Késedelmes nyugdíjutalás: hibázott és tagad az Államkincstár

Publikálás dátuma
2019.01.11 19:06
A Magyar Államkincstár épülete
Fotó: Népszava/
A Magyar Államkincstár hibájából milliónyi idős ember nem kapta meg járandóságát a szokott időben. Az apparátus ráadásul tagadni próbálta a nyilvánvaló zavart.
Izzottak a vonalak az országos nyugdíjas szervezeteknél reggel, miután kiderült, hogy nem érkeztek meg a nyugdíjak az idős emberek számláira. A hivatalos menetrend szerint minden hónap 12-én utalják a nyugdíjakat, de ha ez hétvégére esik, akkor az ezt megelőző utolsó munkanapon fizet a Magyar Államkincstár (MÁK). Így januárban január 11-én, péntek reggel kellett volna utalni.
Az összesen mintegy 2,7 millió nyugdíjas közül több mint egymillióan kapják átutalással a juttatásukat, közülük tízezrek kezdik a kifizetési napot a pénzintézetekben, hogy részben vagy egészen kivegyék számlájukról az összeget. Péntek délelőtt senki nem jutott hozzá a pénzéhez. Információink szerint azért nem, 
mert a MÁK rendszere nem adta ki az utasítást az utalásra.
A Nyugdíjasok Országos Szövetségének (NYOSZ) ügyeletét sokan már a bankból felhívták, mert az ügyintézők tanácstalanok voltak, nem tudták megmondani, mikor adhatják ki a nyugdíjakat. Mindez drámai helyzetek sokaságát teremtette, hiszen a január talán a legkritikusabb hónap a kisnyugdíjasok számára. Ilyenkor nagy a rezsi és a karácsony miatt a szokottnál több a kiadás, ráadásul a decemberi járadékot – épp az ünnepek miatt – a MÁK már a múlt hónap elején, 3-án átutalta, így a két kifizetés között jó esetben is 39 nap telt volna el. Mindezek miatt sokaknál az utolsó tartalék is elfogyott a januári nyugdíjig. A nyugdíjas szervezetek szerint többen azt panaszolták:   
elfogyott a gyógyszerük, és ha nem jön a nyugdíj, akkor nem tudnak újabb adagot kiváltani, de akadtak, akik azt mondták, már ennivalóra sem maradt pénzük.
A NYOSZ titkársága hiába érdeklődött az Államkincstárnál és a humántárca illetékes osztályán, előbbi nekik is a szervezet honlapján közzétett rövid nyilatkozatot adta tovább, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) pedig azzal hárított, hogy majd sajtótájékoztatón ismertetik a csúszás okát. A MÁK délelőtt 11 körül kiadott közleménye 
nem kért elnézést azoktól, akik reggel hiába mentek el a bankokba, takarékszövetkezeti fiókokba, és nem magyarázta meg, mi okozta a technikai galibát.
Sőt: a hivatalos tájékoztatóban még azt állították, hogy nincs is fennakadás a nyugdíjak kifizetésénél. Azt közölték: "technikai okok miatt a bankszámlákra érkező nyugdíjak jóváírása napközbeni utalással történik meg." Csakhogy ez sem történt meg: délután 6 órakor sem érkeztek meg a nyugdíjak. Ráadásul sokaknak már a késő délutáni utalás sem segített volna, hiszen települések százain nincs bankautomata, így sok nyugdíjasnak utaznia kell ahhoz, hogy hozzájuthasson pénzéhez szombaton – már ha addig megkapja juttatását. A portfolio.hu megkérdezte a Magyar Államkincstárt, előfordulhat-e, hogy nem mindenki kapja meg ma a nyugdíjat. A portálnak a MÁK azt válaszolta: "A GIRO Zrt. a Magyar Államkincstárral együttműködve intézkedett a 2019. január hónapban esedékes nyugdíjkifizetések jogszabály szerinti - mai napon történő - kifizetéséről. A GIRO Zrt. által üzemeltetett, a nyugdíjak elszámolását is végző bankközi klíring rendszer hibamentesen működik, a beküldött tranzakciók feldolgozásában nem volt és jelenleg sincs fennakadás. Az érintettek számára az utalások a jogszabály szerinti határidőre a mai napon megtörténnek." A Portfolio ugyanakkor megjegyzi, a hozzájuk érkezett jelzések alapján hat óra előtt nem sokkal még voltak, akik nem kapták meg a nyugdíjukat.    Lapunk megkereste a MÁK-ot, de nem válaszoltak kérdéseinkre. Egyebek mellett azt tudakoltuk: Mi okozta a fennakadást? Milyen új rendszerre tért át a MÁK? Emberi mulasztás áll-e a háttérben? Indult-e belső vizsgálat? Mi a garancia arra, hogy a következő hónaptól a tervezett napon a megszokott időben megérkezzenek az átutalások a nyugdíjasok számlájára? Miközben az MÁK még a zavart sem volt hajlandó elismerni, a bankok nem vitatták, hogy fennakadás volt az utalásban. Elsőként az OTP, majd több más pénzintézet is saját honlapján tájékoztatta ügyfeleit, hogy nem náluk van a hiba. Ezt alátámasztja az is, hogy az államkincstárban dogozóktól származó információink szerint az történhetett: valaki rossz dátumot állított be az átutalás idejeként, ez okozta az országos botrányt. – Egy olyan kényes rendszerben, mint a nyugdíjfolyósítás, triplán óvatosnak kell lenni és a norma szerinti próbafuttatást messze meghaladó felelősséggel kell eljárni – értékelte a technikai átállásról szóló híreket Barát Gábor, az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság egykori főigazgatója. A szakember a Népszavának azt mondta, 
a MÁK elnökének elnézést kellett volna kérni az érintett nyugdíjasoktól és megnyugtatni őket.
- Ha ilyen az én időmben fordult volna elő, a fejemet követelték volna és a kormány lemondását – tette hozzá Barát Gábor. Ne szórakozzanak a nyugdíjasok pénzével! – szólította fel a kormányt és a MÁK vezetőit Korózs Lajos, a parlament népjóléti bizottságának szocialista elnöke, párttársa, Bangóné Borbély Ildikó pedig a párbeszédes Kocsis-Cake Olívióval közösen tartott sajtótájékoztatóján közvetlen összefüggésbe hozta a központi igazgatásban év végén végrehajtott elbocsátásokat, a létszámhiányt a mostani nyugdíj kifizetési botránnyal. A főváros XV. kerületének polgármesteri hivatala reagált leggyorsabban. A baloldal és egy civil szervezet vezetése alatt álló önkormányzat meghosszabbított nyitva tartással élelmiszer utalványokat kínált a leginkább rászoruló nyugdíjasoknak, hogy legalább élelmiszert tudjanak venni, amíg megkapják az ellátásukat.

Hibák után kommunikációs zavar

Nemcsak az utalásokkal állt hadilábon az államkincstár, hanem a tájékoztatással. Nem elég, hogy közleményben tagadták a százezerek által tapasztalt, nyilvánvaló hibát, egy fontos dátumot is elírtak. A MÁK azt írta délelőtti közleményében, hogy "a postai kifizetések 2019. január 14-én indulnak el”. Ezt a szöveget azonban később átírták arra: „A MÁK január 14-én indítja a kifizetést, így a posta - az eddig is megszokott rend szerint – már január 16-án el is kezdi a nyugdíjak kézbesítését”.

OTP: az államkincstár a hibás

A banki átutalásos ügyfelek számlavezető pénzintézeteinek semmiféle befolyása nincs arra, hogy a nyugdíj mikor jelenik meg a számlákon - mondta a Népszavának Gáspár Bence, az OTP kommunikációs vezetője. Ahogy a MÁK átutalja az MNB tulajdonában lévő GIRO Zrt.-n keresztül a járadékokat, azok megjelennek az az ügyfélszámlákon. (A GIRO Zrt.-nek négy órára van szüksége a folyamatos továbbutaláshoz.) A legnagyobb hazai pénzintézet ugyan kiadott egy közleményt péntek délelőtt, hogy a bankrendszerétől független okok miatt - csak január 14-én várható a nyugdíjak utalása, azonban ezt később visszavonták. A bankfiókok pénteken 12.00-15.00 óra között bezártak, de ez nincs összefüggésben azzal, hogy az ügyfélszámlákon mikor jelenik meg a pénz, az ATM-ek pedig szünet nélkül működnek – igaz, sok száz településen egyetlen bankautomata sincs.  (Bonta Miklós)

2019.01.11 19:06
Frissítve: 2019.01.12 08:40

Tessék panaszt tenni: hírhamisítóhoz illő választ küldött az ellenzéknek Papp Dániel

Publikálás dátuma
2019.01.16 21:15

Fotó: Népszava/
Személyeskedő, kioktató hangvételű levélben reagált a kritikus kérdésekre az MTVA vezérigazgatója.
Levélben fordult Papp Dániel MTVA-vezérhez Hadházy Ákos és Szél Bernadett ellenzéki képviselő, 11 kérdésükben pedig a közmédia hírtorzító, manipuláló gyakorlatára próbálta felhívni a figyelmet.  
jogerősen is hírhamisítónak nevezhető Papp-ot többek között saját helyzetéről is kérdezték: „Hogyan lehet valaki az MTVA vezérigazgatója, aki még 2011-ben úgy vágta meg a Daniel Cohn-Bendit-riportot, mintha a zöldpárti EP-képviselő elmenekült volna a kérdései elől, miközben erről szó sem volt? Továbbra is tiltakozik-e amiatt az állítás miatt, hogy Ön hírt hamisított?”
Papp nem tiltakozott, ehelyett annyit írt, hogy „Az MTVA vezérigazgatóját – a törvény értelmében – a Médiatanács elnöke nevezi ki határozatlan időre. E jogköre diszkrecionális.” Hadházyék arra is rákérdeztek, „hogyan sikerült 2012-ben, az Operánál rendezett tüntetésről úgy bejelentkezni, hogy a riporter háta mögött csak rendőrök meg az üres Andrássy út látszódjon?”
Innentől kezdve az MTVA vezére többször is ugyanazt a fordulatot ismételgette a kérdések kapcsán: ha a levélíróknak problémájuk van egy műsorral, forduljanak panasszal a Duna Médiaszolgáltató Zrt-hez. Ez volt a válasza arra, hogy a köztévé híradójában egy évekkel korábban, feltehetően Kairóban készült videót tettek közzé, azt állítva, hogy a kölni szilveszteri események láthatók rajta – de arra is, ha az MTVA-nál úgy vágják meg és közlik módosítva a Pukli Istvánról készült videójukat, hogy az a vágás miatt teljesen új jelentést kap.
A levélváltásnak vannak kifejezetten vicces momentumai is, például az, amikor 
a kérdésre – „belefér-e a közszolgálati alapelvekbe, hogy egy bevándorlásellenes AfD-politikus játssza a hétköznapi, migránsoktól rettegő németet a köztévé riportjában?” – Papp kioktatja a képviselőket, hogy nincs joguk számon kérni egy riporter vagy szerkesztő döntéseit.
Papp arra is frappáns választ adott, hogyan egyeztethető össze a szakma szabályaival, hogy a köztévé híradójában szereplő bangladesi migráns Boszniában egyik nap még békés menekült, másik nap már a határőrökkel harcol? „Úgy, hogy az egyik nap még békés menekültnek mutatkozik, a másik nap pedig agresszív migránsként viselkedik” - válaszolta az MTVA vezére. 
A helyzet az, hogy ez konkrétan nem igaz: a Comment.com olvasója ugyanis egymás mellé illesztette a köztévé két említett felvételét, és látszik, hogy a megszólaltatott bangladesi férfi ugyanabban a beszédhelyzetben van, a hangalámondásos narrációt viszont egyszerűen megváltoztatták.
2019.01.16 21:15

Tamás Ervin: Andrassew sámlija

Publikálás dátuma
2019.01.16 21:08

Fotó: /
Az Andrassew Iván emlékesten, a budapesti Spinoza színpadon január 14-én elhangzott, a Népszava négy éve elhunyt publicisztikai rovatvezetőjéről elnevezett díj idei nyerteseit méltató beszéd.
A Fekete doboz volt egykoron a gyűjtőhelye azoknak a dokumentumfilmeknek, amelyek rendszerszintű kritikát fogalmaztak meg, ezért a nyilvánosság szűk szegleteiben vetíthették csak őket. Alkotóik közül az egyik ikonikus figura ma a legvérmesebben védi az egyre autokratikusabb Orbán-kormányt, mintha nem venné észre, hogy bizonyos elemei kísértetiesen hasonlítanak a Kádár János fémjelezte kor világához, igaz, ott a korrupció tétjei sokkalta pitibbek voltak. Ráadásul akkoriban a valóságnak volt még valami helyi értéke, bemutatása közérdeklődésre tarthatott számot. A legális tájékoztatás is többrétű volt, folyóiratok sora jelentetett meg komoly szociográfiákat, az Élet és Irodalom utolsó oldalán riporttal szerepelni az újságírónak felért egy lovaggá ütéssel, s ne feledjük: a Magyarország felfedezése sorozat kötetei olyan példányszámban találtak olvasóra, amely ma elképzelhetetlen lenne. A valóságnak nincs sok becsülete. Kiment a divatból. Persze vannak bátor oknyomozók, akik jobbára anyagi visszaélések után erednek, a vagyonnyilatkozatokban meg nem említett lakások, földek, ki tudja honnan és hogyan származott pénzek tulajdonosai pedig még csak nem is magyarázkodnak – minek? Legtöbbjük mindent megúszik. Hogy a nagypályásokról ne is beszéljünk. A hatalmi gúla tetején mintha teljesen elvesztették volna valóságérzéküket, a propagandahadtáp maga teszi közzé a várbeli Gundel-menza étlapját, hogy igazolja a főnök puritánságát a puritánsággal nem jellemezhető, frissen felszentelt munkahelyén. A valóság megismerésének igénye társadalmi méretekben is alábbhagyott, ki-ki fanatikus táborokba gyömöszölődve ugrik kliséknek, elmeháborodott hírek, képtelenségek regimentje cibálja rettegéssé, gyűlöletté, demagóg egyoldalúsággá ítéletalkotásunkat. A józanságot, az értelmes diskurzust a cselédszobába szorítják, mert csak a hatalom megőrzésének művészete a fontos – az igazságkeresők munkái hatástalanok, a semmibe vesznek, jobban, mint eddig bármikor. És most itt állunk Andrassew Iván két sámlijával, mert a nagy tekintetű kuratórium idén úgy döntött – juszt is divatba hozza a valóságot, s nem a szokásos eggyel, hanem kettővel jutalmazza azokat, akik szerintük a legtöbbet tettek a valóság kendőzetlen nyomon követéséért. Csillag Ádám és Kácsor Zsolt a két végén fogta meg ezt a munkát. Csillag Ádám évtizedek óta kánikulában, hóban és fagyban viszi kameráját azokra a helyszínekre, ahol történik valami – anno a Dunaszaurusz, mint a rendszerváltás egyik jelképes témája fogta meg őt, ma nincs olyan tüntetés, megmozdulás, ahonnan hiányozna. A jövő szomorú és tanulságos dokumentumtára lehet az anyag, amelynek szerzője. Kácsor Zsolt szépírói eszközökkel, szelídebben harap. Tárcái történetei mélyen emberiek, mindennaposak, mégis lebegnek, úgy képes maróan kritikus, ironikus lenni, hogy közben megértő, egy utcán szerzett ismerős kalandjai tágabb bepillantást engednek a morális elsivatagosodásba, mint némelyik leleplező, ezer káefté szálait kibogozni próbáló akta. Ami ehhez a laudációhoz sajnos még hozzátartozik: ők, ketten, sok-sok pályatársukkal egyetemben jelenleg az egzisztenciális fenyegetettség állapotában élnek és akkor még finoman fogalmaztam. Az ő helyzetük nem a rendszerváltás szégyene, hanem a rendszeré. És még sajnálatosabb, hogy a néhány jeles halott emlékét őrző díjak ápolói messze nincsenek abban a helyzetben,hogy ezen változtassanak. Nincsenek állami pénzen felújított ingatlanjaink, nem oszthatunk járadékot, nem tarthatunk fényes ünneplést. A méltatás, a szerény jutalom, ez az este leginkább az erkölcsi megbecsülésé. Ennyit tehetünk. A sámli egyébként nem azért van, hogy leüljetek, pihenjetek. Álljatok rá nyugodtan. Lássatok és lássanak.
2019.01.16 21:08