Több tízezer unión kívüli magyar készül az EP-választásra

Publikálás dátuma
2019.01.11. 21:21
FOTÓ: Népszava
A korábbi választások adatai szerint a külföldről érkező szavazatok túlnyomó részét a Fidesz kapta.
Magyarországi lakcímmel nem rendelkező magyar választópolgárok, valamint olyan magyar állampolgárok is szavazhatnak majd a tavaszi európai uniós választásokon, akik az Európai Unió területén kívül élnek – erről még tavaly döntött a Parlament Semjén Zsolt miniszterelnök helyettes javaslatára. Vagyis a négy évvel ezelőttihez képest többen szavazhatnak majd, igaz, ez a 8 millió magyar választópolgárhoz képest nagyságrendileg elenyésző mértékű bővülés lesz minden bizonnyal. A módosítás a vajdasági, kárpátaljai, Ausztráliában, Kanadában, az Egyesült Királyságban, az Egyesült Államokban és más nem uniós országokban élő magyar útlevéllel rendelkező honfitársainkat érinti. Nekik előzetesen regisztrálniuk kell ahhoz, hogy májusban levélben voksolhassanak majd. A Nemzeti Választási Iroda honlapja szerint a Vajdaságból eddig 56 ezren, az Egyesült Államokból 1401-en, Kanadából 1087-en, az Egyesült Királyságból 877-en, Svájcból 892-en, Ausztráliából 719-en regisztráltak eddig. Mivel Ukrajnában tiltják a kettős állampolgárságot, onnan nincs adat, de tudható, hogy tízezres nagyságrendben bírnak magyar útlevéllel is Kárpátalján. Ha valaki szavazni akar, a Nemzeti Választási Irodához kell fordulnia regisztrációért. A módosítás vélhetően a kormánypártoknak kedvez, legalábbis a korábbi választások adatai szerint a külföldről érkező szavazatok túlnyomó részét a Fidesz kapta. Áprilisban például a 225 025 levélszavazatból 216 561, vagyis a teljes szám 96 százaléka jutott a Fidesznek, a második az LMP, a harmadik a Jobbik volt, de látható, hogy az ellenzéknek elenyésző szavazati arány jutott csak. Az ellenzék szempontjából az Egyesült Királyságban élő és dolgozó magyarok lehetnek a legérdekesebbek: a Brexit miatt március 29-e után ők már unión kívül élők lesznek. Öt éve az EP-választásokon 6253 külképviseleti szavazatból még így is a Fidesz szerzett 45,36 százalékot, a második az Együtt-Párbeszéd Magyarországért listája volt 17,7-el, ezt most nyugodtan számolhatjuk baloldali ellenzéki szavazatoknak, vagyis, ha hozzáadjuk az MSZP akkori 4,2 százalékos arányát, azt mondhatjuk, a baloldal nagyjából a külképviseleti voksok ötödét hozta el. Az LMP 15,19, a Jobbik 12,6 a DK 5,2 százalékot kapott. A választásokat egyébként több napon tartják majd az Európai Unió országaiban, de mivel Magyarországon csak munkaszüneti napra eshet az alkalom, Áder Jánosnak nincs más lehetősége, mint május 26-ára, vasárnapra kiírni a voksolás időpontját. A korábbiakhoz képest más változás nincs, az egész ország egy nagy választókerület lesz majd, vagyis tisztán listás szavazás lesz, öt százalékos bejutási küszöbbel – függetlenül attól, hogy hány párt állít közös listát. Öt éve egyébként a közvéleménykutatók jellemzően jelentősen alá vagy túlbecsülték a Fidesz szereplését, 46 és 57 százalék között becsülték a pártra adott voksok arányát, a tényleges 51 százalékot senkinek nem sikerült eltalálnia. A nagy kérdés idén a részvétel lesz, a magyar választók eddig elég passzívak voltak, ráadásul növekvő mértékben, 2004-ben 38 százaléknyian mentek el szavazni, öt évvel később 36 százalékra csökkent az arány, legutóbb már csak 29 volt. Egyelőre nem tudni, a múlt év végén kezdődött összellenzéki tiltakozássorozat változtatott-e a szavazói kedven, de az most biztosnak tűnik, hogy közös ellenzéki lista – amit Tóth Bertalan, az MSZP elnöke szorgalmazott az év első tömegdemonstrációján – nem lesz.

Egy választás, kétféle szabály

Ahogy az országgyűlési választáson, úgy az EP-referendumon is igazságtalan helyzetet teremt a lakcím alapján a szabályozás. A nem uniós országban élő magyarok közül a hazai lakcímmel nem rendelkezők levélben szavazhatnak. A nem uniós országban élő, de magyar lakcímre bejelentettek viszont csak a kijelölt magyar külképviseleten voksolhatnak. Vagyis bár mindkét kör ugyanarra szavazhat, más-más szabályozás érvényes rájuk, és sokaknak – főként a kijelölt külképviselettől távolabb élőknek – nehezebb, drágább, kényelmetlenebb lesz voksolni.

Frissítve: 2019.01.11. 21:22

Élőben mutatott egy O1G feliratú magyar zászlót a közmédia

Publikálás dátuma
2019.01.11. 20:56

Persze nem szándékosan. A tüntetésekről ismerős mozaikszóval ellátott lobogót egy drukker csempészte be az Argentína-Magyarország kézilabda világbajnoki meccsre, és vele az M4 Sport képernyőjére.
A közmédia értelemszerűen tartózkodik attól, hogy a csatornáin bármilyen formában feltűnjön a közelmúlt demonstrációi során egyre elterjedtebbé váló O1G kifejezés. Egy leleményes kézilabda-szurkoló viszont most túljárt az eszükön, a jól ismert feliratot ugyanis egy magyar zászló középső sávjára írta, és azzal ment ki a ma esti Argentína-Magyarország világbajnoki mérkőzésre. A dán rendezők aligha értették, mit takarnak a karakterek, talán azt hitték, egy fura nevű magyar település, mert hát "alapesetben" azt szokás a lobogó fehér színű részére biggyeszteni. Ahogy azt a 444.hu kiszúrta, a drukkernek ráadásul sikerült is úgy helyezkednie, hogy a találkozót megelőző himnuszok alatt az argentin csapatot pásztázva a háttérben őt mutassa a kamera. A felirat így  másodpercekig virított a cikkben szereplő képen látható módon az M4 Sport élő adásában. Az alábbi linken elérhető videón visszanézhető a 25-25-ös döntetlennel véget ért találkozó, a szóban forgó jelenetet 46:00 után kell keresni.
Szerző

A TASZ kész segítséget nyújtani a Kormányinfóról kizárt szerkesztőségeknek

Publikálás dátuma
2019.01.11. 19:16

Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI
A Társaság a Szabadságokért vizsgálja, milyen jogi lépések kellenek, hogy még egyszer ne fordulhasson elő, hogy újságírókat zár ki a kormányfő a sajtótájékoztatójáról.
Ahogy arról mi is beszámoltunk, bizonyos szerkesztőségek munkatársait nem engedtek be a csütörtöki Kormányinfóra, amelyet kivételesen Orbán Viktor tartott. A távol tartott médiumok között volt
  • a Klubrádió,
  • a Magyar Hang,
  • az Azonnali.hu,
  • az N1TV
  • az Alfahír
  • a Mérce
  • a Direkt36
  • és a Hócipő is.
A kizárásokat ellenmondásosan indokolták: e-mailben még udvariasan azt írták az érintetteknek, nincs elég hely a számukra, amikor viszont a történtekre az esemény keretén belül rákérdeztek, azt mondta Kovács Zoltán, ezek pártsajtó termékek. Ennek ellenére olyan pártos, kormányközeli orgánumok mint a Fidesz-által támogatott, tehát köz-, illetve pártpénzből is működő Pestisrácok jelen lehetett és kérdezhetett - jegyzi meg a Media1 portál.  A Media1 a kizárások ügyében az érintett szerkesztőségek közül néhányat megkeresve úgy értesült, van közöttük olyan, amelyik jogi lépéseket is fontolgat a történtek miatt, ugyanis a diszkriminációellenes törvény tiltja az efféle megkülönböztetéseket, hasonlóan ahhoz, hogy egy szórakozóhelyről sem lehet valakit szimpátia alapján kitiltani, itt ráadásul egy közfeladatot ellátó hivatalos személy, közpénzeket is érintő, sajtónyilvános eseményéről van szó, ahová a sajtótörvény vonatkozó részei alapján igenis beléphettek volna.   A portál beszélt a Társaság a Szabadságjogokért jogászával, Döbrentey Dániellel is, aki elmondta, a TASZ jelenleg dolgozik azon, hogy a hasonló eseteket miképpen lehetne megakadályozni, illetve milyen eljárást indíthatnak az érintett szerkesztőségek, és ebben hogyan tudna a TASZ segítséget nyújtani. „Egyáltalán nem világos, hogy ki és milyen eljárásban dönt arról, hogy mely médiumok vehetnek részt a Kormányinfón. Az államtitkárság a helyhiányra hivatkozik, ez két szempontból is problémás. Nyilvánvalóan lehetne olyan körülményeket teremteni, akár más helyszínen, ahol minden érdeklődő médiumnak jut hely. Másrészt pedig ilyen esetben felértékelődik az, hogy mely médiumok jelentkeznek a leggyorsabban – ezt azonban nem látjuk. Olyan helyzet véleményem szerint semmiképpen nem szabadna hogy előálljon, hogy egy-egy sajtóorgánum állandóan lemarad, kimarad – az ilyen helyzeteket el lehetne kerülni, lehetne alkotni ezt biztosító szabályokat, mechanizmusokat.  
Közös az elutasított médiumokban, hogy valamennyien kritikusak a kormány intézkedéseivel szemben, ez pedig szempontként jelenhet meg a kiválasztás során, ami jogellenes hátrányos megkülönböztetést jelent.”

- fejtette ki véleményét a TASZ jogásza.

Szerző
Frissítve: 2019.01.11. 19:17