Tovább gyalulja az Állami Számvevőszék az ellenzéket

Publikálás dátuma
2019.01.12 06:30

Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
A jelek szerint felfüggesztették a Párbeszéd és a Momentum állami támogatását. A Jobbikot pedig újabb százmilliós büntetés fenyegeti – értesült lapunk. Indul az EP-kampány.
Információink szerint az Állami Számvevőszék (ÁSZ) újra jelentős összegre, több mint 100 millió forintra készül büntetni a Jobbikot. Végleges döntés még nincs, egyelőre csak a jelentéstervezet létezik, amelyhez a megadott határidőn belül a párt észrevételeket fűzhet. Kérdésünkre az ÁSZ arra hívta fel a figyelmet, hogy az ellenőrzött szervezetek részére megküldött jelentéstervezetek, valamint az abban lévő számvevőszéki megállapítások nem nyilvánosak, azokat kizárólag az Állami Számvevőszék jogosult nyilvánosságra hozni.  Mint emlékezetes, a Jobbikot a tavalyi parlamenti választás előtt több mint 660 millió forintra büntették tiltott kampánytámogatás miatt.
Lapunk információi szerint a Momentumnál és a Párbeszédnél is mind inkább aggódhatnak: bár nem kaptak semmilyen értesítést, úgy látszik,  
úgy látszik, felfüggesztették a két párt állami támogatását
– értesült a Népszava. Az Államkincstár ugyanakkor lapzártánkig nem válaszolt arra a kérdésünkre, hogy tervezik-e átutalni a két párt támogatását, és ha nem, akkor milyen indokkal vonják meg az összeget. – A Párbeszéd legutóbb októberben kapta meg az állami támogatását, csaknem 23 millió forintot. Nagyjából ezt az összeget kellett volna az Államkincstárnak elutalnia első negyedéves támogatásként is , ez azonban nem érkezett meg – mondta lapunknak Kocsis-Cake Olivio, a Párbeszéd pártigazgatója. Hasonló helyzetben van a Momentum is. Hajnal Miklós, a párt elnökségi tagja arról tájékoztatta lapunkat, hogy a tavalyi, 2018-as utolsó negyedévben még rendben megkapták a pénzt. A párt még októberben, alapítványuk pedig decemberben. Idén az első negyedévben körülbelül 12 millió forint állami támogatásra számítana a Momentum, és nagyjából 21 millió forintra az alapítványuk. Attól tartanak azonban, hogy nem kapják meg ezt az összeget. Mint arról már többször írtunk, a számvevőszék korábban büntetést, az állami támogatások felfüggesztését, helyezte kilátásba a két ellenzéki párttal szemben, amiért az ÁSZ nem tudta ellenőrizni a kampányköltéseket, és nem találta a pártokat a bejegyzett székhelyeken. Noha a Párbeszéd december 11-én beadta a szükséges papírokat, amelyek igazolták az új székhely bejegyzését, valamint a kampánypénzek elszámolásához szükséges számlákat, szerződéseket és egyéb dokumentumokat, az ÁSZ erre nem reagált. Hajnal Miklós szerint is ok nélküli az ÁSZ fenyegetése, mert a Momentum időben és megfelelő módon tájékoztatta a számvevőszéket a költözésről. Arra a kérdésünkre, hogy mit tesznek, ha valóban nem kapják meg a támogatást, Kocsis-Cake és Hajnal is azt mondta: borzasztó nehéz helyzetbe kerülnek. 
– Jogászokkal vizsgáljuk az ügyet, de az ÁSZ-nak nagyjából saját jogértelmezése van, nem lepődnék meg, ha nem tudnánk semmit csinálni
 –fogalmazott a Párbeszéd pártigazgatója. Kocsis-Cake szerint, ha nem kapják meg a támogatást, a munkatársaknak nem tudnak fizetést adni, a pártnak pedig nem lesz pénze a közelgő választásokra. Hajnal Miklós szerint adakozásból oldanák meg az EP-kampányt, csináltak már hasonlót, de ekkora összeget még soha nem próbáltak összehozni.
Frissítve: 2019.01.12 08:14

Kásler nem ad számot az egészségügy helyzetéről

Publikálás dátuma
2019.03.26 10:17

Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
Korózs Lajos kiemeli, hogy ha a miniszter nem megy el Népjóléti bizottság ülésére, a meghallgatásra egy éven belül nem kerülhet sor.
Rétvári Bence hétfő este, 20 óra után írt egy levelet, mely szerint Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere nem megy el a kedden, délelőtt 10 órakor kezdődő Népjóléti bizottsági ülésre, ahol az egészségügy katasztrofális helyzetéről kellett volna számot adnia – közölte Korózs Lajos a Facebook-oldalán. Az MSZP képviselője, az Országgyűlés Népjóléti bizottságának elnöke az erről szóló levelet is közzétette a közösségi oldalon. Ebben Rétvári azt írta, hogy az éves kötelező meghallgatás 2019. évi időpontjáról a későbbiekben tud a minisztérium egyeztetni. Erre a bizottsági ülésre – az eddigi gyakorlat szerint – a minisztert a bizottság feladatköre szerint érintett államtitkárok is – tette hozzá. Azonban megjegyezte, hogy szerinte az elnöki minőségben kiküldött meghívólevél mögött nincs bizottsági döntés. Azt írta, ez Korózs személyes javaslata, és „a Népjóléti bizottság nem döntött ilyen pont napirendre vételéről”.
Korózs a közösségi oldalon ezzel kapcsolatban arra hívja fel a figyelmet, hogy – a Bizottság összehívása szabályosan megtörtént, – és ha nem megy el a miniszter, a meghallgatásra egy éven belül nem kerülhet sor.

Ökokatasztrófa fenyeget a Dráván

Publikálás dátuma
2019.03.26 09:30

Fotó: ROHRIG DANIEL
A horvátok erőművet építenek. Mindenáron.
Drasztikusan lecsökkent a folyó vízszintje, minden kút kiszáradt, eltűnt a talajvíz, a földek tönkrementek, a régi meder most egy kavicssivatag – mondta a Dráva horvát-magyar szakaszára tervezett öt horvát vízerőmű elleni hétvégi tiltakozáson Marijan Varga, Donja Dubrava (Alsódomború) polgármestere.
Az alig kétezres Muraköz megyei település polgármestere pontosan tudja, milyen károkat okoz egy síkvidéki, tározós erőmű, hiszen a kilencvenes évek elején a faluja mellé is építettek egyet, mely nemcsak ökológiai katasztrófát okozott, de egyszer már át is szakadt a töltése… A környezetvédelmi szakemberek szerint beláthatatlan ökológiai változásokat jelentene, ha a horvát kormány valóban megépítené az öt erőművet. A terv nem újkeletű: a dubravai csak az első lépcsőjét jelentette annak a vízerőmű-rendszernek, amely Őrtilos és Barcs között a horvát oldalon 30 kilométer hosszan húzódott volna, s a kanyargó-holtágas folyót egy betoncsatornába terelte volna. A több mint százmilliárd forintos beruházás a magyar állam tiltakozása miatt meghiúsult, ám negyedszázad múltán ismét előkerült a fiókból. Hivatalosan a Kapronca-Kőrös megyei önkormányzat fordult a horvát parlamenthez az ügyben, hogy a Dráva ezen részén Eszékig öt, egyenként 50 megawattos erőmű épüljön. Ami azt jelentené, hogy a közös határszakaszon négy helyen, Gyékenyesnél, Somogyudvarhelynél, Barcsnál és Drávaszabolcsnál épülne vízerőmű.
– Érthetetlen, hogy a horvátok miért nem a hegyeikbe építenek átfolyós erőműveket, vagy pláne szélerőműveket – mondta Toldi Miklós, a Dráva Szövetség elnöke, aki szervezetével részt vett a hétvégi tiltakozáson. – Ezen a sík szakaszon az erőművekhez víztározót kellene építeni, hiszen nem elég nagy a sodrás. Vagyis a turbinák feletti szakaszon tulajdonképpen egy mesterséges tavat kell kialakítani, ami azt jelenti, a jelenlegi folyami élővilág teljesen eltűnik, s helyét klasszikus, tavi ökoszisztéma veszi át. És eltűnik a Dráva egyedülálló élővilága, pedig a folyóban több, a Kárpát-medencében őshonosnak számító, veszélyeztetett faj él, mint például a dunai ingola, a drávai tegzes, vagy különböző küllőfajok.
– Az érintett települések persze ellenzik az erőműveket, viszont a horvát kormány arra hivatkozik, hogy energiaszegény az ország – folytatta Toldi Miklós. – Más kérdés, hogy ezek az 50 megawattos erőművek mennyire tudnak segíteni ezen az állapoton. Sokkal inkább szerintem arról van szó, hogy egy ilyen beruházás komoly lehetőséget jelent egyes cégeknek, így elég erős a gazdasági presszió a döntéshozókon. A Dráva Szövetség elnöke utóbbira példaként Szlovéniát említette, ahol a Mura magyar határ közeli szakaszára terveztek egy vízerőművet, ám a kormányváltás után az új környezetvédelmi miniszter kijelentette, amíg pozíciójában van, nem engedélyezi a beruházást, sőt beterjeszti a parlament elé a szlovén vízerőmű-építési koncessziók visszavonását. A miniszter a közelmúltban benyújtotta a lemondását, ugyanis korrupciós vádakkal illették – éppen az egyik koncesszióbirtokos cég részéről.
Témák
Dráva
Frissítve: 2019.03.26 09:30