Ötven milliárdból rendez vadászati világkiállítást a kormány - csak épp a "világnak" felejtettek el szólni róla

Publikálás dátuma
2019.01.11 16:12

Fotó: / Bohanek Miklós
Semjén Zsolt régi álma a 2021-es nagyszabású rendezvény, amelyre már idén 7 milliárd forintot költenek. Most pedig kiderült, hivatalosan nem is minősül világkiállításnak.
Budapest 1971-ben rendezett vadászati világkiállítást, Semjén Zsolt pedig régóta tervezi, hogy az esemény ötvenéves évfordulóját egy hasonló nagyívű rendezvénysorozattal kellene megünnepelni - derül ki a hvg.hu cikkéből. A portál szerint az esemény a hozzá tartozó infrastrukturális beruházásokkal együtt alsó hangon 50 milliárd forintba kerül majd, egy decemberi kormányhatározat például csak 2019-re 7 milliárdot rendelt az előkészítésre.  Az 50 milliárd forintos büdzsé meglehetősen soknak tűnik, de hát mégiscsak egy világkiállításról van szó, mondhatnánk. Csakhogy az igazi csavar a történetben, ahogy azt a hvg.hu többek közt egy vadászati ügyekben jártas, névtelenséget kérő olvasója segítségével feltárja, hogy 
a rendezvény valójában nem is lesz igazi világkiállítás,
az illetékes nemzetközi iroda (BIE) ugyanis nem vette fel a rendezvényt a világkiállítások hivatalos sorába. A portál érdeklődésére a BIE meg is erősítette: nem tud róla, hogy akár világkiállításra, akár speciális világkiállításra sor kerülne 2021-ben Magyarországon. És már nem is fog, a jelentkezési határidő ugyanis 2016-ban lejárt, eddig az időpontig pedig nem kérvényezett semmit hazánk.
A dolog már korábban is gyanús volt, hiszen míg az eseményre tavaly júliusban még mint a "2021. évi Egy a természettel világkiállítás (a továbbiakban: Világkiállítás)" hivatkozott a Magyar Közlöny, addig egy a kormány által novemberben kiadott határozat már a "Egy a természettel – Nemzetközi Vadászati és Természetismereti Kiállítás" nevet használja, és világkiállítás helyett következetesen "rendezvénysorozatról" beszél. A hvg.hu elemzése szerint könnyen lehet, hogy éppen ez, mármint a rendezvénysorozat-jelleg az oka annak, hogy a kormány nem is folyamodott a világkiállítás minősítésért, mert akkor speciális szabályok kötnék a rendezést – például 20 napnál nem tarthatna tovább. A kormány viszont ennél hosszabbra, a hozzá kapcsolódó tematikus programokkal majdnem az egész évre szólóra tervezi az eseményt. Elvégre azt az 50 milliárdot valahogy el kell költeni. Más kérdés, hogy könnyű belátni, ha a program nem kerül be a hivatalos világkiállítások sorába, az jelentősen visszavetheti a nemzetközi érdeklődést, vagyis
félő, hogy abból a bizonyos 50 milliárdból valami olyat rendezünk, ami rajtunk kívül senkit nem érdekel majd.
Hogy végül mi lesz a rendezvénysorozat neve, még nem dőlt el, szóba jöhet az "Expo" kifejezés, de az is elképzelhető, hogy a kormány mégiscsak megpróbálja a World Hunting Exhibition (lefordítva kb. Vadászati Világkiállítás) nevet használni, kérdés, mit szólna ehhez a korábban említett BIE.  A Magasles blog birtokába került dokumentumok szerint egyébként "Semjén álmának" csak a kommunikációjára egymilliárd forintot, marketingköltségekkel együtt pedig 2,2 milliárd forintot terveznek költeni.
2019.01.11 16:12

Benkő Tibor: hisztériakeltés zajlott a Honvéd kórház kapcsán

Publikálás dátuma
2019.01.23 08:10

Fotó: /
A honvédelmi miniszter a közvélemény szándékos megtévesztéséről beszélt a kórházi dolgozók bezupálását emlegetve. Az érintettek korábban öt napot kaptak arra, hogy eldöntsék: vállalják a honvédelmi alkalmazotti státuszt vagy otthagyják a kórházat.
Minden valóságalapot nélkülöző, a közvéleményt szándékosan megtévesztő, felesleges pánikkeltésnek nevezte Benkő Tibor honvédelmi miniszter a honvédelmi alkalmazotti jogállás bevezetésével kapcsolatos vádakat az MTI-nek adott nyilatkozatában. A tárcavezető elmondta, hogy a honvédségnél dolgozó mintegy 7200 közalkalmazott több mint 99 százaléka elfogadta az új jogállást, az azzal járó többletjuttatásokat és egyben kötelezettségeket. Benkő Tibor szerint felesleges volt az elmúlt napokban a Honvédkórházzal kapcsolatos hisztériakeltés is, hiszen semmilyen valós alapja nem volt. Közölte: a Honvédkórház mintegy 3000 érintett dolgozója közül 54 közalkalmazott döntött úgy, hogy nem vállalja a honvédelmi alkalmazotti jogviszonyt. Az új státuszt többségében  szerinte azok nem fogadták el, akik korábban már elhatározták, hogy távozni akarnak az intézménytől.

Bárhova kirendelhetőek lesznek

A miniszter hangsúlyozta, a Honvédkórház minden osztályán továbbra is zökkenőmentes a betegek ellátása, a honvédelmi tárca vezetése számára pedig fontos valamennyi dolgozójának - legyen katona vagy polgári foglalkoztatott - megbecsülése, a stabil, megbízható munkahely és a versenyképes fizetés megteremtése.  Kérdés, hogy a megbecsülésről szól az, hogy a munkáltató a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetre hivatkozva a munkáltató előzetes értesítés nélkül is elrendelheti, hogy mint honvédelmi alkalmazott bárhol, bármikor „teljesítsen ügyeletet”. Inkább a kontroll igényére, mint a megbecsülésre utal az is, hogy az újonnan átsorolt korábbi dolgozóknál – a katonákhoz hasonlóan – bizonyos esetekben korlátozzák a véleménynyilvánítási és gyülekezési szabadságot. És például a három napnál hosszabb külföldi nyaralásra is csak előzetes engedéllyel van lehetőség. Cserébe az új jogviszony a honvédelmi egészségügyben dolgozóknak idén havi bruttó 39 200 forintos bérkiegészítést garantál. Ám közben elbukják az egészségügyi pótlékaikat. Így lesz, aki jobban jár, lesz, aki rosszabbul. 
A kórházi dolgozók ráadásul öt napot kaptak arra, hogy eldöntsék, mennek  vagy az új feltételeket elfogadva maradnak az intézménynél. Az átsorolást nem vállalta a Honvédkórház koraszülött intenzív osztályának vezetője, aki több kollégájával együtt távozott az intézménytől; a koraszülött részleg távozásától függetlenül működőképes maradt 
2019.01.23 08:10

Fogy a magyar Londonban – nem haza költöznek

Publikálás dátuma
2019.01.23 07:30

Fotó: NURPHOTO/ ALBERTO PEZZALI
Érezhetően kevesebb magyar vállal munkát Nagy-Britanniában a Brexit-népszavazás óta, ráadásul - az egyre bizonytalanabb kimenetelű - kilépésről szóló egyezség a már kint dolgozók számát is faragja. A továbbállók többsége élhető és jövedelmező országot keres, Magyarországra legfeljebb a csok miatt jönnek, de jellemzően úgy tervezik, hogy csak az építkezés idejére maradnak.
Ezt tapasztalja Szabó László, a Londoni Magyarok Közössége (LMK) ügyvezető igazgatója is, aki egy rövidebb időszakot leszámítva 2001 óta él Londonban. Cége információval segíti a munkavállalókat ügyes-bajos dolgaikban, és kapcsolattartási fórumokat, eseményeket szervez. - Érezhetően fogyunk, egyre többen csomagolnak és keresnek más országot. Kevésbé érzik biztonságban magukat az itteni magyar munkavállalók. Mi próbálunk mindenkit marasztalni, főleg azokat, akiknek biztos megélhetésük van, mert nem feltétlenül bölcs döntés a költözés addig, amíg nem tudunk biztosat. Mert minden elképzelhető, akár egy kevésbé megrázó Brexit is benne van a pakliban - mondta.
Szabó László és munkatársai a közösségi oldalaikon, de akár emailban vagy Skype-on is tájékoztatják a magyarokat a brit kilépési folyamat fejleményeiről. A londoni EU-s munkavállalók elsősorban attól tartanak, hogy Theresa May kilépéspárti kötéltánca kormányválsághoz és előrehozott választáshoz vezethet, de a megállapodás nélküli hard-Brexit is gazdasági visszaeséssel fenyeget.
A magyarok számára az elmúlt években egyre kevésbé volt jó üzlet az angliai munkavállalás. A két és fél évvel ezelőtti, szűk többséget hozó népszavazás óta a gazdaság és a pénzpiac várakozásai is romlottak, gyengült a font-árfolyam, a szociális transzferek minősége pedig nagyot zuhant. Szabó Lászlóék két gyermekük után 50 ezer forintnyi „családi pótlékot” kapnak, és miután ő nem minimálbért keres, lakhatási és más támogatás sem jár nekik. Az angolok kétharmada ugyanakkor még mindig úgy gondolja, hogy az EU-munkavállalók többet vesznek ki a közösből, mint amennyit beletesznek. A valóság ennek az ellentéte: egy tavalyi statisztika szerint a 2016-17-es pénzügyi évben 4,7 milliárd fonttal többet adóztak, mint amennyit szociális ellátásként kaptak. - Korábban sokkal bőkezűbb volt az állam, de sokat szigorítottak, fizetéshez és tartózkodási időhöz kötötték az ellátásokat, így nem könnyű igénybe venni őket. Aki emiatt keres célországot, már biztosan nem érdemes Angliát választania. A megélhetés, a szállás és a munkahelyre bejutás költsége Londonban továbbra is magas, alig változó fizetési színvonal mellett - fogalmazott.
Az LMK szerint a most költözést fontolgatók közül a legtöbben nem Magyarországra tartanak, hanem a nyelvtudásuktól függően Franciaországot vagy Németországot választják, angoltudással pedig még távolabbra mennek. Több ismerősük például Máltát választotta emiatt. - Olyanok is akadnak persze, aki egy időre haza mennek, mert szeretnék kihasználni a szociálpolitikai támogatásokat. Két-három párral is beszéltem, de mindegyikük azt valószínűsítette, hogy a csok igénybevétele után ismét külföldre mennek dolgozni.
Németország mellett Ausztria is egyre népszerűbb célpont az angliai magyarok számára, mert nyugati szomszédunk ugyan csökkentette a szociális ellátás mértékét, de a hazautazás olcsóbb, a munkavállalók akár hétvégére is hazamehetnek, miközben Angliából évente legfeljebb kétszer látogattak Magyarországra.

Közös fórum a követséggel

A végleges döntés magyar munkavállalókat is érintő hatásairól fórumot szerveznek majd márciusban, erről állapodott meg az londoni közösség ügyvezetője a minap Szalay-Bobrovniczky Kristóf nagykövettel. Akkor a húsz perces beszélgetésük végén már teljesen más volt a helyzet, mint a kezdetén: ilyen gyorsan változnak most a dolgok Angliában. A Londoni Magyarok Közössége egyébként a 2005-ös terrortámadás idején is segített a diplomatáknak és a családoknak: a szervezet a kint élő magyarok elérésben segítette a konzulátust.

2019.01.23 07:30
Frissítve: 2019.01.23 07:30