Megint megúszhatják az elszámoltatást a kamupártok

Publikálás dátuma
2019.01.11. 18:39
Pálffy Ilona, az NVI elnöke mutat egy, a sok jelölt miatt napilap méretű szavazólapot. Fotó: Molnár Ádám
Az Állami Számvevőszék közölte, senki nem kérte tőlük, hogy vizsgálják a 2018-as választásokon 1% alatt szereplő pártokat, így nem is ellenőrzik azokat.
A 2018-as országgyűlési választásra 23 párt állított országos listát, köztük olyanok is, mint - a teljesség igénye nélkül - a Sportos és Egészséges Magyarországért Párt, a Kell az Összefogás Párt, a Rend és Elszámoltatás Párt vagy épp a NET Párt. Sok indulón már előre látszott, hogy nem fogják elérni az 1 százalékos eredményt, mégis bezsebelik a jelentős kampánytámogatást, holott kétséges, hogy ha tényleg 1% alatt maradnak, a törvény által előírt módon vissza tudják-e fizetni azt. A választás után aztán kiderült, alig volt olyan 1 százalékos eredményt el nem érő párt, amelyik visszafizette volna a milliókat (az Együtt a ritka kivételek egyike volt), 14 párt pedig egyetlen forintot sem adott vissza. Így több mint 2,15 milliárd forint közpénz maradt az úgynevezett kamupártoknál - jegyzi meg a 444.hu. A portál ráadásul hozzáteszi, az Állami Számvevőszék egyáltalán nem vizsgálja, hogy ezek a pártok mire költötték a kampánytámogatást, azaz hová ment a pénz. A K-Monitor blog kérdezett rá az ÁSZ-nál, hogy ellenőrizni fogja-e az 1 százalékos eredmény alatt teljesítő pártokat. A számvevőszéknek kötelezően csak az 1 százalék feletti eredményt elérő pártokat kell ellenőriznie, a kisebb támogatottságú pártoknak - köztük a kamupártoknak - csak más jelöltek és jelölő szervezetek kérésére néznek utána. Ilyen kérelmet 2018. július 8-ig lehetett benyújtani, bizonyítási indítvány csatolásával. Az ÁSZ viszont most azt közölte, hogy hozzájuk a törvényben meghatározott határidőig nem érkezett ellenőrzés iránti kérelem. Mindez azt jelenti, hogy az ÁSZ az 1%-ot megugrott pártokat ellenőrzi, de a néhány száz, esetleg ezer szavazatot kapó szervezeteket nem. A 444.hu emlékeztet, az Összefogás Párt például már a 2014-es választásokra is kapott 355 millió forintot, de azt sem fizették vissza, így a tavalyival együtt összesen már 728 millió forinttal tartoznak az államnak. A hiányzó pénzt a NAV próbálja majd meg behajtani ezektől a pártoktól - már ha egyáltalán lesz kin bármit behajtani. A kamupártok megjelenésétől kezdve tartja magát az aggály, miszerint - sokszor a megtévesztő nevükkel egyenesen a választók figyelmetlenségére játszva - főként az ellenzéki oldalról vesznek el szavazatokat. A 2018-as voksoláson a 14 kamupártnak titulált listára összesen nagyjából 60 ezer szavazatot adtak le.
Szerző

Orbán Viktor válaszolt is meg nem is Dózsa Lászlóval kapcsolatban

Publikálás dátuma
2019.01.11. 18:08

Fotó: Vajda József
„A tudomány sajátossága, hogy későbbi kutatások eredményei új, más megvilágításba helyezhetik a múlt egyes történéseit" - reagált a miniszterelnök arra, még mindig '56-os hősnek tartja-e Dózsát.
A csütörtöki, Orbán Viktor által tartott Kormányinfón az újságírók csak korlátozott számú kérdést tehettek fel, így sokakban még jócskán maradtak kérdőjelek. A 444.hu munkatársa például azt akarta volna még megtudni, a miniszterelnök vajon még most is Nagy Imrével és Mindszenty Józseffel egy mondatban említhető '56-os hősnek tartja-e Dózsa Lászlót azok után, hogy már a bíróság is kimondta, nem ő van az elhíresült, cikkünkben is szereplő fotón, hanem Pruck Pál.
Orbán még a 2017. október 23-i ünnepi beszédében említette Dózsa László rendezőt Nagy Imrével és Mindszenty Józseffel egy mondatban az '56-os hősök között. Azóta viszont szakértők is azt mondták, és a bíróság is úgy ítélte meg, hogy Dózsa valótlanságot állított, amikor azt mondta, ő látható az amerikai Life magazin híres felvételen, ezzel megdőlt az egyetlen bizonyítéka az 56-os szerepére. Schmidt Máriáék – akiknek bocsánatot kellett kérniük a Pruck családtól – végül eltüntettek minden nyomot. A kérdést a portál végül jobb híján Havasi Bertalannak, a miniszterelnök sajtófőnökének küldte el, aki úgy válaszolt: 
„A tudomány – mindenki, így a miniszterelnök által is figyelembe veendő – sajátossága, hogy későbbi kutatások eredményei új, más megvilágításba helyezhetik a múlt egyes történéseit.”

Mindez kicsit a Mátyás király és az okos lány meséjéből ismert "hozott is ajándékot meg nem is" mondásra emlékeztet, hiszen bár Orbán nem jelentette ki egyértelműen, hogy Dózsa többé nem hős a szemében (hiszen az a korábbi hibák túlzottan egyértelmű beismerés lenne, Schmidt Máriáék számára pedig nem kis arcvesztéssel járna), de azért a sorokból kiolvasható, hogy ma már másként vélekedik róla.
Szerző

Ahmed H. rövidesen feltételesen szabadlábra kerül és kiutasítják az országból

Publikálás dátuma
2019.01.11. 17:09
MTI Fotó: Balogh Zoltán
A 2015 szeptemberi röszkei tömegzavargás résztvevőjeként terrorcselekmény miatt először 10, majd 7, végül pedig 5 évre ítélt szír férfi január 19-én elhagyhatja a tiszalöki börtönt, ezután kitoloncolják.
A szír Ahmed H. hamarosan letölti a kétszeri enyhítés után végül rá kiszabott ötéves büntetése kétharmadát (40 hónap), és a bíróság pénteki, jogerős ítélete szerint január 19-én feltételesen szabadlábra kerül.  Sörös László, a Nyíregyházi Törvényszék sajtószóvivője az MTI érdeklődésére elmondta: a bíróság pénteki határozatát minden érintett tudomásul vette. A férfit a Szegedi ítélőtábla ítéletének végrehajtása érdekében idegenrendészeti őrizetbe veszik, és kiutasítják Magyarország területéről - tette hozzá. Ahmed H. a tiszalöki börtönből szabadul majd. Az ügy hátteréről az MTI közleményében az áll, a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet kihirdetése után, 2015. szeptember 16-án több százan gyülekeztek a Röszke-Horgos közúti határátkelőhely szerb oldalán. A Magyarországra belépni akaró, kezdetben békés tömeg idővel agresszívvá vált, a kerítést ki akarta dönteni, majd néhányan kövekkel dobálták meg a magyar oldalon felsorakozott rendőröket. Az összecsapásokban több rendőr megsérült. A 2015. szeptember 19-én elfogott, Cipruson élő Ahmed H. az elsőfokú ítélet szerint a kordon bedöntésével, az egyenruhások megtámadásával fenyegetőzött. A vádlott többször is megafonnal beszélt a tömeghez, három alkalommal maga is dobált a rendőrök felé, majd az átkelőt lezáró kapu kinyitását követően illegálisan magyar területre lépett, majd röviddel később visszatért a szerb oldalra. A Szegedi Törvényszék 2016 decemberében, első fokon a határzár tömegzavargás résztvevőjeként elkövetett tiltott átlépése és állami szerv kényszerítése céljából, személy elleni erőszakos bűncselekmény elkövetésével megvalósított terrorcselekmény bűntettében mondta ki bűnösnek a szír férfit, és tíz év fegyházra ítélte. A Szegedi Ítélőtábla 2017. június 15-én hatályon kívül helyezte az elsőfokú ítéletet, és új eljárás lefolytatását rendelte el. A megismételt elsőfokú eljárásban hét év fegyházzal sújtotta Ahmed H.-t a törvényszék tavaly március 14-én. A bíróság határzár tiltott, tömegzavargás résztvevőjeként elkövetett átlépése és társtettesként elkövetett terrorcselekmény bűntettében mondta ki bűnösnek őt. A Szegedi Ítélőtábla tavaly szeptember 20-án végül jogerősen öt év börtönre ítélte Ahmed H.-t.