Három gyanúsítottja van a több százmilliós kárt okozó pécsi buszbiznisznek

Publikálás dátuma
2019.01.11 06:45
Információink szerint a gyanúsítottak között nincs közszereplő, pedig nélkülük nem jöhetett volna létre a súlyos károkat okozó ü
Fotó: MTI/ SÓKI TAMÁS
A gyanú szerint több százmillió forintos kárt okoztak a Baranya megyei városnak azzal, hogy drágábban vásárolták meg a buszflottát.
Három gyanúsítottja van annak a pécsi buszvásárlásnak, amely százmilliós nagyságrendű kárt okozott a városnak. Közszereplőket nem gyanúsítanak, pedig az ő munkájuk nélkül a botrányos üzlet aligha jöhetett volna létre. A pécsi önkormányzat helyi tömegközlekedésért felelős cége, a Tüke Zrt. 2016-ban vásárolt egy holland cégtől 115 használt Volvo buszt 3,5 milliárd forintért. Az ügy azért kavart vihart, mert kiderült, hogy egy magyar cég ugyanezt a flottát és még további 8 buszt néhány héttel korábban felajánlott a Tükének 2,8 milliárdért. Így a Tüke – a holland közvetítő belépése miatt – jóval drágábban kapta meg a nyolcéves járműparkot, mint amennyiért a magyar cég kínálta, a város veszteségét 900 millió forintra becsülték a hozzáértők. A Tüke Zrt. vásárlásáról és az ehhez szüksége hitelfelvételről a pécsi közgyűlés döntött. Pécs fideszes vezetői azzal magyarázták az előnytelen üzletet, hogy közbeszerzéssel kellett dönteni a flottavásárlásról, így sehogy sem vehették volna meg közvetlenül a magyar cégtől 2,8 milliárdért a buszokat. Mire kiírták a pályázatot, a holland cég megszerezte a flottát, ezért már csak tőlük vásárolhatták meg a járműveket. Ez igaz, ám a városvezetés, tudva, hogy a flotta néhány hete még mennyivel olcsóbb volt, értékaránytalanság miatt érvénytelennek nyilváníthatta volna a pályázatot. Nem tette, s a pécsiek közül sokan azt gyanították, hogy a holland kft. a városházáról kiszivárgott információk alapján csapott le a Volvo flottára, s a közvetítő céget valójában a fideszes városvezetéssel jó kapcsolatban lévő, hazai vállalkozók mozgatták, és ők vágták zsebre a 900 milliós felárat. A nyilvánvaló gyanú ellenére a magyar nyomozóhatóságok nem láttak okot a vizsgálatra. Nem így a hollandok, ők nyomozást indítottak, s ennek hatására kénytelen volt lépni a magyar ügyészség is. A Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság kezdett nyomozni 2016 novemberében különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanújával. A Szabad Pécs megtudta, hogy a vizsgálatnak 25 hónap elteltével van már három gyanúsítottja. A főkapitányság arról tájékoztatta az internetes újságot, hogy egy pécsi és egy holland, valamint egy magyar-holland kettős állampolgárságú férfit gyanúsítanak hűtlen kezeléssel. Az okozott kár nagyságát jelenleg 3-400 millióra becsüli a rendőrség. Megkerestük a főkapitányságot, ám közölték velünk, hogy annál többet, mint amit a Szabad Pécs megírt az ügyben - a nyomozás érdekeire való tekintettel – nem mondhatnak. Pedig szerettük volna megtudni, hogy a gyanúsítottak milyen minőségben működtek közre a buszvásárlásban, illetve, hogy miért lett kevesebb a becsült kár, mint amit az értékesítés adatai sugallnak. A gyanúsítottak között – információink szerint – nincs közszereplő. Ugyanakkor egyértelmű, hogy közszereplők, például a város vezetőinek a közreműködése nélkül nem jöhetett volna létre az egyébként milliárdos adóssággal küszködő Pécsnek súlyos anyagi kárt okozó üzlet. Egyelőre azonban nem tudjuk, hogy az ő felelősségük a vizsgálat során szóba került-e vagy sem.
2019.01.11 06:45
Frissítve: 2019.01.11 06:45

Minden negyedik magyar szerint nőtt az antiszemitizmus mértéke

Publikálás dátuma
2019.01.22 20:45
Korábbi felvétel.
Fotó: AFP/ JOHN THYS
A magyar lakosság 45 százaléka úgy véli, hogy az antiszemitizmus probléma Magyarországon, míg 50 százalék szerint nem az. Ezzel nagyjából az európai uniós átlag közelében vagyunk, ahol 50:43 százalékra tehető ez az arány. Az Eurobarometer legfrissebb felmérése - amelynek keddi közlését a Nemzetközi Holokauszt Emléknapról való megemlékezésre időzítették Brüsszelben - azt vizsgálta az EU 28 tagállamában, hogy mi az emberek benyomása, tapasztalata az antiszemitizmusról. A kérdezőbiztosok több mint 27 ezer interjút készítettek, ebből 1047-et Magyarországon.  A magyarok 26 százaléka szerint az elmúlt öt évben nőtt az antiszemitizmus az országban, 22 százaléka szerint csökkent és 44 százaléka szerint ugyanolyan mértékű, mint korábban. Ezzel szemben az európaiak 36 százaléka értékelte úgy, hogy a jelenség aggasztóbb, mint öt éve. Figyelemre méltó ugyanakkor, hogy Magyarországon az EU-átlagánál többen tartják problémának az antiszemitizmust a politikai életben (51 százalék) és a médiában (47 százalék). A magyar válaszadók 58 százaléka szerint a lakosság nem tud eleget a zsidó történelemről, hagyományokról és szokásokról, míg az európaiak 68 százaléka panaszkodik erről. Honfitársaink 38 százaléka viszont elegendőnek ítéli az erről szóló ismereteket, szemben a kontinens lakóinak 27 százalékával. Magyarok és európaiak nagyjából egyformán válaszoltak arra a kérdésre, hogy a Holokausztot megfelelően tanítják-e az iskolában: 43-45 százalékuk igennel válaszolt, 42-43 százalékuk nemmel.
- Szomorú, hogy az antiszemitizmus még mindig felüti ocsmány fejét Európában. Amikor a gyűlölet ismét politikai fegyverré válik, zsidó közösségeinket gyakran eltölti a félelem a hátrányos megkülönböztetés, a durva bánásmód és az erőszak miatt. Ha a kölcsönös tisztelet és tolerancia nyomás alá kerül, nő az antiszemitizmus — fejtette ki az emléknap alkalmából Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke.
2019.01.22 20:45

Megsemmisítette a bíróság az új Nemzeti Galéria építési engedélyét

Publikálás dátuma
2019.01.22 20:37

Fotó: LIGETBUDAPEST.ORG/
Ez már a Liget Projekt második szimbolikus épülete, korábban a Néprajzi Múzeum engedélyét is visszavonták. Per folyik továbbá a Dózsa György úti mélygarázsról is.
Elvesztette építési engedélyét egy per nyomán az új Nemzeti Galéria ligetbeli épülete. A kivitelezési terveibe a CivilZugló Egyesület jogi képviselője még tavaly nyáron akart betekinteni, ezt azonban Budapest Főváros Kormányhivatalának V. Kerületi Hivatala jegyzőkönyvben megtagadta. A CivilZugló ez ellen benyújtott keresete nyomán
a bíróság hétfőn az ügyféli jogok súlyos korlátozása miatt az új Nemzeti Galéria építési engedélyét megsemmisítette, és az V. Kerületi Hivatalt új eljárás lefolytatására utasította.
A hatósági eljárás során elkövetett, kisebb technikai hiba miatt vonta vissza a bíróság az engedélyét, amit a megismételt eljárásban a hatóság minden bizonnyal korrigálni fog - fogalmazott finoman az MTI-hez kedden eljuttatott közleményében a beruházó Városliget Zrt. Szerintük az új Nemzeti Galéria kivitelezési munkálatainak előkészítése az előzetes terveknek megfelelően halad, mivel a Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság döntése annak szakmai tartalmát nem érinti.
A Petőfi Csarnok helyére épülő 50 ezer négyzetméteresre tervezett kiállítóteret egyébként egy ismert japán iroda, a SANAA tervezte. A korábbi elképzelések alapján idén nyáron kéne megnyitnia kapuit.
Nem ez az első épület a 250 milliárd forintos Liget-projekt történetében, ami így járt: a CivilZugló korábban a pár száz méterrel arrébb épülő új Néprajzi Múzeum kivitelezési terveit sem nézhette meg. Akkor is pereltek, és novemberben abban az ügyben is nyertek, a bíróság pedig azt az építési engedélyt is megsemmisítette.
Ezek az épületek közpénzből épülnek, ezért mindenkinek joga van látni, hogy mit, ki és mennyiért tervez
- mondta el Várnai László, a CivilZugló Egyesület elnöke az RTL Híradónak. A szervezetnek a Dózsa György úti mélygarázzsal kapcsolatban jelenleg is folyik egy pere, így - az előzőek alapján - az lehet a következő engedélyét vesztő eleme a Liget-projektnek.
2019.01.22 20:37
Frissítve: 2019.01.22 20:38