Egy zalai kistelepülés jegyzője hívta fel a minap kétségbeesve Szabó Gellértet, a Bács-Kiskun megyei Szentkirály polgármesterét, a Magyar Faluszövetség elnökét. Elmondta: falujuk nem vetett ki helyi iparűzési adót, mert nem náluk működik vállalkozás, nincs aki fizessen. Az alacsony adóerő-képességükre tekintettel a korábbi években mindig kaptak kiegészítő támogatást, idén azonban e soron nulla forint szerepel.
"Magyarázat a Belügyminisztériumtól érkezett: ha egy településen nem vetnek ki iparűzési adót, ott a költségvetési törvény lakosonként 12.500 Ft vélelmezett adóerőképességgel számol. Azok a települések viszont kiegészítő támogatásban részesülnek, ahol van iparűzési adó, de annak mértéke nem haladja meg a lakosonkénti 10.000 forintot. 2018-ban 367 olyan település volt, ahol nem szabtak ki iparűzési adót. Az elvonás sokszor épp a legszegényebb falvakat sújtja, hiszen rengeteg olyan település akad, ahol, ha megszakadnának, akkor sem tudnának iparűzési adót kivetni, mert egyszerűen nincs működő vállalkozás. Tény viszont az is: megannyi településen afféle túlélési trükként használják az adómentességet. Azért nem szabnak ki iparűzési adót, hogy ezzel vonzóvá váljanak a vállalkozások számára, amelyek székhelyként oda bejelentkezve fizetik a járművek utáni súlyadót, aminek 40 százaléka helyben marad."
Ezt a megoldást választották például a Máltai Szeretetszolgálat védőszárnyai alá vont Tarnabodon, ahol zömmel közmunkából élnek a helyiek, és nem lenne kit megadóztatni. Pető Zoltán polgármester lapunknak elmondta: a tavalyihoz képest ők idén 1,1 millió forinttal kevesebb állam hozzájárulással számolhatnak az IPA-mentesség miatt. Az ide bejelentkezett cégek által fizetett súlyadóból náluk maradó bevétel viszont ennek két-háromszorosa: ha ezt is elveszítenék, az érzékenyen érintené a költségvetésüket.
Volt, aki az elvonást úgy jellemezte: nem elég szegénynek lenni, annak is kell látszani.
Köteles László, Komlóska polgármestere szerint ez is csak egy újabb, a kistelepüléseket érintő megszorítás, amivel az állam végleg ki akarja üresíteni az önkormányzatokat. Beszédes adat, hogy az ezer fő alatti településeket alanyi jogon évente 5 millió forinttal támogatja az állam a közfeladatok ellátására, ha pedig óvodát, bölcsődét, szociális szolgálatot is működtetnek, ezt további 5-7 millióval egészítik ki. Közel ezer ilyen falu van, ezekre egy évben nagyjából mindössze 11-13 milliárd forintot, vagyis alig négy kilométernyi autópálya árát költi az állam. A zempléni polgármester szavai szerint ebből is látszik, hogy a Modern Falvak program csak lózung, a kormány semmit nem tesz azért, hogy a kistelepülések hosszú távon is életképesek maradjanak.
Noha az IPA-mentességgel „ügyeskedő” kistelepülések azért kénytelenek trükközni, mert kevés az állami támogatás, a költségvetési lyukakat pedig valamivel be kell tömni, tény az is: ez a megoldás igazságtalan állapotokat teremt.
Mint azt Szabó Gellért, a faluszövetség elnöke elmondta, az adómentes faluba bejelentett cégek valójában egy másik településen működnek, ott használják az utat, infrastruktúrát, miközben nem fizetnek semmit. Ez pedig felborítja az egyensúlyt, nélkülözi az igazságosságot és a szolidaritást, mert egyes önkormányzatokat kivételezett helyzetbe hoz, másokat viszont aránytalanul sújt. Emiatt – az elnök szerint – legalább részben érthető az állam szándéka, hogy az IPA-mentes önkormányzatokat helyi adó kivetésére ösztönözze. Az már más kérdés, hogy arról nem rendelkezik a támogatást megszüntető kabinet: mi tegyenek ott, ahol nincs kire adót kivetni és még a kompenzációt is elvonják.
