Több tízezer unión kívüli magyar készül az EP-választásra

Publikálás dátuma
2019.01.11 21:21
FOTÓ: Népszava
A korábbi választások adatai szerint a külföldről érkező szavazatok túlnyomó részét a Fidesz kapta.
Magyarországi lakcímmel nem rendelkező magyar választópolgárok, valamint olyan magyar állampolgárok is szavazhatnak majd a tavaszi európai uniós választásokon, akik az Európai Unió területén kívül élnek – erről még tavaly döntött a Parlament Semjén Zsolt miniszterelnök helyettes javaslatára. Vagyis a négy évvel ezelőttihez képest többen szavazhatnak majd, igaz, ez a 8 millió magyar választópolgárhoz képest nagyságrendileg elenyésző mértékű bővülés lesz minden bizonnyal. A módosítás a vajdasági, kárpátaljai, Ausztráliában, Kanadában, az Egyesült Királyságban, az Egyesült Államokban és más nem uniós országokban élő magyar útlevéllel rendelkező honfitársainkat érinti. Nekik előzetesen regisztrálniuk kell ahhoz, hogy májusban levélben voksolhassanak majd. A Nemzeti Választási Iroda honlapja szerint a Vajdaságból eddig 56 ezren, az Egyesült Államokból 1401-en, Kanadából 1087-en, az Egyesült Királyságból 877-en, Svájcból 892-en, Ausztráliából 719-en regisztráltak eddig. Mivel Ukrajnában tiltják a kettős állampolgárságot, onnan nincs adat, de tudható, hogy tízezres nagyságrendben bírnak magyar útlevéllel is Kárpátalján. Ha valaki szavazni akar, a Nemzeti Választási Irodához kell fordulnia regisztrációért. A módosítás vélhetően a kormánypártoknak kedvez, legalábbis a korábbi választások adatai szerint a külföldről érkező szavazatok túlnyomó részét a Fidesz kapta. Áprilisban például a 225 025 levélszavazatból 216 561, vagyis a teljes szám 96 százaléka jutott a Fidesznek, a második az LMP, a harmadik a Jobbik volt, de látható, hogy az ellenzéknek elenyésző szavazati arány jutott csak. Az ellenzék szempontjából az Egyesült Királyságban élő és dolgozó magyarok lehetnek a legérdekesebbek: a Brexit miatt március 29-e után ők már unión kívül élők lesznek. Öt éve az EP-választásokon 6253 külképviseleti szavazatból még így is a Fidesz szerzett 45,36 százalékot, a második az Együtt-Párbeszéd Magyarországért listája volt 17,7-el, ezt most nyugodtan számolhatjuk baloldali ellenzéki szavazatoknak, vagyis, ha hozzáadjuk az MSZP akkori 4,2 százalékos arányát, azt mondhatjuk, a baloldal nagyjából a külképviseleti voksok ötödét hozta el. Az LMP 15,19, a Jobbik 12,6 a DK 5,2 százalékot kapott. A választásokat egyébként több napon tartják majd az Európai Unió országaiban, de mivel Magyarországon csak munkaszüneti napra eshet az alkalom, Áder Jánosnak nincs más lehetősége, mint május 26-ára, vasárnapra kiírni a voksolás időpontját. A korábbiakhoz képest más változás nincs, az egész ország egy nagy választókerület lesz majd, vagyis tisztán listás szavazás lesz, öt százalékos bejutási küszöbbel – függetlenül attól, hogy hány párt állít közös listát. Öt éve egyébként a közvéleménykutatók jellemzően jelentősen alá vagy túlbecsülték a Fidesz szereplését, 46 és 57 százalék között becsülték a pártra adott voksok arányát, a tényleges 51 százalékot senkinek nem sikerült eltalálnia. A nagy kérdés idén a részvétel lesz, a magyar választók eddig elég passzívak voltak, ráadásul növekvő mértékben, 2004-ben 38 százaléknyian mentek el szavazni, öt évvel később 36 százalékra csökkent az arány, legutóbb már csak 29 volt. Egyelőre nem tudni, a múlt év végén kezdődött összellenzéki tiltakozássorozat változtatott-e a szavazói kedven, de az most biztosnak tűnik, hogy közös ellenzéki lista – amit Tóth Bertalan, az MSZP elnöke szorgalmazott az év első tömegdemonstrációján – nem lesz.

Egy választás, kétféle szabály

Ahogy az országgyűlési választáson, úgy az EP-referendumon is igazságtalan helyzetet teremt a lakcím alapján a szabályozás. A nem uniós országban élő magyarok közül a hazai lakcímmel nem rendelkezők levélben szavazhatnak. A nem uniós országban élő, de magyar lakcímre bejelentettek viszont csak a kijelölt magyar külképviseleten voksolhatnak. Vagyis bár mindkét kör ugyanarra szavazhat, más-más szabályozás érvényes rájuk, és sokaknak – főként a kijelölt külképviselettől távolabb élőknek – nehezebb, drágább, kényelmetlenebb lesz voksolni.

Frissítve: 2019.01.11 21:22

Orbánnak már kevés a V4

Publikálás dátuma
2019.03.24 18:30

Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
A miniszterelnök várakozása szerint az olaszok lehetnek az új szövetségesek a magyar migrációs politika nyugat-európai erősítéséhez.
Kulcskérdés Magyarország számára, hogy legyen végre egy nagy európai ország, amely ugyanazt mondja, mint mi – jelentette ki Orbán Viktor a Mathias Corvinus Collegium budapesti migrációs konferenciáján. A miniszterelnök szerint a migráció és a határvédelem ügye négy év után is kudarc az EU-ban, s ha nem történnek azonnali döntések az európai politikában, olyan folyamatok indulnak meg, amelyeket később „lehetetlen lesz megállítani”. Orbán várakozása szerint az olaszok lehetnek az új szövetségesek, mert ahogy Magyarország, Olaszország is határország, mégpedig tengeri határország. A miniszterelnök kijelentéseit akár úgy is lehetne értelmezni, hogy a közép-európai V4 szövetséget már nem tartja elegendőnek a magyar migrációs politika nyugat-európai erősítéséhez, ám Mikecz Dániel szerint ennél sokkal fontosabb, hogy Olaszország szerepe várhatóan jelentősebb lesz az uniós politikában. A Republikon Intézet elemzője szerint a Brexit miatt a britek befolyása gyengül, míg Olaszországé – mint másik nagy alapító országé – folyamatosan növekszik, amiből Orbán és a magyar kormány is profitálhat, különösen azután, hogy az Európai Néppártban megingott a bizalom a Fidesz iránt. Azt viszont egyelőre nem tartja valószínűnek, hogy az euroszkeptikus és migrációellenes olasz politikai erőkkel – mint például Mattheo Salvini kormányfő-helyettessel – karöltve új, bevándorlás-ellenes európai parlamenti frakció jöjjön létre. Orbán ráadásul hangsúlyozta: „sem Magyarország, sem annak politikai vezetői nem akarnak semmilyen vezető szerepet játszani Európában”. Ennek némileg ellentmond a miniszterelnök vasárnapi, a Kossuth rádióban tett nyilatkozata, amelyben egyebek mellett arról beszélt, azt várja, hogy a májusi EP-választás után „egy új Európa felépítésében aktív magyar részvétellel jöjjenek szebb idők”. – Rázhatja az öklét akárki, Magyarország nem fog engedni abból az alapvető jogából, amiből ezer éve nem engedünk, vagyis továbbra is a magyarok fogják eldönteni, mi történjen az életüket meghatározó fontos kérdésekben – szögezte le. Mikecz Dániel szerint a miniszterelnök továbbra is elkötelezett amellett, hogy „példát mutasson” Európában. Kijelentése alatt inkább azt kell érteni, hogy a fideszes politikusok a jelenlegi brüsszeli politikai irányításban nem kívánnak vezető – például bizottsági elnöki, házelnöki – pozíciókba kerülni. Nem véletlen, hogy látszólag erről önként lemondanak, Orbán is elismerte: Nyugat-Európában még sosem volt olyan rossz Magyarország megítélése, mint ma. Szerinte ez annak köszönhető, hogy a nyugati média és a civil szervezetek 85 százaléka liberális. Állítása szerint itthon jobb a helyzet, "nálunk 50-50 százalék a keresztény vs. baloldali hátország aránya”. Az még a politológus számára is rejtély, Orbán mit érthetett ez alatt. – A baloldal gazdasági háttere minimális, ahogy a baloldali nyilvánosság befolyása is eltörpül a kormánypárti médiabirodalom mellett – mutatott rá Mikecz.

Külföldi pénz nélkül nem megy

Orbán korrupt kormánya egy percig sem tudna életben maradni az EU pénze nélkül – hangzott el a német köztévé, a ZDF Heute Show című politikai kabaréműsorában, amiből a 444.hu idézett. Oliver Welke műsorvezető azt, hogy Orbán szerint Magyarország szuverén akar maradni, úgy kommentálta: „akkor megtanulhatnátok, hogyan lehet meglenni külföldi pénz nélkül".

Szerző
Frissítve: 2019.03.24 18:30

A szokásosnál hűvösebb, szeles idővel indul a jövő hét

Publikálás dátuma
2019.03.24 18:25
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Hétfőn a nap elején még több helyen kisüt a nap, napközben azonban fokozatosan megnövekszik a felhőzet, és estére jórészt beborul az ég. Csapadékra délnyugaton és északkeleten lesz a legnagyobb esély.
Vasárnap estétől előbb az északi megyékben, majd másutt is megnövekszik a felhőzet, de még éjszaka sem lesz zárt a felhőtakaró. Reggelig az északi, északkeleti megyékben elszórtan, másutt legfeljebb csak elvétve várható kisebb eső, zápor. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet általában 1 és 8 fok között alakul. Gyenge talajmenti fagyra elsősorban a Dráva-völgyében van esély.

Hétfőn reggel, délelőtt még több helyen kisüt a nap, napközben azonban fokozatosan megnövekszik, megvastagszik a felhőzet, estére jórészt beborul az ég. A Dunántúl délnyugati, déli harmadán többfelé várható csapadék, emellett az északkeleti megyékben továbbra is lehet elszórtan eső, zápor - az északkeleti határ közelében (Borsod és Szabolcs megyékben) a záporokat kis eséllyel egy-egy villám is kísérheti. Másutt kicsi a csapadék valószínűsége.
Hajnaltól a szél egyre több helyen északnyugatira fordul, és meg is erősödik, a Dunántúl északi felén és Budapest körül viharos széllökések is lehetnek.
A legmagasabb nappali hőmérséklet hétfőn 12 (Nyugat-Dunántúl) és 18 (délkeleti országrész) fok között várható.

A hét további napjaiban még inkább csökkennek a maximum értékek: kedden 14, szerdán pedig már csak 12 fok lesz az országban várható legmagasabb hőmérséklet, miközben visszatérhetnek az éjszakai fagyok is.