Késedelmes nyugdíjutalás: hibázott és tagad az Államkincstár

Publikálás dátuma
2019.01.11 19:06
A Magyar Államkincstár épülete
Fotó: Népszava/
A Magyar Államkincstár hibájából milliónyi idős ember nem kapta meg járandóságát a szokott időben. Az apparátus ráadásul tagadni próbálta a nyilvánvaló zavart.
Izzottak a vonalak az országos nyugdíjas szervezeteknél reggel, miután kiderült, hogy nem érkeztek meg a nyugdíjak az idős emberek számláira. A hivatalos menetrend szerint minden hónap 12-én utalják a nyugdíjakat, de ha ez hétvégére esik, akkor az ezt megelőző utolsó munkanapon fizet a Magyar Államkincstár (MÁK). Így januárban január 11-én, péntek reggel kellett volna utalni.
Az összesen mintegy 2,7 millió nyugdíjas közül több mint egymillióan kapják átutalással a juttatásukat, közülük tízezrek kezdik a kifizetési napot a pénzintézetekben, hogy részben vagy egészen kivegyék számlájukról az összeget. Péntek délelőtt senki nem jutott hozzá a pénzéhez. Információink szerint azért nem, 
mert a MÁK rendszere nem adta ki az utasítást az utalásra.
A Nyugdíjasok Országos Szövetségének (NYOSZ) ügyeletét sokan már a bankból felhívták, mert az ügyintézők tanácstalanok voltak, nem tudták megmondani, mikor adhatják ki a nyugdíjakat. Mindez drámai helyzetek sokaságát teremtette, hiszen a január talán a legkritikusabb hónap a kisnyugdíjasok számára. Ilyenkor nagy a rezsi és a karácsony miatt a szokottnál több a kiadás, ráadásul a decemberi járadékot – épp az ünnepek miatt – a MÁK már a múlt hónap elején, 3-án átutalta, így a két kifizetés között jó esetben is 39 nap telt volna el. Mindezek miatt sokaknál az utolsó tartalék is elfogyott a januári nyugdíjig. A nyugdíjas szervezetek szerint többen azt panaszolták:   
elfogyott a gyógyszerük, és ha nem jön a nyugdíj, akkor nem tudnak újabb adagot kiváltani, de akadtak, akik azt mondták, már ennivalóra sem maradt pénzük.
A NYOSZ titkársága hiába érdeklődött az Államkincstárnál és a humántárca illetékes osztályán, előbbi nekik is a szervezet honlapján közzétett rövid nyilatkozatot adta tovább, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) pedig azzal hárított, hogy majd sajtótájékoztatón ismertetik a csúszás okát. A MÁK délelőtt 11 körül kiadott közleménye 
nem kért elnézést azoktól, akik reggel hiába mentek el a bankokba, takarékszövetkezeti fiókokba, és nem magyarázta meg, mi okozta a technikai galibát.
Sőt: a hivatalos tájékoztatóban még azt állították, hogy nincs is fennakadás a nyugdíjak kifizetésénél. Azt közölték: "technikai okok miatt a bankszámlákra érkező nyugdíjak jóváírása napközbeni utalással történik meg." Csakhogy ez sem történt meg: délután 6 órakor sem érkeztek meg a nyugdíjak. Ráadásul sokaknak már a késő délutáni utalás sem segített volna, hiszen települések százain nincs bankautomata, így sok nyugdíjasnak utaznia kell ahhoz, hogy hozzájuthasson pénzéhez szombaton – már ha addig megkapja juttatását. A portfolio.hu megkérdezte a Magyar Államkincstárt, előfordulhat-e, hogy nem mindenki kapja meg ma a nyugdíjat. A portálnak a MÁK azt válaszolta: "A GIRO Zrt. a Magyar Államkincstárral együttműködve intézkedett a 2019. január hónapban esedékes nyugdíjkifizetések jogszabály szerinti - mai napon történő - kifizetéséről. A GIRO Zrt. által üzemeltetett, a nyugdíjak elszámolását is végző bankközi klíring rendszer hibamentesen működik, a beküldött tranzakciók feldolgozásában nem volt és jelenleg sincs fennakadás. Az érintettek számára az utalások a jogszabály szerinti határidőre a mai napon megtörténnek." A Portfolio ugyanakkor megjegyzi, a hozzájuk érkezett jelzések alapján hat óra előtt nem sokkal még voltak, akik nem kapták meg a nyugdíjukat.    Lapunk megkereste a MÁK-ot, de nem válaszoltak kérdéseinkre. Egyebek mellett azt tudakoltuk: Mi okozta a fennakadást? Milyen új rendszerre tért át a MÁK? Emberi mulasztás áll-e a háttérben? Indult-e belső vizsgálat? Mi a garancia arra, hogy a következő hónaptól a tervezett napon a megszokott időben megérkezzenek az átutalások a nyugdíjasok számlájára? Miközben az MÁK még a zavart sem volt hajlandó elismerni, a bankok nem vitatták, hogy fennakadás volt az utalásban. Elsőként az OTP, majd több más pénzintézet is saját honlapján tájékoztatta ügyfeleit, hogy nem náluk van a hiba. Ezt alátámasztja az is, hogy az államkincstárban dogozóktól származó információink szerint az történhetett: valaki rossz dátumot állított be az átutalás idejeként, ez okozta az országos botrányt. – Egy olyan kényes rendszerben, mint a nyugdíjfolyósítás, triplán óvatosnak kell lenni és a norma szerinti próbafuttatást messze meghaladó felelősséggel kell eljárni – értékelte a technikai átállásról szóló híreket Barát Gábor, az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság egykori főigazgatója. A szakember a Népszavának azt mondta, 
a MÁK elnökének elnézést kellett volna kérni az érintett nyugdíjasoktól és megnyugtatni őket.
- Ha ilyen az én időmben fordult volna elő, a fejemet követelték volna és a kormány lemondását – tette hozzá Barát Gábor. Ne szórakozzanak a nyugdíjasok pénzével! – szólította fel a kormányt és a MÁK vezetőit Korózs Lajos, a parlament népjóléti bizottságának szocialista elnöke, párttársa, Bangóné Borbély Ildikó pedig a párbeszédes Kocsis-Cake Olívióval közösen tartott sajtótájékoztatóján közvetlen összefüggésbe hozta a központi igazgatásban év végén végrehajtott elbocsátásokat, a létszámhiányt a mostani nyugdíj kifizetési botránnyal. A főváros XV. kerületének polgármesteri hivatala reagált leggyorsabban. A baloldal és egy civil szervezet vezetése alatt álló önkormányzat meghosszabbított nyitva tartással élelmiszer utalványokat kínált a leginkább rászoruló nyugdíjasoknak, hogy legalább élelmiszert tudjanak venni, amíg megkapják az ellátásukat.

Hibák után kommunikációs zavar

Nemcsak az utalásokkal állt hadilábon az államkincstár, hanem a tájékoztatással. Nem elég, hogy közleményben tagadták a százezerek által tapasztalt, nyilvánvaló hibát, egy fontos dátumot is elírtak. A MÁK azt írta délelőtti közleményében, hogy "a postai kifizetések 2019. január 14-én indulnak el”. Ezt a szöveget azonban később átírták arra: „A MÁK január 14-én indítja a kifizetést, így a posta - az eddig is megszokott rend szerint – már január 16-án el is kezdi a nyugdíjak kézbesítését”.

OTP: az államkincstár a hibás

A banki átutalásos ügyfelek számlavezető pénzintézeteinek semmiféle befolyása nincs arra, hogy a nyugdíj mikor jelenik meg a számlákon - mondta a Népszavának Gáspár Bence, az OTP kommunikációs vezetője. Ahogy a MÁK átutalja az MNB tulajdonában lévő GIRO Zrt.-n keresztül a járadékokat, azok megjelennek az az ügyfélszámlákon. (A GIRO Zrt.-nek négy órára van szüksége a folyamatos továbbutaláshoz.) A legnagyobb hazai pénzintézet ugyan kiadott egy közleményt péntek délelőtt, hogy a bankrendszerétől független okok miatt - csak január 14-én várható a nyugdíjak utalása, azonban ezt később visszavonták. A bankfiókok pénteken 12.00-15.00 óra között bezártak, de ez nincs összefüggésben azzal, hogy az ügyfélszámlákon mikor jelenik meg a pénz, az ATM-ek pedig szünet nélkül működnek – igaz, sok száz településen egyetlen bankautomata sincs.  (Bonta Miklós)

2019.01.11 19:06
Frissítve: 2019.01.12 08:40

A csirkefarhát korszaka meg a stadiont szülő asszonyok – tüntetés Tatabányán

Publikálás dátuma
2019.01.19 19:50
Tatabánya
Fotó: / Molnár Ádám
Száz éve is a nyolc órai munkáért, a tisztességes megélhetésért tüntettek a városban, ahol ma közösen léptek színpadra az ellenzéki pártok képviselői és a szakszervezeti vezetők.
Vörös zászlót lengetett egy fiatalember Tatabánya Fő terén, közben két-háromszáz ember várta, hogy elkezdődjön a rabszolgatörvény elleni országos tiltakozássorozat egyik meghatározó demonstrációja. A zöld zubbonyt viselő srác szerint a vörös mindig az alávetett helyzetbe kényszerített emberek meg a forradalom színe volt – ezért érezte úgy, hogy magával kell hoznia a lobogót. A csöndesen várakozó emberekre pillantva felvetettük neki, egyelőre nyoma sincs a forradalmi hangulatnak „Hát, tényleg nincs”, ismerte el, „de ettől még nem hiábavaló ez a megmozdulás, ahogy a lassan kifulladó tüntetéssorozat sem az. Végre egyszer az ellenzék tematizálta a közbeszédet, és a kormány került lépéskényszerbe. Ebből sokat lehet tanulni. Előbb-utóbb annyit, hogy le tudjuk váltani a kormányt”.
Közben egyre többen érkeztek a térre: kevesebben fiatalok, jobbára idősek és középkorúak – többen MSZP-s, LMP-s, jobbikos, DK-s, momentumos zászlót hoztak magukkal, de egy kisgazda lobogó is feltűnt. A hátsó sorokban csöndesen álldogált egy házaspár. Egyikük tanár, másikuk önkormányzati dolgozó. Kérték, nevüket ne írjuk le, nehogy „kellemetlenségek” érjék őket, már azzal is nagy kockázatot vállaltak, hogy állami, önkormányzati alkalmazottként eljöttek a tüntetésre. Amikor azt firtattuk, célt érhetnek-e kiállásukkal, a férfi lényegében ugyanazt mondta, mint a vörös zászlót lengető fiatalember: „most még nem, de valahol el kellett kezdeni”.
Noha a tüntetést hivatalosan a rabszolgatörvény ellen hirdették meg, a megkérdezett résztvevők kivétel nélkül úgy vélték: már régen többről van szó. Erről tanúskodtak a beszédek is. Tompa Andrea író egyebek mellett arról beszélt, hogy ma a normalitás van veszélyben. Hiszen az abnormális, hogy ma már az iskola is hullafáradt gyerekeket „termel ki”, és ők lesznek a jövő rabszolgái. Az író viszont olyan országban akar élni, ahol érték a munka, de tiszteletben tartják a szabadidőt és a szabadságot is. Misetics Bálint az ismert szociálpolitikus pedig abból indult ki, hogy a rabszolgatörvény csak egy – a legutolsó – a kormány elnyomó intézkedései közül, hiszen a kabinet döntései szinte kivétel nélkül a társadalmi egyenlőtlenséget mélyítik. Aztán – tüntetői tetszés közepette – alaposan megsorozta a rezsim gazdaság- és szociálpolitikáját, és arról beszélt, hogy a lakáspolitikától kezdve az adózásig minden esetben többet kapnak a gazdagok és kevesebbet a szegények. Azaz aki szegénynek született, az szegény is marad. – Sziasztok ellenállók! – köszönt be a színpadról Balla István. A komáromi középiskolai tanár indulatosan szólt arról, hogy a kormánynak nem fontosak az átlagemberek – példátlan módon még oktatási-, egészségügyi- és munkaügyi minisztérium sincs. „1919 -ben volt Tatabányán egy bányásztüntetés. Ahogy akkor a nyolc órai munkáért és a tisztességes megélhetésért tüntettek, úgy ma is ezt kell követelnünk – adott magyarázatot Kordás László, miért épp ezt a várost választották a demonstrációk egyik központi színhelyéül. A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke szerint szombaton Magyarországon több mint 30 településen tüntettek, külföldön pedig tíz nyugat-európai városban demonstráltak azok, akiket elzavart saját hazájukból ez a kormány. „A rabszolgatörvény több mint egy jogszabály, az valójában egy társadalmi jövőkép”, magyarázta Kordás László, „csakhogy mi nem azért dolgozunk, hogy elfáradjunk, hanem azért, hogy tisztességes bért kapjunk”.
Boros Péterné, a márciusi sztrájkra készülő Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (MKKSZ) elnöke egyebek mellett arról beszélt: tudja, hogy mindenki azt szerette volna, ha már a jövő héten munkabeszüntetéssel tiltakoznak, de erre egyszerűen nincs lehetőség. A jelenlegi sztrájktörvény ugyanis ezt nem engedi – magyarázta. Ezzel együtt emlékeztette az embereket: Sztrájkolni csak ott lehet, ahol van szakszervezet. Ezért azt kérte, szervezkedjen és erősítse a szakszervezeteket az, aki változást szeretne. Galló Istvánné, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának (SZEF) alelnöke némiképp meglepte a tüntetőket, amikor megállapította: sok helyen örülnek a túlórázás lehetőségének. Amikor azonban megmagyarázta, mire is gondol, már egyetértett vele a tömeg: – Ma Magyarországon dolgozói szegénység van. Napi nyolc óra munkával nem lehet annyi pénzt keresni, amennyi a biztonságos megélhetéshez kell. Amíg ez nem változik, sokan önpusztító módon vállalják majd a napi tíz-tizenkét órás munkát, mert kell a pénz a hitelre, megélhetésre, és nem gondolnak a veszélyere, a család szétesésére, az egészség elvesztésére. Az elfogadhatatlanul alacsony nyugdíjról szólva pedig úgy fogalmazott: „a csirkefarhát időszakát” éljük, és láthattuk, milyen nagy bajokat teremt már az is, ha csak egy napot késik a nyugdíj. Mindez az addig visszafogott tüntetőket is feltüzelte, és ekkor már erővel, hangosan zúgott az „Orbán, takarodj!” Különösen akkor, amikor Galló Istvánné arról beszélt: „A békéért harcolni kell, itt az idő.”
Végül színpadra léptek azok az ellenzéki képviselőnők, akik a tiltakozássorozatban főszerepet játszottak. „Szép volt csajok” – köszöntötték őket a tüntetők. Bősz Anett (Liberálisok) a demokrácia megvédésére buzdított, Demeter Márta (LMP) azt üzente, bojkottálni kell a rabszolgatörvényt alkalmazó cégeket. Kunhalmi Ágnes (MSZP) már távolabbra tekintett, és arra buzdított mindenkit, hogy menjen majd el szavazni, mert ha az ellenzék és az emberek összefognak, akkor „egy az egy ellen” legyőzhető a Fidesz. Erre rímelt a jobbikos Varga-Damm Andrea, amikor megjegyezte, senki nem gondolta volna, hogy valaha egy színpadon fognak állni. Szabó Tímea (Párbeszéd) egyebek mellett a fideszes Németh Szilárd hazugságairól szólt volna, de nem volt könnyű dolga, mert a politikus nevének említésére is rendre felhördült a tömeg. Szél Bernadett (független), aki „sokat túlórázott a múlt héten a köztévében” leszögezte, nem fognak olyat játszani, hogy míg az ország vezetői „jachtoznak, meg ibizáznak”, az átlagember heti hét napot dolgozik. Vadai Ágnes (DK) azt mondta, negyven napja várja, hogy legyen egy fideszes, aki elmagyarázza, miért is fogadták el a rabszolgatörvényt, de mára elfogyott a türelem. 
– Gyertek velünk! Gyertek velünk! – hívta a demonstráció végén a helyi Fidesz-irodához a tüntetők egy kisebb csoportja az embereket. Végül úgy ötvenen csatlakoztak a sípoló, doboló, olykor pedig a „mocskos Fidesz” rigmust skandáló menethez. Az irodához érve a tiltakozók azzal szembesültek, hogy bár a hosszú úton minden lámpa égett, pont a Fidesz--iroda előtti fényforrás maradt sötét. Mivel az elmúlt hónapban más városokban is előfordult már, hogy épp a tüntetés helyszínén és idején romlott el a lámpa, a tiltakozók legott skandálni kezdték: „Közvilágítást! Közvilágítást” A lámpa ettől nem javult meg, így gyertyák és telefonok fényében ragasztottak üres papírt az iroda üvegére, hogy üzenhessen a Fidesznek, akinek kedve tartja. Sokaknak volt kedve ehhez – igaz, az üzenetek egy része alighanem sértené a vulgáris beszéddel hirtelen szakító Bayer Zsolt ízlését. Többen csak annyit üzentek, O1G, volt, aki azt írta, „Börtönbe veletek!”, „Bűnözők vagytok!”, és akadt, aki kinevette a rendszert:„Stadiont akarok szülni”
2019.01.19 19:50
Frissítve: 2019.01.19 21:26

Ellenőrizte már? Kihúzták az ötös lottó nyerőszámait

Publikálás dátuma
2019.01.19 19:30
FOTÓ: Shutterstock
Fotó: /
Az ötös lottó televízióban közvetített számsorsolásán az alábbi nyerőszámokat húzták ki:
Nyerőszámok:  3 (három) 17 (tizenhét) 34 (harmincnégy) 50 (ötven) 89 (nyolcvankilenc) Joker: 211742
Szerző
2019.01.19 19:30