Varga Tamás szobrász: „Tiltakozásom ellenére erőhatalommal elvitték”

Publikálás dátuma
2019.01.11 00:00

Fotó: Népszava/ Vajda József
Egyéb eszközöm nem lévén magam tiltakoztam, érveltem a szobrom helyén maradásáért – nyilatkozta Varga Tamás, a Vértanúk teréről eltávolított Nagy Imre-emlékmű alkotója.
Milyen érzéseket váltott ki Önből a hír, hogy a két ünnep között, kora reggel elvitették Nagy Imre szobrát eredeti helyéről? Előzetesen történt-e valamilyen egyeztetés, ahogyan azt korábban Wachsler Tamás, a Steindl Imre Program vezetője megígérte? – sok egyéb mellett ezeket kérdeztük Varga Tamás szobrásztól. A művész az alkotója a mártír miniszterelnök első egész alakos emlékművének, amelynek elkészítését elsősorban Demján Sándor magánadománya tette lehetővé. A szobrot 1996-ban avatták fel a Parlamentnél lévő Vértanúk terén, a múlt év végén a Kossuth tér rekonstrukciójára hivatkozva távolították el. Helyére a „vörösterror áldozatainak emlékműve” kerül. Nagy Imre szobrát majd a Jászai Mari téren állítják fel. Varga Tamás nem vállalkozott személyes interjúra (és arra sem, hogy most fénykép készüljön róla), azt kérte, hogy írásban küldjük el kérdéseinket. A szobrász ragaszkodott ahhoz, hogy nyilatkozatát teljes terjedelmében közöljük. „Tisztelt Czene Gábor úr! Közismert tényekre kérdez a szobor előtörténetét illetően: a terv kiválasztása nem megbízással, hanem pályázattal történt, és magánemberek adományából finanszírozták. Ennek részleteiről keveset tudok, de nyilván készültek iratok. A szobrom eltávolításáról oly módon értesültem, hogy egy ismerős szólt, hogy megjelent mint kormányhatározat, nézzem meg. Megnéztem, tényleg megjelent. Természetesen ezt megelőzően már évek óta lehetett hallani mendemondákat, arról, hogy mi készül. Értésemre adták, hogy vannak, akik nem látják szívesen a szobromat a helyén, de persze lehetett bizakodni abban, hogy talán ez mégsem lesz kormányprogrammá. Egyéb eszközöm nem lévén – amikor találtam valakit, akit egyáltalán érdekelt valamennyire a véleményem, vagy aki egyáltalán tudta, hogy nekem mi közöm van ehhez az egészhez – magam tiltakoztam, érveltem a szobrom helyén maradásáért. Abban egyébként, hogy alig hallható a szavam a szobrom védelmében, nagy szerepe van a hazai médiagyakorlatnak. Itthon ugyanis a szobrász és az építész szinte teljes névtelenségben dolgozik, a műveinket emlegetik, mutatják, beszélnek előtte, beszélnek róla, de a mi nevünket szinte sosem említik. Az igen tisztelt médiastáb tagjait persze mindig felsorolják. Magyarországon ma az a méltatlan helyzet, hogy zeneműnek, irodalmi alkotásnak, cikknek, riportnak, egyéb média teljesítménynek van alkotója, szobornak, épületnek viszont nincs. Azok csak úgy vannak, mintha mindig lettek volna. Háttérként, vágóképként, vagy szörnyülködésre alkalmas jó témaként. Ha lenne kedvem tréfálkozni, azt mondanám, ma Magyarországon Nagy Imre a legismertebb szobrász. 
Ha lenne kedvem tréfálkozni, azt mondanám, ma Magyarországon Nagy Imre a legismertebb szobrász.
Az elmúlt hetekben legalább százszor leírták, hogy mit tettek Nagy Imre szobrával, de hogy ezt az én Nagy Imre-szobrommal csinálták, arról hallgattak. Ebben a dicstelen műfajban számomra eddig a rekorder az, aki avatta, egyébként maga is érdemdús művész volt, ő nem átallotta félórás avatóbeszédében méltatni az emlékművet anélkül, hogy engem megemlített volna. Bár az is tetszett – hogy frissebb példát mondjak –, amikor nemrég kiváló avantgardista szaktársaim csináltak tiltakozó fesztivált a szobromból, és alkotóként szintén csak saját magukat tüntették fel. Visszatérve a kérdésekre: ugye azt azért nem gondolja komolyan a szerkesztő úr, hogy majd óraperccel, névvel, címmel, telefonszámmal kiadom azt a pár embert, aki ebben a helyzetben – függetlenül attól, hogy a bánatos magyar barikád melyik oldalán állt – mégiscsak megpróbált emberi módon viselkedni, informálni, esetleg segíteni? (Senkinek a „kiadását” nem kértük, sem ilyen elvárásunk, sem ilyen kérdésünk nem volt – Cz. G.) Az azt firtató kérdésre pedig, hogy amúgy privatim mekkora gazember vagyok, lefizettek-e, és szoktam-e elárulni pénzért az álmaimat, azt válaszolom, hogy nagyon kedves a kérdés, de nem. Eddig legalábbis nem. (Ide vonatkozó kérdésünk így szólt: A kormány ígért-e Önnek anyagi vagy egyéb kompenzációt? – Cz. G.) Azonban, ha találok megfelelő helyet a szobromnak, és ráveszem az illetékeseket – bármi legyen is a megfontolásuk –, hogy kifizessék a kivitelezőknek azt a tetemes költséget és munkát, amivel egy ilyen méretes és bonyolult szobor felállítása jár, akkor a magam munkáját is meg fogom piaci áron fizettetni. Az én mesterségem ugyanis teljes egészében piaci alapon végezhető. Magyar szobrász egy árva peták alanyi állami támogatást még az életében nem látott. A szobrászat teljes egészében a „jegybevételből” létezik Arról pedig, hogy apámmal miről mit beszéltünk: mivel ő jelenleg gyengélkedik, inkább hallgatok. (Károlyi Mihály szobrát, amelynek Varga Tamás édesapja, Varga Imre az alkotója, szintén eltávolították a Parlament környékéről, és még Budapestről is száműzték – Cz. G.) Hasonlóképpen nem tartozik a nyilvánosságra, hogy a magyar társadalom mely bugyraiban próbálok jelenleg szövetségest találni ahhoz, hogy munkám ne a süllyesztőben végezze, hanem megmaradhasson egy jó budapesti központi helyszínen, ha már a helyéről tiltakozásom ellenére erőhatalommal elvitték. Ez az én szakmai érdekem, és az emlékműnek is ez az érdeke, mert Nagy Imre emlékét is ez szolgálja illően. Az ő személyéről azt gondolom, hogy szamárság megpróbálni besározni.   
Nem bővelkedünk igazi karakán szabadsághősökben, Nagy Imre megérdemel Pesten egy népszerű emlékművet.
Amúgy, ha a volt helyén nem tűrhették, márpedig a jelek szerint sem nekem, se másnak nem volt elég eszköze, a szobor marasztalására, a mostanáig felmerült Jászai tér például lehet jó helyszín, amennyiben a szükséges átalakítások megtörténnek. Végezetül az írásban adott interjúról annyit, hogy – felhasználva a nekem jutott pillanatnyi figyelmet – ezzel az arctalan formával tiltakozom a magyar médiában nekem és szobrász, valamint építész alkotótársaimnak jutó arctalanság ellen, amellyel rendszeresen megfosztanak bennünket a nekünk járó pillanatnyi nyilvánosságtól, amikor munkánkról a szerző említése nélkül beszélnek, írnak. Tisztelt szerkesztő úr, kérem, hogy válaszomat szerkesztés, illetve kihagyások nélkül, teljes egészében közölje. Nyilvánosságra hozatalához csak ebben az esetben járulok hozzá. A pótkérdésre, hogy konkrétan hol van a szobor most, a tulajdonostól lehet választ kapni, aki -gondolom – elvitette. Én még nem emésztettem meg eléggé az esetet, hogy érdeklődjek. Remélem, vigyáznak rá. Üdvözlettel: Varga Tamás”
Frissítve: 2019.01.11 12:32

Néppárti felfüggesztés: Gulyás harcolt meg a kompromisszumért

Publikálás dátuma
2019.03.22 08:00
Gulyás Gergely kancelláriaminiszter
Fotó: MTI/ Balogh Zoltán
Informátoraink szerint nyilvánvaló, hogy most Orbán Viktor mérsékeltebb hangnemre vált a magyar kormánymédiában.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Elmar Brok, a CDU egyik nagy tekintélyű veterán politikusa tárgyalta le azt a határozati javaslatot az Európai Néppárt (EPP) politikai gyűlésén, aminek eredményeképpen végül az EPP vezetése és a magyar delegáció is komolyabb arcvesztés nélkül távozhatott Brüsszelből – tudtuk meg néppárti forrásból. Informátorunk szerint az ülés elején kifejezetten ellenséges volt a hangulat a magyar kormánypárttal szemben, mivel főleg a pártkizárását indítványozó és az azt támogató tagpártok képviselői szólaltak fel. - Idővel azonban egyre világosabbá vált, hogy a nagy pártok, a franciák, a spanyolok, a németek kizárást semmiképpen nem támogatnának, és kezdett megváltozni a légkör. Ekkor Gulyás Gergely és Elmar Brok megegyezett abban: a Fidesz maga kezdeményezi, hogy ne vegyen részt az EPP munkájában, ezt belefoglalják a határozati javaslatba, ami így már elfogadható lenne mindenkinek – mondta forrásunk. Brok a CDU egyik legtekintélyesebb politikusa, az EP Külügyi-, valamint Alkotmányügyi Bizottságának is tagja, komoly szerepe volt a – végül el nem fogadott – uniós alkotmánytervezet kidolgozásában is. Arról szerda délelőtt lapunk írt először, hogy az utolsó pillanatban a Fidesz még az „önfelfüggesztést” is felajánlotta a Néppárt vezetésének. Forrásunk szerint „nyilvánvaló, hogy most Orbán Viktor mérsékeltebb hangnemre vált”, a magyar kormánymédiában. Informátorunk szavai szerint a pártban már nagyjából arra is kezdenek felkészülni, hogy a jövőben a felfüggesztés miatt nem lesz jelentős tisztséget betöltő fideszes az Európai Parlamentben, és a Néppártban sem. – Valljuk be, az, hogy Járóka Lívia az EP alelnöke lehetett, inkább volt köszönhető annak, hogy nő és roma, így sem a baloldal, sem a liberálisok nem szavazhattak le egy ilyen jelöltet. Ez egyszeri, ha úgy tetszik, kegyelmi pillanat volt – mondta. Abban azért szavai szerint bíznak, hogy később az EP szakbizottságaiban azért helyzetbe kerülhetnek még Fideszesek. A jogállamiságot vizsgáló "bölcsek tanácsával” kapcsolatban a Fideszben abban bíznak, hogy a testület alapvetően azokat az uniós jelentéseket használja majd fel, amikre Orbán Viktor is hivatkozott a szerda esti sajtótájékoztatóján, és amelyek több ügyben valóban nem tudtak konkrét uniós jogsértést megállapítani. – Ettől függetlenül ez nyilvánvalóan egy politikai testület is, így politikai vizsgálatot is folytat majd – fogalmazott forrásunk.
Frissítve: 2019.03.22 08:00

Az ország egyik legjobb séfjének cégei főznek majd az Országgyűlésre

Publikálás dátuma
2019.03.22 07:55
Az Országgyűlés épülő irodaháza a volt METSZ székház helyén, 2019. január.
Fotó: Népszava/ Adam_Molnar
Wolf András vállalatai még a Gundel 2,5 millió forintos bérleti díjánál is többet fognak fizetni a Kossuth téri ingatlan használatáért.
Az Országgyűlés Hivatala 5 évre szóló szerződést kötött 2 céggel, az egyik Magyarország egyik legjobb séfjének rendezvényszervező vállalata - írja az mfor.hu. Még tavaly év végén, december 12-én kötött bérleti előszerződést az Országgyűlés Hivatala a Séf Asztala Étterem Kft.-vel és a CER Kft.-vel az Országgyűlés Kossuth téren épülő új irodaházával összefüggésben.
A szerződő cégek 136,96 millió forintot fizetnek összesen az Országgyűlés Hivatalának, ami havi 2,6 millió forintos havi bérleti díjat eredményez. A kontraktus 2023. december 12-ig szól, viszont mivel előszerződésről van szó, az csak az ingatlan használatba vételét követő 15 napon belül lép hatályba, tervezetten 2019. szeptemberében. Ezt figyelembe véve, a havi bérleti díj még annál a 2,5 milliónál is magasabbra jön ki, mint amit a Gundel fizet a Miniszterelnökségnek a Várban működő menzáért.
A két szerződő cég, a Séf Asztala Étterem és a CER Kft. is egyaránt köthető Wolf Andráshoz, aki az egyik legjobb magyar séfként híresült el; ő a New York Kávéház és a Salon étterem séfje is.
A CER Kft. már nem ismeretlen cég az Országgyűlés Hivatalának: ez volt az egyik cég, mellyel a Látogatóközpont Kávézójára vonatkozó bérleti szerződést megkötötte a hivatal. A cégnek 2017-ben 2,3 milliárdos árbevétele volt, melyből a végén 85 millió forint nyereség maradt. A Séf Asztala Étteremnek az elérhető legutóbbi beszámoló szerint 2017-ben 196 milliós árbevétele volt, ebből a végére azonban 24 milliós veszteség maradt.