Késedelmes nyugdíjutalás: hibázott és tagad az Államkincstár

Publikálás dátuma
2019.01.11 19:06
A Magyar Államkincstár épülete
Fotó: Népszava/
A Magyar Államkincstár hibájából milliónyi idős ember nem kapta meg járandóságát a szokott időben. Az apparátus ráadásul tagadni próbálta a nyilvánvaló zavart.
Izzottak a vonalak az országos nyugdíjas szervezeteknél reggel, miután kiderült, hogy nem érkeztek meg a nyugdíjak az idős emberek számláira. A hivatalos menetrend szerint minden hónap 12-én utalják a nyugdíjakat, de ha ez hétvégére esik, akkor az ezt megelőző utolsó munkanapon fizet a Magyar Államkincstár (MÁK). Így januárban január 11-én, péntek reggel kellett volna utalni.
Az összesen mintegy 2,7 millió nyugdíjas közül több mint egymillióan kapják átutalással a juttatásukat, közülük tízezrek kezdik a kifizetési napot a pénzintézetekben, hogy részben vagy egészen kivegyék számlájukról az összeget. Péntek délelőtt senki nem jutott hozzá a pénzéhez. Információink szerint azért nem, 
mert a MÁK rendszere nem adta ki az utasítást az utalásra.
A Nyugdíjasok Országos Szövetségének (NYOSZ) ügyeletét sokan már a bankból felhívták, mert az ügyintézők tanácstalanok voltak, nem tudták megmondani, mikor adhatják ki a nyugdíjakat. Mindez drámai helyzetek sokaságát teremtette, hiszen a január talán a legkritikusabb hónap a kisnyugdíjasok számára. Ilyenkor nagy a rezsi és a karácsony miatt a szokottnál több a kiadás, ráadásul a decemberi járadékot – épp az ünnepek miatt – a MÁK már a múlt hónap elején, 3-án átutalta, így a két kifizetés között jó esetben is 39 nap telt volna el. Mindezek miatt sokaknál az utolsó tartalék is elfogyott a januári nyugdíjig. A nyugdíjas szervezetek szerint többen azt panaszolták:   
elfogyott a gyógyszerük, és ha nem jön a nyugdíj, akkor nem tudnak újabb adagot kiváltani, de akadtak, akik azt mondták, már ennivalóra sem maradt pénzük.
A NYOSZ titkársága hiába érdeklődött az Államkincstárnál és a humántárca illetékes osztályán, előbbi nekik is a szervezet honlapján közzétett rövid nyilatkozatot adta tovább, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) pedig azzal hárított, hogy majd sajtótájékoztatón ismertetik a csúszás okát. A MÁK délelőtt 11 körül kiadott közleménye 
nem kért elnézést azoktól, akik reggel hiába mentek el a bankokba, takarékszövetkezeti fiókokba, és nem magyarázta meg, mi okozta a technikai galibát.
Sőt: a hivatalos tájékoztatóban még azt állították, hogy nincs is fennakadás a nyugdíjak kifizetésénél. Azt közölték: "technikai okok miatt a bankszámlákra érkező nyugdíjak jóváírása napközbeni utalással történik meg." Csakhogy ez sem történt meg: délután 6 órakor sem érkeztek meg a nyugdíjak. Ráadásul sokaknak már a késő délutáni utalás sem segített volna, hiszen települések százain nincs bankautomata, így sok nyugdíjasnak utaznia kell ahhoz, hogy hozzájuthasson pénzéhez szombaton – már ha addig megkapja juttatását. A portfolio.hu megkérdezte a Magyar Államkincstárt, előfordulhat-e, hogy nem mindenki kapja meg ma a nyugdíjat. A portálnak a MÁK azt válaszolta: "A GIRO Zrt. a Magyar Államkincstárral együttműködve intézkedett a 2019. január hónapban esedékes nyugdíjkifizetések jogszabály szerinti - mai napon történő - kifizetéséről. A GIRO Zrt. által üzemeltetett, a nyugdíjak elszámolását is végző bankközi klíring rendszer hibamentesen működik, a beküldött tranzakciók feldolgozásában nem volt és jelenleg sincs fennakadás. Az érintettek számára az utalások a jogszabály szerinti határidőre a mai napon megtörténnek." A Portfolio ugyanakkor megjegyzi, a hozzájuk érkezett jelzések alapján hat óra előtt nem sokkal még voltak, akik nem kapták meg a nyugdíjukat.    Lapunk megkereste a MÁK-ot, de nem válaszoltak kérdéseinkre. Egyebek mellett azt tudakoltuk: Mi okozta a fennakadást? Milyen új rendszerre tért át a MÁK? Emberi mulasztás áll-e a háttérben? Indult-e belső vizsgálat? Mi a garancia arra, hogy a következő hónaptól a tervezett napon a megszokott időben megérkezzenek az átutalások a nyugdíjasok számlájára? Miközben az MÁK még a zavart sem volt hajlandó elismerni, a bankok nem vitatták, hogy fennakadás volt az utalásban. Elsőként az OTP, majd több más pénzintézet is saját honlapján tájékoztatta ügyfeleit, hogy nem náluk van a hiba. Ezt alátámasztja az is, hogy az államkincstárban dogozóktól származó információink szerint az történhetett: valaki rossz dátumot állított be az átutalás idejeként, ez okozta az országos botrányt. – Egy olyan kényes rendszerben, mint a nyugdíjfolyósítás, triplán óvatosnak kell lenni és a norma szerinti próbafuttatást messze meghaladó felelősséggel kell eljárni – értékelte a technikai átállásról szóló híreket Barát Gábor, az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság egykori főigazgatója. A szakember a Népszavának azt mondta, 
a MÁK elnökének elnézést kellett volna kérni az érintett nyugdíjasoktól és megnyugtatni őket.
- Ha ilyen az én időmben fordult volna elő, a fejemet követelték volna és a kormány lemondását – tette hozzá Barát Gábor. Ne szórakozzanak a nyugdíjasok pénzével! – szólította fel a kormányt és a MÁK vezetőit Korózs Lajos, a parlament népjóléti bizottságának szocialista elnöke, párttársa, Bangóné Borbély Ildikó pedig a párbeszédes Kocsis-Cake Olívióval közösen tartott sajtótájékoztatóján közvetlen összefüggésbe hozta a központi igazgatásban év végén végrehajtott elbocsátásokat, a létszámhiányt a mostani nyugdíj kifizetési botránnyal. A főváros XV. kerületének polgármesteri hivatala reagált leggyorsabban. A baloldal és egy civil szervezet vezetése alatt álló önkormányzat meghosszabbított nyitva tartással élelmiszer utalványokat kínált a leginkább rászoruló nyugdíjasoknak, hogy legalább élelmiszert tudjanak venni, amíg megkapják az ellátásukat.

Hibák után kommunikációs zavar

Nemcsak az utalásokkal állt hadilábon az államkincstár, hanem a tájékoztatással. Nem elég, hogy közleményben tagadták a százezerek által tapasztalt, nyilvánvaló hibát, egy fontos dátumot is elírtak. A MÁK azt írta délelőtti közleményében, hogy "a postai kifizetések 2019. január 14-én indulnak el”. Ezt a szöveget azonban később átírták arra: „A MÁK január 14-én indítja a kifizetést, így a posta - az eddig is megszokott rend szerint – már január 16-án el is kezdi a nyugdíjak kézbesítését”.

OTP: az államkincstár a hibás

A banki átutalásos ügyfelek számlavezető pénzintézeteinek semmiféle befolyása nincs arra, hogy a nyugdíj mikor jelenik meg a számlákon - mondta a Népszavának Gáspár Bence, az OTP kommunikációs vezetője. Ahogy a MÁK átutalja az MNB tulajdonában lévő GIRO Zrt.-n keresztül a járadékokat, azok megjelennek az az ügyfélszámlákon. (A GIRO Zrt.-nek négy órára van szüksége a folyamatos továbbutaláshoz.) A legnagyobb hazai pénzintézet ugyan kiadott egy közleményt péntek délelőtt, hogy a bankrendszerétől független okok miatt - csak január 14-én várható a nyugdíjak utalása, azonban ezt később visszavonták. A bankfiókok pénteken 12.00-15.00 óra között bezártak, de ez nincs összefüggésben azzal, hogy az ügyfélszámlákon mikor jelenik meg a pénz, az ATM-ek pedig szünet nélkül működnek – igaz, sok száz településen egyetlen bankautomata sincs.  (Bonta Miklós)

2019.01.11 19:06
Frissítve: 2019.01.12 08:40

Fogy a magyar Londonban – nem haza költöznek

Publikálás dátuma
2019.01.23 07:30

Fotó: NURPHOTO/ ALBERTO PEZZALI
Érezhetően kevesebb magyar vállal munkát Nagy-Britanniában a Brexit-népszavazás óta, ráadásul - az egyre bizonytalanabb kimenetelű - kilépésről szóló egyezség a már kint dolgozók számát is faragja. A továbbállók többsége élhető és jövedelmező országot keres, Magyarországra legfeljebb a csok miatt jönnek, de jellemzően úgy tervezik, hogy csak az építkezés idejére maradnak.
Ezt tapasztalja Szabó László, a Londoni Magyarok Közössége (LMK) ügyvezető igazgatója is, aki egy rövidebb időszakot leszámítva 2001 óta él Londonban. Cége információval segíti a munkavállalókat ügyes-bajos dolgaikban, és kapcsolattartási fórumokat, eseményeket szervez. - Érezhetően fogyunk, egyre többen csomagolnak és keresnek más országot. Kevésbé érzik biztonságban magukat az itteni magyar munkavállalók. Mi próbálunk mindenkit marasztalni, főleg azokat, akiknek biztos megélhetésük van, mert nem feltétlenül bölcs döntés a költözés addig, amíg nem tudunk biztosat. Mert minden elképzelhető, akár egy kevésbé megrázó Brexit is benne van a pakliban - mondta.
Szabó László és munkatársai a közösségi oldalaikon, de akár emailban vagy Skype-on is tájékoztatják a magyarokat a brit kilépési folyamat fejleményeiről. A londoni EU-s munkavállalók elsősorban attól tartanak, hogy Theresa May kilépéspárti kötéltánca kormányválsághoz és előrehozott választáshoz vezethet, de a megállapodás nélküli hard-Brexit is gazdasági visszaeséssel fenyeget.
A magyarok számára az elmúlt években egyre kevésbé volt jó üzlet az angliai munkavállalás. A két és fél évvel ezelőtti, szűk többséget hozó népszavazás óta a gazdaság és a pénzpiac várakozásai is romlottak, gyengült a font-árfolyam, a szociális transzferek minősége pedig nagyot zuhant. Szabó Lászlóék két gyermekük után 50 ezer forintnyi „családi pótlékot” kapnak, és miután ő nem minimálbért keres, lakhatási és más támogatás sem jár nekik. Az angolok kétharmada ugyanakkor még mindig úgy gondolja, hogy az EU-munkavállalók többet vesznek ki a közösből, mint amennyit beletesznek. A valóság ennek az ellentéte: egy tavalyi statisztika szerint a 2016-17-es pénzügyi évben 4,7 milliárd fonttal többet adóztak, mint amennyit szociális ellátásként kaptak. - Korábban sokkal bőkezűbb volt az állam, de sokat szigorítottak, fizetéshez és tartózkodási időhöz kötötték az ellátásokat, így nem könnyű igénybe venni őket. Aki emiatt keres célországot, már biztosan nem érdemes Angliát választania. A megélhetés, a szállás és a munkahelyre bejutás költsége Londonban továbbra is magas, alig változó fizetési színvonal mellett - fogalmazott.
Az LMK szerint a most költözést fontolgatók közül a legtöbben nem Magyarországra tartanak, hanem a nyelvtudásuktól függően Franciaországot vagy Németországot választják, angoltudással pedig még távolabbra mennek. Több ismerősük például Máltát választotta emiatt. - Olyanok is akadnak persze, aki egy időre haza mennek, mert szeretnék kihasználni a szociálpolitikai támogatásokat. Két-három párral is beszéltem, de mindegyikük azt valószínűsítette, hogy a csok igénybevétele után ismét külföldre mennek dolgozni.
Németország mellett Ausztria is egyre népszerűbb célpont az angliai magyarok számára, mert nyugati szomszédunk ugyan csökkentette a szociális ellátás mértékét, de a hazautazás olcsóbb, a munkavállalók akár hétvégére is hazamehetnek, miközben Angliából évente legfeljebb kétszer látogattak Magyarországra.

Közös fórum a követséggel

A végleges döntés magyar munkavállalókat is érintő hatásairól fórumot szerveznek majd márciusban, erről állapodott meg az londoni közösség ügyvezetője a minap Szalay-Bobrovniczky Kristóf nagykövettel. Akkor a húsz perces beszélgetésük végén már teljesen más volt a helyzet, mint a kezdetén: ilyen gyorsan változnak most a dolgok Angliában. A Londoni Magyarok Közössége egyébként a 2005-ös terrortámadás idején is segített a diplomatáknak és a családoknak: a szervezet a kint élő magyarok elérésben segítette a konzulátust.

2019.01.23 07:30
Frissítve: 2019.01.23 07:30

Már nem alkuszik többet az Európai Unió

Publikálás dátuma
2019.01.23 07:15
A kilépési megállapodás leszavazása a brit alsóházban megnövelte a vészforgatókönyv beteljesülésének az esélyét
Fotó: NURPHOTO/ ALBERTO PEZZALI
Theresa May brit kormányfő Brüsszelbe készül, hogy előterjessze álláspontját, ám az unió már nem akar változtatni az egyezségen.
A szorosabb kapcsolatrendszer kiépítésére igent, a kilépési megállapodás újratárgyalására nemet mond az Európai Unió - ez az EU27-ek jelenlegi közös álláspontja a Brexitről, miután Theresa May miniszterelnök hétfőn bemutatta a brit alsóháznak a kormány újabb, de az eredetihez megszólalásig hasonló B-tervét a kilépésről. Az elképzelés lényege, hogy London ismételten megpróbálna jogi garanciákat kérni Brüsszeltől az ír-északír határ átjárhatóságát biztosító tartalékmegoldás (backstop) időbeni korlátozására, ami a kormányok szintjén már jóváhagyott kétoldalú egyezmény megnyitásával járna. Hírek szerint a brit kormányfő Brüsszelbe készül, hogy előterjessze álláspontját, de látogatásának időpontjáról még nincs döntés. Margaritisz Szkinasz, az Európai Bizottság szóvivője keddi sajtótájékoztatóján sürgette, hogy a szigetország tegye világossá, pontosan mit akar uniós partnereitől. “Nincs mit mondanunk, mert semmi új nem hangzott el Londonban” — tette hozzá. A tagállamok azt várják Theresa May-től, hogy egy olyan javaslattal álljon elő, ami élvezi a brit parlament többségi támogatását, mert addig nincs értelme komoly tárgyalásokat kezdeni. Michel Barnier, a Brexit EU-s főtárgyalója friss sajtónyilatkozataiban megerősítette, hogy a kilépési megállapodás a felek között létrejött “lehető legjobb” kompromisszum, elutasítva ezzel a szöveg bármilyen módosítását. A dokumentum leszögezi, hogy az Egyesült Királyság mindaddig a közösségi vámunió része marad, amíg London és Brüsszel meg nem egyezik az írországi határ átjárhatóságát is biztosító szabadkereskedelmi megállapodásról. A Brexit brit hívei attól tartanak, hogy ez a tartalékmegoldás örökre az EU-hoz láncolná az országot, ezért azt szeretnék, ha a hatályát időben korlátoznák. Az uniós tagállamok viszont nem kívánnak ilyen garanciákat adni. Kivéve talán Jacek Czaputovicz lengyel külügyminisztert, aki új javaslattal állt elő, miszerint a szerződést úgy kellene módosítani, hogy az abban szereplő vámügyi szabályozás legfeljebb öt évig maradjon érvényben. Minisztertársai hamar lesöpörték az ötletet az asztalról. Simon Coveney ír tárcavezető azt mondta, hogy a lengyel elképzelés “nem tükrözi az EU gondolkodását”, német kollégája, és Heiko Maas mélységesen egyetértett vele. Az Európai Bizottság ehhez annyit tett hozzá, hogy a huszonhetek által egyhangúan elfogadott szerződésnek nem része a lengyel külügyminiszter nyilatkozata. Ha a jogi kötelező erővel bíró kilépési megállapodást nem is, a kapcsolatok jövőjét felvázoló politikai egyezséget hajlandó lenne újratárgyalni Brüsszel. Michel Barnier ezt ismét leszögezte egy ír televíziónak adott interjújában. — Ha az Egyesült Királyság a felvázoltnál szorosabb viszonyt szeretne létesíteni uniós partnereivel, akkor erre mi készek vagyunk — nyilatkozta a főtárgyaló. Ez magában foglalhatná a szigetország csatlakozását a vámunióhoz vagy az EU egységes piacához, de a lehetőséget mostanáig kizárta Őfelsége kormánya. A patthelyzet feloldásaként szóba jöhet, hogy a britek hivatalosan kérik a Brexit időpontjának az elhalasztását. Ez egyelőre a Csatorna egyik partján sem élvez támogatást. De ha a May-kormány mégis időt kérne, akkor azt komoly indokokkal kellene alátámasztania, hogy a huszonhetek egyhangúan rábólintsanak. Közben a tagállamok és az Európai Bizottság fokozzák a felkészülést arra az eshetőségre, ha az Egyesült Királyság megállapodás nélkül távozna az EU-ból március 29-ikén. A kilépési megállapodás leszavazása a brit alsóházban megnövelte a vészforgatókönyv beteljesülésének az esélyét — figyelmeztetnek Brüsszelben. Az EB főtitkára ezekben a hetekben sorra fölkeresi az uniós fővárosokat, hogy tájékozódjon a felkészülésről és felmérje, hogy a tagországoknak milyen brüsszeli támogatásra van szükségük. Margaritisz Szkinasz szóvivő egy kérdésre válaszolva kedden közölte: ha London kizuhanna az Európai Unióból, az maga után vonná az Írország és Észak-Írország között határellenőrzés visszaállítását, ami veszélybe sodorná az északír békefolyamatot megalapozó Nagypénteki egyezményt. 

Ingyenesség

Az Európai Bizottság üdvözölte azt a londoni bejelentést, hogy az Egyesült Királyság nem fogja kötelezni a területén élő uniós polgárokat regisztrációs díj megfizetésre. A szigetországban törvényesen és életvitelszerűen lakó több mint 3 millió EU polgárnak a Brexit után személyenként 65 fontot kellett volna fizetnie azért, hogy letelepedett státuszt kapjon. Theresa May hétfőn a brit alsóházban közölte, hogy a kormány eltekint a díjtól.

2019.01.23 07:15
Frissítve: 2019.01.23 07:15