Tovább csúszik a paksi engedély

Publikálás dátuma
2019.01.11 07:30

Fotó: Paksi Atomerőmű/ Bodajki Ákos
Még mindig nem adta be legfontosabb engedélykérelmét az új paksi blokkokat tervező állami társaság. A késedelem oka és hossza ködös.
Nem említette ez évi menetrendjében a két tervezett paksi atomblokk legfontosabb, úgynevezett létesítési engedélyének elbírálását az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) tegnapi, évindító sajtótájékoztatóján Fichtinger Gyula főigazgató. Szavai szerint idén a beruházó, az állami Paks II Zrt. tájékoztatása alapján leginkább a majdani építkezést segítő, a nukleáris tevékenységet nem érintő épületek építési engedélyeivel foglalkozhatnak, miközben felügyelik, értékelik a cég tevékenységét. Emellett az Európai Unió, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség és a hozzánk hasonló helyzetű finn hatóság illetékeseinek bevonásával vizsgálják a biztonsági követelményeket. Ez azért szembeszökő, mert az Orbán-kormány korábban még tavalyra ígérte a létesítési engedélykérelem benyújtását ahhoz, hogy a legutóbbi hivatalos menetrend alapján az alsó hangon háromezer milliárd forintba kerülő, orosz állami hitelből fizetett két blokkot 2026-ban és rá egy évre átadhassák. A Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásáért felelős államtitkár, Aszódi Attila lapunknak több ízben is abbéli reményének adott hangot, hogy a kérelmet tavaly beadják, illetve ez év végére megszületik az engedély. A hatóságnak a feldolgozásra ugyanis egy éve van, ami egyszer 3 hónappal meghosszabbítható. (Ebbe nem számít bele az esetleges javítási idő.) Mindezek alapján tehát szinte bizton állítható, hogy 2021 előtt nem születik meg a magyar állami beruházás megkezdéséhez szükséges engedély.      A tervezésben részt vevők soraiban is egyre gyakrabban hangzik el reális átadási időpontként 2032, amikor viszont az első jelenlegi blokkot már le kell állítani - tudta meg korábban lapunk. Az ezzel kapcsolatos felvetésekre a főigazgató úgy fogalmazott: a hatóság készen áll a kérelem befogadására és elbírálására. Kérdésünkre a csúszást kétségtelennek nevezte, így a beadásig szakértőik mással foglalkoznak. Korábbi információink szerint a késlekedést elsősorban az okozza, hogy az orosz tervek összeegyeztethetetlenek a magyar és az uniós szabályokkal. A jelenlegi rend szerint a dokumentumokat elsőként a Paks II Zrt. vizsgálja, szűri és egyezteti esetleges módosítási javaslatait az oroszokkal. Ha a magyar társaság mindent rendben talál, még egy általuk felkért független szakértőnek is rá kell ütnie a pecsétjét. A több százezer oldalas anyagot csak ezután postázhatják az OAH címére. A hazai problémákat előrevetítette, hogy a szintén az orosz állami Roszatom kivitelezte, e tekintetben  nálunk kissé előrébb tartó finn blokképítés kapcsán az ottani hatóság rendre visszautasítja a nukleáris biztonságot is érintő orosz kérelmeket. Ott az ott a nyilvánosság előtt zajló vita miatt  húzódik egyre az átadás várható időpontja és a beruházás tervezett költsége is. Fichtinger Gyula tegnap erről úgy fogalmazott: némiképp eltér egymástól az orosz, a finn és a magyar szabályozás. Már csak azért is, mert a Roszatom alapvetően a Szentpétervár-közeli Leningrád 2 elnevezésű, nemrég átadott atomerőművet tekinti a Paks 2-es fejlesztésmintának. „Ez nem azt jelenti, hogy a magyar erőműterv nem felel meg a hazai előírásoknak: az a kérdés, hogy a megfelelés miként igazolható, ami egy komoly tervezői, mérnöki feladat” - fogalmazott a főigazgató. Fichtinger Gyula emlékeztetett arra, hogy – mint az már tavalyi tájékoztatójukon kiderült – az első, felvonulási épületre vonatkozó kérelmet nem fogadták el, amit a Paks II vissza is vont. Tavaly viszont ezeket újra beadták és az engedélyek meg is születtek. Jelenleg is zajlik egy hasonló kérelem elbírálása. A főigazgató szerint érezhető a beadott iratok minőségének javulása. Az pedig, hogy – a korábbi ígéretek ellenére - eme létesítmények kivitelezése máig nem indult el, már nem az ő hatáskörük. A jelenlegi paksi atomblokkok hűtését végző Duna rekordalacsony vízállása, illetve magas nyári hőmérséklete miatt idén többször is csökkenteni kellett az erőmű teljesítményét: ez a leendő blokkok hűtése kapcsán is kérdéseket vetett fel.  Fichtinger Gyula szerint mindez nem az OAH, hanem a környezetvédelmi hatóság asztalára tartozik, mivel nem érinti a nukleáris biztonságot. Ama szakértői felvetéseket, miszerint a nemrég kiadott, 20 éves üzemeltetésiengedély-hosszabbításon túl is működhetnének a jelenlegi blokkok, a hatóság nem vizsgálja. A főigazgató szerint ezt most törvény tiltja, de ilyen ötlet esetén az üzemeltetőnek meg kell vizsgálnia az üzleti és a műszaki lehetőségeket. Fichtinger Gyula nem osztja ama, környezetvédők által hangoztatott véleményt, hogy tavaly lazultak az elbírálókkal szembeni összeférhetetlenségi szabályok. Az év végi törvénymódosítás inkább behatárolta a hatóságtól távozók iparági elhelyezkedési lehetőségeit. (Megjegyzendő ugyanakkor, hogy a bírálatban részt vevő és a kérelmező közötti, korábbi üzleti kapcsolat tilalmát törölték.) Annak kapcsán, hogy – a Greenpeace tavalyi közlése szerint - a sajtótájékoztatón is részt vevő főigazgató-helyettes, Hullán Szabolcs bedolgozott a Paks 2 engedélyezést megalapozó egyik tanulmányba, a főigazgató a korábbiakhoz hasonlóan a védelmébe vette, nem látván ebben kivetnivalót és összeférhetetlenséget. Mindemellett kérdésünkre megerősítette, hogy iparágukat szakemberhiány sújtja.

Orbán: a csúszás előállt

A csúszás kétségkívül előállt - ismerte el egy, a Paks 2-es beruházásra vonatkozó kérdés kapcsán tegnapi, rendhagyó sajtótájékoztatóján Orbán Viktor. Azon dolgozunk, hogy ez minél rövidebb legyen - tette hozzá. Az okok között csak a bonyolult uniós közbeszerzési folyamatot említette. Hozzáfűzte: a szerződés alapján az orosz fél kulcsrakész erőművet ad át, így "a technikai részletkérdések hozzájuk tartoznak". Ennek nyomán ugyanakkor ma a szerződéses feltételek módosítása nem tűnik szükségesnek - fogalmazott a miniszterelnök.

2019.01.11 07:30
Frissítve: 2019.01.11 07:30

Kisbefektetőket vár a pesti tőzsde

Publikálás dátuma
2019.01.17 17:38
Illusztráció - a képen az látható, amint a font dollárhoz mért árfolyama meglódul leelé Theresa May egy december 10-i bejelentés
Fotó: AFP/ Daniel SORABJI
Folyamatosan nő a lakossági tőzsdei tranzakciók száma hazánkban, mégis csupán a lakosság 2 százalékának van tőzsdei részvénye.
Állampapírokba, tőzsdei részvényekbe vagy valamilyen megtakarítási formába csatornázná be a minden eddiginél nagyobb, 6000 milliárd forintot is meghaladó, zömében a lakosság kezében levő készpénzállományt Nagy Márton, a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) tulajdonosának, az MNB-nek az alelnöke.  A "Tőzsdei legek" csütörtöki díjátadóján elhangzott az is, hogy folyamatosan nő a lakossági tőzsdei tranzakciók száma. Végh Richárd, a BÉT elnök-vezérigazgatója lapunknak elmondta, hogy a lakosság 15 éve folyamatosan vásárol részvényeket, ám a lakossági jövedelmek felfutásával felerősödött ez a tendencia. Ugyanakkor a tőzsdeelnök szavaival élve: még van hová fejlődnünk, mert jelenleg csak a lakosság  2 százalékának van tőzsdei részvénye, míg a skandináv országokban ez az arány 10 százalékos, viszont Lengyelországban is kétszerese a magyarországinak. Végh Richárd azt javasolta, aki a tőzsdei részvényekbe történő befektetéseken gondolkodik, az először olyan befektetési alapokat vásároljon, amelyekben vannak ilyen értékpapírok is, majd fokozatosan és csak akkor  vegyen közvetlenül részvényeket, ha hosszú távú befektetésekben gondolkodik. A tapasztalatok szerint 5-10 éves idősávban a tőzsdei befektetések verik a bankbetéteket - mondta Végh Richárd. 

Tőzsdére megy az MKB

Az MKB Bank csütörtökön tartott rendkívüli közgyűlésén úgy határoztak a tulajdonosok, hogy kérik a társaság részvényeinek tőzsdei bevezetését. (Erre egy korábbi uniós döntés kötelezte a pénzintézetet.) Személyi döntések is történtek: Balogh Ádám vezérigazgatói tiszte mellé megkapta a bankelnökit is. Ugyanakkor Szemerey Tamás lemondott felügyelőbizottsági tagságáról. Matolcsy György MNB elnök unokatestvére tavaly karácsony előtt adta el 30 százaléknyi részesedését Szijj Lászlónak, akit az MKB meghatározó tulajdonosának tekintett Mészáros Lőrinc közeli üzlettársának tekintenek. Szemerey Tamás csaknem 100 százalékos közvetett tulajdonában lévő NHB Bank egyébként bajban van. A jegybank csütörtöki közölte meghosszabbították azt a december 18-án elrendelt korlátozást, amelynek oka a pénzintézet kedvezőtlen likviditási helyzete, így további 30 napig továbbra is legfeljebb 7 millió forint vehető föl a számlákról.  

Témák
tőzsde
2019.01.17 17:38

Hétmilliárdos energiahatékonysági forrást oszt ki az agrártárca

Publikálás dátuma
2019.01.17 14:54

Fotó: Shutterstock/
Környezetbarát, energiatakarékos projektekkel lehet pályázni a keretre, egyéni tervekre is félmilliárdos támogatást adhatnak.
A Vidékfejlesztési Program energiahatékonysági pályázatának első körében összesen 7 milliárd forinttal támogat 128 kérelmet az Agrárminisztérium. A tárca csütörtöki közleménye szerint a támogatások innovatív és környezetbarát, energiahatékonyság javító beruházásokra fordíthatók - írja az MTI.  A pályázat továbbra is nyitott, egyéni projektek legfeljebb 500 millió forintot, közös projektek legfeljebb 1 milliárd forint kaphatnak. A kiírás mezőgazdasági üzemek számára 30 milliárd forintos, élelmiszeripari kisvállalkozások számára pedig 5 milliárd forintos kerettel jelent meg tavaly.
2019.01.17 14:54