Egykori szélsőbalos olasz terroristát fogtak el Bolíviában

Publikálás dátuma
2019.01.13. 09:43

Fotó: Miguel SCHINCARIOL / AFP
Elfogták Bolíviában Cesare Battisti olasz szélsőbaloldali szökevényt – közölte a hét végén Jair Bolsonaro brazil államfő egy tanácsadója.
A most 63 éves Battisti a hetvenes évek második felében a Vörös Brigádok terrorszervezet oldalágaként működő egyik csoporttal négy gyilkosságot követett el, amiért életfogytiglani börtönre ítélték, de 1981-ben megszökött, majd Franciaországon és Mexikón át Brazíliába menekült. Brazíliai menedékjoga sokáig komoly feszültségeket okozott Brazíliaváros és Róma között. Tavaly decemberben a brazil bíróság elrendelte az olasz férfi letartóztatását, de Battisti tartózkodási helyét nem ismerték, a hatóságok hetekig keresték. Michel Temer volt brazil elnök hivatala decemberben elrendelte Battisti kiadását is Olaszországnak. Filipe Martins, az új államfő tanácsadója a Twitteren tudatta, hogy Cesare Battistit elfogták Bolíviában, és az olasz férfit visszaviszik Brazíliába, mielőtt „valószínűsíthetően” kiadják Olaszországnak, ahol letöltheti életfogytig tartó börtönbüntetését.
Szerző

Bányaomlás végzett 21 kínai munkással

Publikálás dátuma
2019.01.13. 08:50

Fotó: Xinhua
Nem egészen egy hónappal követte az előzőt az újabb tragédia. A hatóságok több céget is működése felfüggesztésére kértek, amíg le nem zárulnak a biztonsági ellenőrzések.
Beomlott egy szénbánya teteje a Shaanxi nevű északnyugat kínai tartományban, Lijiagou városában - írja a Reuters. Mint egy kínai napilapban vasárnap közölték:
21 ember lelte halálát a bányaomláskor.

Összesen 87 munkás dolgozott a Baiji Mining Co Ltd. bányájában, amikor helyi idő szerint szombat délután fél 5 felé a baleset történt. 66 embert sikerült kimenteni, de 21-en a föld alatt rekedtek. A tovább dolgozó mentőalakulatok előbb 19, majd még két holttestet találtak.
A szerencsétlenség helyszíne, a Baiji Mining Co Ltd szénbányája.
Fotó: Xinhua
Az életveszélyes körülményeiről ismert kínai széniparban egyáltalán nem ritkák a hasonló balesetek. Decemberben például egy földalatti közlekedési baleset végzett hét bányásszal. Kínában október és június között egy átfogó biztonsági vizsgálatot végeznek, hogy csökkentsék a balesetek számát - a mostani után több céget is működése felfüggesztésére szólítottak fel a hatóságok, amíg le nem zárul az ellenőrzés.
Szerző

Megdöbbentek a lettek a KGB aktáin

Publikálás dátuma
2019.01.12. 13:40
Janis Rokpelnis lett költő is együttműködött a KGB-vel
Fotó: svp.org
A közzétett adatok hiányossága, hogy arról nem árulnak el semmit: az illető beszervezése után együttműködött-e egyáltalán a szovjet titkosszolgálattal,
Felettébb vegyes fogadtatásban részesült Lettországban, hogy a parlament döntésére a múlt év végén kiadták azon személyek egy részének adatait, akik a balti állam függetlenné válása előtt együttműködtek a szovjet titkosszolgálattal. Maris Kucinskis miniszterelnöknek a napokban a közvélemény előtt meg is kellett védenie a döntést, mert szerinte ezzel „véget ér a mítoszok és spekulációk kora”, s a társadalom „elég érett” az adatok feldolgozásához. Nincs azért mindenki elragadtatva a lépéstől. A titkosszolgálat vezetője tavaly figyelmeztetett arra, hogy a titkos adatok közzététele a társadalom megosztásához vezet abban az országban, ahol a lakosság negyede orosz. A KGB-aktákat „Cseka szatyroknak” is nevezik, mert ruhásszatyrok belső részére rejtették az íveket. Még 1991-ben, a KGB épületében bukkantak rájuk, ami ma már múzeumként látogatható. A decemberben közzétett adatok az ország területén 1953-1991 között működő 25 ezer KGB ügynökből mindössze 4300 nevét tárja fel, a következő nagyobb adagot májusban teszik közzé a különféle engedélyezések után. Elsősorban olyan személyek nevével találkozhatnak az érdeklődők, akik a nyolcvanas években voltak aktívak a balti állam területén. Történészek szerint nyilvánvaló, hogy a teljes lista nincs meg, egy része megsemmisült, de sok dokumentum kerülhetett Moszkvába. Az akták az ügynök nevét, születési helyét és évét, címét, munkahelyét, nemzetiségét, végzettségét és kódnevét foglalják magukban. A KGB-ügynökök feladata hírszerzés és kémelhárítás volt. Elsősorban az értelmiség kommunikációjáról írtak jelentéseket. Ami azonban a közzétett adatok nagy hiányossága, s ez váltott ki bírálatokat: arról nem árulnak el semmit, hogy az illető beszervezése után együttműködött-e egyáltalán a szovjet titkosszolgálattal, s ha igen, milyen mértékben. Beszervezésének körülményeit sem tárja fel. Lettországban korábban már többen is tettek kísérletet arra, hogy nyilvánosságra hozzák az aktákat, végül azonban csak a rigai törvényhozás tavalyi határozata tette ezt lehetővé. A parlament szerint a Lett Nemzeti Archívumnak azért kell nyilvánosságra hozni a neveket, hogy „tájékoztassa a közvéleményt a totalitárius rendszer mechanizmusairól”. Kérdés azonban, mennyire átfogó ez a tájékoztatás, ha rendkívül fontos részletek nem derülnek ki belőle. Az akták az interneten érhetők el, rendkívül könnyen, egy email cím regisztrálásával hozzájuk lehet férni. Andris Pauls-Pavuls parlamenti képviselő, aki a teljes dokumentumcsomagot ismeri, azt közölte, hogy abból a 138 képviselőből, aki 1991-ben a függetlenségre szavazott, 36 volt KGB ügynök. De mindenki tényleg az volt-e közülük? Mennyire megbízhatóak az akták? Janis Rokpelnis lett költő például azt állította, azért működött együtt a KGB-vel, hogy fontos információkhoz jusson hozzá. Ivars Lacis, a Lett Egyetem korábbi rektora szintén elismerte az együttműködést, ám ő is azt közölte, senkiről sem jelentett, s csak karrierje építgetése miatt hagyta magát beszervezni. Lettország nem az egyedüli balti állam, ahol már közzétették a KGB ügynökök neveit. Litvániában a népirtásokkal és ellenállási mozgalmakkal foglalkozó vilniusi kutatóközpont 2012 februárjától 2018-ig adta ki a kommunista múlt legsötétebb fejezetét feltáró aktákat, köztük a KGB-vel együttműködő személyek névsorát. Az érdeklődés eleinte akkora volt, hogy a központ internetes oldala időről időre összeomlott a látogatók magas száma miatt.