Észak-Macedónia lesz Macedóniából

Publikálás dátuma
2019.01.11. 21:22

Fotó: Armend NIMANI / AFP
A balkáni ország parlamentje pénteken megszavazta a névváltoztatásról szóló alkotmánymódosítást, ezzel lezárulni látszik a görögökkel több mint 27 éve tartó névvita.
Macedóniát a jövőben Észak-Macedóniának fogják hívni - számol be az egykori jugoszláv köztársaság parlamentjének mai döntéséről az Index. Az alkotmánymódosításhoz kétharmados többségre volt szükség, végül a 120 tagú törvényhozás 81 képviselője szavazott igennel a javaslatra. A legnagyobb ellenzéki párt, a Belső Macedón Forradalmi Szervezet - Macedón Nemzeti Egység Demokratikus Pártja (VMRO-DPMNE) bojkottálta az ülést. A névváltoztatást ellenzők szerda óta tiltakoztak a parlament épülete előtt. Macedón részről ez volt az utolsó lépés a névvita lezárási folyamatában, ezt követően már csak a görög parlamentnek kell ratifikálnia a tavaly júniusban a két ország között megkötött megállapodást, és ezzel elhárulnak az akadályok Macedónia euroatlanti integrációja elől. Az EU általános uniós ügyekben illetékes miniszterei tavaly június végén hagyták jóvá, hogy Macedóniával 2019 júniusában megkezdődhetnek a csatlakozási tárgyalások, és a NATO is júniusban hívta meg tagjai közé az országot. A névvita 1991 óta folyt Macedónia és Görögország között, azóta, hogy előbbi függetlenné vált Jugoszláviától. Mivel Görögország északi tartományát, ahol egyébként jelentős macedón kisebbség él, Makedóniának hívják, a görögök úgy vélték, a macedónok területi követelésekkel állhatnának elő. Ezt megelőzendő tiltakoztak a hasonló névválasztás ellen, és mindeddig akadályozták a balkáni ország euroatlanti integrációját. Az ország így a nemzetközi dokumentumokban eddig a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság nevet viselte, alkotmányában azonban nem szerepelt utalás Jugoszláviára. Macedónia az új névvel egyértelművé teszi, hogy nem tart igényt az észak-görögországi területre. 
Szerző

A sárgamellényes tüntetések újbóli erősödésére számítanak Franciaországban

Publikálás dátuma
2019.01.11. 18:48

Fotó: ALAIN JOCARD / AFP
A kormányellenes tiltakozások központja most szombaton várhatóan nem Párizsban, hanem az ország középső részén található Bourges-ban lesz.
A francia hatóságok jelentősebb és radikálisabb tömegekre számítanak a jobb megélhetésért csaknem két hónapja tüntető sárgamellényesek kilencedik, szombati megmozdulásain, mint egy héttel ezelőtt - jelenti az MTI. A rendőrség szerint múlt szombaton országszerte csaknem 50 ezer, Párizsban 3500 sárgamellényes tüntetett, ami jóval kevesebb, mint a megmozdulás kezdetén két hónappal ezelőtt, amikor mintegy 300 ezren tiltakoznak, de emelkedést jelent a december végi 32 ezerhez képest.  Éric Morvan országos rendőrkapitány arra számít, hogy szombaton az év végi ünnepek előttihez hasonló lesz a mozgósítás. December 15-én mintegy 66 ezren tüntettek országszerte. Michel Delpuech párizsi prefektus pedig úgy vélte, hogy miután hétről hétre "egyre erőszakosabb" cselekmények történnek, szombaton a korábbiaknál radikálisabb lehet a tömeg. A múlt szombati tiltakozónapon többen rendőrökre támadtak, a köztársaság jelképei egyre gyakrabban célpontjai a feldühödött tüntetőknek, a kormányszóvivő hivatalának bejáratát markológéppel törték be, valamint két prefektúrát, két polgármesteri hivatalt és egy bíróságot is feldúltak. Christophe Dettinger volt hivatásos bokszbajnok pedig a Szajna egyik gyalogoshídján rohamrendőröket ütött ki. Mindezek miatt országszerte mintegy 80 ezer rendőr és csendőr lesz az utcákon, Párizsban ötezer rendőrt és a csendőrség páncélosait vezénylik ki a közterekre. A tüntetők kiszámíthatatlan fellépése miatt a rendőrök pedig mobilabbak és reaktívabbak lesznek, a rendbontást kezdeményezőket gyorsabban állítják elő, a tüntetések helyszínein motozásokra, a csomagok átvizsgálására is számítani lehet - jelezte a prefektus. A kilencedik megmozdulás újdonsága, hogy az egyszerre több közösségi oldalon párhuzamosan szerveződő megmozdulások központjának ezúttal nem Párizs, hanem az ország közepén található Bourges ígérkezik, ez a város közelíthető meg ugyanis a legkönnyebben az ország minden pontjáról.  A tüntetők egyik, a többször is előállított Éric Drouet teherautósofőr által vezetett radikális szárnya a párizsi Défense üzleti negyedbe hívja a tiltakozókat, másik két alapító, a kozmetikai termékeket forgalmazó Priscillia Ludosky és az összeesküvés-elméleteket hirdető Maxime Nicolle viszont azt jelezte, hogy Bourges-ba megy. Az alig hatezer lakosú kisváros központjában azonban a prefektúra betiltotta a tüntetést, így a sárgamellényesek a belvárost körülölelő körutakra hirdettek békés felvonulást. A városban péntek délután elővigyázatossági intézkedéseket rendeltek el a várható rongálások megakadályozására: eltávolították a parkolóórákat, lebontották a buszmegállókat, bezárták a parkokat, a játszótereket, szombaton nem nyitnak ki a múzeumok sem. Pascal Blanc polgármester jelezte: a helyiek aggódnak a várható felfordulás miatt. Az előző szombatokhoz hasonlóan több francia nagyvárosban (Bordeaux, Marseille, Toulouse, Lyon, Strasbourg, Lille, Nantes, Rennes) tüntetésekre és különböző köztéri akciókra kell számítani a sárgamellényesek részéről. Az interneten a pénzkiadó automaták egyidejű kiürítésére szóló felhívások is megjelentek, de a bankszektor szerint nem kell készpénzhiánytól tartani. A szakszervezetek közül kizárólag a Solidaires, a pártok közül pedig a Marine Le Pen vezette Nemzeti Tömörülés volt alelnöke, Florian Philippot és Hazafiak nevű pártja szólított fel "békés megmozdulásra" a sárgamellényesekkel együtt. A kormány elsősorban a biztonsági intézkedésekre koncentrál a sárgamellényesek követeléseiről Emmanuel Macron államfő kezdeményezésére január 15-én kezdődő "nagy nemzeti vita" előtt, amelyet helyi szinteken, munkahelyeken polgármesteri hivatalokban kíván a kormánypárt megrendezni. A sárga láthatósági mellényt viselő tüntetők november 17-én vonultak először utcára tiltakozva az ellen, hogy a kormány emelni akarta az üzemanyagokat sújtó környezetvédelmi adót. A kabinet végül elállt ettől, és december közepén több olyan intézkedést is bejelentett mintegy 10 milliárd eurós összegben, melyek célja a szegényebb társadalmi csoportok helyzetének javítása. A kormány álláspontja szerint már csak egy radikalizálódott kisebbség folytatja a megmozdulásokat, amelyeken egyebek mellett a vagyonadó visszavezetését és az állampolgári kezdeményezésű népszavazás intézményének bevezetését is követelik. Az előbbi lehetőségét a kormány kizárta, a másik kérdésben egyelőre nem foglalt állást. 

Feladta a leckét Bukarestben Tusk

Publikálás dátuma
2019.01.11. 16:27

Fotó: DANIEL MIHAILESCU / AFP
Románián múlik, hogy az ország politikája figyelmeztetés, vagy jó példa lesz Európa számára - mondta az Európai Tanács elnöke.
Román nyelven mondott köszöntőbeszédet Donald Tusk Bukarestben a román európai uniós soros elnökség hivatalos nyitórendezvényén csütörtök este. Az Európai Tanács 62 éves lengyel elnöke tudta, hogyan kell hallgatósága szívét meghódítani. Több mint hatperces szónoklatában olyan természetességgel hivatkozott a 20. század világhírű román kulturális személyiségeire, hogy az bármely román politikusnál jó pontnak számítana. Kezdetnek George Enescu zenéjére emlékeztetett, majd a múlt század legnagyobb román költőjének, Nichita Stanescunak sorait idézte, de az Európában talán legismertebb román, a filozófus, vallástörténész Mircea Eliade szavait is segítségül hívta mondandójához és nem feledkezett meg az abszurd atyjáról, Eugene Ionescoról és Emil Cioran filozófusról sem. A legnagyobb tapsot mégis egy sporthivatkozással zsebelte be, amikor a Steaua és a román labdarúgás eddigi legnagyobb eredményét, az 1986-ban elhódított – akkor még BEK-nek nevezett – BL-győzelmet említette, azt, hogy Helmuth Duckadam kapus az elképzelhetetlent valósította meg, amikor a Barcelona négy büntetőrúgását hárította. „Akkor az lehetetlennek tűnt számomra, de neki sikerült. Önöknek is sikerülni fog. Ez úton biztosítom önöket teljes támogatásomról”, mondta a lengyel politikus. Tusk - aki korábban Szlovákiában szlovákul, Bulgáriában bolgárul mondta el beszédét - azonban nem csak diplomatikusan és igen jó érzékkel nem merült el a kedveskedő formalitásban, hanem komolyan megfogalmazta elvárásait a jogállamiságból eddig rosszul vizsgázó bukaresti kormány felé. „Most nagymértékben Romániától függ, hogy miként kezeli Európa a jövő kihívásait. És csak önökön múlik, hogy a román politika jó példa vagy szigorú figyelmeztetés lesz-e Európa számára” - fogalmazott meglepően jó románsággal a lengyel ET-elnök. Tévednek, akik azt hiszik, hogy a szabályok figyelmen kívül hagyása, a „rövidebbik út választása” a hatalom jelének számít az Európai Unióban. „Nem, ez a gyengeség jele. Azoknak pedig, akik erőfeszítéseket tesznek az európai értékek, szabadságunk, jogaink védelmében, azt mondom: Folytassák a harcot!” – idézte Tusk szavait az Agerpres román hírügynökség. A minden román szívet melengető Steaua-siker felemlegetését pedig arra használta, hogy felhívást intézzen minden román állampolgárhoz: olyan elszántsággal védjék a szabadságot, a feddhetetlenséget, az igazság tiszteletét, a jogállamiságot és az alkotmányt, mint ahogy Helmuth Duckadam védte a Steaua kapuját az 1986-os döntőben.  

Elnöki figyelmeztetés

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke arra figyelmeztette a román uniós elnökséget, hogy ne exportálja Európába belső konfliktusait. A kohézió erősítését zászlajára tűző román elnökség mottójára utalva megállapította: Bukarestnek akkor lesz esélye Európát az összetartás felé mozdítani, ha az országon belül is sikerül konszenzust teremtenie. Mint mondta, Európa kompromisszumokra is épül, de a jogállamiság és demokrácia alapértékek és itt nincs helyük a kompromisszumoknak. 

Szerző
Frissítve: 2019.01.13. 16:39