Észak-Macedónia lesz Macedóniából

Publikálás dátuma
2019.01.11 21:22

Fotó: AFP/ Armend NIMANI
A balkáni ország parlamentje pénteken megszavazta a névváltoztatásról szóló alkotmánymódosítást, ezzel lezárulni látszik a görögökkel több mint 27 éve tartó névvita.
Macedóniát a jövőben Észak-Macedóniának fogják hívni - számol be az egykori jugoszláv köztársaság parlamentjének mai döntéséről az Index. Az alkotmánymódosításhoz kétharmados többségre volt szükség, végül a 120 tagú törvényhozás 81 képviselője szavazott igennel a javaslatra. A legnagyobb ellenzéki párt, a Belső Macedón Forradalmi Szervezet - Macedón Nemzeti Egység Demokratikus Pártja (VMRO-DPMNE) bojkottálta az ülést. A névváltoztatást ellenzők szerda óta tiltakoztak a parlament épülete előtt. Macedón részről ez volt az utolsó lépés a névvita lezárási folyamatában, ezt követően már csak a görög parlamentnek kell ratifikálnia a tavaly júniusban a két ország között megkötött megállapodást, és ezzel elhárulnak az akadályok Macedónia euroatlanti integrációja elől. Az EU általános uniós ügyekben illetékes miniszterei tavaly június végén hagyták jóvá, hogy Macedóniával 2019 júniusában megkezdődhetnek a csatlakozási tárgyalások, és a NATO is júniusban hívta meg tagjai közé az országot. A névvita 1991 óta folyt Macedónia és Görögország között, azóta, hogy előbbi függetlenné vált Jugoszláviától. Mivel Görögország északi tartományát, ahol egyébként jelentős macedón kisebbség él, Makedóniának hívják, a görögök úgy vélték, a macedónok területi követelésekkel állhatnának elő. Ezt megelőzendő tiltakoztak a hasonló névválasztás ellen, és mindeddig akadályozták a balkáni ország euroatlanti integrációját. Az ország így a nemzetközi dokumentumokban eddig a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság nevet viselte, alkotmányában azonban nem szerepelt utalás Jugoszláviára. Macedónia az új névvel egyértelművé teszi, hogy nem tart igényt az észak-görögországi területre. 
2019.01.11 21:22

Menekültekkel fejlesztik a német egészségügyet

Publikálás dátuma
2019.01.21 11:00
Ha teljesül a kormány terve, hamarosan a bevándorlók kezelhetik a németeket
Fotó: AFP/ Nicolas Armer/DPA
Jens Spahn miniszter felvetette, uniós szinten kellene megálljt parancsolni az orvosok elvándorlásának. A jelenség hazáját is érzékenyen érinti.
Abdul Al-Aziz mindössze húsz éves. Németországban él, a szíriai fiú a nagy menekültáradat idején, Angela Merkel „Willkommenskultur”-jának köszönhette, hogy eljuthatott német területre. Most az egészségügyi ellátás csínját-bínját próbálja meg elsajátítani, legutóbb egy bábún gyakorolta azt, hogyan kell újraéleszteni valakit. Meglepődik, hiszen mindent olyan gyorsan kell csinálni, sokkal sebesebben, amint azt a televíziós sorozatokban láthatta. Abdul is egyike annak az 1500 személynek, akik a berlini városháza nagytermében jöttek össze néhány nappal ezelőtt, s készséget mutatnak arra, hogy a német egészségügyben dolgozzanak. Főleg menekültek jelentek meg, azt remélik, ha betanulnak ápolónak, hosszabb távra is tervezhetnek az országban. Ha az interneten német ápolói, vagy idősgondozói állás után kutatunk, lehetőségünk jócskán akad válogatni az ajánlatok közül. Az országban nincs ugyanis elegendő orvos és szakápoló. Nagy feltűnést keltett Jens Spahn német egészségügyi miniszter kijelentése, aki egy héttel ezelőtt egy svájci lapban nyilatkozott úgy: fontolóra kellene venni, hogy az Európai Unió új szabályokat alkosson az orvosok elvándorlásának korlátozása érdekében. Mint mondta, Németországban nagyon hiányoznak a Svájcba vándorló német orvosok. „Nálunk pedig olyan lengyel orvosok dolgoznak, akik aztán Lengyelországban hiányoznak” - fogalmazott. 2017-ben a német orvosi kamara adatai szerint 1965 orvos hagyta el az országot, közülük 641 doktor Svájcba költözött. A svájci orvosszövetség adatai szerint a Svájcban dolgozó orvosok 17,7 százaléka, több mint 6000 orvos rendelkezik német útlevéllel. A Frankfurter Allgemeine Zeitung szerint országszerte 27 ezer ápoló hiányzik. További 22 ezer ápolóasszisztensre lenne szükség. A helyzet azonban ennél csak rosszabb lesz. Becslések szerint ugyanis 2025-re már 100 ezer-250 ezer közötti lesz a hiány attól függően, hogyan alakul a munkavállalók helyzete és mennyire lesz egészséges a német társadalom. Németország ezért a menekültektől reméli a megoldást. A kormány elképzelései szerint legalább addig tölthetik be ezt az űrt, amíg zajlik a velük szembeni menekültügyi eljárás. A német statisztikai hivatal adatai szerint 2017 végén 710 ezer menekült rendelkezett letelepedési engedéllyel Németországban. Ők minden további nélkül munkát vállalhatnak az országban. Háromnegyedük, azaz 550 ezer ember munkaképes korban van. Mint a FAZ írja, ha minden huszadik menekült érdeklődést mutatna az egészségügy, illetve az ápolói szakma iránt, akkor egy csapásra megoldódna a munkaerőhiány. Ez persze csak matematika, a valóság egészen mást mutat. Szintén a statisztikai hivatal adatai szerint 2017-2018-ban 140 ezer ápológyakornok volt az országban, ám végül csak alig több mint egyharmaduk, 50 ezren kezdték meg e szakmában a munkát. A legnagyobb fővárosi egyetemi klinika, a Charité 500 fiatalt képez ki ápolónak, közülük tíz a menekült. Komoly akadályt jelenthet a nyelvtudás. Mielőtt ápolóként alkalmaznának egy menekültet, középfokú szinten kell beszélniük a német nyelvet. Ez pedig időigényes. A menekültek egy hat hónapos kurzus alatt az alapvető nyelvi ismereteket sajátítják el, majd két éves további tanulás után juthatnak el a középfokig, amikor már ápolóként alkalmazhatják őket. A menekültek tehát az egészségügy nagy reménységei, de egyik napról a másikra aligha jelentenek megoldást. Az igazsághoz persze az is hozzátartozik, hogy Németországban messze nem annyira gyászos az egészségügy helyzete, mint a közép-európai országokban. Az elvándorlás hatásai ugyan itt is tetten érhetőek, de – amint a Handelsblatt egy tavaly márciusi cikkében megírta – 2017-ben még háromezerrel emelkedett is az orvosok száma az országban 2016-hoz képest. Ilyen jelentős emelkedésre még nem is volt példa a korábbi esztendők során. Csakhogy akad egy szépséghiba. Jelentősen emelkedett ugyanis a szerződéssel felvett orvosok száma. Az akkori kimutatás szerint 31 477 ilyen orvos működött országszerte, ami tíz százalékos emelkedésnek felelt meg.

Meghökkentő felvetések az egészségügyi minisztertől

Jens Spahn egészségügyi miniszter már korábban is nem egy nagy vihart kavart javaslattal állt elő. A politikus a kereszténydemokraták jobbszárnyához sorolható, igen sokszor bírálta Angela Merkel politikáját, s indult a CDU tavaly decemberi elnökválasztásán. Reális esélye nem volt ugyan a később a párt vezetőjévé választott Annegret Kramp-Karrenbauerrel, illetve riválisával, Friedrich Merz-cel szemben, meglepetést keltett azonban, hogy az első szavazási körben 15 százalékot szerzett. Spahn, aki egy újságíróval kötött házasságot, finoman fogalmazva nem tartozik hazája legkedveltebb politikusai közé. Tavaly novemberben például felvetette, több egészségügyi és nyugdíjjárulékot szedne be a gyermektelenektől, mint azoktól, akiknek van családja. "A jelenlegi rendszerben az időseket a fiataloktól beszedett pénzből tartjuk el - még akkor is, ha ezek a fiatalok másoknak a gyerekei" – írta a Südwest Presse című lapban megjelent írásában. Mint fogalmazott, maga is gyermektelen, és úgy érzi, jobban hozzá akar járulni anyagilag a rendszerhez, hogy az fenntartható maradjon akkor is, mikor nehéz idők járnak. A felvetés feszültséget keltett a német nagykoalícióban. Hubertus Heil szociáldemokrata munkaügyi miniszter elvetette ezt a "több, mint furcsa gondolatot", amelynek célja, hogy "büntesse a gyermektelen embereket, főleg azokban az esetekben, ahol a gyermek nélküliség nem akaratlagos."

2019.01.21 11:00
Frissítve: 2019.01.21 11:00

Iráni és szír célpontokat bombázott Izrael, négy katona meghalt

Publikálás dátuma
2019.01.21 09:36

Fotó: AFP/
Négy katona meghalt és hat megsérült hétfő hajnalban, miután az iráni célpontokat bombázó izraeli légierő a rá lövő szír egységeket is tűz alá vette.
Hangos robbanások törték meg a hétfő hajnal csendjét Szíria felett: iráni célpontokat bombázott az ország területén az izraeli légierő, írja a Reuters. Ám a szír légelhárítás védelmébe vette Iránt, és lőni kezdett a támadókra - így annak egységei is célponttá lettek.
Az izraeli közlés szerint eredetileg az iráni forradalmi gárdához köthető célpontok, lőszerraktárak, hírszerzési, illetve kiképző központok ellen indult a támadás. Figyelmeztették Szíriát, hogy ne lőjenek, ám mégis így tettek, ezért föld-levegő rakétáik indító állásait is célba vette az izraeli légierő. Az elmúlt évben Benjamin Netanyahu miniszterelnök közlése szerint kabinetje több száz hasonló támadást hagyott jóvá. Az ok, hogy Irán támogatja az Izrael-ellenes libanoni Hezbollahot.
A szír közlés szerint több mint 30 izraeli cirkálórakétát és irányított bombát semmisítettek meg. Az Asszad-rezsim négy katonája meghalt és hat megsérült.
Szeptemberben a szír légvédelem rálőtt egy izraeli vadászrepülőre, ám helyette egy orosz repülőt találtak el, ami - 15 fős legénységével együtt - megsemmisült. Moszkva akkor szövetségese, Damaszkusz légvédelmének fejlesztéséről döntött.
2019.01.21 09:36