Kordás László: "Még a kritikus ponton innen vagyunk"

Publikálás dátuma
2019.01.12 09:30

Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
Egyelőre nem törte át a gátat, de egyre nagyobb a sztrájkhajlandóság a magyar munkavállalók körében – állítja Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke.
- A miniszterelnök csütörtökön leszögezte: nem vonják vissza a rabszolgatörvényt. Mikor kezdik a sztrájkot?
- Én akár már most elkezdeném. De a sztrájk joga elsősorban a munkavállalót illeti meg. Az MASZSZ elnökeként hiába hirdetnék meg bármit. A sztrájkszervezéssel járó munka 90 százaléka az ágazati és munkahelyi szakszervezeteké. Az ő dolgukat pedig igencsak nehezíti a 2010-ben módosított sztrájktörvény. Ma már nem lehet könnyen, rugalmasan sztrájkot szervezni. Szigorú, bürokratikus feltételei vannak már az elégséges szolgáltatások meghatározásának is. Erre jó példa az: volt, hogy másfél év után határozta meg a bíróság egy tervezett sztrájknál az elégséges szolgáltatást. Ez abszurd helyzet, ennyi ideig szinte lehetetlen fenntartani a sztrájkhajlandóságot a munkavállalókban. Márpedig sztrájkot, de még egy nagyobb demonstrációt is akkor lehet megszervezni, ha a munkavállalók többségében valóban megvan az elhatározás. Az csak mese, hogy ha sztrájk van, nem kell bemenni a munkahelyre. Be kell menni és ott nyilatkoznia kell az érintett munkavállalónak, hogy sztrájkol, nem veszi fel a munkát. Ezután sem mehet haza, el kell vonulnia a kijelölt sztrájkhelyiségbe. Ezzel együtt vállalnia kell, hogy a bére a sztrájkidőszakra kiesik.    - A Miniszterelnökségtől tavaly 100 millió forintot kaptak a most tiltakozó szakszervezetek. Nem emiatt olyan nehéz megszervezni a sztrájkot?
- Nem. Ez a forrás a 2000-es évek elejétől elérhető az országos munkáltatói, szakszervezeti szövetségek számára, a konföderációk szakértői bázisának, szervezettségének támogatására szolgál. Pályázati pénzekről beszélünk, amelyek a költségvetésben is rögzítve vannak. Nem ajándékba adják, cserébe nem szabnak, nem szabhatnak feltételeket. Azzal sem zsarolhatnak, hogy ha nem viselkedünk jól, nem adják oda. Nekünk minden megyében van képviseletünk, jogsegélyszolgálatunk, elsősorban ezeket finanszírozzuk belőle, és az utolsó forintig mindennel el kell számolnunk. Nem igaz, amit egyes hírportálok akkor írtak, vagyis hogy emiatt visszafogjuk magunkat.  - A fizetését sem ebből kapja?
- Nem. A tagdíjakból kapom.  - A követeléseiket kedden úgy adták át a kormánynak, hogy még hivatalos sztrájkbizottság sem alakult. Így viszont a kabinetet semmi nem kötelezi arra, hogy érdemben reagáljon. Ez nem időhúzás?
- Nem. Mi abban vagyunk érdekeltek, hogy megoldjuk a problémákat. A demonstráció, a sztrájk nem cél, hanem eszköz. Természetesen egyszerűbb lett volna, ha már van egy közös sztrájkbizottságunk, de több szervezet is úgy nyilatkozott, nekik saját sztrájkszabályzatuk is van ilyen helyzetekre, különböző testületi döntéseket kell beszerezniük ahhoz, hogy sztrájkbizottságot alakítsanak. Tehát nem elég a jogszabályokat betartani, vannak szakszervezeti szabályok is. Egyes szervezeteknél hetekbe telhet, hogy egy ilyen döntést előkészítsenek. Van egy másik gát is, aminek át kell törnie: a munkavállalók hajlandósága. A sztrájkhangulatot még fokozni kell ahhoz, hogy ez megtörténjen és sztrájkhelyzet alakuljon ki Magyarországon. A munkahelyekről beérkező visszajelzések alapján van hajlandóság, de még nem elég. Úgy szoktam mondani: emelgeti a gőz a fedőt, de még nem dobta le. Viszont már közel járunk hozzá.  -Tehát már felmérték a sztrájkhajlandóságot?
- Igen, van egy mérésünk, ami most azt mutatja, hogy még nem érte el a kritikus pontot a sztrájkhajlandóság. Ezért is kell egy sztrájk előkészítéséről felelősen, körültekintően dönteni. Szakszervezeti szempontból nincs jobb egy eredményes sztrájknál. És nincs rosszabb annál, mint egy eredménytelen akció. Egy sikertelen sztrájkkal többet tudunk ártani, akár le is nullázhatja a szakszervezeteket. Ha a hajlandóság mondjuk 50 százalék fölötti, akkor bele kell vágni. De ha csak 40 százalék mondja azt, hogy sztrájkolna, 60 százalék pedig nem, az kockázatokkal jár. Mindez persze úgy tűnhet kívülről, hogy halogatunk, húzzuk az időt. De a vezetőknek mérlegelniük kell, hiszen nagy a tét. Azt kijelenthetem, a Magyar Szakszervezeti Szövetség felkészült a sztrájkra. De mint mondtam, ez nem elsősorban a konföderációkon, hanem a munkahelyi szakszervezeteken múlik. Egyébként már sok visszajelzés érkezett a tagszervezeteinktől, hogy a munkáltatók is egyre jobban érdeklődnek, sztrájktól tartva. Ők is érzik, hogy a fedél alatt egyre forróbb a helyzet.  - Kedden öt napot adtak a kormánynak. Ha nincs eredmény, mit lépnek?
- Ha a kormány nem hajlandó tárgyalni, azzal világossá teszi, nem akar a munkavállalóknak segíteni. A következő lépés az lesz, hogy a munkahelyi szakszervezetek megpróbálják nyilatkozatra bírni a munkáltatókat: akarnak-e élni a 400 túlóra lehetőségével, vagy nem? Azokkal, akik úgy nyilatkoznak, hogy nem veszik figyelembe a törvény ezen passzusát, azokkal nem lesz dolgunk. A helyzet ott fordulhat komolyra, ahol tervben van a törvény alkalmazása. Közben további demonstrációkra is sor kerül.  - Több nagyvállalat, például a Tesco, a Spar, az Ikea már jelezte, nem él a rabszolgatörvénnyel. A miniszterelnök szerint annak a jele: a törvény működik, van választási lehetőség. - Szerintem inkább azt mutatja, hogy nem jól működik a törvény, mert nem is volt rá szükség. Létrehoztak egy üres halmazt, ami csak feszültséget gerjeszt, más célja nincs. Itt újból felvetődik a kérdés: egyáltalán ki akarta ezt a törvényt? A munkavállalók nyilván nem kardoskodtak érte. A munkáltatók közül egyre többen jelzik, hogy nincs rá szükség. Sőt, tapasztalataim szerint utóbbiak inkább ellene érvelnek. A dolgozók már most is leterheltek, egyre több a foglalkozás-egészségügyi probléma, a táppénzesek száma. A munkáltatóknak nem érdeke, hogy még több terhet rakjanak dolgozóikra. Amit megspórolnának a túlóráztatással, az ki kell fizetniük táppénzre. A munkában elhasználódik az emberi szervezet, és ezt a magyar jogszabályok nem veszik figyelembe. Ez teljességgel szembe megy a Miniszterelnök, a kormány által oly sokat hangoztatott „családi élet szentségével”. Pedig az alapelv az kellene, hogy legyen: nem az ember van a gazdaságért, hanem a gazdaság az emberért. Nem azért dolgozunk, hogy belebetegedjünk a munkába, hanem hogy jól éljünk. Magyarországon ez sajnos ma nincs így. Az pedig abszolút hamis érv, hogy a túlmunka önkéntes. Ilyen nincs. Legutóbb a kommunista időkben volt „kommunista szombat”, elvben az is önkéntes alapon működött. Jól tudjuk, mennyire volt az: vagy „önkéntesen” aláírod, hogy túlórázol, vagy mehetsz máshova dolgozni. Mindehhez még hozzátenném: az is egy hamis gazdaságpolitika, amit a kormányfő állít, vagyis hogy a gazdasági növekedést ugyanarra a munkavállalói létszámra kell tervezni, ami most van. A gazdasági növekedést többletmunkával lehet elérni. A jelenlegi munkavállalói létszámot akarja még tovább terhelni? Könyörgöm, ez hatalmas tévút.  - A szakszervezetek fognak közös sztrájkbizottságot alakítani?
- Igen, a következő lépés az lesz, hogy felmérjük a különböző ágazati szakszervezeteknek mennyi időre van szükségük ahhoz, hogy meghozzák azt a döntést, ami a sztrájkbizottságok megalapításához vezet. Ezekből majd össze tud állni egy nagy, közös sztrájkbizottság is. Persze ez még mindig nem jelenti azt, hogy az egész országra kiterjedő sztrájk is lesz. Még nem adnám fel annak lehetőségét, hogy tárgyalóasztal mellé ül a kormány.  - A kormányoldalról egyértelműen fogalmaznak, miben reménykedik mégis?
- Abban, hogy egyre több szakszervezet csatlakozik a kezdeményezésünkhöz, amit nem lehet figyelmen kívül hagyni.  - Most hányan vannak?
- Az előkészítő bizottságban jelenleg három konföderáció és 12 ágazati szakszervezet van. Ez gyakorlatilag a kétharmadát lefedi a szervezett munkavállalóknak. Várjuk a többi konföderáció és a konföderáción kívüli szakszervezetek csatlakozását is. Sok szervezet van, amelyek még súlyt jelentenének ebben a folyamatban. Például a BKV-nál a metrós szakszervezetek, a VDSZSZ-Szolidaritás. Ez az egyik legfontosabb cél. Jelenleg azon dolgozom, hogy minél szélesebb szakszervezeti bázist hozzunk létre.  - Az Európai Szakszervezeti Szövetségtől milyen segítséget kértek?  - Elsősorban szolidaritási akciók szervezésében segíthetnek. Az Európai Szakszervezeti Szövetség központjában figyelemmel kísérik a magyarországi történéseket, mi pedig rendszeresen tájékoztatjuk partnerszervezeteinket, az uniós intézményeket. Az európai bizottságban már elemzik a törvénymódosítást, ez európai munkaidő irányelvvel való megfelelését. Már tervben van egy nagyobb, nemzetközi demonstráció lehetősége is. A Német Szakszervezeti Szövetség is felajánlotta már a segítségét. Épp a napokban érkezett meg a Szlovák Szakszervezeti Szövetség támogató nyilatkozata is.

Kordás László

A Széchenyi István Főiskolán szerzett humán menedzser diplomát az 1969-ben született érdekvédő. 1994-ben kezdett dolgozni a szakszervezeti ifjúsági mozgalomban, majd az Autóbuszgyártók Vasas Szakszervezetének elnöke lett. 2004-ben a Foglalkoztatási és Munkaügyi Minisztérium politikai államtitkára volt. 2015-ben választották a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnökévé.

2019.01.12 09:30
Frissítve: 2019.01.12 09:43

Benkő Tibor: hisztériakeltés zajlott a Honvéd kórház kapcsán

Publikálás dátuma
2019.01.23 08:10

Fotó: /
A honvédelmi miniszter a közvélemény szándékos megtévesztéséről beszélt a kórházi dolgozók bezupálását emlegetve. Az érintettek korábban öt napot kaptak arra, hogy eldöntsék: vállalják a honvédelmi alkalmazotti státuszt vagy otthagyják a kórházat.
Minden valóságalapot nélkülöző, a közvéleményt szándékosan megtévesztő, felesleges pánikkeltésnek nevezte Benkő Tibor honvédelmi miniszter a honvédelmi alkalmazotti jogállás bevezetésével kapcsolatos vádakat az MTI-nek adott nyilatkozatában. A tárcavezető elmondta, hogy a honvédségnél dolgozó mintegy 7200 közalkalmazott több mint 99 százaléka elfogadta az új jogállást, az azzal járó többletjuttatásokat és egyben kötelezettségeket. Benkő Tibor szerint felesleges volt az elmúlt napokban a Honvédkórházzal kapcsolatos hisztériakeltés is, hiszen semmilyen valós alapja nem volt. Közölte: a Honvédkórház mintegy 3000 érintett dolgozója közül 54 közalkalmazott döntött úgy, hogy nem vállalja a honvédelmi alkalmazotti jogviszonyt. Az új státuszt többségében  szerinte azok nem fogadták el, akik korábban már elhatározták, hogy távozni akarnak az intézménytől.

Bárhova kirendelhetőek lesznek

A miniszter hangsúlyozta, a Honvédkórház minden osztályán továbbra is zökkenőmentes a betegek ellátása, a honvédelmi tárca vezetése számára pedig fontos valamennyi dolgozójának - legyen katona vagy polgári foglalkoztatott - megbecsülése, a stabil, megbízható munkahely és a versenyképes fizetés megteremtése.  Kérdés, hogy a megbecsülésről szól az, hogy a munkáltató a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetre hivatkozva a munkáltató előzetes értesítés nélkül is elrendelheti, hogy mint honvédelmi alkalmazott bárhol, bármikor „teljesítsen ügyeletet”. Inkább a kontroll igényére, mint a megbecsülésre utal az is, hogy az újonnan átsorolt korábbi dolgozóknál – a katonákhoz hasonlóan – bizonyos esetekben korlátozzák a véleménynyilvánítási és gyülekezési szabadságot. És például a három napnál hosszabb külföldi nyaralásra is csak előzetes engedéllyel van lehetőség. Cserébe az új jogviszony a honvédelmi egészségügyben dolgozóknak idén havi bruttó 39 200 forintos bérkiegészítést garantál. Ám közben elbukják az egészségügyi pótlékaikat. Így lesz, aki jobban jár, lesz, aki rosszabbul. 
A kórházi dolgozók ráadásul öt napot kaptak arra, hogy eldöntsék, mennek  vagy az új feltételeket elfogadva maradnak az intézménynél. Az átsorolást nem vállalta a Honvédkórház koraszülött intenzív osztályának vezetője, aki több kollégájával együtt távozott az intézménytől; a koraszülött részleg távozásától függetlenül működőképes maradt 
2019.01.23 08:10

Fogy a magyar Londonban – nem haza költöznek

Publikálás dátuma
2019.01.23 07:30

Fotó: NURPHOTO/ ALBERTO PEZZALI
Érezhetően kevesebb magyar vállal munkát Nagy-Britanniában a Brexit-népszavazás óta, ráadásul - az egyre bizonytalanabb kimenetelű - kilépésről szóló egyezség a már kint dolgozók számát is faragja. A továbbállók többsége élhető és jövedelmező országot keres, Magyarországra legfeljebb a csok miatt jönnek, de jellemzően úgy tervezik, hogy csak az építkezés idejére maradnak.
Ezt tapasztalja Szabó László, a Londoni Magyarok Közössége (LMK) ügyvezető igazgatója is, aki egy rövidebb időszakot leszámítva 2001 óta él Londonban. Cége információval segíti a munkavállalókat ügyes-bajos dolgaikban, és kapcsolattartási fórumokat, eseményeket szervez. - Érezhetően fogyunk, egyre többen csomagolnak és keresnek más országot. Kevésbé érzik biztonságban magukat az itteni magyar munkavállalók. Mi próbálunk mindenkit marasztalni, főleg azokat, akiknek biztos megélhetésük van, mert nem feltétlenül bölcs döntés a költözés addig, amíg nem tudunk biztosat. Mert minden elképzelhető, akár egy kevésbé megrázó Brexit is benne van a pakliban - mondta.
Szabó László és munkatársai a közösségi oldalaikon, de akár emailban vagy Skype-on is tájékoztatják a magyarokat a brit kilépési folyamat fejleményeiről. A londoni EU-s munkavállalók elsősorban attól tartanak, hogy Theresa May kilépéspárti kötéltánca kormányválsághoz és előrehozott választáshoz vezethet, de a megállapodás nélküli hard-Brexit is gazdasági visszaeséssel fenyeget.
A magyarok számára az elmúlt években egyre kevésbé volt jó üzlet az angliai munkavállalás. A két és fél évvel ezelőtti, szűk többséget hozó népszavazás óta a gazdaság és a pénzpiac várakozásai is romlottak, gyengült a font-árfolyam, a szociális transzferek minősége pedig nagyot zuhant. Szabó Lászlóék két gyermekük után 50 ezer forintnyi „családi pótlékot” kapnak, és miután ő nem minimálbért keres, lakhatási és más támogatás sem jár nekik. Az angolok kétharmada ugyanakkor még mindig úgy gondolja, hogy az EU-munkavállalók többet vesznek ki a közösből, mint amennyit beletesznek. A valóság ennek az ellentéte: egy tavalyi statisztika szerint a 2016-17-es pénzügyi évben 4,7 milliárd fonttal többet adóztak, mint amennyit szociális ellátásként kaptak. - Korábban sokkal bőkezűbb volt az állam, de sokat szigorítottak, fizetéshez és tartózkodási időhöz kötötték az ellátásokat, így nem könnyű igénybe venni őket. Aki emiatt keres célországot, már biztosan nem érdemes Angliát választania. A megélhetés, a szállás és a munkahelyre bejutás költsége Londonban továbbra is magas, alig változó fizetési színvonal mellett - fogalmazott.
Az LMK szerint a most költözést fontolgatók közül a legtöbben nem Magyarországra tartanak, hanem a nyelvtudásuktól függően Franciaországot vagy Németországot választják, angoltudással pedig még távolabbra mennek. Több ismerősük például Máltát választotta emiatt. - Olyanok is akadnak persze, aki egy időre haza mennek, mert szeretnék kihasználni a szociálpolitikai támogatásokat. Két-három párral is beszéltem, de mindegyikük azt valószínűsítette, hogy a csok igénybevétele után ismét külföldre mennek dolgozni.
Németország mellett Ausztria is egyre népszerűbb célpont az angliai magyarok számára, mert nyugati szomszédunk ugyan csökkentette a szociális ellátás mértékét, de a hazautazás olcsóbb, a munkavállalók akár hétvégére is hazamehetnek, miközben Angliából évente legfeljebb kétszer látogattak Magyarországra.

Közös fórum a követséggel

A végleges döntés magyar munkavállalókat is érintő hatásairól fórumot szerveznek majd márciusban, erről állapodott meg az londoni közösség ügyvezetője a minap Szalay-Bobrovniczky Kristóf nagykövettel. Akkor a húsz perces beszélgetésük végén már teljesen más volt a helyzet, mint a kezdetén: ilyen gyorsan változnak most a dolgok Angliában. A Londoni Magyarok Közössége egyébként a 2005-ös terrortámadás idején is segített a diplomatáknak és a családoknak: a szervezet a kint élő magyarok elérésben segítette a konzulátust.

2019.01.23 07:30
Frissítve: 2019.01.23 07:30