hozzájuk tartoznak". Ennek nyomán ugyanakkor ma a szerződéses feltételek módosítása nem tűnik szükségesnek - fogalmazott a miniszterelnök.

Szerző

930 milliárd forintos spórolásba kezd a Jaguar Land Rover, dolgozók ezrei kerülnek utcára

Publikálás dátuma
2019.01.10. 21:42
Illusztráció
Fotó: Nikolay Hiznyak / Sputnik
Budapestre ugyanakkor egy új fejlesztési központot tervez a konszern.
A tavalyi ezer után, januárban újabb 5 ezer munkahelyet szüntet meg a Jaguar Land Rover konszern, egy 2,5 milliárd fontos - mintegy 930 milliárd forintos - költségcsökkentési terv részeként, írja az Euronews. A legnagyobb brit autógyártóak 2018 áprilisa és szeptembere között 450 millió dollárra rúgott a vesztesége.
A portálnak nyilatkozó gazdasági szakértő, az Aston Business School professzora, David Bailey szerint három megrázkódtatás vezetett a mostani helyzethez a cég életében:
  • a jelentősen visszaeső kínai értékesítések;
  • a dízelautók iránti globális, különösen az európai kereslet csökkenése;
  • a végső döfést pedig a Brexit adta, ami a brit gazdasági növekedés körüli bizonytalanságot szüli.
A vállalatcsoport 40 ezer embert foglalkoztat. A leépítés elsősorban az értékesítésen, a tervezésen, illetve a marketing területén dolgozókat érinti.
A cég ugyanakkor telephelyeket és gyárakat létesített Szlovákiában és Kínában, Budapestre pedig új fejlesztőközpontot tervez. A budapesti mérnöki iroda - mint a hvg.hu korábbi cikkéből kiderül - legkorábban 2019-ben nyitna meg, a budapesti mérnökök pedig együtt dolgoznának a Jaguar Land Rovert európai beszállítói láncával.
Szerző
Témák
Land Rover

Nincs döntés a sofőrök pihenőidejéről

Publikálás dátuma
2019.01.10. 18:03
Illusztráció
Fotó: Nicolas Armer / AFP
Göröngyös utat jár be a közúti fuvarozók munkáját és munkakörülményeit szabályozni hivatott európai uniós törvénycsomag. A javaslatokról csütörtökön szavazott az Európai Parlament közlekedési bizottsága. Elvetette a sofőrök pihenőidejére és kiküldetésére vonatkozó indítványokat, és csupán a kabotázzsal kapcsolatos kezdeményezésekre bólintott rá. (A kabotázs olyan országon belüli szállítás, amelyet nem az adott állam gazdasági szereplői végeznek). Emiatt egyelőre nem tudnak megkezdődni az egyeztetések az EP és a kormányok képviselőiből álló EU Tanács között a 2017. nyarán előterjesztett mobilitási csomagról. A tervezett szabályozás drasztikus változásokat idézne elő a közúti fuvarozási piacon, amelyek jó részét jónéhány tagállam — köztük Magyarország és több más régióbeli ország — ellenzi. Budapesti álláspont szerint rontaná a magyar fuvarozók esélyeit, ha alkalmaznák rájuk a kiküldött munkavállalókra vonatkozó irányelvet, amely szerint külföldi munkavégzés esetén néhány nap múltán már a helyi bérek illetnék meg a gépkocsivezetőket. Másokkal egyetemben a magyarok azt is kifogásolják, hogy ha megtiltanák a sofőröknek, hogy a gépjármű kabinjában töltsék a heti pihenőidejüket. A szakbizottsági szavazáson elsősorban a keleti és nyugati országok érdekei ütköztek, a meghatározó frakciók ezért nem tudtak egységes álláspontot képviselni. Deli Andor, a közlekedési bizottság fideszes tagja sajtóközleményében üdvözölte, hogy elbuktak a “protekcionista” javaslatok, amelyek miatt “több százezer sofőr munkahelye és családjaik megélhetése kerülhetett volna veszélybe”. A kabotázsról született álláspont rögzíti, hogy a fuvarozók három napig vállalhatnak szállítmányozást egy másik tagállam területén belül. Az elfogadott jogszabály előírja, hogy a vállalkozásnak a nyilvántartásba vétel helyén kell bizonyítania, hogy szállítmányozási tevékenységet végez. A passzus az úgynevezett postafiók cégek megszüntetését célozza.