Elszámolták a bölcsődét, elúszott negyedmilliárd Csornán

Publikálás dátuma
2019.01.11 06:00

Fotó: MTI/ KRIZSÁN CSABA
Egy nyolcvan férőhelyes bölcsőde építése hiúsult meg azért, mert a tényleges kivitelezési költség végül közel a duplája lett volna annak, mint amennyire pályázott az önkormányzat - állítja Dani Richárd, a kisváros egyik MSZP-DK-s képviselője.
Egymást érik a gyanús beruházások Csornán – állítja a Győr-Moson-Sopron megyei kisváros egyik MSZP-DK-s képviselője, Dani Richárd. Az ellenzéki politikus mindenekelőtt azt említette: a közelmúltban egy nyolcvan férőhelyes bölcsőde építése hiúsult meg azért, mert a tényleges kivitelezési költség végül közel a duplája lett volna annak, mint amennyire pályázott az önkormányzat. Emiatt, tette hozzá, a város kénytelen volt visszaadni az államkincstárnak a beruházásra elnyert, de kevésnek bizonyult 243 millió forintot. A bölcsőde azóta sem készült el, a beruházás lóg a levegőben. Végeztek viszont egy tér felújításával és a termelői piac kialakításával a városban, ám a civilben építési vállalkozóként dolgozó képviselő szerint ebben sem volt sok köszönet. A munkálatok végösszege ugyanis több mint másfélszer nagyobb lett annál, mint amennyit eredetileg terveztek. Dani Richárd kiemelte: a pályázati pénzből a konkrét építési munkákra bruttó 55 millió forintot terveztek. Ehhez képest az első közbeszerzési pályázaton a legjobb kivitelezői árajánlat 123 millió forintról szólt. Új eljárást írtak ki, de még így is 85 millió forintért vállalta csak el a munkát a nyertes kivitelező. – Így 30 millió forinttal többet kénytelen fizetni a város, holott a fejlesztés egy fillérjébe sem került volna, hiszen az önrész nem volt pályázati feltétel – fogalmazott Dani Richárd. A beruházás kapcsán a politikus megemlítette, különös volt az is: az önkormányzat mindössze négy nappal a beadási határidő lejárta előtt döntött arról, hogy elindul a pályázaton. A tervezővel pedig a pályázat benyújtásának napján kötött szerződést, miközben a kész terveket már a szerződés aláírása előtt egy héttel eljuttatta a városházára. A képviselő úgy látja, hogy a keleti iparterület fejlesztése kapcsán is akadnak szokatlan „jelenségek”. A fejlesztésre 2017 nyarán kapott mintegy 309 millió forintot Csorna, de a közbeszerzési eljárás mind a mai napig nem indult el. – Így egyelőre remény sincs arra, hogy egyhamar működő vállalkozások, és új munkahelyek létesüljenek az ipari parkban – jegyezte meg. A vitatott fejlesztések kapcsán megkerestük Csorna vezetését is. Bónáné Németh Katalin, a város kormánypárti polgármestere – előrebocsátva, hogy az elmúlt két évben a terület- és településfejlesztési operatív program pályázatain 1,208 milliárd forintot nyert Csorna – elmondta: a keleti iparterület fejlesztéséhez az engedélyek beszerzése az első negyedév végére várható, ezután indul a közbeszerzés, hogy közművesíthessék az ipartelkeket. Arról nem ejtett szót a polgármester, hogy mi okozta a késlekedést. A bölcsőde ügyében elismerte, valóban visszalépett a pályázattól a város. Ezt azzal indokolta: egy ilyen intézménynél a kiszolgáló helyiségre szigorúak a jogszabályi előírások, ami jelentősen növelte a kivitelezés költségét. Arról nem beszélt, hogy erre miért csak a pályázat után ébredtek rá. Ezzel együtt állította, nem mondanak le a bölcsődéről, amint lesz újabb pályázat, akkor ismét indulnak – de már nagyobb összegre nyújtják be igényüket.
Frissítve: 2019.01.11 06:00

Pártdöntés is kell a Fidesznek az önfelfüggesztéshez

Publikálás dátuma
2019.03.23 06:00

Fotó: EPP
A jelek szerint a Fideszben semmilyen formális döntés nem született arról, hogy a párt "önkéntesen" felfüggeszti tagságát az Európai Néppártban, ez ugyanakkor ellentétes lehet a párt alapszabályával. A Fidesz Magyar Polgári Szövetség alapszabálya szerint a pártban nagyobb horderejű döntéseket az Országos Választmány, az Országos Elnökség, a pártelnök és a Kongresszus hozhat. Ezek közül az Országos Választmány az Alapszabály 52. paragrafusa szerint „két kongresszus között állást foglal a Szövetség politikáját érintő kérdésekben”; az Országos Elnökség (amely a „Szövetség irányító, döntéshozó szerve”) a 60. paragrafus szerint „irányítja a Szövetség külkapcsolatait”; a Kongresszus a 65. paragrafus alapján „a Szövetség legfelsőbb tanácskozó és döntéshozó szerve”, amely „elfogadja és módosítja a Szövetség Alapszabályát”, „elfogadja és módosítja a Szövetség Elvi Nyilatkozatát és Programját” valamint „politikai állásfoglalásokat fogad el”. Az Elnöknek az alapszabály semmilyen önálló döntési jogosultságot nem ad olyan ügyekben, mint a párttagság egyoldalú felfüggesztése. Márpedig a 4. paragrafus kimondja, hogy „a Szövetség tagja az Európai Néppártnak és társszervezeteinek”, a 107. pedig arról rendelkezik, hogy „a Szövetség választási listáján az Európai Parlamentbe választott képviselők, az Európai Néppárt képviselőcsoportjának részét alkotják”.
Ezek alapján vagy a Választmánynak, vagy az Elnökségnek, vagy a Kongresszusnak kellett volna határoznia a tagság felfüggesztéséről – de semmiképpen sem egyedül a pártelnöknek, vagyis Orbán Viktornak. Mint látható, még akár az Alapszabály módosításának kérdése is felmerülhet, ez pedig már egyértelműen a Kongresszus hatásköre. - Nyilvánvaló, hogy a Fidesz nem önként függesztette fel a tagságát az Európai Néppártban, hanem azt felfüggesztették, de ha Orbán Viktor saját közlésének logikájából indulunk ki, és elfogadjuk, hogy a párt maga döntött erről, akkor viszont ezt a döntést a Fidesz saját alapszabálya szerint sem hozhatta volna meg egy személyben Orbán Viktor, mint pártelnök, hanem a párt valamely döntéshozó testületének erről határozatot kellett volna formálisan is elfogadnia – mondta a Népszavának Lövétei István. Az alkotmányjogász professzor szerint ugyanakkor „nyilvánvaló, hogy a Fideszben az történik, amit Orbán Viktor akar és utólag sem kéri rajta számon semmilyen döntésének a következményét semmilyen belső döntéshozó testület, mert ezek régóta teljesen kiüresedve, csak formálisan működnek már”.
Pedro López de Pablo néppárti szóvivő ráadásul arra a kérdésre, hogy be kell-e fogadniuk a fideszeseket a megalakuló politikai csoportba, azt mondta: "simán nemet mondhatunk". Az üggyel kapcsolatban megkerestük a Fideszt is, ahol türelmet kértek kérdéseink megválaszolására.
A felfüggesztéssel kapcsolatban egyébként Navracsics Tibor uniós biztos azt mondta a Civil Rádióban, hogy már nem először próbál meg közvetíteni a Fidesz és a Néppárt vitájában, de hiába keresték meg ez ügyben többször is az EPP-ből, a másik fél, vagyis a Fidesz nem igényli a közvetítést. A politikus azt is megjegyezte, hogy "nehezen éli meg a felfüggesztést”, mert ő a Fidesz „Európai Néppárthoz közel álló árnyalatának” tartja magát. Keményebben fogalmazott ugyanakkor Emmanuel Macron francia elnök, aki elmondta, hogy ugyan nem tagja az EPP-nek, de nem világos számára, mi történt. - Orbán Viktor pártjának EP-képviselői maradnak a frakcióban. Tehát azt hiszem, hogy semmi nem változott - fogalmazott. Szerinte ez a döntés azt jelenti, hogy "a törzsi logika győzedelmeskedett az elvek felett”.
Manfred Weber, az Európai Néppárt frakcióvezetője a Süddeutsche Zeitung című lapban közölt interjúban azt mondta: Orbán Viktor sok éven keresztül „mindig nyitott volt arra, hogy közeledjék az EU-hoz”, és „a fordulópont 2018 szeptemberében volt, amikor azt mondta, hogy már nem hajlandó erre”.

Deutsch Tamás: győzött a józan ész

A Tabumentes Országmentés Csoport rendezvényén vitatkozott egymással a néppárti kizárásról/önfelfüggesztésről Deutsch Tamás Fideszes és Ujhelyii István MSZP-s európai parlamenti képviselő. Az eseményről beszámoló Index szerint Deutsch Tamás azzal kommentálta az eseményeket, hogy győzött a józan ész, és ez mindenképpen pozitív, hiszen nem adtak politikai ajándékot az ellenfeleiknek a közelgő EP-választás kampányában. Indulatos, „pofára mérő” politikai mantrázás, pamflet helyett végre a tényekkel foglalkozik majd a három bölcs. Ujhelyi István szerint viszont „ez csak magyarázkodás, Orbán Viktor politikáját elítélték”. - Ki látott már olyat, hogy amikor egy tanuló egyest kap, különbséget teszünk aközött, hogy ő maga mondta, megérdemli-e? - kérdezte Ujhelyi István.

Frissítve: 2019.03.23 06:00

Jövő vasárnaptól változik a repülőtéri buszok menetrendje

Publikálás dátuma
2019.03.22 21:55
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
A vasárnapi forgalom kiugróan magas, így a járatok sűrítéséről döntöttek.
Az eddiginél sűrűbben, tízpercenként jár március 31-től vasárnap napközben a repülőtéri 100E járat – közölte a Budapesti Közlekedési Központ (BKK). Mint írják, a járat kihasználtságáról szóló adatok szerint az utasok száma továbbra is dinamikusan növekszik, a vasárnapi forgalom pedig kiugróan magas a hét többi napjához képest is. „A BKK 2019. március 31-től vasárnap napközben sűríti a 100E repülőtéri autóbusz menetrendjét, így a legforgalmasabb utazási időszakokban, 7 és 19 óra között tízpercenként indulva biztosít közvetlen eljutást a belváros és a repülőtér között. A BKK továbbra is figyelemmel kíséri az autóbusz kihasználtságának alakulását és szükség esetén mentesítő autóbuszokat állít forgalomba” – olvasható a közleményben.