A legszegényebb falvaktól von el a kormány

Publikálás dátuma
2019.01.14. 06:45

Fotó: Vajda József / Népszava
Lemondhatnak kiegészítő támogatásukról azok a kistelepülések, ahol nem vetnek ki iparűzési adót. Csakhogy sok helyen nincs kit megadóztatni.
Egy zalai kistelepülés jegyzője hívta fel a minap kétségbeesve Szabó Gellértet, a Bács-Kiskun megyei Szentkirály polgármesterét, a Magyar Faluszövetség elnökét. Elmondta: falujuk nem vetett ki helyi iparűzési adót, mert nem náluk működik vállalkozás, nincs aki fizessen. Az alacsony adóerő-képességükre tekintettel a korábbi években mindig kaptak kiegészítő támogatást, idén azonban e soron nulla forint szerepel.   "Magyarázat a Belügyminisztériumtól érkezett: ha egy településen nem vetnek ki iparűzési adót, ott a költségvetési törvény lakosonként 12.500 Ft vélelmezett adóerőképességgel számol. Azok a települések viszont kiegészítő támogatásban részesülnek, ahol van iparűzési adó, de annak mértéke nem haladja meg a lakosonkénti 10.000 forintot. 2018-ban 367 olyan település volt, ahol nem szabtak ki iparűzési adót. Az elvonás sokszor épp a legszegényebb falvakat sújtja, hiszen rengeteg olyan település akad, ahol, ha megszakadnának, akkor sem tudnának iparűzési adót kivetni, mert egyszerűen nincs működő vállalkozás. Tény viszont az is: megannyi településen afféle túlélési trükként használják az adómentességet. Azért nem szabnak ki iparűzési adót, hogy ezzel vonzóvá váljanak a vállalkozások számára, amelyek székhelyként oda bejelentkezve fizetik a járművek utáni súlyadót, aminek 40 százaléka helyben marad."    Ezt a megoldást választották például a Máltai Szeretetszolgálat védőszárnyai alá vont Tarnabodon, ahol zömmel közmunkából élnek a helyiek, és nem lenne kit megadóztatni. Pető Zoltán polgármester lapunknak elmondta: a tavalyihoz képest ők idén 1,1 millió forinttal kevesebb állam hozzájárulással számolhatnak az IPA-mentesség miatt. Az ide bejelentkezett cégek által fizetett súlyadóból náluk maradó bevétel viszont ennek két-háromszorosa: ha ezt is elveszítenék, az érzékenyen érintené a költségvetésüket. Volt, aki az elvonást úgy jellemezte: nem elég szegénynek lenni, annak is kell látszani. Köteles László, Komlóska polgármestere szerint ez is csak egy újabb, a kistelepüléseket érintő megszorítás, amivel az állam végleg ki akarja üresíteni az önkormányzatokat. Beszédes adat, hogy az ezer fő alatti településeket alanyi jogon évente 5 millió forinttal támogatja az állam a közfeladatok ellátására, ha pedig óvodát, bölcsődét, szociális szolgálatot is működtetnek, ezt további 5-7 millióval egészítik ki. Közel ezer ilyen falu van, ezekre egy évben nagyjából mindössze 11-13 milliárd forintot, vagyis alig négy kilométernyi autópálya árát költi az állam. A zempléni polgármester szavai szerint ebből is látszik, hogy a Modern Falvak program csak lózung, a kormány semmit nem tesz azért, hogy a kistelepülések hosszú távon is életképesek maradjanak. Noha az IPA-mentességgel „ügyeskedő” kistelepülések azért kénytelenek trükközni, mert kevés az állami támogatás, a költségvetési lyukakat pedig valamivel be kell tömni, tény az is: ez a megoldás igazságtalan állapotokat teremt.
Mint azt Szabó Gellért, a faluszövetség elnöke elmondta, az adómentes faluba bejelentett cégek valójában egy másik településen működnek, ott használják az utat, infrastruktúrát, miközben nem fizetnek semmit. Ez pedig felborítja az egyensúlyt, nélkülözi az igazságosságot és a szolidaritást, mert egyes önkormányzatokat kivételezett helyzetbe hoz, másokat viszont aránytalanul sújt. Emiatt – az elnök szerint – legalább részben érthető az állam szándéka, hogy az IPA-mentes önkormányzatokat helyi adó kivetésére ösztönözze. Az már más kérdés, hogy arról nem rendelkezik a támogatást megszüntető kabinet: mi tegyenek ott, ahol nincs kire adót kivetni és még a kompenzációt is elvonják.
Szerző
Frissítve: 2019.01.14. 14:13

Lakat kerül a két éve felújított pszichiátriára

Publikálás dátuma
2019.01.14. 06:00

Fotó: Vajda József
Bár az államtitkár egy hónapja még azt mondta, nem zárják be a Merényi kórház mentális betegeket kezelő részlegét, már tart az osztály felszámolása.
Január elseje óta nem vesz fel új betegeket a Dél-Pesti Centrum Merényi Kórház Pszichiátriája, és már elkezdődött az osztály kiürítése – tudta meg lapunk. A mentők az intézmény ellátási területéről érkező új betegeket átmenetileg négy-öt kórház között osztják szét. Februártól a teljes területet már az Országos Pszichiátria és Addiktológiai Intézet(OPAI) látja el. A Merényiben ápoltakat februárig megpróbálják hazaküldeni, akinek ezt az állapota nem engedi, az valószínűleg az OPAI-ba kerül. Lapunk írta meg először, hogy szakemberhiányra hivatkozva felszámolják a főváros egyik „szuper kórháznak” szánt intézményében a pszichiátriai részleget, noha az osztály kialakítására eddig sok tízmilliót költöttek. Legutóbb, két éve 69 millió forintot fordítottak az intézményre. Az osztályról távozó dolgozók közül azok, akiknek nem sikerült a Dél-pesti Kórházban elhelyezkedniük, jellemzően jóval kevesebbet fognak keresni. A Merényi vezetői ugyanis eddig extra juttatásokkal próbálták enyhíteni a krónikus szakemberhiányt.
A Merényi bezárásáról szóló alig két hónapja írt cikkünk után Horváth Ildikó egészségügyért felelős államtitkár még megerősítette a bezárásról szóló hírt. Ám, mint hozzáfűzte ez a tervezett beruházások része. Mint akkor monda: „Az Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézetben folyik egy párbeszéd arról, hogy a Merényi nagyon rossz infrastruktúrájából átkerüljön az a pszichiátriai egység az országos intézetbe, és ezeket a nagyon speciális ellátásokat úgy koncentráljuk, hogy technikai tudásban, infrastruktúrában, műszerezettségben, szakember tudásban lehetőség szerint egy helyen, és a legmagasabb szintű ellátásban részesüljenek a betegek.” Néhány héttel később, december közepén a Magyar Hírlapnak adott interjújában viszont már arról beszélt, hogy az év végével nem szűnik meg az osztály, a főváros pszichiátriai ágyainak száma változatlan marad. Ha az államtitkár arra gondolt, hogy decemberben még valóban így volt, akkor igaz az állítás, januártól viszont már kicsit árnyaltabb a helyzet. Emlékezetes: a Merényi pszichiátriai részlegét 2007-ben az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet (OPNI) bezárása után ágyanként egymillió forintos állami támogatással alakították ki. Majd alig két éve a 64 ágyas pszichiátriai osztály teljes, a 69 ágyas rehabilitációs osztály pedig részleges felújításon esett át. Teljesen átalakították, biztonságosabbá tették a kórház zártosztályát, valamint gerontopszichiátriai részleget alakítottak ki. A beruházásra 40 millió forintot a fenntartó Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) a vis maior keretéből adott, a fennmaradó 29 millió forintot az intézmény saját forrásából biztosította. A rendkívüli állami segélyt azt követően kapták, hogy 2015 nyarán az ombudsman határozottan azt kérte, zárják be a részleget, mert az alkalmatlan a betegellátásra. A látogatásáról készült jelentés sokkoló körülményekről írt: a zsúfolt osztályon a radiátorhoz kötözték ki a betegeket, beáztak a helyiségek, a mosdóból kifolyt szennyvíz több kórtermet elárasztott, orvossal alig találkoztak. Néhány hónappal később az lett újsághír, hogy októberben a zárt osztályon egy beteg megölt egy másikat, majd ugyanennek a részlegnek ablakából ugrott ki egy páciens.

Így osztják el a betegeket

A tervek szerint januárban és februárban a kőbányaiak a Nyírő Gyula Kórház Országos Pszichiátria és Addiktológiai Intézetbe (OPAI), míg a IX. XIX. kerületiek, valamint a péteriek és a gyömrőiek a fővárosi Jahn Ferenc, vagy a váci, ceglédi, illetve a kistarcsai kórházba kerülnek.

Szerző
Frissítve: 2019.01.14. 13:39

Attól tartott Simicska, sugárzással akarják kiiktatni

Publikálás dátuma
2019.01.13. 20:58
Simicska Lajos
Fotó: Németh András Péter / Népszava
Bukása idején már sugárzásmérővel a zsebében járt Simicska, aki családját is külföldre menekítette volna a választások idejére.
Egy átlagemberek által ritkán használt műszaki eszközt szerzett be Simicska Lajos az Orbán Viktorral folytatott háborúskodása utolsó hónapjaiban - írja Simicska bukásának történetét részletekbe menően összegző cikkében a Direkt36. Épp az üzleti birodalmának különböző cégeit irányító vezetőkkel tartott egy megbeszélést budai irodájában, amikor belépett egyik munkatársa, és átadott neki egy sárga készüléket. Simicska kézbe vette, és berakta a táskájába, miközben elmagyarázta a többieknek, hogy
ez egy olyan mérőberendezés, amely jelzi, ha a környezetében túl nagy a káros sugárzás.

Simicska olyan figyelmeztetést kapott, amely szerint fennáll a veszélye, hogy sugárzó anyaggal próbálják őt kiiktatni. Végül két sugárzásmérőt is szerzett, és az egyiket magával hordta, a másikat pedig veszprémi otthonában helyezte el. Homályban marad viszont, hogy ki vagy kik részéről számított az Orbán Viktorral összevesző, kegyvesztett oligarcha a halálos támadásra. Az említett megbeszélésen megjegyezte azonban, hogy
először ő is nevetett a figyelmeztetésen, de olyan helyről érkezett, hogy úgy érezte, komolyan kell vennie.

Simicska ekkor már mintegy három éve háborúzott egykori barátjával és szövetségesével, Orbán Viktor miniszterelnökkel. A küzdelem végül Orbán teljes győzelmével zárult. Az áprilisi újabb kétharmados Fidesz-győzelem után Simicska előbb bezárta a Magyar Nemzetet és a Lánchíd Rádiót, majd nyáron megvált lényegében az összes gazdasági érdekeltségétől, amelyek azóta Orbán környezetéhez tartozó embereknél kötöttek ki. Egy, a folyamat részleteit ismerő forrás szerint az oligarcha egy közvetítőn keresztül 
április végén megüzente Orbánnak azt, hogy „ha szabadon eltávozhat, akkor elad mindent”.

A Simicska-birodalom összeomlását bemutató cikk több mint harminc olyan emberrel folytatott beszélgetésen alapul, akiknek közeli rálátása volt az oligarcha elmúlt 3-4 éves tevékenységére. Elmondásuk szerint Simicska például szokatlan passzivitásba merült a 2018-as választási kampány végére, pedig lehettek még érzékeny információi Orbánról. Az ellenzékbe szorult oligarcha beszélt viszont a források előtt arról, hogy figyelmeztették, gyerekeinek kompromittálásával akarhatnak rá nyomást gyakorolni. Családját állítólag külföldre menekítette volna, de ez végül nem valósult meg.
A Direkt36 hiába próbálta megszólaltatni a két szembeálló felet, sem Simicska Lajos, sem Orbán Viktor nem méltatta válaszra megkeresésüket.
Szerző
Frissítve: 2019.01.13. 21:00