Tovább gyalulja az Állami Számvevőszék az ellenzéket

Publikálás dátuma
2019.01.12. 06:30

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
A jelek szerint felfüggesztették a Párbeszéd és a Momentum állami támogatását. A Jobbikot pedig újabb százmilliós büntetés fenyegeti – értesült lapunk. Indul az EP-kampány.
Információink szerint az Állami Számvevőszék (ÁSZ) újra jelentős összegre, több mint 100 millió forintra készül büntetni a Jobbikot. Végleges döntés még nincs, egyelőre csak a jelentéstervezet létezik, amelyhez a megadott határidőn belül a párt észrevételeket fűzhet. Kérdésünkre az ÁSZ arra hívta fel a figyelmet, hogy az ellenőrzött szervezetek részére megküldött jelentéstervezetek, valamint az abban lévő számvevőszéki megállapítások nem nyilvánosak, azokat kizárólag az Állami Számvevőszék jogosult nyilvánosságra hozni.  Mint emlékezetes, a Jobbikot a tavalyi parlamenti választás előtt több mint 660 millió forintra büntették tiltott kampánytámogatás miatt.
Lapunk információi szerint a Momentumnál és a Párbeszédnél is mind inkább aggódhatnak: bár nem kaptak semmilyen értesítést, úgy látszik,  

úgy látszik, felfüggesztették a két párt állami támogatását

– értesült a Népszava. Az Államkincstár ugyanakkor lapzártánkig nem válaszolt arra a kérdésünkre, hogy tervezik-e átutalni a két párt támogatását, és ha nem, akkor milyen indokkal vonják meg az összeget. – A Párbeszéd legutóbb októberben kapta meg az állami támogatását, csaknem 23 millió forintot. Nagyjából ezt az összeget kellett volna az Államkincstárnak elutalnia első negyedéves támogatásként is , ez azonban nem érkezett meg – mondta lapunknak Kocsis-Cake Olivio, a Párbeszéd pártigazgatója. Hasonló helyzetben van a Momentum is. Hajnal Miklós, a párt elnökségi tagja arról tájékoztatta lapunkat, hogy a tavalyi, 2018-as utolsó negyedévben még rendben megkapták a pénzt. A párt még októberben, alapítványuk pedig decemberben. Idén az első negyedévben körülbelül 12 millió forint állami támogatásra számítana a Momentum, és nagyjából 21 millió forintra az alapítványuk. Attól tartanak azonban, hogy nem kapják meg ezt az összeget. Mint arról már többször írtunk, a számvevőszék korábban büntetést, az állami támogatások felfüggesztését, helyezte kilátásba a két ellenzéki párttal szemben, amiért az ÁSZ nem tudta ellenőrizni a kampányköltéseket, és nem találta a pártokat a bejegyzett székhelyeken. Noha a Párbeszéd december 11-én beadta a szükséges papírokat, amelyek igazolták az új székhely bejegyzését, valamint a kampánypénzek elszámolásához szükséges számlákat, szerződéseket és egyéb dokumentumokat, az ÁSZ erre nem reagált. Hajnal Miklós szerint is ok nélküli az ÁSZ fenyegetése, mert a Momentum időben és megfelelő módon tájékoztatta a számvevőszéket a költözésről. Arra a kérdésünkre, hogy mit tesznek, ha valóban nem kapják meg a támogatást, Kocsis-Cake és Hajnal is azt mondta: borzasztó nehéz helyzetbe kerülnek. 

– Jogászokkal vizsgáljuk az ügyet, de az ÁSZ-nak nagyjából saját jogértelmezése van, nem lepődnék meg, ha nem tudnánk semmit csinálni

 –fogalmazott a Párbeszéd pártigazgatója. Kocsis-Cake szerint, ha nem kapják meg a támogatást, a munkatársaknak nem tudnak fizetést adni, a pártnak pedig nem lesz pénze a közelgő választásokra. Hajnal Miklós szerint adakozásból oldanák meg az EP-kampányt, csináltak már hasonlót, de ekkora összeget még soha nem próbáltak összehozni.
Frissítve: 2019.01.12. 08:14

A letakarítatlan, havas járda miatt kisétált a főútra egy látássérült

Publikálás dátuma
2019.01.11. 22:00
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock
Kis híján elgázoltak azt a látássérült férfit csütörtökön a fővárosban, aki a havas útfelület miatt nem találta a járda szélét, és kisétált a többsávos Hungária körútra.
A látássérült férfit valaki elkísérte a villamosmegállóba, de ott a nagy hó miatt nem tudott eligazodni, lelépett a Hungária körút úttestjére, és csak a szerencsén múlt, hogy nem ütötték el. Az RTL Klub Híradójának a férfi azt mondta, nem volt letakarítva a havas járda, ezért nem tudott tájékozódni a fehér botjával. Végül egy autós szállt ki és segítette át az úton. A megkérdezett férfi szerint ezt a részt rendszeresen nem takarítják, mert nincs ott lakóingatlan, pedig már szólt is korábban emiatt. A takarítás az FKF Zrt. feladata, miután az RTL Klub megkereste őket, hogy miért maradt el a tisztítás, és bár a  kérdésre nem válaszoltak, fél órával később munkások jelentek meg a helyszínen és letakarították a járdát.
Szerző

Több tízezer unión kívüli magyar készül az EP-választásra

Publikálás dátuma
2019.01.11. 21:21
FOTÓ: Népszava
A korábbi választások adatai szerint a külföldről érkező szavazatok túlnyomó részét a Fidesz kapta.
Magyarországi lakcímmel nem rendelkező magyar választópolgárok, valamint olyan magyar állampolgárok is szavazhatnak majd a tavaszi európai uniós választásokon, akik az Európai Unió területén kívül élnek – erről még tavaly döntött a Parlament Semjén Zsolt miniszterelnök helyettes javaslatára. Vagyis a négy évvel ezelőttihez képest többen szavazhatnak majd, igaz, ez a 8 millió magyar választópolgárhoz képest nagyságrendileg elenyésző mértékű bővülés lesz minden bizonnyal. A módosítás a vajdasági, kárpátaljai, Ausztráliában, Kanadában, az Egyesült Királyságban, az Egyesült Államokban és más nem uniós országokban élő magyar útlevéllel rendelkező honfitársainkat érinti. Nekik előzetesen regisztrálniuk kell ahhoz, hogy májusban levélben voksolhassanak majd. A Nemzeti Választási Iroda honlapja szerint a Vajdaságból eddig 56 ezren, az Egyesült Államokból 1401-en, Kanadából 1087-en, az Egyesült Királyságból 877-en, Svájcból 892-en, Ausztráliából 719-en regisztráltak eddig. Mivel Ukrajnában tiltják a kettős állampolgárságot, onnan nincs adat, de tudható, hogy tízezres nagyságrendben bírnak magyar útlevéllel is Kárpátalján. Ha valaki szavazni akar, a Nemzeti Választási Irodához kell fordulnia regisztrációért. A módosítás vélhetően a kormánypártoknak kedvez, legalábbis a korábbi választások adatai szerint a külföldről érkező szavazatok túlnyomó részét a Fidesz kapta. Áprilisban például a 225 025 levélszavazatból 216 561, vagyis a teljes szám 96 százaléka jutott a Fidesznek, a második az LMP, a harmadik a Jobbik volt, de látható, hogy az ellenzéknek elenyésző szavazati arány jutott csak. Az ellenzék szempontjából az Egyesült Királyságban élő és dolgozó magyarok lehetnek a legérdekesebbek: a Brexit miatt március 29-e után ők már unión kívül élők lesznek. Öt éve az EP-választásokon 6253 külképviseleti szavazatból még így is a Fidesz szerzett 45,36 százalékot, a második az Együtt-Párbeszéd Magyarországért listája volt 17,7-el, ezt most nyugodtan számolhatjuk baloldali ellenzéki szavazatoknak, vagyis, ha hozzáadjuk az MSZP akkori 4,2 százalékos arányát, azt mondhatjuk, a baloldal nagyjából a külképviseleti voksok ötödét hozta el. Az LMP 15,19, a Jobbik 12,6 a DK 5,2 százalékot kapott. A választásokat egyébként több napon tartják majd az Európai Unió országaiban, de mivel Magyarországon csak munkaszüneti napra eshet az alkalom, Áder Jánosnak nincs más lehetősége, mint május 26-ára, vasárnapra kiírni a voksolás időpontját. A korábbiakhoz képest más változás nincs, az egész ország egy nagy választókerület lesz majd, vagyis tisztán listás szavazás lesz, öt százalékos bejutási küszöbbel – függetlenül attól, hogy hány párt állít közös listát. Öt éve egyébként a közvéleménykutatók jellemzően jelentősen alá vagy túlbecsülték a Fidesz szereplését, 46 és 57 százalék között becsülték a pártra adott voksok arányát, a tényleges 51 százalékot senkinek nem sikerült eltalálnia. A nagy kérdés idén a részvétel lesz, a magyar választók eddig elég passzívak voltak, ráadásul növekvő mértékben, 2004-ben 38 százaléknyian mentek el szavazni, öt évvel később 36 százalékra csökkent az arány, legutóbb már csak 29 volt. Egyelőre nem tudni, a múlt év végén kezdődött összellenzéki tiltakozássorozat változtatott-e a szavazói kedven, de az most biztosnak tűnik, hogy közös ellenzéki lista – amit Tóth Bertalan, az MSZP elnöke szorgalmazott az év első tömegdemonstrációján – nem lesz.

Egy választás, kétféle szabály

Ahogy az országgyűlési választáson, úgy az EP-referendumon is igazságtalan helyzetet teremt a lakcím alapján a szabályozás. A nem uniós országban élő magyarok közül a hazai lakcímmel nem rendelkezők levélben szavazhatnak. A nem uniós országban élő, de magyar lakcímre bejelentettek viszont csak a kijelölt magyar külképviseleten voksolhatnak. Vagyis bár mindkét kör ugyanarra szavazhat, más-más szabályozás érvényes rájuk, és sokaknak – főként a kijelölt külképviselettől távolabb élőknek – nehezebb, drágább, kényelmetlenebb lesz voksolni.

Frissítve: 2019.01.11. 21:22