Az ígéret szerint már a számlán kellene lennie, sokan mégis csak hétfőn jutnak a nyugdíjukhoz

Publikálás dátuma
2019.01.12 15:36

Fotó: Shutterstock
A Magyar Államkincstár (MÁK) ígérgetése ellenére nem érkezett meg minden idős ember számlájára a megszokottnál később átutalt havi ellátás.
Sok nyugdíjas még tegnap este sem kapta meg a nyugdíját, amihez már pénteken reggel hozzá kellett volna jutnia. Többen jelezték azt is országos nyugdíjas szervezetek vezetőinek, hogy a házaspár egyik tagjának utaltak, a másiknak nem, holott ugyanannál a banknál van számlájuk. Több hírportál állítása szerint a Magyar Államkincstár egyik munkatársa rossz dátumot adott meg az ellátások átutalására a tízmilliárd forintért fejlesztett új informatikai rendszerben, ez okozta január 11-én kora reggel a hibát. Az idős emberek szerint azonban nincsenek véletlenek. A Nyugdíjasok Országos Képviseletének (NYOK) közösségi oldalán olvasható egyik bejegyzés szerint „az informatika mindig a fontos esetekben mondja fel a szolgálatot, úgy, mint a választási rendszernél”. Mások úgy gondolják, az állam jár jól a 3 napos késéssel, ami milliárdos kamatot hoz az államháztartás számlájára. S ezt ráadásul úgy nyeri meg a kormány, hogy nem esik csorba a nevén, hiszen a kisnyugdíjasok a bankokat szidják és nem az államkincstárt vagy a kormányt – érvelnek többen is. Másokban az is felvetődött, hogy a kormány ugyanazt tette a nyugdíjak „visszatartásával”, mint amikor a magasabb valós inflációs adat helyett a 2,7 százalékos előzetes becslés értékével emelte meg az év elejétől a nyugdíjakat, vagyis – állítják - az idősek és más ellátásra szorulók pénzével tömködi be a költségvetési hiány hézagait. Hegyesiné Orsós Éva szombaton folyamatosan kapta az üzeneteket és hívásokat, hogy ki mindenki nem kapta meg a számlájára a járandóságát. A Nyugdíjasklubok és Idősek „Életet az éveknek” Országos Szövetségének vezetője a Népszavának elmondta, hogy rengeteg idős ember a késés felelőseinek, elsősorban a Magyar Államkincstár vezetőjének, Mészáros Józsefnek és Varga Mihály pénzügyminiszternek a lemondását várja, de volt, aki egészen a miniszterelnökig elmenne a számonkérésben. A legtöbben mégis azért háborodtak fel elemi erővel, mert a közszolgálati hírműsorok hosszú ideig nem tájékoztatták a nyugdíjasokat, hogy miért nem kapták meg a megszokott időben a pénzüket.

Újra kell vizsgálni minden devizahiteles tartozását! - LMP

Publikálás dátuma
2019.03.19 15:19
Devizahitelesek demonstrációja
Fotó: Molnár Ádám
A párt szerint erre az Európai Bíróság két döntése nyomán van szükség, amelyek megmutatták, a magyar kormány a bankok érdekeit képviselve próbálta megoldani a devizahitel-problémát.
Az LMP szerint az Európai Bíróság két döntése alapján újra kellene vizsgálni minden devizahiteles tartozását, és a kormánynak végre igazságot kellene tennie a devizahiteleknél történt visszaélések ügyében -  mondta keddi budapesti sajtótájékoztatóján Csárdi Antal.

A párt frakcióvezető-helyettese emlékeztetett, az Európai Bíróság március 14-én ismételten egy olyan döntést hozott, ami egyértelműen mutatja, hogy a magyar kormány hibásan, az európai uniós joggal ellentétesen kísérelte megoldani a devizahitel-problémát.
Az ügyben született 2015-ös törvények a bankok érdekeit képviselték és egy nagyon szűk rétegnek biztosítottak lehetőséget "elfogadható módon kiszállni" a hitelproblémából
- tette hozzá.
Csárdi Antal kijelentette: a mostani és a múlt év szeptemberi bírósági döntések alapján a magyar kormánynak és a törvényhozásnak feladata és kötelezettsége van ebben a kérdésben. Az LMP felszólítja a kormányt, hogy haladéktalanul hozzon igazságos döntést az ügyben, és számoltassanak újra minden devizahitelt, amit "tisztességtelen módon kényszerítettek a hitelfelvevőkre a bankok".
A kormány és a törvényhozás első feladata, hogy amíg nem születik az ügyben döntés, függesszék fel a "devizahiteles kilakoltatásokat" -
mondta az ellenzéki országgyűlési képviselő.

Még nem döntött a családvédelmi akciótervről az LMP

Csárdi Antal a keddi sajtóeseményen kérdésre válaszolva elárulta, a családvédelmi akcióterv parlamenti vitája után dönt arról a frakciójuk, hogyan szavaznak majd az ügyben. "Az alapcélokat én személyesen nagyon támogatom, de észre kell venni, hogy a családvédelmi akcióterv ezer sebből vérzik" - fogalmazott.

Három kormányközeli hírportált is beperelt Krekó Péter

Publikálás dátuma
2019.03.19 15:08
Krekó Péter
Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
A Political Capital ügyvezető igazgatójáról valótlan híreket tett közzé a Figyelő, majd azok nyomán az Origo és a 888.hu.
Jó hírneve megsértése miatt bírósághoz fordult Krekó Péter szociálpszichológus, politikai elemző. A három kormányközeli médium hamis állításai különösen előnytelen színben tüntették fel a kutatót, akinek emiatt gyalázkodó, erőszakra buzdító kommenteket és üzeneteket kellett elviselnie. Krekót a perben a Magyar Helsinki Bizottság képviseli.
Idén január 4-én „leleplezőnek" szánt írással rukkolt ki a Figyelő, majd még aznap tényként tálalta mindezt az Origo és a 888 is. Több becsmérlő, hamis állításuk közül azok voltak a legsúlyosabbak, amelyek Krekó Pétert külföldi titkosszolgálati érdekek kiszolgálójának állították be, és mint nemzetbiztonsági kockázatot jelentő személyt jelenítették meg, megkérdőjelezték ezzel szakmai tisztességét. A cikkek nem csupán az olvasók hátrányos befolyásolására voltak alkalmasak, hanem érzékelhető személyes hátrányt - munkahelyi és magánéleti károkat - okoztak Krekónak. Az írások alatti internetes kommentekben pedig számos becsületsértő és gyűlöletkeltő vélemény jelent meg róla.
Az állításokkal szemben Krekó Péter sohasem vet rész titkosszolgálati akciókban, így a brit titkosszolgálat nem létező „pszichológiai" hadviselési akciójában sem, írja a Helsinki.
Tevékenysége sohasem jelentett nemzetbiztonsági kockázatot. Épp az ország érdekeit szolgálta, amikor például a szélsőjobb nemzetközi kapcsolatairól vagy az orosz politikai befolyásról és dezinformációs offenzíváról vezetett kutatást vagy készített tanulmányt.
Krekó írásaiban és interjúiban azt kritizálta, hogy a kormány ahelyett, hogy fellépne a rosszindulatú orosz befolyásszerzési kísérletek ellen, inkább tágra nyitja az ajtót előtte. A politikai elemző elleni összehangolt lejáratási kísérletnek az a célja, hogy hiteltelenné tegye a többéves kutatási eredményein alapuló kritikus megállapításait. Ismert, hogy tavaly jelent meg Krekó könyve az Athenaeumnál Tömegparanoia - Az összeesküvés-elméletek és álhírek szociálpszichológiája címmel.
A perben Krekó Pétert képviselő Magyar Helsinki Bizottság maga is gyakran kerül a kormánypropaganda célkeresztjébe. A civil jogvédő szervezet számos helyreigazítási pert nyert már kormányközeli lapok ellen és több esetben biztosított jogi képviseletet olyanoknak, akiket a kormány és propagandája akart lejáratni.